Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-25 / 151. szám

ly HÉTVÉGI MELLÉKLET 1988. június 25. Q Kovács Mari divatlevele Konfekciódiyat Párizsban A tél szürke színeit felváltotta a fehér, a friss zöld, a friss kék, a melegebb színek min­den árnyalata. Újra megjelentek a nyersszínek az elefántcsomtszíntől a petrezselyemrépa- színig és a lágyabb drappig. Továbbra is vitat­hatatlanul hódít a fehér: a mészfehértől a kréta- fehérig láthattuk széles skáláját, ötletesek a fe­kete-fehér kombinációk, az ízléses díszítések. A konfekciódivat célja elsősorban a hordhatóság és a praktikusság. A ruhahossz a fiatalabbaknak fedetlenül hagyja a térdet, de az érettebb kor­osztály számára térdközépig ér vagy hosszabb. Az új tavaszi-nyári konfekciókollekciók vona­lait, jellemzőit jól megmagyarázzák maguk a divatfotók. 1. Pamut és polyester keverékből készült csi­nos nyári ruha, karcsúsított kétsoros gombolás­sal — erősebb alakra is előnyös. (Paul Mausner) 2. Fiatalos összeállítás. Mellénykabát, virág- gombbal díszítve. A szoknya enyhén leszűkül Az együttes fényes nyári pepltaszövetből ké­szült. (Elizabeth Wessell) 3. Vállnélküli, húzott fodorral díszített batiszt napozóruha. (René Derby) 4. Mintás pamutszatén ruha, a vállat szaba­don hagyó mély dekoltázzsal, buggyos ujjal, húzott bőszoknyával. (Elizabeth Wessell) 5. Rendkívül divatos „kétszínű” ruha pánt­díszítéssel, nagyon ötletes, eredeti. (Philippe Lelong) V S. Fehér pamutkelméből készült ruha — azsurmentlra emlékeztető fekete bőrgallérral, övvel és kézelővel. (Michéle Domercq) 7. Egy szép nyári kosztüm: zöld-fehér szín­összeállítású pamutszövetből. Mind a szoknya, mind a kabát egyenes vonalú. (Gerard Pas- quier-Sarl) __________________________________/ Vakáció és balesetveszély A gyermekek többsége virtus­kodásból keresi a veszélyt, nagy­szerű élménynek tartják, ha túl­járnak szüleik eszén, és példá­ul sikerül megfürdeniük tiltott helyen. Vagy lélegzetelállítóan veszélyes helyekre kirándulhat­nak. Éppen ezért, ha kirándulni indul a gyermek, ne csak ha- rapnivalóval lássa el a szüjő, ha­nem jó tanácsokkal is. Magya­rázza meg, hogy a természetjá­rás célja nem a veszélyhelyze­tek keresése, hanem a testet-lel- ket edző sport. A szülő ne csak tiltó rendel­kezésekkel akarja megóvni gyer­mekét a balesetektől, hanem tü­relmesen magyarázza meg, miért nem szabad például tilos helyen fürödni, miért kell körülnézni, ha lelép a járdáról az úttestre, vagy miért nem szabad a stran­don felhevült testtel vízbe ug­rani. A kerékpározó gyermekek kö­zül is sokan szenvednek balese­tet. A szülő kötelessége, hogy kerékpározó gyermekét megta­nítsa a közlekedés szabályaira, vagy vegyen ilyen témával fog­lalkozó könyvet. Nyomatékosan figyelmeztesse a gyermeket ar­ra, hogy a közút nem verseny- pálya, és a testedző sportolás nem egyenlő az életveszélyesen gyors, egy kézzel vagy elenge­dett kormánnyal történő szágul­dással. Szünidőben sok a „kulcsos gyermek”, aki egyedül van. Az unalom rossz tanácsadó. A szü­lő segítsen beosztani a vakáció­zó gyermek idejét, hogy ne una­lomban, hanem értékes tevé­kenységgel töltse el azt. Jó Sok dolgozó nőnek van ülő foglalkozása, és mert görnyedve végzi, a gerince elfárad, alig várja, hogy felálljon. derekát ki­egyenesítse, végre lábán legyen a testsúlya. Alighanem ez az egyik oka annak, hogy állva lát neki tennivalóinak. A házi mun­kát állva végzők másik jelenté­keny hányadánál e szokás az anyai, nagyanyai példa követé­sében gyökerezik. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a rossz beidegződés az oka az otthoni felesleges álldogálás- nak, mint az a tény, hogy egyet­len dolgozó nőnek sem jutna eszébe a fizetett ülőmunkáját állva, álló munkáját ülve végez­ni. Ideje nekifogni és kipróbálni a házi munka ülőmunkává szerve­zését, s megszabadulni a boka- süllyedés, a visszér, a csigolyák összeszorulása okozta fájdalmak­tól. Megéri a kiadást, az egysze­ri költséget a konyhába beállí­tott forgatható, netán magasítha­tó szék. Görgők felerősítésével, különösebb kézügyesség nélkül házilag is előállítható. A görgő a szék lábát körülbelül 6 centi­vel meg is magasítja. A maga­sítás azért szükséges, hogy asz­tal mellé ülve a karokat ne kelljen vállbán megemelni, ter­mészetes magasságban tudjunk az asztal fölött dolgozni. A gör­gős vagy forgatható széken ülve szolgálatot tesz a kirándulás, a sportolás, a múzeumlátogatás, az otthoni barkácsolás, kézimunká- zás. Minden tanulónak vannak olyan tantárgyai, amelyekből gyengébb tanulmányi ered­ményt ért el. Sokat jelentene, ha nyáron olyan könyvet olvas­gatna, amely az elmaradt isme­retek pótlását segíti elő. A fiúk egyik kedvelt időtölté­se a barkácsolás. A lakásban, a kertben, a pincében, a padláson, szinte mindenütt található javí­tásra szoruló holmi. Meg kell bízni a fiút ilyen munkával, ap­ró javítással. S ha á szülő ér­tékeli a végzett munkát, a si­kerélmény újabb feladatok vál­lalására buzdítja a vakációzó fiatalt. Nyári balesetforrás: a túlzott napozás. A fiatalok bőre az erős napfényhatással szemben tűrő- képesebb, mint az idősebbeké. Gyorsabban regenerálódik. A mértéktelen napozás azonban évek múlva fokozatosan elvégzi romboló munkáját, és ez a bőr idő előtti ráncosodásához vezet, esetleg egészségügyi károsodást is okozhat. A fiatalok nagy ré­sze erre nem gondol, önfeled­ten élvezi a napfényt, egymással versenyezve akarnak irigylésre méltó csokoládészínűek lenni. Pedig ebben az egészségtelen „napimádó”' versenyben /nincs győztes, csak vesztes. Az egészségre káros következ­mények közül csak néhány gya­kori panasz: fejfájás, szédülés, hányinger, láz, leégett bőr, rossz közérzet. A déli merőleges nap­sugarak különösen veszélyesek; erre figyelmeztetni kell minden fiatalt. a mosogatást is el lehet végez­ni, csak hozzá kell szoktatni magunkat. Ülve végezhető a fő­zéshez szükséges nyersanyagok válogatása, hámozása, tisztítása; nem kíván állást a tészta össze­állítása, de még gyúrása, sodrá­sa sem. Kitünően lehet ülve ha­bot verni, kávét darálni, bármit megőrölni. Befőzésnél a gyümölcsmosást, -tisztítást, -hámozást, a főzés közbeni keverést, az üvegekbe rakást, lekötözést ugyancsak ül­ve végezhetjük, fütyülve- a csa­ládtagok esetleges epés meg­jegyzésére. És miért ne lehetne guruló lábú széken ülve porszívózni, netán az alacsonyabb régiókban port tö­rölni. Hát vasalni? Felfrissítő hatású, ha ülés köz­ben feltartott karokkal egyet- egyet nyújtózkodunk, fejünket szép lassan egyszer jobbra, egy­szer balra körbeforgatjuk, majd vállunkat felhúzzuk és leszorít­juk. Ülve a lábunkat is térdben kiegyenesíthetjük, és ezt né­hányszor megismételjük. Az ésszerűség azt diktál­ja, hogy az ülve dolgo­zásra ne akkor térjünk át, ami­kor már jelentkeznek a min­dennapos álldogálás káros és fájdalmas következményei. Az ülve dolgozás is csak megszokás, beidegződés kérdése. Érdemes kipróbálni! A test bizonyos megha­tározott pontjainak ujjal való erőteljes nyomásával megszüntethető a fájóa­lom, a fáradtságérzet és más kellemetlen jelenség. Ezt mindenki saját-maga próbálja ki, és végezze el. A rajz azokat a fejün­kön elhelyezkedő ponto­kat mutatja, amelyek nyo- mogatásával megszüntet­hető például a fülzúgás (a négy fekete kocka), a szem belső nyomása, fá­radtsága (a három nyíllal jelzett helyen), az általá­nos fáradtságérzet (két üres kör), és az erős fej­fájás, a migrén (két, kö­zépen ponttal jelzett kari­ka). Ha például ebéd után, a megszokott, frissítő fe­ketekávé ellenére sem let­tünk élénkebbek, szorít­suk ujjhegyünket erőtel­jes, rövid mozdulatokkal a fáradtságpontokra, és e műveletet négyszer-ötször ismételjük meg. Ha fej- görcsünk támad, még min­dig érdemesebb ezt az akupresszúrát kipróbálni, mint gyógyszert szedni nyakra-főre. Dolgozzunk ülve! „Mi legyen?” jeligére. Nyír­egyháza: Tizenkét éve vagyunk házasok. Két fiúnk van, mind­kettő általános iskolába jár. Nemrég építettük fel a házun­kat. Sok keserűség, küszködés után végre oda jutottunk, hogy elmondhatjuk magunkról, megvan mindenünk: ház, nya­raló, autó, telek. Mire ezt megszereztük, csődbe jutott a magánéletünk. Elhidegültünk egymástól, úgy kerülgetjük egymást, mint két idegen. Bár sem a férjemnek, sem nekem nincs okunk arra, hogy plusz­munkát vállaljunk, mindketten géemkázunk. De nem a pénz miatt, azért, hogy addig se le­gyünk együtt. Feltettem ma­gamnak a kérdést, hogy szere­tem-e a férjemet? Rájöttem, hogy inkább csak ragaszkodom hozzá, a szerelmem rég elmúlt iránta. A férjem nem mondja, de ő is hasonlóképp érezhet. Érzem, ahogyan kelletlenül megölel. Már ez is házastársi kötelességgé vált. Nem kíván. Nincs szeretője, tudom, mert meghallanám, de abban is biz­tos vagyok, hogy elmondaná. Bántanak ezek a dolgok, de éi. is hasonlóképp érzek. Nem tu­dom, és ezért kérek tanácsot, váljunk el, vagy maradjunk együtt? Végképp minden el­múlt közöttünk, vagy helyre lehet állítani a dolgokat? De hogy kezdjek hozzá? El kell dönteniük, mi lesz a helyesebb: válni vagy együtt maradni? Gyermekeik sorsán hogy tudnak javítani? A gyer­mek megsínyli mind a rossz házasságot, mind az elválást. Ha éreznek magukban erőtar­talékot ahhoz, hogy újrakezd­jék, javaslom, utazzanak el kettesben egy eldugott üdülő­helyre, és vegyék számba, mi veszett el az anyagiak meg­szerzéséhez való hajsza során. Valószínű, épp a legfontosabb, a közös cél veszett el. Házassá­gukat az anyagiakra alapoz­hatták. Most megszerezték, nem köti már önöket össze a közös vágy (ez az egyik leg­gyakoribb oka a házasságok megromlásának). Ha az üdülő­ben képesek lesznek újraélni a „mézeshetet”, van még mind­kettőjükben érzelmi erőtarta­lék. Ezt kell felhasználni az újrakezdéshez, egymás újra­felfedezéséhez. Üdülésük alatt semmi mással he foglalkozza­nak. „Z. József” jeligére: Egy szo­morú édesapa ír önöknek. Kisfiam (három éve özvegyen nevelem) hétéves. Üjabban raj­takaptam, hogy túl sokat ha- zudozik. Én ezt már nem is füllentésnek nevezem, mert olyanokat mond, hogy leterí­tett egy farkast vagy megvert egy kislányért egy kamaszban­dát. Hiába próbálom a józan eszéhez téríteni, tovább hazu- dozik. A szomszédom azt ta­nácsolta, vigyem el elmeorvos­hoz, biztosan valami baja van. Nekem nem hiányzik még egy sorscsapás az életemben, most is az idegösszeroppanás szélén állok. Kedves apuka! Megnyugta­tom, nincs miért aggódnia. Kis­fia nem beteg, csupán azt a korszakot éli át, amit a „fan­táziahazugságok” korának ne­veznek a gyermekpszichológu­sok. Ennek tömören a lényege az, hogy a gyermek a fantázi­ájában átéli azt. amit kíván. Nagy. bátor, erős, okos stb szeretne lenni, és ezeket az ideáltulajdonságokat gondo­latokban, vágyakban dolgozza fel, elképzeli, hogy ilyen ő is. Ez hozzátartozik a pszichés fej­lődéshez. elmúlik az idővel. Ne szidja, ne verje emiatt, hanem hallgassa csodálkozva. A gyer­mek fantáziahazugságai hozzá­tartoznak az önmegismerés­hez, és a világkép kialakulásá­hoz. „Rózsa” jeligére, Mátészalka: Ma már általánosan elfogadott nézet az, hogy a testi szere­lemben minden megengedhető, ami a férfinak és a nőnek is kölcsönösen örömet okoz, ked­vére van. Ha önt a férje olyanra akarja rávenni, ami ellenkezik a ,,jó ízléssel”, kö­zölje vele. Az erőszak soha­sem okozott jót. Ezzel lelki és testi kapcsolatot is tönkre le­het tenni, ezt a férjének meg kell értenie. A leveléből azon­ban kitűnik, hogy önt elég szi­gorúan nevelték. Aszketikus és prűd hajlamot oltottak önbe. ez sem jó. Rugalmasabbnak kell lennie a mindennapi életben, érdeklődőbbnek a szexualitás­ban. Minden szexuális felvilá­gosító könyvben olvashatja azt,, hogy a hüvely szárazságát ál­talában a nem elég nagy ne­mi vágy okozza. Vazelinnel le­het rajta segíteni, de ez csak alkalmi és időleges megoldás. Panaszával keresse fel a nő­gyógyász szakorvost. Alhasi görcseinek szervi oka is lehet, de ugyanígy okozhatja a nemi élettől való viszolygás, tiltako­zás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom