Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-14 / 141. szám

Kelet-Magyarország 7 1988. június 14. Gyúró Ferenc előadását hallgatják a tanácskozás résztvevői, (j!) Méhlenelí a mézontófi A Hazafias Népfront Országos Tanácsa mellett működő Kert­barátok és Kistenyésztők Orszá­gos Társadalmi Szövetsége és az Almaegyesfllés június 10-én Va­ján kihelyezett ülést tartott. Ott voltak a tanácskozáson Borsod, Hajdú és Szabolcs-Szatmár me­gye kertbarátklubjainak tagjai, de érkeztek vendégek a megye egész területéről. A tanácskozás napirendjén főként az almater­mesztés és -értékesítés szerepelt. A vendégeket Sipos György, a vajai kertbarátklub elnöke kö­szöntötte. Beszédében tájékoz­tatta a jelenlevőket a vajai klub tevékenységéről, a kertbarát­mozgalom helyi fejlődéséről. A klub 1981-ben alig negyven fővel alakult, ma 61 tagja van, éven­te részt vesznek megyei és or­szágos rendezvényeken. Sikere­sen szerepeltek termékbemutató­ikkal az OMEKON, a kertba­rátklubok pécsi találkozóján. A klubmunka, a mozgalom nagy eredménye, hogy egyre több kis­termelő alkalmazza a korszerű termesztési módokat a zöldség- és gyümölcskertészetében. Elnöki megnyitót dr. Gyúró Ferenc, a KKOSZ elnöke tartott. Megemlítette, hogy a kertbarát­mozgalom országszerte erőtelje­sen fejlődik, és jelentős áruter­melő erővé vált, amellyel a gaz­dálkodásban számolni kell. A kisárutermelésben és ebben a kertbarátok is érdekeltek, jelen­tős mennyiség és érték a téli alma. A termesztésnek ez az ága évről évre részben visszatérő, másrészt újonnan keletkező problémákkal küzd. Ezért is ha­tározott úgy a Kertbarátok és Kistenyésztők Országos Társa­dalmi Szövetségének elnöksége, hogy a téli almával, a kisterme­lők problémájával Szabolcsban, ott, ahol a legtöbb almát ter­mesztik, foglalkozik. Gyúró Ferenc adatokkal iga­zolta, hogy a télialma-termesz- tésben a kistermelők részesedé­se meghatározó. 1981—85 közöt' az országosan termett 1 millió 100 ezer tonna almából 506 ezer tonnát a kisárutermelők állítot­ták elő. 1986-ban tovább nőtt a részesedési arány, az 1 millió 200 ezer tonna almából 600 ezer tonna származott a háztáji és kisegítő gazdaságokból. Ami­lyen impozánsak ezek a számok, olyan mértékben elgondolkodta­tó, hogy senki sem elégedett. Mindenki sir, termelőknek, fel­vásárlóknak, kereskedőknek és fogyasztóknak egyaránt gondja a téli alma. Megoldást az érdek- védelem erősítése jelenthet. Olyan érdekvédelem, amely a kölcsönös előnyök tiszteletben tartásával biztosítja mindenki számára a jövedelmet, fogyasz­tóknak a minőségileg jó, árban elfogadható árut. A tanácskozás fő napirendje az Almaegyesülés tevékenysége, a kistermelés integrálásában szerzett tapasztalatok tárgyalá­sa volt. Előadója a témának Ik- lódi László, a vajai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet és az Országos Almaegyesülés elnöke volt. Elmondta, hogy június 9-én tartotta ülését az Almaexport Társaság és az Almaegyesülés. De mielőtt a két szervezet ülé­séről részletesebben szólt volna, rövid tájékoztatót adott a vajai tsz gazdálkodásáról. Kiemelte, hogy a télialma-termesztés a ter­melőszövetkezet alakulásának pillanatától a gazdálkodás meg­határozó és befolyásoló ágazata volt. Vaján az egyéni időszak­ban is jelentős almaültetvények­kel rendelkeztek a gazdák. A termelőszövetkezet vezetőségé­nek feladata és kötelessége volt a gyümölcstermesztést úgy szer­vezni és irányítani, hogy az a közösnek és a tagságnak egy­aránt jó'jövedelmet, megélhetést biztosítson. A termelőszövetkezet integrá­ciós tevékenysége több irányú. Gesztora a Nylrkertnek, a Csil­lagfürt és Rpsz Termelési Rend­szernek, ugyanakkor a háztáji és kisgazdaságok termelésszer­vezését, az ezekben a gazdasá­gokban megtermelt áru értékesí­tését is nagy arányokban vég­zik. Vannak dolgok — mondta Iklódi László —, amelyeket a nagyüzemekben nem lehet megoldani. Vaján a háztáji ter­meltetés már a 70-es évek elején szervezetten és tudatosan tör­tént. A tsz ellátta a kisgazdasá­gokat a szükséges eszközökkel, elvégezte a reá háruló feladato­kat és ez a munka mindenkor jövedelmezett. A tsz és a gaz­dák közötti kapcsolat az érde­keltségi rendszerek különböző formáival egyre erősödött. Az úgynevezett vállalkozói forma a termelési fegyelmet, a többlet- termelést egyaránt szolgálta. Előbb a lovakat, később a gépe­ket, majd a gyümölcsösöket ad­ták át a tagoknak szerződéses üzemeltetésre. Ma a zöldségter­mesztésnek van nagy lendülete és népszerűsége. Visszatérve az Almaexporl Társaság és az Almaegyesülés tanácskozásainak témájára, Ik- lódi László közölte: a legfonto­sabb kérdésben nem tudtak meg­egyezni. Az idei almaár a tava­lyihoz viszonyítva 50—60 fillér­rel csökken. Ezt nem fogadták el. Olyan állásfoglalás született, hogy az Almaegyesülés tárgyal az illetékes szervekkel és kérik, hogy legalább a tavalyi árak megmaradjanak. Azzal sem ér­tett egyet az Almaegyesülés, hogy idén az exportalma-kiszál- lítás nagy hányadát Csapon ke­resztül magyar vagonokban kí­vánják végezni. Ez a szállítási mód korábban 20—30 ezer ton­nás tétellel szerepel, sok gondot okozott és most a tervezett csa­pi szállítás 150 ezer tonna lenne. Ki vállalja annak felelősségét, hogy az őszi szállítási csúcsban lesz elég magyar vagon, hogy Csapon fogadni tudják a nagy tömegű árut. Továbbá ki vállal­ja a kárt, ami abból keletkez­het, hogy az alma egy része a vagonokban, vagy a kertekben vagonhiány miatt megromlik? Iklódi László azzal fejezte be előadását, hogy az alma Sza­Az időjárási viszonyok ked­vezően alakultak a köszmé- te-levéldarázs számára. A párás, meleg időjárás, a rendszeresen vagy „zuhany- szerűen” lehulló csapadék és a házikertekben megszapo­rodott köszméteültetvények mind-mind közrejátszottak a köszméte-levéldarázs kárté­telének kialakulásához! Megfigyelései szerint a ta­vaszi nemzedéket még két nyári nemzedék követi. A második nemzedék egyedei júniusban, a harmadik gene­ráció imágói pedig augusz­tusban rajznak. Mivel a nős­tények a bokrok belső, ár­nyékosabb leveleibe, a foná- ki részen, sűrűn egymás mel­lé süllyesztik tojásaikat, a fertőzés szinte robbanássze­rűen, váratlanul következik be. A tojásokból kikelő ál­hernyók eleinte csak hámoz- gatnak. Majd fejlődésük meggyorsulásával, rohamossá válik kártételük, illetve fa­lánkságuk. A kifejlett lárvák feje fe­kete, teste sárgászöld, s fe­kete szemölcsökkel tarkított. bolcs-Szatmárban azt jelentette és ma is azt jelenti, amit másutt az ipar jelent. Munkaalkalom és jövedelem itt a téli alma, ha ez megszűnik, abba nem csak egy­két üzem, néhány kisgazdaság megy tönkre. Az Almaegyesülés célja, hogy védje a taggazdasá­gok és a kisárutermelők érdeke­it. Az érdekek közösek, a nagy­üzemeknek szükségük van a kis- árutermelőkre, és igaz ez fordít­va is. A vajai tanácskozáson dr. Har­mat László, az újfehértói kuta­tóállomás igazgatója felszólalá­sában az almaültetvények kor­A vajai kertbarátok abból az alkalomból, hogy a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának Kertbarátok és Kistenyésztők Országos Tár­sadalmi Szövetsége elnöksé­ge Vaján tanácsokozott, soron kívüli klubfoglalkozást tar­tottak. A kertbarátoknak dr. Harmat László, a bogyós gyü- mölcsűek termesztéséről tar­tott előadást. Mert a téma napjainkban időszerű, ezért az elmondottak legfontosabb részét közreadjuk: Gyakorlati szempontból a bogyós gyümölcsűek cso­portjába a szamócát, a mál­nát, a köszmétét és a ribisz­két soroljuk, mert termesz­tési módjuk, jellegük és fel- használásuk hasonló. Ter­mesztésük Szabolcs-Szat­már megyében — azért fon­Ha semmi sem zavarja meg táplálkozásukat, fejlődésü­ket, akár a 16—18 milliméter hosszúságot is elérhetik. Így nem csodálkozhatunk azon, hogy a lombozat felét, vagy akár 60 százalékát is meg­semmisíthetik. A kártevő életmódjából következik kár­tételének sajátossága is, hogy belülről kifelé, illetve alul­ról felfelé pusztul el a kösz­métetövek lombja. Ha nem védekezünk kellő időben, úgy a bogyók kény­szerérettek lesznek — vagy lehullanak. A későbbi, nyári nemzedékek falánk pusztítá­sa pedig akadályozza a rügy­differenciálódást, késlelteti a hajtások beérését és hátrá­nyosan befolyásolja a követ­kező évi jó termés kialaku­lását, betakarítását. 0,1 szá­zalékos Unifosz 50 EC-vel védekezhetünk ellene, az óvó rendszabályok szigorú betartásával. Hatékony még a Netation 50 EC és a Su- mithion 50 EC is 0,2 száza­lékban. Dr. Széles Csaba szerűsítéséről, az új almafajták­ról beszélt. Dr. Kovács Géza, a szabolcsbákai Búzakalász Ter­melőszövetkezet elnöke az alma ipari feldolgozásáról szólt. A je­lenlévők közül sokan mondták el véleményüket az almatermesz­tésről, beszéltek a gondokról, a nem megfelelő vegyszerellátás­ról, a kisgépek hiányáról, de a felszólalások végkicsengése min­dig az volt, a kertészek nehéz munkáját az árakkal, az áru za­vartalan forgalmazásával jobban meg kellene becsülni. tos, mert a legkorábban érők (pl. a szamóca) és így tavasz végén, illetve nyár elején szinte ezek jelentik a friss gyümölcsöt. Az sem elhanya­golható, hogy a vegetációs időszak első felében a foglal­koztatást kedvezően befolyá­solják. Az alma mellett Sza­bolcs-Szatmár megyében nagyüzemben és kiskertek­ben feltétlenül indokolt a bo­gyós gyümölcsűek termeszté­sével is foglalkozni. A szamóca a kiegyenlített hőmérsékletű helyeken ter­meszthető legeredményeseb­ben. Napos, széltől védett sík vagy enyhe lejtésű domb­oldalakon rendszeresen te­rem. Legszebben a könnyen művelhető, táperőben gaz­dag, nyirkos, jó vízgazdál­kodású homokos, vagy a könnyen művelhető középkö­tött talajokon fejlődik. Mi­vel a szamóca vízigényes gyümölcsfajunk, ezért „üde” talajokra telepítsük. Szapo­rítása „ostorindáról” törté­nik, augusztus közepétől szeptember végéig érdemes telepíteni, mert a növények A Fehérgyarmat és Vidéke Áfész szakcsoportjai eredmé­nyesen segítették az elmúlt évben is a lakossági ellátást. Míg 1986-ban 6383 darabot, addig az elmúlt évben már 8801 sertést vásárolt fel az áfész a szakcsoporttagoktól. Ez közel 41 millió forintos forgalom, amit úgy sikerült elérni, hogy a szükséges alap­anyag mindig rendelkezésre állt. A szakcsoporttagok az áfész húsbontójának is érté­kesítettek 30 millió forint ér­tékben. A szakcsoporttagok szem előtt tartják a minőségi hús­termelést. Az apaállat a je­lenlegi követelményeknek megfelelő, a jó húsú durok fajta. A lapály és durok ke­resztezéséből származó ser­tések kiválóan hasznosítják a takarmányt, így a sertés- tartás jövedelmező. A fehér­Az Amerikában őshonos Pha- celia nemzetségnek mintegy 130 faja ismert. E fajok egyéves, szép virágú növények. Közülük sok a kerti dísznövény. A Kali­fornia és Arizona néhány vidé­kéről származó Phacelia tanace- tifolia kiváló mézelő, mely Eu­rópába kultúrnövényként az 1870-es évek végén jelent meg. Magyarországon — Németország, Svájc, Ausztria és Csehszlovákia után — az 1900-as évek elején vetettek először mézontófüvefi méhlegelőnek, de országosan mind a mai napig nem nagyon terjedt el. Néhány termelőn kí­vül csak kevesen, elsősorban a méhészek ismerik. Hazai termesztésre az elmúlt 10—15 évben csaknem kizárólag Győr-Sopron megyére korlátozó­dott, ahol a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat évenként átlagosan mintegy 600—800 hek­táron termeltet vetőmagot nyu­gati exportra. Az ország más vi­dékein alig fordul elő, leginkább csak kiskertekben dísznövény­ként. Megyénkben érdemes lenne felfigyelni erre a növényre. Víz­igénye kicsi (200—220 mm a te- nyészidőszak alatt), s talajjal szemben nem túl igényes, így a futóhomokok kivételével siker­rel próbálkozhatnánk termesz­tésével. Méhcsaládonként 20—30 kg méz A mézontófű — mely tulajdon­ságáról magyar nevét is kapta — elsősorban kiváló mézelő nö­vény. Vetés után 6—10 hét múl­va már virágzik és a virágzás 6—8 hétig is eltart. Ezalatt egy- egy méhcsalád 20—30 kilogramm mézet és igen sok virágport is még az ősz folyamán jól meg­gyökeresednek. A málna a hűvösebb, csa­padékosabb területeket ked­veli leginkább, s ott fejlődik szépen, ahol a tenyészidő át­lagos csapadékmennyisége eléri a 300—500 millimétert. Bár a málna a talajban nem válogat, de rendkívül táp­anyagigényes. Legjobban a tápanyagban gazdag, jó víz­gazdálkodású, nyirkos, közép­kötött talajon terem. A málnát gyökérsarj akról, s gyökérdugványokról szapo­rítjuk. Telepítésének ideje korán ősszel, október végén van. A málna sor- és tőtávol­sága a málna művelésmódjá­tól függően különböző lehet. Karós művelésnél két irány­ban, huzalos művelésnél egy irányban művelhetjük a ta­lajt. Minthogy a bogyósok több éves kultúrák, jelentősen fel­szaporodhatnak bennük a károsítok, ezt azonban követ­kezetes növényvédelmi mun­kával megelőzhetjük, illetve a kár mértékét jelentősen csökken thetj ük. gyarmati szakcsoport sertés­tartói a változó és nehezebb körülmények között is elő­szeretettel foglalkoznak a sertéssel. Ezt részben a ko­gyűjthet. Magtermesztés esetén a hektáronkénti mézhozam 200— 500 kilogramm, sőt kedvező kö­rülmények között ennél lénye­gesen több is lehet. Legtöbb mézet humuszos homoktalajon termel. Méze enyhe zamatú, hal­ványbarna színű, áteső fényben opálos. Rendkívül kedvező tulajdonsá­ga a növénynek, hogy a vetés­időre nem érzékeny, március végétől augusztus végéig vethe­tő. Szakaszosan vetve tehát fo­lyamatos méhlegelő biztosítható. Nemcsak mézelő növény Nyugati országokban — külö­nösen a biokertészek és biogaz­dák körében — kedvelt zöld- trágyanövény, mivel fejlődése gyors, nagy zöldtömeget ad, ta­vasztól őszig vethető, a gyöke­rek a talajban élő nematódákat (fonalférgek) erősen gyérítik. A zöldnövény tápanyag-össze­tételénél fogva figyelemre méltó takarmány is, mely mind fris­sen. mind silózva — elsősorban szarvasmarhákkal és juhokkal etethető. Hektáronkénti zöldhozama 30— 35 tonna körüli. A zöldtömeg teljes virágzásban a legnagyobb és minősége is ekkor a legjobb A beltartalmi vizsgálatok ered­ményei alapján bizonyos mérté kig összeegyeztethető a kettő hasznosítás. A betakarítást a vi­rágzás 3—4. hetében végezve ; takarmány minősége még lénye gesen nem romlik, u^yanakkoi a méztermés is jelentős. Több időpontban vetve nem csak folyamatos méhlegelőt biz­tosít, hanem késő őszig (a nö­vény —7 Celsius-fokós fagyom még elvisel) folyamatos zöldta karmányt ad, tehát a ..zöld fu tószalag” igen értékes növényé vé válhat. T^karmánytermeszté esetén mind fő, mind másod- é tarlóvetésben jól társítható má növényekkel, például csillag fürttel, bükkönnyel, takarmány­borsóval, mustárral, pohánkává' csibehurral stb. Elsősorban pil­langósvirágú növényekkel cél szerű társítani, növelve ezzel ta­karmány- és elővetemény-érté­két. Kiskertekben megporzó Kiskertekben érdemes külön­böző növények közé köztesként 1—2 sort vetni, ami egyrészt a megporzó rovarok odavonzásával fokozza a terméskötődést, más­részt — ami még fontosabb — odacsalogatják a különböző lomb- és hajtáskárosító rovarok természetes ellenségeit, mint például a fürkészlegyeket, für- készdarazsakat és ezáltal előse­gíti a biológiai védekezést. A mézontófű értékes gazdasági tulajdonságokkal rendelkezik, érdemes lenne tehát termeszté­sével foglalkozni, növelni a ta­karmánybázist, valamint a ked­vező áron exportálható méz mennyiségét. Borbély Ferenc rábbi befektetések, illetve a piac kedvező alakulásában való bizakodás magyarázza. Molnár Károly Télialma-gondozás A falánk hernyók Az ültetvények veszedelme a köszméledarázs S. E. Bogyósgyümölcsüek haszna a kertekben • • Vitessünk szamócát, málnát Sikeres szakcseportmunka A jó húsú durok fajta a gazda udvarában. Kertbarátok tanácskozása Vaján A télialma-termesztés gondjai Sokoldalúan hasznos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom