Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-09 / 137. szám
XLV. évfolyam, 137. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. június 9., csütörtök i A finn elnök Crósz Károlynál Elutazott hazánkból Mauno Koivisto Zsúfolt programja volt szerdán a finn köztársasági elnöknek. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke reggel a Parlament Nándorfehérvári termében találkozott Mauno Koivistóval. Grósz Károly tájékoztatta a vendéget Magyarország helyzetéről, szólt az elmúlt években megnövekedett gazdasági nehézségekről, ezek okairól. Áttekintést adott azokról az elhatározásokról — így az MSZMP Központi Bizottságának gazdasági, társadalmi kibontakozási programjáról, a kormány stabilizációs munkaprogramjáról, valamint a közelmúltban megtartott országos pártértekezlet döntéseiről —, amelyek e gondok megoldása érdekében a gazdasági és politikai reformfolyamatok felgyorsítását és kiteljesítését szolgálják. Hangsúlyozta, hogy céljaink eléréséhez az eddiginél is nagyobb mértékben kívánunk támaszkodni a nemzetközi együttműködésből adódó előnyökre. Aláhúzta, hogy a magyar gazdaság szerkezetének korszerűsítésére -irányuló lépéseink jó lehetőséget biztosítanak külföldi partnerek — köztük finn vállalatok — bekapcsolódására. Mauno Koivisto országa helyzetéről szólva hangsúlyozta, hogy a hetvenes évek derekának stagnálása után az elmúlt tíz, esztendőben gyakorlatilag töretlen volt a finn gazdaság fejlődése. Kiemelte, hogy ebben a folyamatban meghatározó szerepe volt az ipari szerkezet korszerűsítésének, az oktatásnak Mauno Koivisto és Grósz Károly a tárgyalóasztalnál és a szakképzésnek, valamint a kiterjedt nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak. A két államférfi egybehangzóan kitűnőnek minősítette Magyarország és Finnország kapcsolatait, s megerősítette az együttműködés fejlesztésére irányuló kölcsönös készséget. Mauno Koivisto finnországi látogatásra hívta meg Grósz Károlyt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Ezután az Országházban a finn államfő részt vett és beszédet mondott az Ország- gyűlés Külügyi Bizottságának kibővített ülésén a Parlament Kongresszusi termében. A nap folyamán partnertárgyalásokra, szerződéskötésekre is sor került. Bényi József külügyminiszter-helyettes Matti Kahiluotóval, a Finn Külügyminisztérium politikai főigazgatójával folytatott megbeszélést. A tanácskozáson a helsinki folyamat jelenlegi helyzetét értékelték. Délután Mauno Koivisto látogatása a Kossuth Lajos téren ünnepélyes búcsúztatással fejeződött be, majd a Ferihegyi repülőtéren Traut- mann Rezső az Elnöki Tanács helyettes elnöke kísérte a különgéphez Mauno Koi- vistót ég feleségét. Halaszthatatlan az ipar szerkezetének átalakítása Tiszavasváriban tanácskozott a megyei képviselőcsoport A Szabolcs-Szatmár megyei képviselőcsoport — Bíró Miklós elnökletével — szerdán Tiszavasváriban a Munka Tsz központjában tartotta ülését. A három megye határán fekvő várost Sulyok József tanácselnök mutatta be. Szólt a település három nagy szülöttjéről, Pethe Ferencről, a modern mezőgazdaság megteremtőjéről, Vasvári Pálról, aki Fehér Pálként itt látta meg a napvilágot és Kabay Jánosról, aki elindította Büd- szentmihályt a fejlődés útján a világhírnév felé. Elmondta, hogy ma 80—90 országgal van kapcsolata az Alkaloidának, s a morfint ma is Kabay János módszerével állítják elő a világon. A településen 35—36 év az átlagéletkor. Háromezer diák tanul, ezerre tehető az értelmiségiek száma, s 4,5 milliárd az ipari termelés értéke. A szépen fejlődő városban a legnagyobb feladat ma az infrastruktúra fejlesztése és a környezetvédelem javítása.t (Sajnos, korábban az Alkaloidában elvégzett beruházások költségeit mindig úgy határozták meg, hogy a környezetvédelemre már nem jutott.) Ezt követően a képviselők tájékoztatót hallgattak meg a megye múlt évi költségvetésének végrehajtásáról. Gozman József, a megyei tanács pénzügyi és Lajtos György, a tanács tervosztályának helyettes vezetője elmondták, hogy a tanácsok múlt évi gazdálkodása különösebb zökkenők nélkül valósult meg, s az alapellátás színvonala nem romlott. Sajnos az elkövetkező években erre sincs már garancia, öt- venmilliós gazdálkodási előleget, hetvenmillió hitelt vettek fel beruházásokra a tanácsok, így adósságuk egy- milliárdra nőtt, pedig a felújítások egy részének átütemezésével is éltek. A gondok ellenére majdnem sikerült 1987-ben a VII. ötéves tervre elképzelt beruházásokat időarányosan megvalósítani. Jakszáné Somogyi Margit az Ipari Minisztérium képviselője és Kánási Erika, a megyei tanács ipari osztályának vezetője Szabolcs-Szatmár megye iparáról, szerkezeti gondjairól és lehetőségeiről, valamint az ország iparának szerkezetátalakítási programjáról tájékoztatták a képviselőket. Elhangzott, hogy a népgazdaságban az ipar szerepe jelentősebb, mint amennyire azt a közvélemény érzi. Ezért sem halogatható tovább a szerkezet- átalakí' ';s, s fontos lenne a műszaki fejlesztés is, amire sajnos nincs elegendő pénz. Hangsúlyozták: már csak korszerű ipart lehet telepíteni, még azzal a szándékkal is, hogy csökkenteni kell több területen a foglalkoztatási gondokat. Erre a foglalkoztatási alap ad némi lehetőséCsaládias iiniegségcfc — manliis-piraazt találkáin — sportverseivel; Tízezer építomunkás köszöntése R eprezentatív kiadványt jelentetett meg a közelmúltban a Magyar Gazdasági Kamara. Színes fotókkal illusztrálva 18 sza- bolcs-szatmári vállalat, szövetkezet mutatkozik be. Azok a cégek kínálják magukat és termékeit, akik vélhetően egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a tőkés exportra, szeretnék, ha a jövendőbeli üzleti partnereik is megismernék tevékenységüket. A nehézipartól az élelmiszeriparig széles a skála. A Vulkán öntödei Vállalat például a legújabb termékeiről szól, a Vasszerkezeti és Gépipari Szolgáltató Vállalat a már exportban is jól bemutatkozott Dávid kiseszterga mellett felsorolja egyéb gyártási lehetőségeit, de azt is megtudhatjuk, mivel áll a vásárlók rendelkezésére , a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyára, vagy a fehérgyarmati mérleggyár. A könnyűipart képviseli többek között a nyíregyházi papírgyár, a Szatmár Bútorgyár, azt is felsorolva, hogy már mely országokba jutottak el termékei Svédországtól Izraelig. A cipőgyártók is ott sorakoznak a kiadványban, hiszen náluk egyre inkább a tőkés export lehetőségeinek feltárása jelenti a biztos jövőt. A Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat a tetőszigetelési rendszerét ajánlja. Az élelmiszeriparban a Nyírség Konzervipari Vállalat felsorolásából megtudhatja a kiadvány olvasója, melyek azok a termékek amelyeket a tőkés piacon ajánl. Hasonlóképpen konzervipari termékeit kínálja a Nyírlugosi Állami Gazdaság, de szerepel a sorban a Zöldért, a vajai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet is. Az angol nyelvű kiadványban a bemutatkozó vállalatok, szövetkezetek arra törekedtek, hogy a mai tevékenység felsorolása mellett felkeltsék az érdeklődést, újabb megrendelőket szerezzenek. A kiadvány révén egy-egy külkereskedő pedig arról is tájékozódhat — ha eljön a megyébe —, hogy a közelben hol talál másik üzemet, amely kínálja exportra érett termékeit. L. B. Nem a látványos gyűlésekre készülnek, hanem lehetőleg a családtagok bevonásával olyan bensőséges ünnepeket szerveznek az építők napján, ahol az egyes vállalatok dolgozói jobban megismerhetik egymást. Hagyományosan június második vasárnapja az építők napja. Megyénkben is ekkor, illetve a megelőző napokban tartják az ünnepségeket, a tízezer építőmunkás köszöntését. A munkaverseny értékelése alapján a különböző brigád- és egyéni kitüntetéseket általában pénteken délután adják át a dolgozóknak, de megszervezik a központi ünnepségeket is. Így a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói szombaton a sóstói üdülőben találkoznak. Az építők köszöntésén túl ügyességi versenyeket rendeznek, fokozza a hangulatot, hogy a Móricz Zsig- mond Színház művészei másfélórás vidám előadást tartanak. Ugyancsak a vállalat sóstói üdülőjében gyűlnek ösz- sze a Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat dolgozói szombaton. A családi jelleget erősíti, hogy még a gyermekeknek is szerveznek vetélkedőt, aszfalt-rajzversenyt. Hasonló megemlékezést tartanak a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság üzemmérnökségein, ahol a hagyományokhoz híven egy-egy közeli kirándulóhelyen gyűlnek össze ünnepelni. A Nyíregyházi Közúti Építő Vállalatnál pénteken a délutáni órákban emlékeznek meg az egyes munkahelyeken az építők napjáról. A Szabolcs-Szatmár megyei Építő- és Szerelő Vállalat és leányvállalatai dolgozói szombaton délelőtt előbb központi ünnepséget tartanak, majd a sóstói üdülőben szerveznek közös programot. Rendhagyó megemlékezéssel Máriapócson, a termelőszövetkezettel közösen szervezi ünnepségét pénteken délután az ÉPÍTEK Közös Vállalat. Vasárnap a nyíregyházi városi stadionban nagyszabású sportprogram várja az építőket. Tekében és lövészetben egyéni és csapat villámtornát rendeznek, teniszben viszont három napon át küzdenek a helyekért, míg asztaliteniszben a nőknek rendeznek egyéni- és csapat- bajnokságot. A legnagyobb részvételre a kispályás labdarúgó villámtornán számítanak, ahol külön csapatokat indítanak a szakmunkástanulók is. get. A szerkezetátalakításhoz, a hatékonyság növeléséhez képzett szakmunkásokra, műszaki értelmiségre van szükség. A szakemberképzés színvonalának javításáért jelentős áldozatokat hoz a kormány. Ami a szabolcsi ipart illeti, a 60-as évek végi, 70-es évek eleji dinamikus ipartelepítést követő időszak gondjairól ■fesett legtöbb szó. A telepítés üteme ugyanis már a 70-es években lelassult, a 80-as években pedig az országos ipari beruházásokra szánt pénznek még két százaléka sem jutott Szabolcs-Szatmár- ba. Az iparban foglalkoztatottak száma itt a 10 százalékot sem éri el, az országos vidéki átlag 13 százalék fölött van. Szabolcs-Szatmár- ban 1987-ben 29 milliárd forint volt az ipar termelési értéke, amelyet 43 ezer ember állított elő, havi 5800 forintért. Ez utóbbi az országos átlagnak 83 százaléka. A termelékenység az országosnak 62 százaléka, s ez annak tudható be, hogy itt a köny- nyűipar van túlsúlyban, továbbá, hogy az ide telepített gyáregységekben kevés kivételtől eltekintve elavult gépeken dolgoznak. A vitában Széles Lajos választókerülete gondjairól szólt, hiszen nemcsak a környéken, hanem Fehérgyarmaton is 248-cal csökkent két év alat az iparban foglalkoz- tottak száma. A feszültség nő, egyre idegesebbek a környék lakói, mert az eddigi erőfeszítések nem hoztak eredményt. Bántónak nevezte, ahogy más megyék gondjairól beszélnek országos vezetők, Szabolcsról pedig szinte soha. Azt mondta: jobb elhallgatni a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásának témáját, mint mézesmadzagként huzgálni a megye lakói előtt. Szűcs Gyula a beregiek gondjait ecsetelte. Elmondta, náluk is ingerli az embereket, hogy a nagyvállalatokat milliárdokkal támogatják, s közben egyikük vezetője a minap a rádióban kijelenti: ha ezután csökken a támoga- »tás, veszteségesek lesznek. Ez zsarolás, miközben ide csak fillérek jutnak. Nem értik választókerülete lakói, ami Borsodban történt az elmúlt másfél évben. Oda 8—10 ipari üzemet telepítenek, közben Borsodnádasdról mindenki (Folytatás a 4. oldalon) Szünidei turisztikai programok Gyöngybank diákoknak Több mint 50 ezer fiatal számára kínál szervezett turisztikai programot a szünidőben a KISZ Központi Bizottsága. Mintegy 20 helyszínen összesen száznál több turnusban várják az üdülni vágyókat, illetve a vízi, a kerékpáros és a gyalogos ván- dortáborozókat, túrázókat. Az útvonalajánlatok és programok — amelyeket az érdeklődők a szünidei turisztikai programok 1988 című füzetből ismerhettek meg — változatos lehetőségeket ajánlanak a szünidőben a szabadidő hasznos, kellemes eltöltésére. A vízitúrák kedvelői a Dunán, a Tiszán és a Bodrogon evezhetnek. A kerékpáros kirándulásokon az orr szágnak szinte minden tájegységével megismerkedhetnek a résztvevők. A gyalog- túrázókat az országos kék túra útvonalán Tokajtól vezetik végig a Zempléni-hegységben. Az idén is várják a diákokat a balatonszemesi és a tiszafüredi üdülőtáborok, s újfajta programokat szerveznek gyöngyszemek elnevezéssel. Megérkezéskor a táborok lakói bizonyos mennyiségű gyöngyöt kapnak, velük fizethetnek a különféle rendezvényeken. A programokat szervező csoportok ugyanakkor gyöngybevételre, így több költőpénzre tehetnek szert. Az üdülés végén a gyöngyöket a gyöngybank visszaváltja. JÓL BOKROSODIK A BURGONYA — állapítja meg Kárpáti Árpád a Jármi Alkotmány Téesz főágazat-ve- zetője. A termelőszövetkezetben 12 hektáron import vetőgumót. 40 hektáron pedig áruburgonyát termesztenek. (mán) Szabolcsi névjegy - angolul
