Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-29 / 154. szám
Gorbacsov beszéde a szovjet politikai reformról A moszkvai Kreml Kongresszusi Palotájában kedden délelőtt, moszkvai idő szerint pontosan tíz órakor megnyílt az SZKP 19. értekezlete. A 4991 megjelent küldött egyhangúlag megválasztotta — a küldöttségvezetők tanácsának javaslatára — a tanácskozás 112 tagú elnökségét. Az SZKP 19. pártértekezletének elnökségében többek között Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és a Politikai Bizottság tagjai foglaltak helyet. Ezt követően Mihail Gorbacsov mondott rövid megnyitót, majd Jegor Ligacsov emlékeztetett arra, hogy a pártértekezlet mindkét fő témájáról — a XXVII. kongresszus határozatai időarányos végrehajtásáról, a XII. ötéves terv megvalósításának helyzetéről és a peresztrojka folyamatáról, valamint a párt és társadalom demokratizálásának feladatairól — egységes beszámoló készüljön. A KB titkára ezt követően átadta a szót Mihail Gorbacsov főtitkárnak. A Kreml Kongresszusi Palotájában tanácskozik az SZKP 19. értekezlete HAMAROSAN ELKÉSZÜL az új pavilon Nyíregyházán a Sóstói úti kórházban. Az építési munkák mellett aszfaltozzák a bekötő utat. (elek) flz építőipar nem tervez áremeléseket — hangzott el megyénk és az ÉVM vezetőinek megbeszélésén Ma összeül a Parlament Szerdán délelőttre összehívott tanácskozásán az Országgyűlés várhatóan napirendjére tűzi az Elnöki Tanács előterjesztését a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének személyi kérdésekben tett együttes javaslatáról a hatáskörébe tartozó tisztségekkel kapcsolatban, a Magyar Népköz- társaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentés megvitatását, illetőleg a zárszámadás törvényerőre emelését, továbbá az ipari miniszter beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási programjáról. Mindkét témakörben széles körű elemző vitát folytattak már előzetesen a törvényhozó testület tagjai az elmúlt napokban — az ülésszak előkészítéseképpen — az Országgyűlés szakbizottságainak, a megyei képviselőcsoportoknak a tanácskozásain. Tanácskozott a Politikai Bizottság Az MSZMP Politikai Bizottsága június 28-ai ülésén megvitatta a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól készített jelentést és az 1989, évi népgazdasági terv fő irányaira vonatkozó javaslatot. Beható vita után úgy döntött: javasolja, hogy a jelentést a Központi Bizottság következő ülésén tűzze napirendjére. A testület foglalkozott a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építésével összefüggő kérdésekkel. A jelentést tudomásul vette, és felkérte a kormányt, hogy a beruházásról, az építkezés helyzetéről tegyen átfogó jelentést az Országgyűlésnek. A Politikai Bizottság tájékoztatást hallgatott meg arról, hogy az egyetemi és főiskolai párt- és KlSZ-szer- vek megvizsgálják a felső- oktatási intézményekben a helyi diákszervezetek megalakításának és működésének lehetőségét. A Politikai Bizottság egyebek közt foglalkozott szervezeti, ügyrendi kérdésekkel és úgy döntött, hogy a Központi Bizottság soron következő ülését 1988. július 13-ra ösz- szehívja. Bíborossá avatták Paskal Lászlót II. János Pál pápa kedden a Vatikánban ünnepélyes konzisztórium keretében hivatalosan bíborossá avatta dr. Paskai László esztergomi érseket, Magyarország prímását, együtt huszonhárom másik . egyházi személlyel. Az ünnepségen a magyar kormányt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Misur György, hazánk római nagykövete képviselte. A pápa az avatási szertartás után fogadta őket, a többi állam küldöttségeinek tagjaival együtt Neoizetközi figyelem a Tisza környezetvédelmére Kedden Szolnokon megkezdődött a KGST környezetvédelmi és vízgazdálkodási együttműködés állandó bizottsága Tisza-völgyi munkacsoportjának háromnapos ülése. A tanácskozáson hazánk küldöttségén kívül Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia és a Szovjetunió vízügyi szakemberei vesznek részt. A megnyitó plenáris ülésen a Tisza vízminőségének javításához szükséges intézkedéseket, az árvízvédelem újonnan felmerült feladatait vitatták meg. Az elmúlt három év joggal tekinthető a fordulat időszakának, mert megállt az ország gazdasági, szociális és szellemi válság felé való sodródása — hangsúlyozta bevezetőjében Mihail Gorbacsov. — Mindez azonban nem jelenti, hogy mindenhol és teljes lendülettel zajlaná- nak a kedvező irányú változások — mutatott rá a főtitkár, aki a forradalmi átalakítás elmélyítésében és visszafordíthatatlanná tételében jelölte meg a tanácskozás legfontosabb célját. Hangsúlyozta, hogy a Központi Bizottság kulcskérdésnek tekinti a politikai rendszer reformját. Az értekezlet politikai célja tehát: minden területre kiterjedően kritikusan átgondolni az 1985 áprilisi KB-ülés és a párt XXVII. kongresszusa óta eltelt időszakot, gazdagítani az átalakítás stratégiáját, konkretizálni taktikáját. Az átalakítás eredményeit értékelve a főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaságban lassú a változás, különösen a nép élet- színvonalát illetően. A megoldandó feladatok sorából elsőként az élelmiszer-ellátást emelte ki, mert e téren a változások nem kielégítőek. Elmondta, hogy a mezőgazdaságban különböző, hatékony munkamódszerek széles körű elterjesztésével kívánják növelni a terméshozamot, bővíteni a jószágállományt. Emellett szükség van az ágazat anyagi-műszaki fejlesztésére is. A gyökeres gazdasági reform megvalósítása kapcsán Gorbacsov utalt rá: mégnem vezették be a reform minden elemét, s magát a reformot is az ötéves terv menetében kezdték végrehajtani. Jelentős tényezőként említette a gazdaságirányítás parancsuralmi módszereinek meglétét, a régi sztereotípiák hatását. MegengedGyuró Imre megyei tanácselnök-helyettes nyitotta meg az értekezletet, majd Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke tartott tájékoztatót Szabolcs-Szatmár helyzetéről, a megyei vezetés elképzeléseiről, terveiről, az országos pártértekezlet után felgyorsult reformfolyamat jelentőségéről, ennek megyei tükröződéséről, továbbá a tanácsok szintén változó szerepköréről, kapcsolatukról az oktatási intézményekkel. Ezt követően Pataki József, a művelődési osztály vezetője összegezte az 1987/88-as tanév tapasztalatait. Megállapította, hogy miközben az iskola jelentőségét egyre inkább hangsúlyozzuk, az oktatás és a nevelés tárgyi és személyi feltételei romlanak, legjobb esetben is stagnálnak. hetetlennek nevezte például, hogy az állami megrendelésekkel olyasminek a termelésére kényszerítsék a vállalatokat, amire nincs fogyasztói kereslet. Hangsúlyozta, hogy a tervezőszerveknek is a tervvel való ösztökélés helyett a gazdasági ösztönzőkre kell támaszkodniuk. — A reform nem hozza meg a remélt eredményt, iia nem érinti minden dolgozó személyes érdekeit, ha nem válik mindenki- számára élet Az általános iskolákban csökkent ugyan a tanulók létszáma, de bizonyos területeken — Nyíregyházán, Mátészalkán és általában a városokban — nem, vagy alig enyhült a zsúfoltság. Ennek egyrészt az az oka, hogy még mindig nincs mindenütt elegendő tanterem; ahol pedig már lenne elegendő hely, ott a pénzszűke miatt kell összevonni tanulócsoportokat. Az idén először történt meg, hogy a továbbtanulni szándékozó nyolcadikosok közül 300 jelentkezőnek sehol sem tudtak helyet biztosítani. A következő években ez a szám csak emelkedik, 1992- re már a háromezret is eléri, ha nem épül legalább 80 középiskolai tanterem — erre pedig sajnos nincs esély. Mindez azt jelenti, hogy a közepes vagy annál gyengébb tanulók egyre kevésbé A lakásépítés, a felújítások, az építőanyag-ellátás, az építőipari és kommunális szervezetek tevékenysége, az adó- és árreformból eredő gondok, valamint a tanácsok építésfelügyeleti tevékenysége volt a fő témája annak a megbeszélésnek, amely kedden délelőtt zajlott le Nyíregyházán Szabolcs-Szatmár megye, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vezetői között. László András, a megyei tanács általános tanácselnökhelyettese adott rövid áttekintést az imént felsorolt témákról. Többek között arról, hogy a tanácsok hitelekkel pótolják csökkenő forrásaikat, de így is nagy erőfeszítésekbe kerül a lakásépítési tervek teljesítése. Leginkább a városokban csökkent az építkezési kedv. A tanácsi bérlakások csökkenésének oka, hogy hiába ad a megye 470—520 ezer forintot egy lakás felépítéséhez, a helyi tanácsoknak még 6—800 ezer forintot kell hozzátenni, s a testületek emiatt sokszor úgy döntenek, hogy inkább a több ember gondjain enyhítő kommunális feladatok megvalósítására adják a pénzt. számíthatnak rá, hogy felveszik őket. Számukra tanfolyami képzést terveznek. A korábbinál is kevesebb jó és jeles tanuló jelentkezett a gimnáziumokba, s figyelmeztető jel, hogy az érettségizetteknek csak egy- harmada felel meg a felvételi vizsgákon. A felsőfokon továbbtanulóknak sem az aránya, sem szándéka nem változott, azaz a szükségesnél még mindig kevesebb lesz a megyében a pedagógus, valamint az orvos, a közgazdász, miközben három éve folyamatosan nő az üres óvónői, tanítói, általános iskolai tanári és gyógypedagógusi helyek száma. Sőt, most már ez a helyzet a középiskolákban is, ahol jelenleg 121 álláshely vár pályázóra. Ugyanakkor az idén végzett 421 általános isleelai tanárból 123-an sehová sem pályáztak. Általános jelenség, hogy a főiskolákról, egyetemekről kikerülő fiatal pedagógusok kizárólag városokba vagy legalább városiasodé nagyközségekbe hajlandók pályázni. A lakásfenntartás a tervezett ütemben halad, bár az általános forgalmi adó itt is gondokat okoz. Szólt arról, hogy körülbelül 2800—3000 cigánycsalád lakásgondjait kellene sürgősen megoldani. Elmondta: az építésfelügyeleti tevékenységet nehezíti, hogy csak az építtetőt lehet büntetni abban az esetben is, ha a felelős műszaki vezetőt kellene elmarasztalni az építkezések minősége, vagy a szabályok megkerülése miatt. Javult az anyagellátás, de komoly gondok vannak a cseréppel és nincs fenyőfűrészáru sem. Kérte: segítsen a minisztérium abban, hogy Szabolcs-Szatmár megyében egy cserépgyárat építhessenek fel. Kérte a minisztérium támogatását Csenger, Záhony és Nagykálló várossá nyilvánításához. Elmondta: a tanácsi beruházásokat kedvezőtlenül érintette, hogy az építőipari vállalatok átárazták szerződéseiket ^ s ez* több beruházás elmarádását illetve több beruházás megvalósításának eltolódását jelenti. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter elmondta: ha nem árazták volna át szerződéseiket a vállalatok, a gyenge haté- konyságúak ellehetetlenültek volna, s ez így is több kiadást jelentett volna a tanácsoknak. Szólt arról is, hogy az építőipar nem tervez áremeléseket jövőre. A várossá nyilvánítás ügyében még egyeztetésekre van szükség, de a minisztérium támogatja a megye törekvéseit. Ami az anyagellátást illeti, a miniszter elmondta: engedélyt kaptak dollárért fenyő- fűrészárut vásárolni, de még így sem biztos, hogy elég faáru lesz. A téglával nem lesz gond, a cseréppel igen, bár épül a dunakeszi és a kecskeméti cserépgyár. Az itt elhangzott javaslatra válaszul ígérte: támogatják Szabolcsban egy cserépgyár építését. Ajtó, ablak, cement van, az üveggel és a csempével viszont gondok lehetnek, mert ezek jó exportcikkek is. Elismeréssel szólt a miniszter az * építésfelügyeleti tevékenységről, a lakásépítésről pedig azt hangsúlyozta: az állam nem akar kivonulni a lakásépítésből, de míg nincs több pénz, addig nagyobb támogatásra sincs remény. Vállalta: a cigányla- kások építése ügyében eljár a Szociális és Egészségügyi Minisztériumban, valamint az Országos Tervhivatalnál. Délután Nyíregyháza építkezéseivel ismerkedett Varga Gyula megyei elsőtitkár es Bánóczi Gyula megyei tanácselnök társaságában Somogyi László, majd az építőipari vállalatok vezetőivel találkozott. (Folytatás a 4. oldalon) Tanérzáró megyei értekezlet Tovább nő a pedagógushiány A megye oktatással, neveléssel foglalkozó szakemberei, az óvodavezetők, az általános és középiskolák igazgatói kedden tartották hagyományos tanévzáró tanácskozásukat a sóstói kultúrpark csarnokában. IXLV. évfolyam, 154. szám ARA: 1,80 FORINT 1988. június 29., szerda
