Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-30 / 155. szám
4 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1988. június 30. „Vegyenek gondozá sba...!” Á gyámügy ügyei Hajánál fogva húzta ki a hivatali szobából kisfiát a felbőszült nő azért, mert agyerek segítségért kopogott a gyámhatóságnál: ő nem akar tovább az iszákos édesanyával együtt lakni, vegyék őt állami gondozásba. .. Nem ritka az ilyen eset a Nyíregyházi Városi Tanácson, a gyámhatóságnál, ahol bizony életünk sötétebb tónusai jelennek meg százszámra. Nehezülnek az életviszonyaink, ingerlékenyebbek, agresszívebbek az emberek, s ez gyakran oda vezet, hogy még a karhatalmat is igénybe kell venni, mert a hatóság előtt vitatkozó — az esetek többségében veszekedő — szülők nem jutnak közös álláspontra. Ha sürgősen lépni ír#//... Persze ennél sokkal összetettebb a gyámügy munkája, különösen az utóbbi egy évben, az új Családjogi törvény életbe lépése, 1987. július elseje óta. Ez a változtatás sok tekintetben közvetlenül is érinti a gyámügyet, különösen négy szempontból. Változott a fiatalkorúak házasságkötésének a szabálya, módosult az elvált szülők kapcsolattartása gyermekével (korábbi közismert nevén a láthatás joga), úgyszintén a szülői felügyelet kérdése, és változás következett be a gyermekelhelyezés tekintetében is. Kezdjük ez utóbbival: az új Családjogi törvény módot ad arra, hogy a gyámügy ideiglenesen is elhelyezhessen gyermeket a másik szülőnél — vagy arra alkalmas harmadik személynél —, olyan sürgős, halaszthatatlan esetben, amikor a gyermek érdeke azt úgy kívánja. Ezzel együtt azonban nyomban megindítja a gyámügy a gyermekelhelyezési pert a bíróságon, mert ez végül is a bíróságra tartozik. Korábban ugyanis ilyenkor az egyszerűbb megoldást választották: intézetben helyezték el a gyereket, így védték az ő érdekét. Ám köztudott, hogy a legjobb intézet sem pótolhatja a családot s az új Családjogi törvény éppen a család szerepét igyekszik fokozni. Iszik a két szülő... Nyíregyházán kívül még 20 település gyámügyei tartoznak ide — csupán a rutin- ügyekkel foglalkoznak a községek —, a szülői felügyelet viszont komplikáltabb, s ezzel a nyíregyházi gyámügy baja gyűlik meg. 1987. július elseje, tehát a jogszabályváltozás óta 25 gyermekelhelyezés-ügyben kellett lépnie a városi tanács gyámügyi csoportjának. Legtipikusabb eset, hogy a nagyszülő vállalja magára a gyerekek nevelését, gondozását, mivel mindkét szülő az alkohol rabja. Mert a helyzet így tarthatatlan, a „nagyi” magához veszi az unokákat. De az óvodák, iskolák ifjúságvédelmi felelősei is rendszeresen jelzik a problémás eseteket. Az ilyen helyzetből akkor lesz ügy, ha kérik, hogy legalizálják, a kialakult állapotot. Persze a dolog nem ilyen egyszerű. Beidé- zés, környezettanulmány készül, pszichológus véleményét kérik stb., mígnem hitelt érdemlően meggyőződnek róla, hogy a szülő alkalmatlan a gyermek nevelésére. Ha ez bebizonyosodik, s az is, hogy a szülőtől nem várható el kedvező változás, akkor kerül sor az ideiglenes elhelyezésre és a per megindítására. Rugalmasabb ez a megoldás, mint a korábbi volt, hiszen így a gyerek csak részben szakad el megszokott környezetétől. Újdonság: arra is van már példa, hogy ha a gyerek korábban intézetbe került, felül kell vizsgálni a körülményeket, s ha lehetőség van a családján kívül megnyugtató, ideiglenes elhelyezésre, akkor ezt is' meg lehet tenni. A legsúlyosabb esetek Változott a szülői felügyelet gyakorlata is. Ha korábban a gyermeket állami gondozásba vették, a gyámhatóság automatikusan szüneteltette a szülői felügyeleti jogot. Itt most ez csak megszorítással történhet, s azt csak bírói ítélettel lehet szüneteltetni. Ehhez tudni kell, hogy van intézeti elhelyezett, intézeti nevelt és állami nevelt gyermek. Az első esetben arról van szó, hogy a szülő elfoglaltsága, nehéz helyzete miatt kezdeményezi az elhelyezést, tehát valójában önhibáján kívül keletkezett az ok. Nyilvánvaló, hogy itt a szülői felügyelet állam- igazgatási megszüntetése indokolatlan. Más a helyzet az intézeti neveltnél: ennek keletkezésében már a szülő hibája is közrejátszhat (rossz a gyerek, lop, csavarog). Az ilyen „középsúlyos” esetek megoldása kérelemre is, és hivatalból is indul. A szülői felügyeletnek öt eleme van, s az esetek súlyosságától függően korlátozzák azokat. Nyíregyházán és vonzáskörzetében csaknem félezer gyerek számítható ebbe a körbe, aminek leggyakoribb oka a nemtörődömség; az, Nem üzlet a koncert Kultúrpark és vidéke Nehéz percek, órák tanúi, szereplői a gyám Ügyi csoport dolgozói... hogy a szülő nem teljesíti minden esetben kötelességét a gyermeknevelésben. Végül a harmadik csoport az állami nevelt gyermekek (állami gondozottak) esetében a szülőnek felróható magatartás az ok, s ekkor a szülő minden joga és kötelessége megszűnik, olyannyira, hogy a — szükséges előírások szerint — gyermek örökbe is adható. Ez a legsúlyosabb eset, s a megoldásban a Családjogi törvény már előre tekint, a gyerek későbbi sorsát is szem előtt tartja. Korábban államigazgatási határozattal is megfoszthatták a szülőt a felügyeleti jogtól. Ezt most már csak bírói úton lehet tenni, s ez a garancia a még nagyobb megfontoltságra. Úgyszintén garancia, hogy az ideiglenes elhelyezés esetén az ilyen pereknél 8 napon belül ki kell tűzni az első tárgyalást, hogy mielőbb rendeződjenek a viszonyok. Gyakori, hogy — főleg lányanyák — lemondanak a felügyeleti jogról. Kevesen tudják, hogy ezt csak a születést követő hat hónap után tehetik érvényesen —, a jogalkotó ezzel időt ad a megfontolásra, arra, hátha a nehéz anyagi, lakásviszonyok időközben rendeződnek. Hat hónap után, tehát a „gondolkodási idő” leteltével újból kell nyilatkoznia a szülőnek. Igen zajos ügyeket produkál az elvált szülők kapcsolattartása a gyerekkel. így van ez annak ellenére, hogy a CSJT 1987. július 1- jétöl előírja: a bíróság köteles rendelkezni, dönteni a gyerek és a szülő kapcsolattartásáról is, míg a korábbi jogszabály ezt a szülők megegyezésére bízta. Ez teherlevétel a gyámhatóságról, ám a végrehajtás mégis csak rájuk vár, s változatlanul ez a nehezebb. Gyakorta kell figyelmeztetni, pénzbírságot kilátásba helyezni, vagy pénzbírságot kiszabni, pszichológust meghallgatni, újabb és újabb környezettanulmányt végezni. Ha mindez eredménytelen, akkor a gyámhatóság hivatalból indíthat pert a gyermekelhelyezés megváltoztatására. Örököl a méhmagzat Igen fontos változás, hogy míg korábban lányoknál 16, fiúknál 18 év volt a házasságkötési korhatár, az egy évvel ezelőtt egységesen 18 évre változott. Csak gyámhatósági engedéllyel köthetnek házasságot a 16—18 év közöttiek. A 16 éven aluli leányoknál még terhesség esetén sincs lehetőség a házassági engedély megadására. Nyilatkozhat persze ilyen esetben is az apa, hogy magáénak vallja a magzatot, a születendő gyermeket, de a házasságkötéssel várni kell. (Erre egyébként az igen sok meggondolatlanul kötött házasság inspirálta a jogalkotót.) Az apasági nyilatkozat megtétele, írásba foglalása a 16 éven aluli, gyermeket váró lány esetében azért is fontos, mert kevesen tudják, hogy már a méhmagzat is örökölhet. (Előfordulhat ugyanis, hogy mire ilyen körülmények között megszületik a gyerek, az apasági nyilatkozatot tevő elhalálozik. A nyilatkozat elegendő ahhoz, hogy az újszülött törvényes örökös legyen, jóllehet, még nem volt meg a házasság.) Csak a megbízhatónak... Hosszan lehetne sorolni a gyámügy ügyeit, hiszen az elmondottakon túl ide tartozik például a kiskorúak segélyezése is. (Erre évenként több mint 3 millió forintot juttatnak Nyíregyházán.) Ahol megbízható a szülő, ott közvetlenül juttatják a segélyt, ám ahol megbízhatatlan (legyen az magyar vagy cigány család), ott az ifjúságvédelmi felelősök útján történik a segélyezés. (Ök vásárolnak ruhaneműt, iskolaszereket stb. Ök, tehát az ifjúságvédelmi felelősök is kérhetnek segélyt a gyerekeknek.) Igen gyakori, hogy közvetlen az iskoláknak juttatják a segélyt, napközis térítési díjra, mert így biztos, hogy a gyerek javát szolgálja. Nehéz percek, nehéz órák tanúi, szereplői a gyámügyi csoport dolgozói, akik öten vannak és valamennyien nők. Megérdemlik a városközösség elismerését. Angyal Sándor Aligha tagadható: 1973-ban Nyíregyházán elég sokan lemondóan legyintettek arra a hírre, hogy a Sóstón vadaspark létesül. Főleg azok kételkedtek, akik tudták: csupán 300 ezer forint áll a vállalkozás rendelkezésére. Aztán csoda történt. A társadalmi munka megsokszorozta a pénzt, a karámok felépültek, és az eredeti terveknek megfelelően egyre több olyan állat jelent meg itt, mely a Kárpát-medencében honos. A látogatók érdeklődve nézték a medvét, a sasokat, az őzeket, s lassan teljesen természetes lett, hogy a város érdekességei és látnivalói közé besorakpzott a vadaspark. Ez volt az indulás. 1974-ben az ifipark, vidámpark sorakozott mellé, majd ide csatolták az úttörőtábort, és végül: a nemzetközi éremművész tábor védnöke is a most már Kultúr- parknak nevezett intézmény lett. De maradjunk egyelőre a vadasparknál. A magyar állatkertek szövetsége legutóbbi értékelése szerint a mostani nyíregyházi vadaspark országosan is a legjobbak közé tartozik, de a nemzetközi összehasonlítást is kiállja. Harmincegy faj 235 egyede él itt, mégpedig karámokon kívül, természetes környezetben, csupán árkok gátolják meg őket az elcsámborgástól. Kapitális szarvas éppúgy van ma, mint csodás őz, és ma az az egyedülálló helyzet állott elő, hogy a vadas- park társult a varsánygyürei tsz vadasparkjával, és vérfrissítési céllal állatokat tud rendelkezésre bocsátani. Ez gazdaságilag sem rossz, és egyben jelzi azt a magasfokú gondozási, tenyésztési, tartási szisztémát, ami itt kialakult. A rendszeres, lelkiismeretes gondozói munka, az állatorvosi felügyelet kiváló körülményeket teremt, s nem véletlen, hogy ma már egyre több iskolai biológia órát tartanak itt, s jószerével egyetlen kirándulócsoport sem megy el úgy Nyíregyházáról, hogy ide ne látogasson. A Kultúrpark másik ismert létesítménye az ifipark. Volt idő, amikor egy-egy koncerten zsúfolásig megtelt, több ezren szorongtak a nézőtéren. Az árak és a körülmények változtak, s ez már a múlt. Jó, ha az idén ötezer látogatót fogadnak, s igazán híres bandának kell érkeznie ahhoz, hogy a városból kijöjjenek ide. Tény, konkurencia is van, már nem csak itt vannak koncertek, de nem ez a döntő. Ma a menedzserek drága műsort ajánlanak, az ifipark bérbe adja a helyet, s húsz százalékot köt ki magának. így aztán a korábbi nagy bevételek helyett éppen annyi marad, hogy a nulla szaldó sikerül. A hajdani viharok is elültek, jó rendezők vannak, a törzsközönség megszokta a házirendet. Igaz, a kerítésen kívül nincsen rendőr, ott dúl a balhé, a narkó, az illegális behatolási szándék se ritka. Ha ez is megoldódik, akkor az ifipark teljesen jóhírű lesz, s talán még az is elképzelhető, hogy egy-egy idősebbeknek szánt nosztalgiaműsorra is sor kerülhet itt. (Ehhez annyit: a jelen tömegközlekedési tapasztalatai mellett aligha.) Ebben az évben tizenöt koncertet terveznek, sláger lesz a Neoton, az Edda, a Bikini, a Napoleon Boulevard. A belépők átlagosan 100—130 körül mozognak. És miután egy-egy koncerten 300—500 fiatal van jelen, elképzelhető, hogy nem az a nagy üzlet. Igaz, a park vezetése nem csak koncertben gondolkodik. Mind többször kínálják a helyet gyermekrendezvényeknek, ünnepségeknek, madarak és fák napjára, május elsejére. Mindezt díjtalanul, hiszen az a cél, hogy a gyönyörű környezet kiszolgálja a fiatalokat, szoktasson a parkba. A koncertterem, ami saját erőből épült, elsősorban a felnőttek részére áll rendelkezésre. Itt 3-400 hallgatóra számítanak, s többnyire ez reálisnak bizonyul. A tapasztalat: elsősorban az autósok érkeznek ide, akik késő este haza is tudnak menni. A vidámpark inkább egy nagy játszótér. Nincs ma annyi pénz, amiből igazit lehetne -csinálni. A kisautó, a go-kart így is sokakat vonz, s a családos kirándulók szívesen töltenek itt időt. Mert ide még lehet családosán jönni. (A belépő felnőtteknek öt, gyermekeknek három forint, amit nem kívánnak emelni.) Ezért a pénzért egész nap ott lehetnek, nézhetik az állatokat, a természetvédelmi kiállítást, az éremkiállítást, játszhatnak, és az igen jó büfében is szórakozhatnak. Itt videofilmek várják a látogatókat, s a rajzfilmtől a megyét bemutató filmig minden akad. Vagyis a vidámpark és a vadaspark, a kiállítótermek együttese jó programnak látszik, s hogy az is, azt bizonyítja, hogy évente 150 ezer ember látogat ki ide. Népszerű az intézmény, a tiszta, igen gondosan ápolt és karbantartott környezet rendkívül vonzó. Látható, hogy ezen a területen a sóstói átlagnál rendezettebb az erdő, a táj, s kérdés, nem lenne-e jobb az egész sóstói erdőt ilyen városi kezelésbe venni, hiszen az erdészet üzleti szempontjai nem állnak összhangban a közjóléti erdőkkel szemben támasztott követelményekkel. A kiállítócsarnok jó vállalkozás. Itt a vállalatok bérelhetnek helyet. De igen nagy színfolt az éremművészeti kiállítás is. Az itt alkotott művészek darabjai láthatók itt. Ez a hála a helyért, az ellátásért, az öntésért. Sajnos az éremművésztábor jellegét elrontották, a korábbi tiszta profil, mely Európában egyedülálló volt, megszűnt. Az öntő is inkább műhely lett, s a nyári alkotó együtt- lét is öntőüzemre emlékeztet. Pedig erre a célra a város sokat áldoz, érdemes lenne az egész koncepciót újra megvizsgálni. így a kultúrparki kiállítás is gazdagabb, de egységesebb lehetne a jövőben, s valóban jó alkotások uralnák a munkát béröntés helyett. Szólni kell az úttörőtáborról is. Ez az úttörőelnökséggel közösen működik, s mind több külföldi gyermeknek teremt lehetőséget az itteni nyaralásra, csere keretében. Szovjet, szlovák, lengyel, NDK-beli gyermekek járnak ide. Ez a vállalkozás határozottan ráfizetéses, hiszen a 200 ezer bevétellel szemben évi kétmilliót emészt fel. Ez most nem szempont, azt a támogatásból fedezni lehet, hiszen a fő cél, hogy minél több gyermek kulturált pihenését biztosítsák. A kultúrpark 23 hektáron fekszik, összesen 34 embert foglalkoztat, ebben a hét éjjeliőr éppúgy benne van, mint az igazgató, az állatgondozó, a parkfenntartó vagy a pénztáros. Vagyis kevesen, de igen intenzív és fegyelmezett munkával biztosítják a működést. Az évi kiadásuk 8,8 millió forint, 7 millió az állami támogatás, a többit maguk keresik meg. Jó, hogy a városi tanács igen okosan, a többletet ott hagyja a kultúrpark- nál, így bizonyos felújításokra, építkezésekre jobban futja. Igen kemény; szoros ugyanis a gazdálkodás, hiszen elég arra utalni, hogy az állatok egy évben negyedmilliónyi takarmányt esznek meg, a művésztelep egymillióba kerül, az úttörőtábort kétmillióval finanszírozzák. A szerencse az, hogy még ma is sokan vannak, akik társadalmi munkával segítik a parkot, van, aki szállítással, más munkával. Ez tette lehetővé az új kifutók kialakítását, a termek modernizálását, az úttörőtábor kulturáltabbá tételét.. A kultúrpark vezetése vállalkozó' hajlamú, ök készítették a múlt évi könyvnap gombáit, jó pénzért. De mindent megragadnak, hogy növeljék a pénzt, amiből szépíthetik a létesítményeket. Nem volna azonban igazságos, ha ezt a művelődési intézményt valamiféle üzleti vállalkozásnak fognánk fel. Igen sok esetben bocsátják ingyen brigádok, közösségek rendelkezésére a területet. Szívesen látják a gyermekeket műsorra, rendezvényre ingyen is. Ez a nehéz balanszírozás üzlet és népművelés között igen tiszteletre méltó, s jó, hogy az arányokat igyekeznek tartani. Egy biztos: az elmúlt 15 esztendő alatt a sóstói kultúrpark — minden létesítményével — a város szerves részévé vált. Kellene végre egy szép, tetszetős kiadvány, ami propagálná az itteni lehetőségeket, látnivalókat. Mert érdemes ide hívni a bel- és külföldi látogatókat, kellemes kikapcsolódást ígérő hely ez. Bürget Lajos Gyermekzslvaj, vidámság » sóstói vidámparkban. „Munkában” a go-kart.
