Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-04 / 133. szám
Hódító bé Megérkezett a meleg idő, ezért a nyári francia bébidivatról bemutatunk sok új — házilag is előállítható — ötletet, abban a reményben, hogy ezzel örömet szerezzünk olvasóinknak. A legkisebbek öltözéke, ha követi is a test formáját, nem szorít sehol. Praktikus és nagyon gyakori a derekat szabadon hagyó szabás, ez a célszerű megoldás kényelmes és szabad mozgást biztosít a gyermeknek. Mind az ujjatlan, mind az ujjas (rövid, hosszú, sima és labda forma) ruhamegoldás megtalálható a kollekciókban. V___________________________________ A párizsi mamák — gyakran — parányi ihiniszoknyát viselnek, a bébik térdét viszont betakarja a nyári ruha. A csíkos, kockás, rózsás gyermekholmikat felfrissítik az ötletes fehér és egyszerű díszítések (gallér, zsabó, esi, masni, paszpólozás stb.), a beállítások. A felső résszel egybeszabott nadrágruhák hátul ízlés szerint cipzárral, sok gombbal vagy patentgombbal csukódnak, olyan gombolással, hogy az egyberészes könnyen fel és levehető legyen. Újdonság a térdig érő bermudashort — ingkabát összeállítás lenvászonból, kartonból, pikéből, puplin anyagból. A kisütött nap divatja előnyben részesíti a könnyű, színes, élénk vagy pasztell árnyalatú tiszta pamut kelméket. Kiegészítő a sokféle formájú fehér vászonkalap masnival, virággal díszítve — ezek az erős napfénytől is óvják a bébik arcát. Az idén nagy sikere van a bőrből és tarka kelmékből kombinált hajlékony gumitalpú, keresztpántos sporttipegőknek, bokacipőknek. Ezt a divatot a vidám, humoros éneksztár — Carlos — népszerűsítette, s ezért éneklő és táncoló cipőknek is nevezik őket. Kovács Mari (A Párizsi Gyermekruha Szalon modelljei.) __________________________________________y Iskolába reggeli nélkül? A felmérést Cegléden végezték, de bizonyára másutt is hasonlóak lennének a tapasztalatok. A gyerekek egészséges életmódja (vagy egészségtelen életmódja?) volt a vizsgálat tárgya. Néhány adat — először — kommentár nélkül. Az I. osztályosok 13, a Vili. osztályosok 50 százaléka nem reggelizik otthon az iskolába indulás előtt. Az elsősök fele mos naponta kétszer fogat, a nyolcadikosoknak már csak egyharmada. Az elsősök (6—7 éves gyerekek!) 6 százaléka már megpróbált cigarettát szívni, a legnagyobbaknak viszont már egy jelentős része nem is titkolta, hogy többé-ke- vésbé rendszeresen dohányzik. Különöseit elszomorító, hogy a szeszes ital kipróbálásában már nem is volt lényeges különbség köztük. A kicsik 22 százaléka, a nagyok 30 százaléka ivott már egyszer vagy többször sört, bort, sőt pálinkát is. S amit szándékosan a végére hagytam, az összefügg valamennyi előbbi egészségrontó tényezővel. Volt egy ilyen kérdés: ki túrázik hétvégeken rendszeresen szüleivel. Az elsősök 48 százaléka válaszolt igennel, míg a nyolcadikosoknak mindössze 3 százaléka. Az iskolában „felmértek”. Ezt azért tették, hogy arról, amit úgyis sejtenek, világosabb, pontosabb képet kapjanak, s azért, hogy a szülőket is megdöbbentsék, hogy felhívják a figyelmüket arra, mennyi mindent kell nekik is tenniük a gyermekeik egészségéért. Az egészséges életmódra nevelés mind többször hangzik el, talán már van is* aki unja, aki azt mondja, ez csepeg a vízcsapból is. Hát nem csepeg eléggé! Folynia, zúdulnia kellene. És nem ártana a ceglédiekhez hasonló, vagy más módszerekkel, de minél hatásosabban rádöbbenteni a szülőket arra, hogy gyermekeik egészségéért elsősorban ők a felelősek, és ők tehetik a legtöbbet. Érte is és ellene is. (sárdi) A reszeges apa Mink? feladatainak megvalósítása mellett a megyén túlra is szívesen kiterjesztenék mozgalmukat. Nógrád megyében a munkahelyi baleseteket elemezve, az elsődleges okokat vizsgálva hat esetben állapították meg a sérült ittasságát, ami viszonylag nem magas az összes balesetet tekintve. A Szabolcs-Szatmár megyei Nagykállóban Alkoholizmus Elleni Családvédő Egyesület működik, mely folyamatosan szervez programokat a nagyközség lakosságának. Legutóbb például Mitől vagy kitől félek? címmel indítottak pályázatot, melyre 78 rajz és 15 szöveges pályamű érkezett. A részeges apa alakja bizony ott szerepelt a félelem okozói között. Nem biztos, hogy mozgalmakkal, kezdeményezésekkel mindent meg lehet oldani. Egy azonban bizonyos: ha a szabad idő kellemes, az ivást is kiküszöbölő formái mind jobban terjednének, tovább javulhatna a helyzet. Ha már valami elkezdődött, próbáljuk folytatni. Csak önfegyelem, csak okosan gondolkodás, csak a családért, az önmagunkért érzett fokozott felelősség érzése kellene, hogy győzzön minél több családban. Utazni jó Ha arról lehetne valamiféle statisztikát készíteni, hogy hány család életét tette már tönikre az alkohol — általában az apa, a férj, de sajnos nem túl ritkán a feleség, az anya alkoholizálása —, ijesztő lenne a kép. És a hazai alkoholfogyasztás alakulásáról — legalábbis eddig — mindig csak rosz- szabb és rosszabb híreket kaptunk, felfelé emelkedő mutatókat jeleznek a statisztikai ábrák. Talán, talán — most mint-- ha valami elkezdődött volna. Félve mierem csak leírni — ahogy mondani szokás: nem akarom elkiabálni. De előttem az Országos Statisztikai Hivatal jelentése a múlt esztendei alkoholfogyasztásról. És tessék figyelni: „Az előzetes adatok alapján 1987- hen mind az egyes italféleségek, mind az egy főre jutó alkoholfogyasztás csökkent. Éspedig az 1986-os fogyasztáshoz képest a bor 23,2 literről 22,9 literre, a sör 99,4 literről 99 literre, az egészségmegőrzés társadalmi programja szempontjából kiemelt feladatként kezelt égetett szeszes ital 10,46 literről 9,3 literre. így 1987-ben az egy főre jutó abszolút alkoholban kifejezett fogyasztás 10,6 liter volt az 1986. évi 11,4 literrel szemben.” Hurrá? Nem hurrá, mert még így is igen magas a fogyasztás, de az, hogy a fokozatos emelkedések helyett némi csökkenés mutatkozott, mégiscsak biztató. Igaz, még így is a lakosság személyes jövedelmének 10,4 százalékát fordította szeszes italokra, ebből égetett szeszes italra 4,5 százalékot. Lehet, hogy minden rosszban valóban van valami jó? Lehet, hogy a nehezedő életkörülmények mégiscsak figyelmeztetnek egyeseket, hogy a megkeresett forintokat inkább a család alapvető céljaira kell lene) fordítani, mint a mértéktelen alkoholfogyasztásra? Nem tudom. Azt viszont tudom (az Országos Egészségvédelmi Tanács titkárságainak információs célra ösz- szeállított anyagából), hogy országszerte számos újabb kezdeményezés van kialakulóban az alkoholizmus ellen. Hatvanban például Józan Élet Egyesület alakult, egyelőre 40 taggal. Az alkoholizmus elleni küzdelem helyi A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1987. évi 25. számú törvényerejű rendeleté így kezdődik: „A magyar állampolgár alapvető joga, hogy külföldre utazzon.” Elmondhatjuk tehát, hogy az utazáshoz szükséges alapokmányunk, az útlevél olyan természetes iratunkká válik, mint a személyazonossági igazolvány. Ha útlevelünket meg akarjuk szerezni, útlevelkérő lapot kell kitöltenünk. Kitöltése az eddigieknél egyszerűbb, a nyomtatvány a postahivatalokban kapható. Azok a magyar állampolgárok, akik érvényes útlevéllel rendelkeznek, abban még le nem utazott, 1988. jan. 1. előtt kapott kiutazási engedélyük van, azt az útlevél érvényességi idején belül bármikor felhasználhatják. A korlátozó rendelkezések közül érdemes megjegyezni a következőket. Nem adható útlevél annak, aki ellen olyan bűncselekmény miatt van folyamatban büntetőeljárás, amelyre a törvény három évnél hosszabb szabadságvesztés büntetést rendel; akit végrehajtandó szabadság- vesztésre ítéltek, vagy szigorított őrizetét rendelték el, és azt még nem töltötte le; aki bűncselekmény elkövetése miatt körözés alatt áll, vagy ellene elfogató parancsot bocsátottak ki; aki külföldön tartózkodása alkalmával a Magyar Népköztársaság jogszabályait súlyosan megsértette. Nem kapnak útlevelet a rendőrhatósági kényszerintézkedés alatt állók. Megtagadható még az útlevél kiadása attól, aki jogerős bírósági határozattal megállapított tartási kötelezettségének nem tesz eleget; akivel szemben jelentős értékű vagyoni kötelezettség nem teljesítése miatt végrehajtást rendeltek el, vagy aki ellen jelentős mértékű adózási kötelezettség elmulasztása miatt eljárás van folyamatban. Tehát akinek nem fizetik a gyermektartást, tegyen bejelentést a területileg illetékes rendőrhatóságnak. A korábbi gyakorlat szerint a kiskorú gyerekek a szülő útlevelében szerepeltek. Ezután önálló útlevelük lesz, amelynek kérelméhez ugyanannyi illetéket kell leróni, mint a felnőttek kérőlapjához. Fontos! Ha valaki külföldön elveszti az útlevelét, forduljon a magyar külképviseleti szervhez, ahol hazatérési igazolványt kaphat. Dr. Kertész Éva „Szerelem” Jeligére: 18 éves lány vagyok, jártam egy fiúval, akivel már másfél éve megszakadt a barátságunk, de nem sokkal később, lassan egy éve összejöttem egy másik sráccal. Ereztem, hogy szeret. De mire összejöttünk volna, valahogy elszakadt a kettőnk közti lánc. Erre még a mai napig nem tudom a választ. £n még a mai napig is szeretem, de láttam az arcán, s éreztem, talán még ő is szeret. G is látja, hogy szeretem. 'Elfelejteni sajnos nem tudom, mivel a munkahelyünk nem messze van egymástól, látom mindennap. Senki se próbál lebeszélni, már teljesen beleőrülök. Pedig lenne más is, de hát hiába élek magamban ezzel a gondolattal. Mindig csak ő jut minden percben az eszembe. Kiben nincs elég bátorság, hogy megtudja a dolgok okait, fellibbentse a fátylat a titkokról, örökös bizonytalanságban él majd egész életében, ön még nagyon fiatal, de az, hogy nem kérdezte meg a fiút, miért kerülik így egymást (ha valóban igaz a kölcsönös vonzalom, s nem szép álom, vagy ábránd) nem magyarázható csak a fiatalságával. Gyengeség, határozatlanság, akaratta- lanság lehetnek az okai. Ennek következményeit szenvedi most meg. Tanácsolom, kérje meg a fiút. találkozzanak egyszer, s beszéljék meg, látnak-e reményt a jövőbeli kapcsolatra. „Tata” jeligére, Nyíregyháza: öregember vagyok már, közel a nyolcvanhoz. Én az életemben sok mindent láttam, két világháborút átéltem, mégis közel a sírhoz ért a legnagyobb csapás, az unokám a törvényre került. A barátok csábították oda, pedig amúgy olyan szelid fiatalember, a légynek se árt. A barátokkal együtt ment el betörni egy ABC-be, ő csak kint állt és figyelt. Nem merte azt mondani, hogy nem vesz benne részt, mert kicsúfolták, talán bizony meg is verték volna. Nekem ebben a fiúban volt minden bizodalmám, rá akartam Íratni a házamat, hogy hozzon oda egy rendes, jóéle- tü feleséget. Érzem, közel a halálom. A fiút nagyon szeretem, nincs más unokám, még ha felfüggesztett börtönt is kapott, de akkor is börtönviselt az emberek szemében, és én ezt nehezen viselem el. Jótanácsot kérek, írassam rá a házat, nézzek azoknak az embereknek a szemébe, akik azt mondják, Pista, elveszítetted a józan eszed, kecskére bízol káposztát, vagy adjam még el életemben, és menjek be az öregek házába? Én mindig tisztességgel éltem, tisztességben szeretnék meghalni is. Sokan, sok mindenben tévedünk, hibáztmk. Hibánk vagy napvilágra kerülés akkor nyilvánosan is vezeklünk érte. vagy nem tudódik ki a közösség előtt, s akkor magunkban bűnhődünk meg érte. Ha unokája valóban a saját erőtlenségének áldozata, és tanul a büntetésből, becsületes ember módjára élhet tovább. Ha az ismerőseinek van igaza, és ön nem hajlandó beismerni önmaga előtt a valóságot, akkor azt tanácsolom. egy fillért se hagyjon az unokára. A törvényes örökösök amúgy is megkapják örökrészüket a hagyatékból, ezzel tehát nem sem- mizl ki őket. Javaslom, tegyen próbát a fiúval: közölje, semmit sem kap a birtokból. A pénzéhes, sóvár ember ilyenkor mindig elárulja magát szavakkal, vagy arckifejezéssel. Erősen figyelje az unokáját, hogyan fog viselkedni, és ez eligazítja majd abban, mit kell cselekednie. „Nóra” jeligére: Fél évig jártam egy fiúval. Megszerettem, le akartam vele feküdni. Nem tudtam, hogy néz ki, de amikor levetkőzött előttem és megláttam, hogy csupa heg és pikkely, mindentől elment a kedvem. Nem tehetek róla, visszautasítottam. Félek, talán AIDS-fertőzött. Levele alapján pszoriázlsról. vagy pikkelysömörről van szó, ami bőrbetegség, gyakran kiújul, mert csak átmenetileg biztosítható a tünetmentesség. Helyeslem az óvatosságát, de valószínűleg önnek sem esne jól, ha olyan nyíltan kinyilvánítaná valaki az undorát, mint ahogy ön tette a fiatalemberrel. Viselkedni az ágyban is meg kell tanulni. Néhány óvatos, tapintatos szóval is megérdeklődhette volna, mi a probléma. Ogy gondolom, megalázta a fiatalembert, ezért ő többé nem jelentkezik majd. Viselkedését tökéletesen megértem, és azt hiszem ön ezt meg is érdemelte. XM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1S88. június 4.
