Kelet-Magyarország, 1988. július (45. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-14 / 167. szám
XLV. évfolyam, 167. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1988. július 14., csütörtök Fordulatra van szükség gazdaságpolitikai gyakorlatunkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülése Szerdán reggel a Jászai Mari téri székházában összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A KB — korábbi döntésének megfelelően — nyílt ülést tartott, az írott és elektronikus sajtó révén betekintést engedett tevékenységébe, megkezdve „a társadalom, a cselekvésre, együttgondolkodásra kész emberek bevonását a Központi Bizottság munkájába”. Ahogyan az ülésen is elhangzott: „Meggyőződésünk, hogy a nyilvánosság erősítése az eredményes cselekvés elengedhetetlen feltétele és egyben felkészülés is azokra a társadalmi vitákra, amelyeket még az idén tervezünk fontos gazdaság- és társadalompolitikai kérdésekről.” A szabadságát töltő Kádár János távollétében elnöklő Grósz Károly, az MSZMP főtitkára elöljáróban megállapította, hogy a testület határozatképes, majd köszöntötte a Központi Bizottságnak azokat a tagjait, akiket a legutóbbi ülés óta különböző tisztségekbe választottak. Gratulált és jó munkát kívánt Pozsgay Imre államminiszternek, Huszár Istvánnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának, Jassó Mihálynak, a Budapesti Pártbizottság első titkárának és Varga Lászlónak, a Zala Megyei Tanács elnökhelyettesének. A Politikai Bizottságnak az ülés napirendjére tett javaslatát a testület egyhangú döntéssel fogadta el: 1. Jelentés a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól, illetve javaslat az 1989. évi fejlődés fő irányaira. Előadó: Németh Miklós, a Központi Bizottság titkára. 2. Javaslat a gyülekezési és az egyesülési jog szabályozásának fő elveire. Előadó: Fejti György, a Sok szempontból kritikus helyzetben vagyunk — kezdte beszédét a Központi Bizottság titkára. Erőforrásaink szűkösek, tartalékaink kimerültek, a vállalkozásokat túlszabályozás és gazdasági kényszerből eredő túlzott centralizáció bénítja; termelési szerkezetünkkel képtelenek vagyunk kapcsolódni a nemzetközi fejlődés fő áramlataihoz. Ma a magyar gazdaságban kevés olyan ágazatot, területet találunk, amely egyszerre megfelelne a hatékonysági, az egyensúlyi és a piaci, keresleti követelményeknek. Egy-két kivételtől eltekintve — ilyen például az energetikai-racionalizálási program — nem hoztak kielégítő eredményt a központi fejlesztési programok és nem elég erősek a piaci indíttatású szerkezeti változások sem, A növekvő strukturális aránytalanságok mellett a termelési és értékesítési kapcsolatokban dezintegrálódás tapasztalható. A szerkezeti és hatékonysági gondok az elosztás szférájában is jelen vannak. Az export és a termelés jelentős része csak az állami költségvetés egészségtelenül nagy központosító-űj- raelosztó szerepe, széles körű támogatási rendszer mellett tartható fenn. A vállalati jövedelmek nem igazodnak a tényleges teljesítményekhez. A lakosság átlagos életKüzponti Bizottság titkára. , 3. A Központi Bizottság, valamint a Politikai Bizottság káderhatásköri listája.' Előadó: Lukács Já- nos, a Központi Bizottság titkára. 4. Különféle, döntésre váró kérdések — az ülés soros elnökének előadásában. 5. Személyi kérdések. Előadó: Grósz Károly. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy az utolsó napirendi pontot zárt ülésen tárgyalja, majd határozatával a színvonala folyamatosan növekvő teljesítménykövetelmények mellett hosszabb ideje stagnál, ami egyes rétegeknél romlást, másoknál csak szerény mértékű emelkedést jelent. A lakosság jövedelmét és fogyasztását ugyanakkor növekvő különbségek jellemzik; a nyilvánosságra hozott statisztikai adatok szerint 1987-ben a lakosság 6 százaléka csak a létminimumnál kisebb jövedelemmel rendelkezett1 A Központi Bizottság állandó meghívottjai közé sorolta az Országgyűlés elnökét. A szerdai ülés különböző napirendi pontjainak megvitatásában — meghívottként — részt vett az Országos Tervhivatal államtitkára, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az építésügyi és város- fejlesztési miniszter, az Országos Árhivatal elnöke, a pénzügyminiszter, az igazságügy-miniszter, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője. Miután a meghívottak elfoglalták helyüket az ülésteremben, Grósz Károly megadta a szót Németh Miklósnak. másik pólust, a legtehetősebbeket illetően egzakt számaink nincsenek, de tapasztalatból tüdjuk, hogy az átlagot meghaladó különbségek is jelentősen nőttek. Mindannyian tudjuk: a gondot egyfelől az okozza, hogy a differenciálódás elsősorban nem a társadalmilag-gazda- ságilag hasznos teljesítménykülönbségek, hanem más tényezők alapján következett be. Ilyenek: a családok demográfiai összetétele, vagyoni helyzete, vagy a monopol- és hiányhelyzetek kihasználása. Másfelől gondot jelent az is, hogy szociális ellátási rendszerünk nem a tényleges rétegkülöhbségek alapján differenciált, és így nem elég hatékony a legrászorultabbak ellátásában, gondozásában. Ezekből az eredménytelenségekből le kell vonnunk a tanulságokat: gazdaságpolitikánkat csak az objektív külső és belső feltételek reális felmérésére és értékelésére építhetjük; a változásokban meglévő bizonytalanságokra megfelelő cselekvési alternatívák és tartalékok kialakításával szükséges felkészülni, mert a mai, gyorsan változó világ nem teszi lehetővé, hogy csak egy irányba tervezzünk. Következetesebbnek kell lennünk a teljesítménykövetelmények érvényesítésében és — bár fájdalmas lesz — az ezzel ösz- szefüggő gazdasági feszültségek, társadalmi konfliktusok vállalásában. Az év elején életbe léptetett adóreform, az ehhez k' pcsolódó jelentős árváltozások sok szempontból új feltételeket jelentettek a gazdálkodó szervezetek, de a lakosság egésze számára is. Ezekhez alkalmazkodni időbe telik, s ez önmagában is bizonytalanságok forrása. Emellett el kell ismernünk azt is, hogy az előkészítés, a számítások több területen is csak becslésekre, feltételezésekre építhettek, hiszen eddig soha nem alkalmazott új (Folytatás a 4. odalon) NÉMETH MIKLÓS: Gazdaságunkat és társadalmunkat nyitottá kell tenni Palástbegesztés automatával Vállalati fejlesztés útján olyan célgépet konstruáltak az AGROGÉP nyírteleki gyárában, amellyel nagyban megkönnyíti! a tartálypalástok gyártását. A különböző átmérőjű acélhengerek belső hosszhegesztését automata géppel végzik, a hagyományos kézi hegesztés helyett. (Elek Emil felvétele) Karrier előli a csengeti Igf o-Vrukt RT Almakockát kér az Oetker Februárban alakult az RT, július 13-án volt az alapkő- letétel és decemberben kezdődik a próbaüzem. Mint egy gyors karrier, úgy hangzanak ezek a szavak. Való igaz, minden arra vall, gyors karriert futhat be a csengeri Agro-frukt RT. Az év elején tizennyolc részvényes zöldség- és gyümölcsfeldolgozásra vállalkozott. Az azóta eltelt majd fél esztendő alatt végleges formába öntötték a terveket, s ennek egyenes következménye volt a szerdai alapkőletétel. Amibe belevágtak — hat pénzintézet, két kereskedőszervezet, tanács és vállalat, valamint nyolc Csenger környéki termelőszövetkezet — az 220 millió forintos beruházás. Vagyis, egy teljes feldolgozóüzem, gépekkel és a szükséges felszerelésekkel. Az összberuházásból hatvan- millió devizaforint, vagyis kétmillió nyugatnémet márka, ebből vásárolják meg a teljes technológiai sort. Csengerben úgy tervezik, decemberben már beindíthatják a gépeket, kezdődhet a zöldség és gyümölcs dehid- rálása, víztelenítése. Ez azt jelenti, hogy jelentősen csökkentik a feldolgozott termékek víztartalmát, ezáltal csökken a súlyuk, térfogatuk, ami viszont lényeges, megmarad a zöldség- és gyümölcsfélék teljes biológiai értéke. A tervek szerint jövőre már 12—14 ezer tonna nyersanyagot dolgoznak fel. Természetesen a gyümölcs legnagyobb részét, közel háromnegyedét az alma adja, de minden más gyümölcs feldolgozására készen állnak. A zöldségek közül jövőre a póréhagymával indulnak, majd sorban a többivel. S hogy milyen formában kerülnek ezek a piacra? Nos, a legnagyobb igény az almakockára van, ezenkívül készítenek majd gyümölcsszeleteket, -karikákat, csakúgy, mint a zöldségekből. Ez utóbbiakból a legkeresettebb jelenleg a hagymakarikm, de jelentős az igény sárgarépa-, tormacsíkokból, -kockákból. Az előzetes tervek szerint évente 3—5 millió dolláros árbevételt hozhat a csengeri feldolgozó a népgazdaságnak. Ügy tűnik, az értékesítéssel sem lesz gond, hiszen az építkezés még el sem kezdődött, de az Oetker puding világcég már jelentkezett, ők almakockát szeretnének vásárolni. Az Egyesült Államokon kívül nagy vásárlóként : jelentkezik Anglia, az NSZK . is. Nem lesz gond az alapanyag-ellátás. A részvény- társaság nyolc termelőszövetkezete, valamint a háztáji gazdaságok megtermelik a szükséges mennyiséget. S ami nem utolsó szempont: Százötven embernek ad munkaalkalmat a csengeri zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzem. (sípos) Péntektől üzemel Benzinkút Újfehértón Új ÁFOR-töltőállomást adnak át pénteken a 4-es számú főúton, Űiíehértón. A 15 millió forint értékű beruházás nyomán javul a helyi és az átmenő gépjárműforgalom kiszolgálása. A töltőállomáson az ÁFOR mind az ötféle ásványolajtermékét (háromféle benzin, gázolaj és háztartási tüzelőolaj) árusítja. Elhelyeztek fáradtolaj begyűjtésére szolgáló tartályt is, és lehetőség van a kerékpár- abroncsok felfújtatására, valamint autósboltot is kialakítottak. A töltőállomás fölé védőtetőt építettek és a megfelelő olajfogót is telepítettek. A helyi tanács a mélyépítési, vízvezeték-, út és elektro- mosenergia-szerelési munkákat vállalta. míg a Sza- bolcs-Szatmár megyei Közúti Igazgatóság a forgalmi rend kialakítását szervezte. MA Vizsgabolt az ABC-ben 2. oldal Katamaránnal a Tiszán 3. oldal Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága
