Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-20 / 146. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. június 20. „Fegyver van nálam...“ Színházunk Tengizben Az elmúlt napokban Tengizben jártak, és két előadáson léptek fel a kint dolgozó magyarok előtt a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színiház művészei. A részletekről Horváth István ügyvezető igazgatótól^ kaptuk a következő tájékoztatást. — Az évadzáró társulati ülés után június 2-án indultunk, Ferihegyről Moszkvába repültünk, onnan Gur- jevbe, a Tengdztől 300 kilométerre lévő nagyvárosba. Június 4-én, szombaton érkeztünk Tengizbe, ahol azon nyomban megkerestek bennünket a helyi tévé munkatársai és interjút készítettek munkánkról. Aznap este volt az első szereplésünk, ami miatt lényegében meghívtak bennünket, hogy adjunk egy zenés összeállítást az építők napja alkalmából. Előttünk csak egy társulat, a Fővárosi Operettszínház járt fellépésünk színhelyén, ' és elmondhatom, hogy nagy szeretettel fogadtak bennünket, különösen a hölgyeknek volt nagy sikerük. — Valamennyiünknek emlékezetes marad ez az est: ilyen nagy létszámú közönség előtt még nem játszottunk: a szabadtéri színpad nézőterén kb. háromezren voltak. Másnap Görgey Gábor: Komáim- asszony, hol a stukker című művét adtuk elő — és úgy gondolom: ennek az előadásnak az alapján is van esélyünk azt hinni, hogy máskor is meg fognak hívni bennünket. Erről egyébként mostani meghívónkkal a Vegyép- szer-rel fogunk majd tárgyalni. — Tizenegyen voltunk kint: Csorba Ilona, Varjú Olga, Orosz Helga, Simor Ottó, Mátrai Tamás, Juhász György, Horváth László Attál'a, Schlanger András, Kazár Pál zenei vezető, Kováts István ügyelő, mindenes, és jómagam. A fellépések után pár napig még maradtunk, ismerkedtünk az ottaniak munkájával, életmódjával, az emberekkel. — Az út legérdekesebb sztorija a darab címében szereplő „stukkerhez” fűződik. Minden hivatalos vizsgálatnál, repülőre felszállásnál, átkelésnél jó előre bejelentettem a szolgálatban lévő személyeknek: fegyver van nálam. Gondolták, sizínésztréfa, és először nevettek. Amikor tényleg előhúztam a pisztolyt, akkor nagyon elko- molyodtak, és amikor elmagyaráztam, miről van szó, akkor megint nevettek, de akkor már felszabadultan. — Érdekes volt a közlekedésünk egy helyi járatú repülőgépen: egy kis kétfedelű gépet állítottak be, pont tizenketten fértünk el rajta. És voLt még egy érdekes élményünk: láttunk egy kis folyót, amelynek a medrében most majdnem térdig ér a víz — a tavaszi esőkből maradt még tartalék, de ha aztán beáll a nyár, ott is sivatag lesz. Most 45—50 fok volt kint a hőmérséklet. . . B. E. Fordulat a Béres-cseppek ügyében Miniszteri kézjegy az alapítványon A héten új alapítvány születésének lehettünk tanúi, júni-' us 13-án Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter jóváhagyta a Béres-alapítvány okiratát, s ezzel talán sok beteg életében új fejezet kezdődik. Ha a közvéleményt tavaly nem rázza fel Kása Ferenc „Az utolsó szó jogán” című filmje a Béres-cseppekről, talán máig sem történik semmi. Ma is érthetetlen, miért is kellett a filmnek tíz évig dobozban maradnia. A feltalálót közben kuruzslónak kiáltották ki, sőt zaklatták is. A múlt évi filmszemlén mutatták be a háromórásból mintegy hatórássá bővített dokumentumfilmet, azaz vádiratot az előítéletek ellen. Kosa — miután műve kiszabadult a „palackból” — a filmvászonra idézte a tíz évvel ezelőtti főszereplőket. És csodák csodája, a Béres-cseppe- ket szedők legtöbbje még ma is él. Olyanok, akikről az orvosok annak idején már lemondtak. BÖRTÖNBEN A VÉGREHAJTÓ Árverésen „nyert” ezresek A Miskolci Városi Tanács dolgozóinak ügye után a nyíregyházi bíróság elé került a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Bíróság végrehajtóinak büntetőpere. Juhász Nagy Ferenc 18 éven kérészitől, Varmuzsa Rezső 11, míg Gunda László 3 éve dolgozott végrehajtóként a megyei bíróságon. Az ítélet után Juhász és Varmuzsa munkaviszonya fegyelmi büntetéssel szűnt meg. Taxiköltség a részietek miatt A negyedrendű vádlottal, Tiborcz Béláméval szemben itöbb végrehajtási ügy volt folyamatban. Többek között a Debreceni Állami Gazdaság kért végrehajtást ellene 73 ezer forint tartozás miatt. Az iratokat Juhász Nagy Ferenc kapta meg, aki 1984. november 14-én megjelent az asszony lakásán. Lefoglalt tőle egy színestévét, egy négyrészes szekrénysort és egy Trabant gépkocsit, annak ellenére, hogy Tiborczné bejelentette, az autó az élettársáé, a televízió pedig a fiáé. A végrehajtó megnyugtatta, hogy az egész foglalásnak nincs jelentősége, mert ez csak merő formaság. Tiborczné ígéretet tett az adósság megfizetésére, és be is ment a végrehajtó irodába néhány nap múlva, ahol kifizetett 15 ezer forintot. Megbeszélték, hogy a következő részletet miikor fizeti be újra, de abban az időpontban nem tudott megjelenni az irodán, ezért felhívta telefonon a végrehajtót, aki megígérte, hogy kimegy hozzá személyesen. Valóban el is ment a lakására, ott átvett 13 ezer forintot, és megbeszélte Ti- borcznéval hogy ezentúl is ilyen módon fizesse majd adósságait. Azt azonban kikötötte, hogy minden alkalommal taxival fog hozzá elmenni, ezért átvett tődé ezer forintot taxikölitségre. A következő törlesztéskor a végrehajtó 6 ezer forintot kért az asszonytól annak fejében, hogy elhúzza az eljárást, és nem bocsátja a lefoglalt tárgyakat árverésre. A fenti összeget át is vette, ennek ellenére négy nap múlva felszólították Tiborcz Bélánét, hogy egy másik tartozása miatt költözzön ki a házából. Juhász a kiköltözésre 15 napos határidőt szabott, és újra elment hozzá foglalni Varmuzsa Rezsővel. Ez alkalommal is ugyanazokat a tárgyakat foglaltaik le, mint amiket az állami gazdasággal szembeni tartozás fejében. Az ingóságokra kitűzték az árveréseket, de vevő nem jelentkezett rájuk, így Juhász irattárba helyezte ■az aktát. Az ingatlan, vagyis a lakás árverése tovább folytatódott, s Juhász megígérte, hogy 20 ezer forintért elhúzza az eljárást. A pénat át is vette részletekben, aztán kért volna még újabb összegeket, de Tiborczné nem tudott fizetni, így a lakást elárverezték. Orosz József ellen szintén több végrehajtási ügy indult, Gunda László volt az előadója. Gunda behivatta egy foglalás után Orosz Józsefet az irodájába, ahol bent vólt Juhász Nagy is. Az adós azt kérte Gundától ho«v ne tűzzön még ki árverést a lefoglalt tárgyakra, mert a közeljövőben nagyobb pénzhez fog jutni. Juhász Nagy közbeszólt a beszélgetésbe, és közölte Orosszal, hogy a kérése kockázatos, mert a megyei bíróság elnöke megszigorította az ellenőrzést, ök ellenben a társával hajlandók ezt a kockázatot vállalni, ha kapnak 10 ezer forintot. A pénzt me? is kaD- ták. Márkás autó, potom pénzért Egy Ford Lincoln Continental típusú gépkocsit foglalt le Juhász Nagy Ferenc az egyik adóstól. A gépkocsi a végrehajtást kérőhöz került, D. Károlyhoz, akit Juhász Nagy törvény- sértő módon megbízott a zárgondrioki . feladatok ellátásával. ígéretet tett D. Ká- rolynak arra, hogy ő lesz a 200 000 forintra felbecsült autó első vevője. Nem sokkal ezután a bíróság folyosóján a végrehajtó találkozott egy ismerősével, Dudás Csabával, aki valami jő kocsi után érdeklődött, amihez olcsón hozzájuthatna. Juhász' a Fordot ajánlotta, és elárulta Dudásnak, hogy ha az árverésen nem jelentkezik más vevő, azt harmadáron is meg lehet venni. Az árverés előtt D. Károly is jelezte Juhásznak hogy szeretné megvenni a kocsit. Az árverést 1984. augusztus 3-án reggel 8 órára tűzték ki. Vevőként Dudás Csaba jelentkezett, aki 70 ezer forintért hozzájutott az autóhoz. Nyolc óra után pár perccel befutott D. Károly , szintén mint vevő, de akkor már a végrehajtó közölte vele, hogy a Ford elkelt, már a papírokat is kiállítatta. Mindezért Dudás Csabától 10 ezer forint hálapénzt kapott. A büntetések Még egy áldozata lett Juhász Nagynak, a kis jövedelmű L. Lajosné, aki éppen azért nem tudta az adósságát megfizetni, mert nehéz anyagi helyzetben élt. Nem akarta, hogy elárverezzék a meglévő vagyontárgyait, ezért ezer forintot adott át Juhász Nagy Ferencnek. A házát ennek ellenére — igaz, a megengedettnél később — mégis elárverezték. Juhász Nagy Ferencet a nyíregyházi bíróság 4 rendbeli hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés, valamint egy rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt másfél év börtönbüntetésre ítélte, valamint kötelezte, hogy fizessen meg az államnak 42 ezer elkobzás alá eső értéket. Varmuzsát a hivatali vesztegetés, hivatali visszaélés és közokirat- hamisítás bűntettének vádja alól felmentették, míg Gunda Lászlót egy év próbaidőre felfüggesztett nyolc hónapi börtönre és 3 ezer forint pénzbüntetésre ítélték. Tiborcz Bélánénak hivatali vesztegetés miatt 2 ezer forintot kell fizetnie, s 5 is felfüggesztett szabadságvesztés-büntetést kapott. Orosz Józseffel szemben hasonló büntetést szabták ki, míg Dudás Csaba 12 ezer forintot köteles fizetni. Az ítélet Varmuzsa Rezsővel. Tiborcz Bélánéval. és Dudás Csabával szemben jogerős. B. A. Az alapítvány fordulatnak tekinthető az ügyben — vallja Szirmai Péter, a kuratórium elnöke. A kuratórium tagja egyébként Kosa Ferenc filmrendező és Mezei András költő is. Nem kis részük van abban, hogy az egészségügyi kormányzat most már segíti azt a törekvést, hogy végre kiderüljön az igazság a Béres-cseppekről. A történet ismert: dr. Béres József biológus, nyírségi burgonyanemesítő a hatvanas években feltalált egy szert, amely meggyőződése, majd gyakorlati bizonyítéka szerint eredményes bizonyos rákos megbetegedések ellen. Az orvostársadalom, az egészség- ügyi kormányzat — anélkül, hogy a szert bármiféle kísérletnek vetette volna alá — kijelentette, hogy az hatástalan, sőt, káros. A Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat a MÉM engedélyével, mint élelmiszer- ipari adalékanyagot, kezdte a szert gyártani 1980-ban. Noha gyógyhatásának vizsgálata továbbra is késett, Kosa filmje lakat alatt volt, a Béres- cseßpeket a gyógynövényboltokban árusították, mint roborálószert. Az NSZK-ban eközben Béres-társaság ála- kult, Japánban pedig elvégeztek egy sor állatkísérletet és klinikai próbát. Több svájci klinikán már adagoltak egyéb gyógyterápiák alkalmazásával együtt Béres-csep- peket, amely meggyorsította a műtéti sebek gyógyulását. Itthon ekkor még mindig nem történt semmi. Kosa Ferenc filmje robbanásszerűen rávilágított a tudomány álarcát öltő előítéletekre, arra, hogy szűk csoportérdekek hogyan késleltethetik a társadalom érdekeinek érvényesülését. A film nyomán társadalmi kezdeményezésre megszületett az alapítvány tervezete. Szép Sándor budakeszi kertész, alapítványtevő első 100 ezer forintját mind többen szeretnék kiegészíteni, akik fontosnak érzik az ügyet. Az alapítvány számlájára — Ba- konyvidéki Termelőszövetkezet budapesti kirendeltsége, Kálvin tér 7. 1091 MNB 219- 98344-07917 — egyébként bárki, bármilyen összeget befizethet. (A Vasárnapi Hírek-ből) Két új fürdőmedencével gazdagodott a tiszavasvári strand. A tanács és a SZAVICSAV költségvetéséből 2,5 millió forintot fordítottak az új medencék építésére. Felvételünk a tiszavasvári strandon készült. (E. E. felv.) „R-butilcok" szűk pénztárcához Van valami jó cucc? „Bálabontás péntek délután.” Erre a hírre gyülekeztek a háziasszonyok, idősek és fiatalabbak a nyíregyházi Fúrj utcai olcsó bolt előtt. Hat hónap alatt jó hírét keltették a vevők a boltnak: ez a túrkáló szebb árut kínál, az újonnan érkező szállítmány után a bálabontás idejét közhírré teszik, így talán a protekció ki-, zárt... Rongyosboltból — alkalomra ? Az asszonyok nagy érdeklődéssel láttak hozzá a túr- káláshoz. — Talált-e valami használhatót? — kérdezem a fiatalasszonytól. — Most még nem, de már gyakran vettem itt a gyerekeknek szép holmikat. Nyolc- és kétévesek, pillanat alatt kinövik a legszebb ruhaneműt is. Dzsekit, pulóvert, nadrágot vittem innen nekik, mit mondjiak, fillérekért. — Elégedettek a minőséggel? — Ha azt mondom, hogy munkába nyugodtan járhatok bennük, már elárultam a lényeget. De láttam már, hogy valaki alkalomra vette fel az „R-butikos” cuccot. — Tudják-e a munkatársaik, hogy itt vásárolnak? — Azt tudják, hogy néhányszor itt is megfordulunk, de nem mindig mondjuk el egy „új” darabról, hol szereztük. — Miért, szégyen idejárni? — Nem mondanám így, de azért nem verjük nagydobra. Mióta egyre nehezebb a megélhetés, más is felkeresi a használt áruk boltjait. Sokan vásárolnak ilyen „üzletekben”, nem érzünk hátrányos megítélést, ha ismerőssel találkozunk az ajtóban. „Ne írja meg a nevünket" Elköszönök, a két fiatal- asszonynak megtelt a kosara. — Azért a nevünket ne írja meg, tanítunk, kolléganőink közül is többen járnak ide, elégedjen meg ennyivel ... — Zsákbamacska, hogy mit találnak a bálában — hallottuk a Fúrj utcai boltot vezető asszonytól. — A tisza- berceli termelőszövetkezet a munkaadónk, akkor küldenek újabb szállítmányt, ha kérünk. Előfordult, hogy nyáron téli árut kaptunk és nehezebb volt eladni. Az a tapasztalatunk, hogy szívesen jönnek turkálni ide az emberek. A megyében több mint kétszáz olcsó bolt várja a vevőket. A forgalmas főúttól pár méterre Őrben is nyitott egy üzletet a szatmárcsekei Haladás Termelőszövetkezet. Bunkóczy Antalné boltvezető nagyobb érdeklődésre számított. — Őrben nincs konkurencia, mert csak nálunk lehet ruhafélét venni. Viszont kicsi a falu, kevés áru fogy és nehéz eleget tenni a szerződésben vállalt kötelezettségnek: a tsz ugyanis kikötötte, hogy az áru 70 százalékát kell eladnunk. A pénzem bánja, ha ez nem sikerülne. Ütött-kopott házikót bérel a tsz, abban rendezkedett be a bolt. Az áru piszkos, a levegő dohos, nem csábít a vásárlásra semmi, csak az, hogy ne kelljen Mátészalkára buszozni egy nadrágért, szoknyáért. — Falun nem járhatok mindig ünneplőben. Bérfűrészelő kisiparos vagyok, a por hamar tönkrevágja a legdrágább ruhát is — magyarázza Kállai Mihályné. — Egyébként alig kapok magamra való ruhát az áruházban, arról nem is szólva, hogy mennyit takaríthatunk meg itt. Javítani a vásárlás feltételein Tóth Miklósné helyesel, most azért ugrott be, van-e valami jó cucc? Ide ugyanis nem érdemes konkrét céllal jönni. Szavait igazolja a középkorú férfi, aki hiába keres magának munkába járni egy flanellinget. Mióta általános forgalmi adót fizetünk, drágább a ruha kilója, 365 forint, ebből 292 a tényleges ár és 73 forint az adó. Hogy még mindig megéri az olcsó boltokban elkölteni a pénzt, bizonyítja: gomba módra szaporodnak az „R-butikok”. — Mennyiségi ellátási gondokkal küzd a kereskedelem, így jól jön a gyermek- és a női ruházatban az olcsó áruk forgalmazása — mondta 'a megyei tanács kereskedelmi osztályvezető-helyettese Nemes András. Tóth Kornélia