Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-13 / 140. szám

1988. június 13. Kelet-Magyarország 7 Pályakezdő testnevelő tanárok Megszerettetni a sportot A bujtosi sár magába szívja cipőinket. Téglacsomók, gödrök, építési törmelék között bukdácsolunk. Nyíregyházán sportcsarnok épül, utolsóként a megyeszékhelyek sorában. Már az is eldőlt, ho­gyan fogják hívni. „Bujtosi Szabadidő Csarnok” nevet kapta, a keresztapa szerepét betöltő zsűritől, ezzel mintegy kifejezve a vá­rosrészt, ahol épül, s azt, hogy nemcsak sportcélokat szolgál majd. mint amit én kaptam, mert sajnos, nem lehet. Harsányi Ágnes (matema­tika—testnevelés szakos, ő a szabolcsbákai általános is­kolában lesz pályakezdő.) — Mivel kisvárdai vagyok, ez volt a legközelebbi meg­hirdetett állás számomra. Már voltam kint: tornaterem, vagy ilyen jellegű helyiség nincs, van viszont egy tágas udvar. Eddig Anarcshoz tar­toztak, így én leszek az első testnevelő szakos tanár az is­kolában. Határozottan még nem tudom, mit csinálok majd, milyen sportágakat részesítek előnyben. Kézilab­dát, focit, röplabdát, atléti­kát biztos lehet majd űzni az udvaron. Kis leleménnyel talán a kosárlabdát is. Ahogy a gyerekek igénylik, meg­próbálok minél több foglal­kozást tartani számukra. En­nek csak a busz indulása szab határt, mert ahhoz le­szek kötve. Mindenekelőtt a sport iránti szeretetet sze­retném átadni a gyerekeim­nek. Kazamér László (földrajz— testnevelés szakos, a kisvar- sányi általános iskolában kezdi majd a tanítást meny­asszonyával együtt, aki bio­lógia—kémia szakon szintén az idén végez). — Most építették át a kisvarsányi iskolát — sajnos, a tornateremre már nem jutott pénz. Atlétikát biztos lehet majd oktatni az iskola­udvaron, labdajátékokban pedig végigskálázzuk vala­mennyit, hogy legalább az is­meretség szintjéig mindany- nyian eljussanak. Azért vá­lasztottam ezt a helyet, mert Namény közel van, így át­járhatunk majd úszni, fü­rödni, evezni. Nagy terveim vannak, hosszabb időre szán- dékszunk itt letelepedni. Jó lenne összefogni Nagyvar- sánnyal — mivel nekik van tornatermük — és télen kö­zös házibajnokságokat ren­deznénk. Maradék erőmmel megpróbálok . bekapcsolódni a helyi sportélet vérkeringé­sébe. Van tűréjmem a gye­rekekhez, és azt szeretném nekik megadni1, 'amit ért 'fia­tal koromban, g testedzés tpr rületén nem- kaphattam meg.-------- ....... . Száraz Attila A fantáziában nem szűkölködő szabolcsiak más elnevezéssel is próblákoztak, javasolták, hogy korábban Nyíregyházáról elkerült sportolókról — Hegedűsről, Ko­vács Bütyökről, Balczóról (?) — nevezzék el a csarnokot. Maradt végül a Bujtos elnevezés, amely ezen városrész vizenyős terüle­tét foglalja magában. Ide épül a megyeszékhely egy épület­metropolisa. Vendégek az építkezésen Szabó István építésvezető tár­saságában járjuk az épület­óriást, amelynek külső mérete 100X60 méter, s amelynek kapa­vágását 1986. október 15-én vé­gezték. Azóta is derekas mun­kát végez a Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat, vala­mint az ott dolgozó sok-sok al­vállalkozó. Az udvaron teherautók tucatja szállítja az építőanyagot, a küz­dőtér alját most betonozzák, szi­getelik. — Most a homlokzat rézlemez- borításán dolgozunk — mondja az építésvezető. — Beljebb, akusztikai állványokat szerelnek, a fűtés- és a szellőzőberendezés munkálatait végzik. Az épület elejére most rakják fel a színes burkolólapokat is. Amikor korábban erre jártunk, álmélkodva néztük az épület ki­alakuló körvonalát. De azt hi­szem mindenki így van vele. Odafigyelünk rá, mert a magun­kénak érezzük. Nem múlik el hét, hogy ne látogatnák a kör­nyező megyékből, a szomszédos országokból. Legutóbb egy olasz szakember tekintette meg az Északterv által „ megálmodott” épület, amelynek tervezője Tóth István és Liptovszki Gábor. Az épület szépsége, egyedi vonása méltán hívja fel magára az arra járók figyelmét. Azt mondják, mintegy másfél mázsányi rajz kellett bozzá, min­dent megismerni, megtudni — ta­lán évek szükségesek. Éppen ezért már 198^ elején kinevezték a csarnok két vezetőjét: Listván Lajos igazgatót, Podráczky Ká­roly műszaki vezetőt, ipjért , az üzemeltetéshez * mindennel • tisz­tában kell lenni. Az épülej; saját Lábán áll, belülről ifc ' élkerültek az ideiglenes tartóoszlopok. . -.1- -A legnagyobb belső- magas- * ság 18 méter — magyarázza Sza­bó István, aki egykor a Nyíregy­házi Vasutas csapatának labdarú­gója volt, tudja, hogy nemzetkö­zi röplabdamérkőzésekhez ilyen magasság szükséges. Szertár, szauna, riporterállás A szakember sorra vezet az épület helyiségein, tőle tudom, hogy összesen 20 öltöző, szertá­rak, szauna, edzőterem, társalgó és tárgyalóterem lesz a majdan elkészülő csarnokban. Meg saj­tó- és riporterállás mindkét olda­lon, színes tévéközvetítéshez al­kalmas világítás. — Mit lát majd a közönség az elkészülő csarnokban? — A játéktér két oldalán 2100 ülő, valamint 5—600 állóhely lesz, ezenkívül a terem két végén ugyancsak lesznek állóhelyek. A 60X30 méteres küzdőtér úgyneve­zett sportpadló, azaz parkettás burkolatot kap, benne számos labdajáték, mérkőzés bonyolít­ható. Barangolunk az épületben, mindig előttem jár, az utat mu­tatja. Egyik helyen burkolok, odább kőművesek dolgoznak. Közben magyaráz: mi van itt vagy ott, hová kerül műkőborí­tás. Irodájában lévő makettet emlegeti. Igen, kezd minden ha­sonlítani arra, amit megálmod­tak a tervezők. Félhomályban baktatunk a lép­csőn. Mindenütt friss beton sza­ga. Előkészített kábelek, dobozok állják utunkat. Hamarosan szá­zak, ezrek fognak itt betódulni. Az akna még üres, teherlift jár majd le-fel benne. Gondolatban már sípszó Szép látvány. Amikor az em­ber kilép a nézőtérre és megpil­lantja belülről a hatalmas mére­teket, maga elé képzeli a telt le­látót, a pályán küzdő együtte­seket. Gondolatban már a sípszót várja az ember. — Mikór lesz az átadás? — kérdezem. — Egyelőre á. tervezett határ­idő szerint dolgozunk nincs le- maradás, sha minden jói mégy, október végere elkészül az épít­mény., - - - ..................................... Ott magasodik a Bujtoson. „Októberre elkészül** — újságol­ja Szabó István építésvezető. A lelátón állunk. Még nincse­nek ülőhelyek. Villanyfúró ,,ze­nél”, kalapács kopog, odabenn megsokszorozódik zajuk. — Azokon a csöveken jön majd be a meleg levegő. Télen-nyáron egyforma hőmérséklet és pára- tartalomnak kell lennie — avat be az építés titkába. — Egy gombnyomás és kezdődhet a já­ték. Lemegyünk a küzdőtérre, ahol az utolsó négyzetméter betont terítik. Lesz itt minden — akár a mesében. Sport, kultúra, szó­rakozás . . . Ismét az udvaron já­runk. Az autóparkoló már rész­ben elkészült, az aszfaltozás hiányzik. — Meg a bekötő út a kiskör­út irányába — teszi hozzá. — De az is elkészül időre. Csakúgy, mint a csarnok befejező munká­latai: a tetőfedés, a parkettázás, a márványburkolat, a szépí­tés.. . Periférián, mégis köipontban Aki régen járt erre, bizonyo­san rá sem ismerne a környék­re. A környező utcák — Géza, Hunyadi, Szegfű — által határolt területen új épület születik. Amolyan periférián van. mégis Nyíregyháza központjában ékes­kedik. Múlik az idő. Hány és hány sajnálkozó újságcikk jelent meg az elmúlt években arról, högy a megyeszékhelynek nincs sport- csarnoka., De most már hamaro­san lesz. ........ Kovács. György „Nem szívesen mennek vidékre tanítani a végzős test­nevelő szakos hallgatóink. Félnek attól, hogy nem tudják hasznosítani itt szerzett ismereteiket. Ráadásul vidéken olyanok a körülmények — nincs tornaterem, uszoda, ki­csi a szabadtéri pálya —, hogy tulajdonképpen nekik kell kiharcolniuk a feltételeket a tanításhoz.” .Gyúró György .... , _ , -Kazamér..László Bálint Mihály, a tanárkép­ző főiskola testnevelő tan­székvezetője beszélt ezekről, amikor a frissen végzettek terveiről érdeklődtünk. Három olyan testnevelő szakos tanárjelölt is a be­szélgetőpartnerünk volt, akik szeptemberben Szabolcs va­lamelyik településén próbál­ják majd „megváltani a vilá­got”, megszerettetni a gye­rekekkel a mozgás örömét. próbálom jó színvonalon to­vábbadni. Nyáron megtaní­tom a gyerekeket úszni, té­len pedig fellocsoljuk az ud­vart és korcsolyázunk majd. Amikor én odajártam, akkor sem voltak jobbak a körül­mények. Nagyon rossz ér­zés, hogy én sem tudok töb­bet adni a tanítványaimnak, Gyúró György (földrajz— testnevelés szakos), Tiszalö- kön, a Teleki Blanka Gim­náziumban kezdi majd az évet. Tudja, mire számíthat, tisztában van azzal, hogy mit akar, mire vállalkozik.) — Persze, hogy tudom, mi­re számíthatok, hiszen én is ebben a gimnáziumban érett­ségiztem. A legnagyobb gond, nincs tornatermünk, csak egy kézilabdapálya van az udvaron. Azt tervezem, hogy elsősorban az atlétikát és a kézilabdát ismertetem meg a középiskolásaimmal. Nagyon szerettem volna tor­nát is bemutatni, de egyelő­re csak biztatás van ennek a lehetőségnek a megterem­tésére. Amit' tudok, azt meg­Harsányl Agnes Labdarúgó EB Egy fordulón jutott túl az NSZK-ban zajló 8. labdarúgó Európa-bajnokság mezőnye. A pénteki, 1 :l-re végződött NSZK—olasz nyitótalálkozó után valamennyi csapat be­mutatkozott. Meglepetés is akadt: ilyen az írek győzel­me Anglia nemzeti váloga­tottja ellen. 1. csoport: NSZK—Olasz­ország 1:1, Spanyolország— Dánia 3:2. 2. csoport: Írország—Ang­lia 1:0, Röplabda MNK-döntő Kaposváron Ezüstérmes a Nyíreiyházi VSSC Nemzetközi kupában szerepelhet a nyírségi együttes Sporttörténetének legnagyobb sikerét ér­te el a hét végén az NYVSSC NB I-es fér­fi röplabdacsapata. Bekerült a Magyar Népköztársasági Kupa döntőjébe és ott Nagy László Jozef Mikunda ezüstérmet szerzett. Nagyszerű bravúr ez egy olyan csapattól, amely a bajnokság 10. helyén végzett. NYVSSC. Amikor játszmalabdá­ja lett a szabolcsiaknak, tom­bolt a lelátó, miután sikerült a győztes pontot megszerezni, egy kupacban ölelkeztek a nyíregy­házi csapat játékosai. Megérde­melten nyerték a 127 perces ta­lálkozót. Nyíregyházi VSSC—Tungsram SC 3:2 (6, 13, —6, —7, 10). V.: Zsillé, Horváth. NYVSSC: Varga, Drotár, Prékopa, Mikunda, Ka- pera, Nagy. Cs.: Strezeneczki. Szikszai, Barnucz. Edző: Járosl János. Tungsram SC: Magyar, Huszár, Pál, Nagy L., Novák, Fejes. Edző: Bodrogi Attila. Miután a másik ágon a Kecs­Varga László kémét 3:0-ra legyőzte a Csepelt, KSC—NYVSSC döntőre került sor. Előbb a 3. helyért játszot­tak, ezen a vasgyáriak legyőzték a bajnokot: Csepel—Tungsram 3:0. Mintegy 300 néző gyűlt össze a lelátón, amikor elkezdődött a Magyar Népköztársasági Ku­pa döntője. A kecskemétiek kezdtek jobban, s az előző na­pon az öt játszmában elfáradt NYVSSC nem tudta megismé­telni szombati játékát. Bár ez­úttal Is lelkesek voltak a sza­bolcsiak, a KSC együttese jobbnak bizonyult. Kecskeméti SC—Nyíregyházi VSSC 3:0 (10, 8, 2). V.: Hóbor, ifj. Kiss. Kecskeméti SC: Ujhi- di. Szabó Z., Vámos, Farkas, Nyúl, Halász. Cs.: Lantos. Edző: Karagics Mátyás. Nyh. VSSC: Varga, Drotár, Prékopa, Mikunda, Kapera, Nagy L. Cs.: Szikszai, Kocsis, Basa. Edző: Járosi János. Jók: Szabó Z., Farkas, vámos, ill. Kapera. A férfi röplabda MNK vég­eredménye: 1. Kecskeméti SC, 2. Nyíregyházi VSSC, 3. Cse­pel, 4. Tungsram SC. Járosi János, a nyírségiek edzője: — Nekünk a finálé­ban már kevés vesztenivalónk volt. A Tungsram ellen na­gyon jól játszott a csapat, va­sárnap már a fáradtság jelei mutatkoztak a játékosokon. A KSC jobbnak bizonyult, meg­érdemelten szerzett aranyér­met. Azt hiszem, nem kell szé­gyenkeznünk a második hely miatt. Jan Kapera MHMBa w / A Kaposvárott rendezett finá- / lé szombati napján az idei baj- i ÉHÉÉ * / nők Tungrsram SC volt a nyír- NI ’Df* Jr ségiek ellenfele. A lámpagyári ^**»" csapat egy játszmán át statisz­tált, már U:4-re vezetett, innen Drotár György fordított a szabolcsi legénység. A folytatás 2:0-ás nyíregyházi döntetlen után következett a vezetésénél sem hitte senki, hogy mindent eldöntő ötödik játszma, kikaphat a bajnok. Kettő-kettes amelyen nagyon jói játszott az ÁTADÁS MÉG AZ IDÉN Építők a küzdőtéren

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom