Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-06 / 134. szám
4 Kelet-Magyarország 1988. június 6. Megtanult újhéberül Az izraeli államelnök is fogadta Osztálytársainak fogalma sem volt róla, hová tűnt. Amikor tíz nap múlva, április 25-én hazaérkezett, az osztályfőnöke otthon kereste meg, hogy elsőként gratuláljon, az igazgató pedig élménybeszámolóra kérte. Davido- vics György, a Zrínyi Ilona Gimnázium második osztályos diákja ugyanis nemzetközi bibliai versenyen vett részt Izraelben. — Két évvel ezelőtt kedvtelésből kezdtem el forgatni a Bibliát. Elolvastam az ezzel kapcsolatos könyveket is és rájöttem, hogy olyan történelmi ereklye, amit érdemes alaposan, eredetiben megismerni. Az óhéberhez nem volt kedvem, hiszen az ma már holt nyelv, ezért úgy döntöttem, megtanulok újhéberül, aminek kettős haszna lesz: egyrészt le tudom majd fordítani az óhéber szöveget, másrészt megértetem magam a héber anyanyelvűekkel. Az utóbbival azért volt egy kis gond. Egyedül, nyelvkönyvekből próbált tanulni és fél év múlva jött a csalódás: egyetlen kukkot sem értett meg egy Budapesten tartózkodó izraeli turista beszédéből — de az sem az övéből! így hát beiratkozott a Magyar Tudományos Akadémia Kőrössy Csorna Társaságának keleti nyelvek kollégiumába, levelező hallgatónak. — Az első konzultáción heten jelentünk meg. A többiek mind negyven körüliek voltak, egy tizennyolc éves fiú kivételével, akit többet nem is láttam. Hárman maradtunk, mert ez a nyelv az első időkben teszi próbára az embert, nem úgy, mint például az angol. A kiejtést, az írásmódot nehéz megtanulni — egyszer kiszámoltam, hogy a „Nyíregyháza” szót újhéberül hetvenkét variációban lehet leírni. A kiejtéssel pedig ott a baj, hogy a szavak végén fel kellene vinni a Bérelhető anyaméh Ötös ikrek IrabikMI Egy angol nőgyógyász mondta: a nő mindenre hajlandó azért, hogy ne legyen gyereke, és még többre azért, hogy legyen. Mivel előfordul, hogy a házaspár egyik tagjának olyan betegsege, fejlődési rendellenessége, anatómiai vagy élettani problémája van, amely meggátolja a természetes úton való fogamzást, vagy a terhesség kihordását, a kutatók kidolgozták a művi, testen kívüli megtermékenyítés módszerét, sőt még a béranyával való kihordás lehetőségét is. A példát az állattenyésztésben már régen megoldott mesterséges megtermékenyítés adta. Ehhez pete- és ondósejtre van szükség. Az ondósejt biztosítása e célra egyszerű feladat: a glicerinben, mélyhűtött állapotban tárolt ondósejtek nagyon hosszú ideig életképesek. Nagyobb problémát jelentett a petesejtek nyerése. Sikerült azonban emberi gono- dotrop hormonokkal (ezek az agyalapi mirigyben termelődő hormonok, az ivarmirigyek hormonelválasztását szabályozzák) mesterségesen többszörös tüsző- repedést kiváltani. Egy-egy kezelést követően 5—20 petesejt nyerhető. Az emberi mesterséges megtermékenyítést természetesen hosszú és nehéz kísérletes munka előzte meg. Jelentős mérföldkő volt a mes- terségés megtermékenyítés történetében 1978. július 28. Angliában ekkor született meg az első lombikbébi, egy egészséges, 2600 gramm súlyú kislány személyéA világon a harmadik lombik ötös ikrek születtek meg tavasz- szál. A torontói klinika ápolónői mutatják be a négy fiút és az egy lányt. ben. 1981-ben Ausztráliában az egy asszonyból eltávolított peték közül kettőt termékenyítettek meg a férj ondósejtjeivel, és együtt ültették be őket az anya méhébe. így kétpetéjű ikrek születtek. Időközben Louise Brow- nak már megszületett a lombik testvére is. Napjainkban százasezres nagyságrendben szülnek e módszer segítségével a peteveze- ték-elzáródásos meddő nők. Hazánkban is több tíz ezer petevezeték-elzáródásban szenvedő nő van. Nálunk is megkezdődtek — már néhány éve — a kísérletek, amelyek első eredményei a közeljövőben várhatók. Ha a szülőpárnak egészséges ivarsejtjei vannak, ám a nő nem képes kihordani a gyermeket — segít a bérelhető anyaméh. Több variáció van: a béranya saját petéjét meg lehet termékenyíteni a valódi apa spermájával, ám lehet magát a laboratóriumban fogant magzatot is beültetni, de ezt már embrióátültetésnek nevezzük. A biológia és az orvostudomány fejlődése, úgy tűnik, ezen a téren előbbre szaladt, mint a jogtudomány : világszerte nem igazán oldották még meg a lombikbébivel, illetve a béranyával kapcsolatos jogi (családjog, öröklés stb.) problémákat. hangsúlyt, s ezt a magyarok képtelenek tökéletesen elsajátítani. Erről lehetett megismerni Izraelben a magyarokat. Hogy került a nyíregyházi fiú Izraelbe? Pesten élő nagybátyja egyik ismerőse — aki ,.mellesleg” a héber nyelv professzora — hívta fel rá a figyelmet, hogy abban az országban minden évben megrendezik a Tánách-ot, vagyis a bibliaversenyt, s ő intézte el, hogy kijuthasson. Az idei, a huszonötödik verseny különösen jelentős volt, mert ekkor ünnepelték az ország függetlenné válásának negyvenedik évfordulóját. — Soha nem indult még ezen szocialista versenyző, mi voltunk az elsők egy jugoszláv fiúval. Egy kollégiumban. Jeruzsálemben helyezték el a külföldi résztvevőket — 18 országból érkeztek 36-an —, s a szálláson a többiek alaposan kifaggattak. Az első kérdés az volt, hogy kaphattam egyáltalán útlevelet, a második, hogy ez már a glasznoszty? A verseny három fordulóból állt: az írásbelin négyen értek el maximális pontszámot, köztük Gyuri is. A cesareai amfiteátrumban az Izraelen kívüliek számára rendezték a második, szóbeli fordulót, amin második lett, a harmadik fordulón pedig — amit az ottani televízió egyenesben közvetített a jeruzsálemi nagyszínházból — negyedik helyezést ért el. — A kérdésekre héberül és angolul lehetett válaszolni, én inkább az utóbbit választottam. Olyan hihetetlen volt ez az egész, hogy csöppet sem izgultam a verseny közben. az újságírók utána jobban megizzasztották. Egyszerűen nem is fogtam fel, hogy az államelnök többek között engem is fogad a saját rezidenciájában. hogy a vetélkedőt a tévéből jól ismert Samir nyitja meg, és hogy a kinti magyarok szövetsége az én tiszteletemre rendez fogadást. Mindenki segítőkész. kedves volt, főleg az ott élő magyarok: az egyik azzal jött, hogy mondjam már meg neki*-jár-e még a villamos Nyíregyházán? Szeretnék jövőre is eljutni és jobb helyezést elérni a Tánáchon. Addigra többet tudok majd héberül és remélem, meglesz az angol nyelvvizsgám is — amit tegnapelőtt kíséreltem meg. Bariba Andrea A világ leghosszabb hajú asszonya Diane WITT worcesteri lakos, aki 3,05 méter hosszú hajával bekerült a Guiness 1988. évi rekordok könyvébe. Hajának ápolásában férje és gyerekei is besegítenek. ANATOLIJ MENGYELEJEV — aki nem csupán oktatja, hanem magas szinten műveli is az újságírást — a tömegtájékoztatásnak a peresztrojka időszakában megnőtt szerepéről, lehetőségéről beszél. Amelyben a nyíltság kétoldalú folyamat. Egyrészt a kölcsönös bizalmat, másrészt a kölcsönös felelősséget feltételezi. A hogyanról is szót váltunk. Szerinte az emberek a tényeket szeretnék hallani, a következtetéseket pedig mindinkább saját maguk szeretnék levonni. Lenint idézi, aki szerint a műveletlen ember kívül van a politikán. És ez tökéletesen igaz. De hogyan magyarázható, hogy a Szovjetunióban — ahol gyakorlatilag minden hét éven felüli írástudó — alig a múlt időben tömeges méretű volt a politikai passzivitás. Azt mondja,"hogy aki nem ismeri jogait, nem is élhet azokkal és nem ismerheti mások jogait, tehát nem is tarthatja azt tiszteletben. A politikai műveltséget növelni szerinte igen nagy feladat — nem utolsó sorban ebben áll a tömegtájékoztatás nagy felelőssége. A legnagyobb hatás, hogy az emberek ma rohamosan válnak érettekké, jelenleg minden család vitaszíntér. Eligazodásukat leginkább a tömegkommunikáció segíti. Annak az új gyakorlatra felkészítő funkcióját aligha lehet túlbecsülni. „NEM KEVESEN HALLGATTAK NÁLUNK a nyugati rádióadókat. Miért? Mindenekelőtt a szovjet életről szóló hírek miatt. Azért is fontos a nyíltság politikája, hogy megelőzzük őket és a reális helyzetet vetítsük. Ma a legtöbben minket olvasnak, hallgatnak és ennek nem kevés az ideológiai előnye! Ma nem zavarják nálunk a Nyugat adásait és éppen a tiltott gyümölcs mindig édesebb alapon. A nyíltság politikája (és ezt nem akármilyen kapitalista szakemberek fogalmazták így) a Nyugathoz intézett szovjet kihívás ... KOSSUTH RÁDIÓ 8,20: Mit üzen a rádió? — 9,00: A hét zeneműve. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: A hét költője. — 10,46: Korai verbunkosok. — 11,00: Bogdán István írása. — 11,20: Az utak énekelnek. — 11,27: A Pickwick Klub. Regény folytatásokban. — 12,45: Házunk tája. — 13,00: Klasszikusok dél- időben. — 14,10: Kortársunk: Bertha Bulcsu. — 14,35: Régi magyar táncmuzsika. — 15,00: A Biblia városának festője. — 15,20: Kóruspódium. — 16,05: Hangoló. — 17,00: Eco-mix. — 17,30: Ünnepi könyvhét 1988. — 19,15: Nyílt szín. 19,45: Operettmúzeum. — 20,15: Miniszteri szemle. — 20,49: Sándor György önálló estje. — 21,59: Amiről a világ vitatkozik. — 22,00: Hírvilág. — 22,30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. — 23,30: Szimfonikus táncok. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Népdalok, néptáncok. — 9,05—12,00: Napközben. — 12,10: A Cseh Muzsika Együttesének felvételeiből. — 12,30: Balogh Albert népi zenekara játszik. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig — 17,05: Kölyök- rádió. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Tip-top parádé. — 19,05: Nóták. — 19,30: Sportvilág. — 20,03: Gobbi Hilda születésnapján. — 21,05: Táncdal. — 21,32: Cannes-i kulisszák. — 22,00: Randevú a Jókai klubban. — 23,00: Slágerfilmek — filmslágerek. — 0,05: Rita Pavo- ne énekel. nyíregyházi rádió 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli műsor szerkesztője: Ágoston István) — 17.30: Hírek — Programajánlat — Sportösz- szefoglaló — Minifórum: diákok nyári munkája. A műsor telefonszáma: 11-141. — 18,00— 18,30: Észak-tiszántúli krónika, lapszemle, műsorelőzetes. . (A , délutáni műsor szerkesztője: Ágoston István.) MOZIMŰSOR Krúdy mozi: ASTERIX ÉS CÉZÁR AJÁNDÉKA (fr.) Ea.: 16! LILI MARLEEN Ea.: 18 és 20! Videoház: mozi: A TŰZ HÁBORÚJA (kanadai). Béke mozi: HOSSZÚ BÚCSÚ (sz.) Ea.: 16! A POKOL KATONAI (USA) Ea.: 18 és 20! Móricz mozi: TÁVOLI KIÁLTÁS (japán). Elismerni a „fehér foltok” létezését. Az orosz kereszténység ezer éves jubileumára újjászületett pravoszláv templom Moszkvában. A Központi Bizottság ösztönzi a tömegtájékoztatás szerepnövelését, hiszen az átalakítás forradalom, amely a tömegek bevonását feltételezi. A pártdemokrácia fejlesztéséért — amelynek jelentős állomása lesz az SZKP június végi pártértekezlete — a társadalmi fórumok hatékonyabb működéséért (az utóbbi két évben több társadalmi szervezet létesült, mint 25 év alatt) nagyon sokat tett a szovjet sajtó. Az újságokban, a rádió, tv-ben nagy helyet kaptak a falusi lakosság közgyűlései, a nyílt levelek, a kollektívák jogainak bővülése — (igazgatók, brigádvezetők választása stb.) a szociálpolitikai jogosítványok, a gazdasági élet demokratizálása, a törvényesség, a törvényhozás fejlesztése kérdései. SOK ÉGETŐ PROBLÉMÁT kínál megoldásra az élet. 1985. március óta mindenki meggyőződhet róla a Szovjetunióban, milyen nagy erejű a közvélemény, amelynek nyomására új törvények születtek, hatályon kívül kerültek mások. A párt a sajtóban látja azt az erőt, amely képes kritikailag elemezni, változtatást kicsikarni. A miértre egyszerű a válasz: nincsenek alárendelve hivatali érdekeknek. (Más dolog persze, hogy ez a gyakorlatban nem mindig sikerül.) Mengyelejev szerint gyökeres változtatást terveznek az élet minden területén. De az átalakítás éppen csak elkezdődött — egyes helyeken még el sem kezdődött — s tudják, csak jóval később lehet várni bizonyos eredményeket. Mindenekelőtt az emberek viszonyáról van szó. Ki kell alakítani a tulajdonosi szemléletet és ez nem utolsó sorban szintén a sajtó dolga. Az ember alig akarja elhinni — mondja — csupán attól, ha minden szovjet ember becsületesen végezné a munkáját, a termelékenység 12 százalékkal emelkedne! Ehhez kell segíteni megteremteni a feltételeket, javítani mondjuk a szociálpolitikán. AZ EMBERI TÉNYEZŐ tehát elsődleges jelentőségű, mert az emberek nem a szavakban, a tettekben hisznek. A sajtó abban segíthet, hogy az ember legsajátosabb egyéni érdekét lássa az átalakításban, felismerje, mi is történik ma. „Óriási problémák állnak országunk előtt. Hová tegyük majd a csak kézi munkára alkalmas embereket, amikor munkaerőt csak kvalifikált helyekre keresnek? Változtatni szükséges a propaganda formáit, szélesíteni a területeit, témaköreit. És mindenekelőtt el kell ismernünk a manapság is létező „fehér foltokat”, a vallás, miszticizmus, a nacionalizmus jelenlétét. Több ilyen jelenség már napjaink szüleménye, azokat már nem lehet a múlt maradványának tekinteni. A nemzetiségi probléma helyes kezeléséhez azt is tudni kell, hogy sok esetben hiányoznak a szótárak, hogy a köztársaságokban élő oroszok közül sokan nem ismerik a helyi nyelvet, pedig az internacionalizmus két irányú utca. És sokkal többet kellene tudnunk a nemzetiségek történelméről! Propagálni kell az új politikai gondolkodást, az általános emberi értékek érvényesítését. E kérdésekkel bőségesen foglalkoznak az újságok. Egyáltalán: meg kell világítani az egyszerű emberek életét, munkáját . ..” A JELEN NAGY VITATÉMÁJA: jó, vagy rossz, ha az ember többet akar keresni, vagy ha magasabb beosztásba pályázik. Az ilyenekre régen azt mondták karrierista. De vajon megváltozott-e ez a vélemény? Igen nehéz áttörni a lélektani függönyt. Hogy sikerüljön, ahhoz például népszerűsíteni kell olyan vállalati igazgatókat, amelyek már régóta világszínvonalat képviselnek, akik hajbókolás és talpnyalás helyett „csupán” hajtanak és gondolkodnak. Ezzel viszont az is kiderül, hogy jó néhány újságíró nem képes meggyőzően írni a témáról. „A legfőbb, hogy megtanuljunk élni és dolgozni a fejlődő demokrácia körülményei között, hogy tanuljuk meg a párbeszédet, hogy hallgassuk meg és tiszteljük beszélgető partnereinket, mert nem a kritikai írások száma a fontos, hanem a hatásuk ...” Kész-e erre a sajtó egésze? összességében igen. Gyorsan és jól reagált az átalakítási folyamatra és ezt magasan értékeli mind a pártvezetés, mind a közvélemény. S ez akkor is így van, ha különösen a területi, a helyi sajtóban még sok helyen döcög a szekér. Ezek bizonyítják, hogy a helyi vezetés távolról sem minden tagja alakult át. IGEN GYAKRAN CSAK UTASÍTÁSOKBAN KÉPES GONDOLKODNI, s még arra is van példa, hogy üldözik a bírálni kész újságírót. Másrészt: a nyíltság jogszabályai sincsenek megfelelően kidolgozva. Több vezető igyekszik menekülni a nyilvánosságtól, kibúvót keres. Nem kevesen kerek általánosságokat mondanak. Az új sajtótörvény éppen ellenük irányul. Kopka János A glasznoszty közelről (4.) Lélektani függöny A bibliai verseny neve újhéberül. ITI L J HALLGASSUNK CT j^jj^NÉZZŰNK MEG~" 1988. június 6., hétfő