Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

1988. június 1. Kelet-Magyarornág T Olvasóink leveleiből Postabontás Vargabetű Ma, amikor esetenként az ép és egészséges em­bernek is gond az elhe­lyezkedés, a munkahelyi ártalmak vagy természe­tes megbetegedések miatt csökkent munkaképessé­gű ember számára alig akad munkahely. A reha­bilitáció — a társadalom mostani állapotában — jóformán megoldhatatlan problémának tetszik. Hi­ába a munkahelyek, a ta­nácsok erőfeszítése, ha nincs alkalmas munka a beteg ember számára, vagy a felkínált munka­helyet nem akarja elfo­gadni. Ez az utóbbi a rit­kább, de van példa rá. Ar­ra is, hogy — nem vetve számot a megváltozott kö­rülményekkel — a beteg ember elutasítja a segít­séget, kerülőúton próbál eljutni olyan fórumokhoz, ahol hite szerint végre igazságot szolgáltatnak neki. Traktoros olvasónk ne­gyedszázados becsületes munka után egy munka­helyi baleset miatt tévedt a helytelen útra. Vétlen volt abban, ami történt, megbetegedett. Az orvosi bizotság megállapította, hogy munkaképessége már csak ötvenszázalékos. A baleset okozta károso­dás tizenhat százalékos, a többi az idő és a szervezet természetes elhasználó­dásának számlájára írha­tó. Könnyű, zajmentes munkát javasoltak neki. A munkahely — ahol már több hasonló sorsú ember dolgozik panasz szó nél­kül — felajánlott egy ál­lást feleannyi pénzért, mint azelőtt. Olvasónk nem fogadta el, kevesellte a fizetést. Közölte, mivel a munkája miatt veszítet­te el az egészségét, ugyan­annyi pénzt akar, mint amit egészségesen kapott. És természetesen könnyű munkát... A munkahely jogorvoslatot ajánlott fel neki, s ő a munkaügyi döntőbizottságot kikerül­ve egyenesen a bírósághoz fordult panaszával. Be­csületes munkásember lé­vén — bizonyára rosszul általánosítva a visszás va­lóságot — a kérelmét megbélelte egy pénzes bo­rítékkal, hátha ezzel el­kerüli a hercehurcát, a felesleges utánajárást. A bíró emberségének kö­szönhette, hogy megvesz­tegetését nem jelentették föl, viszont az ügyével sem foglalkoztak. Átad­ták azt a munkahelyi dön­tőbizottságnak. A középkorú férfi hiá­ba járt be hatalmas var­gabetűt. Oda érkezett, ahonnan elindult. Ezalatt sem értette meg, hogy a természetes betegségekért a munkahely nem felelős. Nem rokkant, ám a régi fizetésével egyenértékű rokkantnyugdíjat kíván, sőt erkölcsi jóvátételt is pénzben, mert hallott ró­la, hogy létezik ilyen. Megszállottan keresi saját igazságát, miközben egy­re szúrósabban néznek rá a munkatársai. Lehetősé­gei már nincsenek. Elját­szotta mind. Pedig csak ott hibázott, hogy rossz tanácsadókra hallgatott. Tóth M. Ildikó VESZÉLYES FÉNYSOROMPÓ A nagydobosi vasútállomás mellett lévő vasúti so­rompó a szamosszegi közúton közlekedők biztonságát őrzi. Három vagy négy hónapja a reggel 6 órakor köz­lekedő személyvonatoknál a sorompót a vonat érkezé­se előtt öt perccel korábban lezárják. A vonat elhala­dása után is legalább öt percet kell várakozni arra, míg az irodából kijövő vasutas felhúzza a sorompót. Ezalatt nagyon sok jármű gyűlik össze, és pár percnyi idő is nagy kiesést jelent azoknak, akik arrafelé, idő­re járnak dolgozni. Az Öpályi mellett lévő fénysorom­pó a Mátészalkára vezető főútvonalon van. Ez a fény­sorompó évek óta nagyon veszélyes, vagyis sokszor el­romlik, hosszú ideig kell előtte várakozni. Olyan is előfordult, hogy villogó fehér fénynél vonat haladt át a közúton. Bacskó Árpád, Szamosszeg, Kölcsey u. 139. HOL VANNAK AZ ELLENÖRÖK? Nyíregyházán az Üj utca 35. számú ház helyén üres telek van. Ezt főleg piaci na­pokon, szerdán és szomba­ton, ingyen parkírozóhely­nek tekintik az autósok. A járdát úttestnek használják, a gyalogosoknak kell elug­rálniuk a legelemibb óvatos­sági szabállyal sem törődő, kikanyarodó járművek elől. Megengedhető-e, hogy a ko­csik kényükre-kedvükre közlekedjenek a járdán, fi­gyelmen kívül hagyják a „Megállni tilos!” közúti jel­zőtáblát, és szemrebbenés nélkül parkoljanak az egy­irányú utca bal oldalán? Ha a lakó szól, hogy elállták a kapubejáratot, tönkretették a virágágyást, sokszor csak durvaság a válasz. Hol van­nak a közterületellenőrök, a rendőrök, hogy keményen megbüntessék az önkényes parkírozókat? Az Üj utca lakói Nyíregyháza KŐKAPUI EMLÉK A megyei kórház rehabili­tációs osztálya május 28-án a festői szépségű Kőkaput látogatta meg. Autóbuszt az ÉRDÉRT Vállalat adott, idegenvezetőnk a FEFAG műszaki igazgatója volt, aki útközben bemutatta Sáros­patak, Sátoraljaújhely, Szép­halom, Füzérradvány és Hol­lóháza nevezetességeit, köz­tük a Kazinczy-emlékmúzeu- mot. Mikóházán a helyi Aranykalász Termelőszövet­kezet elnöke fogadta kis cso­portunkat, ismertette a szö­vetkezet munkáját, majd megvendégelte a résztvevő­ket. Ütünk végcéljánál, a borsodi erdészek üdülőjében ebédeltünk, és a gyönyörű fenyvesben fejeződött be ki­rándulásunk. A rehabilitációs osztály dolgozói köszönik mindazoknak a fáradozását, akik lehetővé tették számuk­ra a kirándulást. Agócs Jánosné Nyíregyháza MEGBÍZHATATLAN gmk A nyíregyházi RELAX Re­dőnykészítő GMK-tói még tavalyelőtt megrendeltem egy külsőtokos miniredő'nyt. A szállításig minden rendben volt, kifizettük a munkát, ak­kor szóltak, hogy hat szál műanyag redőny hiányzik, de majd felszerelik. Erre azóta hiába várunk. Leveleinkre, személyes megkeresésünkkor azt az ígéretet kaptuk, hogy majd a jövő héten megcsi­nálják. A redőnyt nem hasz­nálhatjuk rendesen, pedig mi tökéletes munkát fizet­tünk. Kiss Sándor Szamosszeg (Olvasónk panasza csak egy a sok közül — kaptuk az értesítést a városi tanács il­letékes osztályától. A RE­LAX GMK-t még 1986. no­vember 30-án feloszlatták. Emiatt csak bírói úton lehet érvényt szerezni minden eh­hez hasonló követelésnek. A polgári peres eljárást — o Polgári Kollégium állásfog­lalása alapján — a gmk kép­viseletre kijelölt tagja, vagy a munkaközösség bármely tagja ellen meg lehet indíta­ni.) SZÜNNAP Nyíregyházán az örökösföl­di lakótelepen hétfőn csak a Család ABC-áruház tart nyit­va. Sem a tejbolt, sem a Fa­zekas János tér 2. szám alatti kisbolt nincs nyitva. Nem le­hetne megoldani, hogy a hét más-más napja legyen ezek­nek szabadnap? Egy liter te­jért, kenyérért az ABC-be kell mennünk, és ott hosszú ideig sorba állni a pénztár­nál, amíg ránk kerül a sor. A Fazekas János tér 2. szá­mú kisbolt szállítói felriaszt­ják minden hajnalban a ház­ban lakó családokat. Reggel öt órakor olyan zajjal rakod­ják le az autókról a rekesze­ket, ládákat, hogy még a kisgyermekek is felretten­nek álmukból. Tudjuk, erre nincs előírás, de talán lehet­nének finomabbak, embersé­gesebbek is a lakókkal. Kosztik Gabriella Nyíregyháza, Fazekas J. tér 2. KI KORÁN KEL ... Valaki május 24-én Nyír­egyházán, az OTP megyei Igazgatóságának kapubejá­rata előtt elhagyott egy kö- teg ezer forintost. A pénz — amely lehetett ötvenezer fo­rint is — csak pár percig hevert a járdán. Egy arra haladó kabátos, kalapos idős férfi villámgyorsan felkapta a földről, belegyűrte a zse­bébe és pillanatok alatt el­tűnt a környékről. Mindez korán, reggel fél kilenc táj­ban történt. A pénz valódi tulajdonosát nem ismerem, a megtaláló — gyanúm szerint — olyan összeget birtokol, amit nem őneki adott kölcsön az OTP. Tóth József Nyíregyháza Mán Sándor, Gacsály: Az 1988. január 1-től életbe lé­pett általános forgalmi adó­ról szóló rendelet szerint a szolgáltatásokat is terheli az általános forgalmi adó. B. A.-né, Nyíregyháza: Gyermekgondozási díjra a gyermek egy éves koráig csak az anya, vagy az egye­dülálló apa jogosult. 1986. március 1-től a gyermek egyéves kora után bárme­lyik szülő igénybe veheti a gyermekgondozási díjat. Ez a rendelkezés az országban mindenütt érvényes. Tóth István, Mátészalka: Amennyiben úgy rendelke­zik, hogy elhunyta után minden ingó és ingatlan va­gyona az ön által megne­vezett emberé legyen, ak­kor ezt az embert a tör­vény általános és kizáróla­gos örökösnek tekinti. Vég­Szerkesztői üzenetek rendeletében tételesen nem kell felsorolni a hagyaték tárgyait. Oláh István, Kékese: Munkaképesség-csökkenése negyven százalék. Ez nem jelent rokkantságot, tehát sem rokkantsági nyugdíjra, sem rendszeres szociális já­radékra nem jogosult. Min­denről helyesen tájékoztat­ták. T. Andrásné, Tiszavasvá- ri: Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a férj halálától szá­mított egy évig jár. össze­ge a férj nyugdíjának a fe­le. Ha ez kevesebb, mint a jogszabályban meghatáro­zott legkisebb összeg, ak­kor a legalacsonyabb — vagyis most 2450 forintos — özvegyi nyugdíjat ítélik meg. Z. P.-né, Nyíregyháza: Sorsában egyetérzünk ön­nel. Kérem, keresse fel szerkesztőségünket, hogy személyesen beszéljük meg problémáját. Az illetékes válaszol ADÓELŐLEG A JUTALOMBÓL Az adótörvény alkotói fej­törésre késztetik a bonyolult pénzügyi műveletekben já­ratlan embereket. Több olva­sónk azzal fordult lapunk­hoz, segítsünk kiszámítani, mennyi adóelőleget kell be­fizetniük a nem rendszeres jövedelmek (például a juta­lom) után. Bereczki Károly, a megyei Adófelügyelőség vezetője lapunkhoz eljutta­tott levelében ismertette a jogszabályt és az adóelőleg kiszámításának a módját: Az 1987. évi VI. törv., a 38/1987. (X. 12.) MT. sz. ren­delet és az adóigazgatásról szóló jogszabályok úgy ren­delkeznek, hogy a főállású munkaviszonyban megszer­zett nem rendszeres jövedel­mek (pl. jutalom, prémium, nyereségrészesedés, jubile­umi jutalom, törzsgárdaju- talom stb.) után adóelőleget kell fizetni. Ezt a követke­zőképp számítják ki: annak a legutolsó hónapnak a mun­kabérét kell alapul venni, amelyet a dolgozó végig munkaviszonyban töltött, és minden munkanapjára járt munkabér. A kedvezmények­kel nem csökkentett munka­bér tizenkétszereséhez kell hozzáadni a nem rendszeres jövedelmet. Ez az adóalap, amelynek adójából levonják a kérdéses munkabér tizen­kétszeresére eső adót. A ka­pott különbözetet kell adó­előlegként a kifizetendő — nem rendszeres — jövede­lemből levonni. Ha a magánszemélynek ki­zárólag egy munkaviszony­ból van jövedelme, és erről a munkáltatónak nyilatkoza­tot ad, az adóalapot és az adót a munkáltató állapítja meg, levonja és befizeti, il­letve túlfizetéskor az adókü­lönbözetet visszafizeti a dol­gozónak. A jogszabály adta kedvezményeket a havi munkabérelőleg kiszámítá­sánál veszi figyelembe a ki­fizető. NINCS BOLTHELYISÉG A nyíregyházi Bethlen Gá­bor utcai lakók panaszát tol­mácsolta dr. P. Péter olva­sónk: márciusban megszün­tették a környéket ellátó, for­galmas élelmiszerboltot, a Bethlen G. u. 69. szám alatt. Van ugyan a közelben egy kenyeret, pékárut árusító sü­tőüzem, ahol néhány alapve­tő élelmiszert meg lehet ven­ni, de a környék ellátatlan, csak távolabb vannak bol­tok. A Pacsirta utca sarkán viszont az ÉKV-nak dekorá­ciós helyisége van, esetleg azt át lehetne alakítani bolt­nak. Jogosnak találták az utca­beliek panaszát az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat il­letékesei — erről tájékoztat­ta szerkesztőségünket Bódi Andrásné igazgató. Az élel­miszerboltot nem vállalati döntés miatt szüntették meg, az ifigatlan tulajdonosa mondta föl a bérleti szerző­dést. Szeretnének a környé­ken más boltot nyitni, és er­re valóban alkalmasnak lát-: szik a dekorációs helyiség- Azonban türelmet kell kér­niük a lakosságtól, amíg a dekorációs részlegnek más helyet találnak. Tartásdíj> Kisajátítás M. Andrásáé beregi levélírónk nemrégiben elvált a férjétől. A házasságot felbontó bíróság úgy ítélkezett, hogy kiskorú ikergyermekeiket levélírónk nevelje, s ezért az apának tartásdíjat kell fizetnie. A közös tulajdonú lakás kizárólagos használatára is olvasónkat jogosította fel az ítélet. Az apa a tartásdíjat rendszertelenül fizeti, nagyobb összeggel tartozik. Egy ízben még a tulajdonközösség meg­szüntetése iránt is pert indított, de a pert megszüntette, olvasónk tudomása szerint azér, mert a perköltséget nem tudta kifizetni. A volt férj újabban azt követeli tőle, hogy a házrészét fizesse ki, mert ellenkező esetben visszaköltö­zik a lakásba, és újabb pert indít más városban. Levél­írónk megpróbált egyezséget kötni a férjével: a lakásból a férjnek járó összegbe számítsák bele az elmaradt tartás­díj összegét. Olvasónkat bármennyire is fenyegeti a férj, az újabb bírói ítéletig nem költözhet vissza. Amennyiben mégis megteszi, ezzel bűncselekményt követ el, fel kell jelenteni. A pert nem lehet az ország bármely városában megindí­tani (mint ahogy olvasónk férje hiszi), mert a polgári per- rendtartás pontosan szabályozza, hogy melyik bíróság il­letékes a perben. Emellett a bíróság nem hozhat olyan ítéletet, hogy a gyermektartásdíjat beleszámítja a másik félnek járó összegbe, bár ilyen egyezséget valóban köthet egymással a két volt házastárs. A tartásdíjat nem csak úgy lehet behajtani, hogy a kötelezett fizetését letiltják, hanem a kötelezett bármilyen vagyonára is lehet kérni végrehajtást. Esetünkben a volt férj lakásrészére jelzá­logjogként be lehet jegyezteni a tartozást, és az esetleges értékesítés után a bejegyzett összeg olvasónkat megilleti. Tóth Józsefné nyíregyházi olvasónk is elvált a férjé­től. Volt férje két gyermekük után fizet tartásdíjat, akik már a 16. életévüket betöltötték. Az egyik gyermek to­vább tanul, de a másik nem. Ennek ellenére a tartásdíjat mindkét gyermek után változatlanul levonják. Levélírónk­nak az a kérdése, hogy a volt férje visszakövetelheti-e azt a tartásdíjat, amit a gyermek 16 éves kora után von­tak le. Egy ügyvédtől azt hallotta ugyanis, hogy ez az összeg nem követelhető vissza. A felvilágosítás megfelel a valóságnak, ugyanis a gyermektartásdíj a gyermeké, független attól, hogy azt a gyermek tényleges eltartójának utalják át. A tartásdíj fi­zetésére kötelezettnek (az apának) kell törődni azzal, hogy meddig köteles a tartásdíjat fizetni. A fizetés megszün­tetésének megvannak a törvényi feltételei, a tartásdíj megszüntetése iránti pert azonnal meg kell indítani. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy a vállalattól kérik a tar­tásdíj megszüntetését, ennek a vállalat azonban nem tud eleget tenni, mert csak a bíróságnak van joga megszün­tetni a tartásdíjfizetési kötelezettséget. Egy sényői olvasónk kérte a tanácsunkat: édesanyja végrendelet nélkül elhalálozott, utána ő és a testvére örö­költék a házat és a földet, amit özvegy édesapjuk a halá­láig használhat. Az ingatlan jó részét a közelmúltban ki­sajátították. A kisajátítási kártalanítási összeget az utolsó fillérig az apa és a testvér vette fel, és levélírónkkal kö­zölték, neki abból nem jár semmi, mert az apának haszon- élvezeti joga van. Ez az álláspont merőben téves. A hibát már a kisajá­tító elkövette, mert olvasónk részét nem lehetett volna kifizetni. A haszonélvezetre való tekintettel két lehetőség van, olvasónk illetőségét zárolt OTP-betétben kell elhe­lyezni. A haszonélvező szedheti annak a kamatait, de bármelyik érdekelt (akár bírói úton is) kérheti, hogy ál­lapítsák meg a haszonélvezeti jog értékét, amire a ha­szonélvező jogosult. A többire viszont a tulajdonosnak van joga. Az utóbbi lehetőség a gyakoribb, ez szolgálja inkább a felek érdekeit, mindenki egy tételben jut hozzá a nagyobb összeghez, és azt tetszése szerint költheti el. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom