Kelet-Magyarország, 1988. június (45. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-13 / 140. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. június 13. A JÖVŐ TÉVÉJE Jin a Digivision Amikor a színes televízió újdonság volt Magyarorszá­gon, sokan megcsodálták és megvásárolták a végre elér­hető közelségbe került műszaki csodát. A két nagy, tele­víziót gyártó cég, az Orion és a Videoton mellett nem­rég megjelent a piacon a nagy vetélytárs, a Skála-Selet- ronic önálló vegyes vállalat. Terméke az ITT Digivision színes, sztereó tévékészülék — közel nyolcvanezer forintos ára ellenére — rendkívüli érdeklődést keltett. Érthető, hiszen a Digivisiont a jövő tévéjének nevezik a szakem­berek. Színezi a vörös salakból Jam. i falu közülién Akik nem becsülik az „ös- természet” ma már csak itt- ott fellelhető kincseit, talán különc embernek tartják a nagyszekeresi Kovács Antalt. Udvarán ugyanis nem konyha­kerti növények, hanem értékes és rtika fa- és cserjeféleségek pompáznak. Egyik ismerősömet kértem meg, aki egyébként egy utcában la­kik Kovácsékkal. kísérjen el hozzájuk. Az idős házaspár meglepetten fogad. Nemigen jár idegen a portán, a falubeliekkel sem nagyon tartják a kapcsola­tot. Fiaik az ország más részein élnek, ritkán találkoznak. Sze­rény emberek, nem szeretik a nyilvánosságot, amúgy is sokan zsörtölődnek rájuk a faluban a kerti ..bozótok” miatt. A bemu­tatkozás után elmondom jövete­lem célját. Nem szívesen bár. de végül is beleegyezik Kovács Antal a beszélgetésbe. Azt is hozzáteszi, hogy kizárólag is­merősömre való tekintettel adta be a derekát. A hetvenes évei közepét ta­posó, de mégis fiatalos járású Anti bácsi már nem is emlék­szik. miért szerette meg any­A kedvenc fából faragott mada­rakkal. nyira a természetet. Szerinte ez születésétől fogva a vérében van. Régi tagja a Madárvédő Egyesületnek, és a körzeti szer­vezet pénztárosaként még ma is aktívan dolgozik. Korábban so­kat járta az erdőket, mezőket, figyelte a madarakat. Ma már nehezebben bírja, a kerti mun­ka szinte minden percét kitölti. A szobában az egyik szekré­nyen mintegy ötven. fából fara­gott madár sorakozik. Meglep a szobrocskák élethűsége, néme­lyik szinte valóban él. A fafara­gást az asztalosszakmát tanulva szerette meg Anti bácsi. Elein­te dobozokat készített. A mada­rak faragásával akkor kezdett foglalkozni, amikor egy beteg­ség miatt hosszú ideig ágyhoz volt kötve. Minden madarat egy jellegzetes élethelyzetében áb­rázol. Egy tömbből faragja ki a szobrocskákat, általában éger- és körtefával dolgozik. A mada­rak színe is csaknem tökéletes. Megtudom, hogy a festéshez a szén vörös salakjából készít szí­nezőanyagot, mivel ez hasonlít legjobban a madarak természe­tes színéhez. A pázsitos kertben magasodó majd’ százéves diófa madárfész­keket rejteget. Fülemüle, cinege, kis és kerti poszáta lakóhelyéül szolgálnak az ágak. Szívesen jön­nek. hiszen élelmet és kiváló búvóhelyet találhatnak itt. Az udvaron a japán birstől az aranyesőig, a vadrózsától a jáz­minbokorig megannyi növény gyönyörködteti a szemet. A gazda azonban a magról nevelt tiszafákra büszke a leginkább, öt-hal darab lehet ebből a ritka fenyőféléből a kertben. még csak 70—80 cm magasak. Mondja is Anti bácsi, hogy ezekben a tiszafákban majd az utókor em­bere gyönyörködhet igazán. De hogy 40—50 év múlva iga­zán csodálhassuk és csodálhas­sák utódaink a természet pom­pás alkotásait, meg kell becsül­nünk azt, s meg kell becsül­nünk a természet megóvásáért fáradozó emberek igyekezetét, áldozatos munkáját is. Dajka Béla Február vége óta a nyír­egyházi HlREX szervizben is látható a nyugatnémet al­katrészekből Budapesten összeszerelt televízió egy mintapéldánya. Grafitszürke kávájú, szinte egyenes kép­ernyőjű, távszabályzós ké­szülék. A képernyő aljára színes matricasort ragasztot­tak. Ezek a képecskék jel­zik, mit tud a készülék. Hogy olvasóink érdeklődé­sét is kielégítsük, megkér­deztük Kovács Lászlót, a Skála-Seletronic műszaki el­lenőrét, miért hívják a Digi­visiont a jövő tévéjének? Mi­ben más, mint a többi, Ma­gyarországon forgalmazott színes készülék? — A Digivision egyszerre kerül a boltokba Nyugat-Eu- rópában és hazánkban is. Megfelel a legkényesebb amerikai szabványnak. Szá­mítógép van benne, integrált áramkörökkel működik, rendkívül sokoldalú, „okos” készülék. Kávája formater­vezett, sarkai jóformán nin­csenek, képcsövében alig észrevehető a görbület. Digi­tális jelfeldolgozással állítja elő a képet, vagyis jobb a felbontókészsége, a kép- és hangminősége. A hangtelje­sítménye is jóval nagyobb, mint a magyarországi ké­szülékeké. Emellett nyolc nyelven „beszél”, képes ar­ra, hogy — pillanatnyilag — a Sky—Super Channel csa­tornákon sugárzott — tele­text információkat megjele­nítse, sőt egyszerre nyolc memóriaoldalt tároljon. A Digivision a magyar szí­nes tévékhez viszonyítva ne­gyedannyi áramot fogyaszt. Amerikai rendszerű számító­gépet vagy képmagnót is le­het csatlakoztatni hozzá. A Skála-Seletronic ezen kívül még legalább tízféle típust gyárt az ITT televízióból. A legkisebb képcsövű készülék harminchét centiméteres kép­A jövő tévéjének neve­zik a Digivisiont. (Jávor László felvétele) csőméretű, alig több huszon­hétezer forintnál. Minden távszabályozós televízióba utólag is beleépíthetők azok az alkatrészek, amitől sok­oldalúbb lesz. A Digivisiont egyéves garanciával árusít­ják, amit mi kevésnek talál­tunk. A gyártó nem, mert Nyugat-Európában csupán fél év a garancia. Tapaszta­lataink egyébként is azt mu­tatják, hogy ez a fajta ké­szülék nagyon ritkán hibá- sodik meg. Javítását a HlR­EX szervizhálózat vállalta. Az előírások szerint huszon­négy órán belül meg kell ja­vítani, s ha ez mégsem si­kerül, cserekészüléket adnak a tévé tulajdonosának. A ké­szülékbe a Skála-Selektro- nic szigorú szabványa alap­ján csak eredeti, gyári al­katrészt építhet bele a szer­viz. Tóth M. Ildikó 1988. június 13., hétfő KOSSUTH RÁDIÓ 8,20: Hogy tetszik lenni? Nyugdíjasok műsora. — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: A hét költője: Galambosi László. — 9,42: Ki kopog? A Gyermekrá­dió műsora. — 10,05: Nyitni­kék. Kisiskolások műsora. — 10,35: Operettfinálék. — 11,00: Számítógép a közművelődés­ben. — 11,20: Loránd István kórusműveiből. — 11,32: A Pickwick Klub. Charles Dic­kens regénye folytatásokban. — 12,45: Latin mámor. —13,00: Klasszikusok délidőben. — 14,10: Északi szél. Karinthy Frigyes novellája. — 14,24: Hagyományápolók. — 14,52: Világablak. — 15,35: Kóruspó­dium. — 16,05: Hangoló. — 17,00: Eco-mix. — 17,30: örök­zöld dallamok. — 19,15: Első kézből. — 20,15: Az Állami Né­pi Együttes felvételeiből, — 21,00: Helyettem írták. — 22,00: Hírvilág. — 22,33: Halló, itt va­gyok! — 23,35: A Magyar­Hanglemezgyártó Vállalat új lemezeiből. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Verbunkosok, nóták. — 9.05—12,00: Napközben. —12,10: Polkaparádé — fúvósokra. — 12,30: Archívumunkból. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig ... — a Hungária Biztosítónál. — 17,05: Kölyök- rádió. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Közvetítés a labdarú­gó MNK döntőjéről. — 19.20: Mini sportvilág. — 19,30: Slá­gerturmix. — 20,00: Vaszary Gábor meséli. — 21,05: A dal Napóleonja. Egy óra. Charles Aznavourral. — 22,05: Rockuj- ság — V. évfolyam, 11. szám. — 23,10—0,14: Alom szárnyán — könnyűzene. BARTÓK RÁDIÓ 9,05: Dzsesszarchívum. —9,30: Liszt: Faust szimfónia. — 10,37: A Beaux Arts trió fel­vételeiből. — 11,33: Gwyneth Jones és James McCracken operafelvételeiből. — 12,10: Kalmár László műveiből. — 13,05: Kilátó. — 13.50: Zengjen a muzsika! — 14,20: Énekelje­nek a népek! A Helsinki Rá­dió Nemzetközi Kórusversenye V 1,1/1. rész. Gyermekkarok versenye. — 14,53: Orosz mu­zsika. — 15,43: A kamarazene kedvelőinek. — 16,35: Poulenc: Tiresias keblei. Kétfelvonásos opera. — 17,30: Látogatás a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisko­lán. X/6. rész. — 18,08: Két Vi- valdi-concerto. — 18,30: A hét zeneműve. — 19,05: Romanti­kus muzsika. — 19,35: A Berli­ni Filharmonikus Zenekar hangversenye. Közben: 20,05: Zsebrádiószínház. A hang. Lá­zár Ervin kishangjátéka (1975.) — 20,19: A hangversenyközve­títés folytatása. — 21,14: Bib­liai tárgyú operákból. — 22,05: Nagy siker volt! NYÍREGYHÁZI rádió 6.20—6.30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli adás szerkesztője: HofVát Péter). — 17.30: Hírek — Programajánlat. — Sportössze- fpglató. — Fészekrakás ’88. (Szoboszlai Tibor). — 18,00— 18,30: Észak-tiszántúli krónika, lapszemle, műsorelőzetes. (A délutáni adás szerkesztője: Ágoston István.) MAGYAR TV 16.30: Hírek. — '16,35: Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal. NSZK rajzfilm­sorozat. Uppsala. — 17,00: Áll­junk mg. egy szóra! Grétsy László és Vágó István nyelv­művelő műsora. — 17,10: Tévé­torna. — 17,15: Reklám. — 17,25: Labdarúgó MNK-döntő. Közvetítés Szójhokr'ól. (Hosz- szabbítás lehetséges.) A szünet­ben: Esti mese. 19,25/20,05: Rek­lám. 19,30/20,10: Híradó. — 20,00/20,40: Reklám. — 20,05/ 20,45: Egy> sikertelen hadjárat története. Amerikai tévéfilm. — 21,30: Van öt perce? 21,35: Az orosz ortodox egyház mil­lenniumára. összefoglaló az egyház ünnepi üléséről a Nagy Színházból. Pityerin — egy metropolita portréja. Kb.: 22,25: Híradó 2. 2. MŰSOR: 20,00: Körzeti tévéstúdiók: — Budapest — Pécs — Szeged. NYÍREGYHÁZI VÁROSI TELEVÍZIÓ Az adás 19,30-kor kezdődik: Mese — Visszapillantó (a tar­talomból: Ünnepi könyvhét; Üj műszaki állomás; Kis kémi­kusok vetélkedője; Társadalmi munkások kitüntetése). — Fó­rum a mozicsatornáról, a mű^ holdas vételről, a kábelhálózat építéséről (kérdéseket a 13-275- ös telefonszámon tehetnek fel a nézők). — Sport (összefog­laló salakmotorról, focimérkő­zésekről és az IBUSZ-OYAMA karateversenyről). MOZIMŰSOR Nyíregyháza Krúdy: A KI­CSI KOCSI MONTE CARLÖBA MEGY (USA). Videoház: mozi: SZENT­IVANÉJI SZEXKOMÉDIA (USA). Béke mozi: A DIPLOMÁS ÖRÖMLÁNY (ang., USA). Nyíregyháza Móricz: AZ IS­TENEK A FEJÜKRE ESTEK (botswanai). A mesebeli Afrikáról Benyovszki útján „Ha meguntam, hogy mindig itt legyek, majd utaz­gatok, mert utazni élvezet. De szóba se jöhet Skandi­návia, csak a jó meleg Afrika ...” (KFT: Afrika) Akár ez a dal is lehetne annak a hét, részint tanár­képzés fiatalembernek az in­dulója, akik a nyári vakáció­juk alatt arra vállalkoztak, hogy fő célként elzarándo­koljanak Madagaszkárra, az egykori „Luisburgba”, a Be­nyovszki Móricz-emlékhely- re, majd megtekintsék Ke­nyában a Teleki-vulkánt, va­lamint Tanzániában a mél­tán oly híres Serengeti Nem­zeti Parkot, amelyet mi csak a régi filmsorozatból, a Dak- tariból ismerhetünk. Tóth Józsefet, az expedíció egyik „közkatonáját” először arról faggattam, hogy honnan is jött az utazásokhoz az ötlet? — Tavaly Csépke Zsolt Kí­nában járt a nyáron, a Hi­malája tetején kigondolta, hogy jövőre Madagaszkárra kellene elmennie. Itthon el­mondta nekünk elképzelését, mi pedig arra gondoltunk, hogy elkísérjük. Először úgy volt, hogy a teljes Road Run­ner futóklub jön — negyve­nen egy IFA-val, biztos jó buli lett volna. Sajnos erre nem volt elég pénzünk, és különböző cserélődések után most már heten maradtunk. Mindenkinek megvan a ma­ga feladata: Csépke Zsolt — kőzetgyűjtő, Balogh Zoltán néprajz, Nagy László autó- szerelés, Gáli Ottó hadtáp, Vámos Péter orvoslás, Ru­dolf László szintén néprajz és számtörténet. Én a tájo­lásért vagyok felelős. — Honnan, milyen könyvek­ből gyűjtötték össze az Afriká­ra vonatkozó ismereteket? — Balázs Dénes Bozóttaxi­val Madagaszkáron című könyvét január eleje óta úgy forgattuk, mint a Bibliát. Tudjuk szinte szóról szóra, személyesen beszélgettünk a szerzővel is. Ezenkívül a köz- gazdasági egyetemen tanul­nak afrikai diákok, és tőlük is igyekeztünk minél többet megtudni a fekete konti­nensről. Ezenkívül természe­tesen minden Afrikáról szóló könyvet elolvastunk. Június 20-án indulnak út­nak, már három hete kapják az oltásokat, tífusz, teta­nusz és kolera ellen, a na­pokban estek át AIDS-szűré- sen. Előreláthatólag au­gusztus 20-án köszönthetjük őket újra itthon. Konzerve- ket csak négy-öt napra ele­gendőt visznek, úgy gondol­ják, hogy a „helyi táplálko­zási szokásokat” részesítik előnyben. A fejenként 20 ki­lós csomagjukban három váltás ruha, sátor, moszkitó- háló, kisteljesítményű adó­vevő és malária elleni gyógy­szer kap helyet. — Feltehetőleg nem a szo­ciális és tanulmányi ösztön­díjból rakták félre a szükséges pénzt, ki finanszírozza a vál­lalkozást? — Előzetes számítások sze­rint félmillió forintra lenne szükségünk, de csak 350 ezer jött össze. Fejenként 10—15 ezerrel így mi is beszálltunk. Szabolcsból a Tiszai Kőolaj­ipari Vállalat nyírbogdányi gyáregysége, a Nyírlugosi Ál­lami Gazdaság, és a külön­böző társadalmi szervezetek (népfront, KISZ, tanácsok) segítettek nagyon sokat, hogy a célunk megvalósulhasson. Országosan a COMPACK, SZÜV, SZÁMALK, TA­NÉRT — hogy csak néhányat említsek. — Végül is mi hajt bennete­ket, csak a „buli” kedvéért vállalkoztok az útra? — Elsősorban kíváncsiság miatt. Annyi mindent lát az ember útközben, és most még sikerül eljutnunk, de ki tudja, mit hoz a jövő? Meg aztán nem érdekes, hogy amit eddig csak filmen látott az ember, azt most szemé­lyesen is átélheti? Azért én titokban félek egy kicsit, mert hát vannak ott mérges kígyók is — amelyek képe­sek még a fáról is az ember nyakába ugrani — és arra, hogy ellássuk egymást marás esetén, két perc áll csak rendelkezésünkre ... Remé­lem, hogy erre nem kerül sor, és mindannyian egész­ségesen térünk vissza. Pár év múlva pedig a gyerekeim előtt mesélhetek a mesebeli Afrikáról, annak növény-, állat- és kőzetvilágáról, az ott élő emberek életéről, szo­kásairól ... Száraz Attila Macskaparádé Miűu .. ., miau . . . Jaj, de drága, tündér, óh, mily aranyos, te szépség — hangzottak e sza­vak június 11-én, szombaton délelőtt a Kemév székházában. Nők, férfiak egy szürkésfehér szőrű kiscicát csodáltak. Ö az esemény jelképe is, hiszen a Ma­gyar Macskabarátok és Tenyész­tők Egyesülete kelet-magyaror­szági csoportja tartott megbe­szélést. A cica mintha a szépségének tudatában lenne, egy hölgy ölé­ből büszkén tekint körbe, pici orrával kényesen szippant a le­vegőbe, s apró lábaival elége­detten kalimpál. Később az asz­talon mintegy kényúr — nyúlik el. Gazdája papírzsebkendő.vel takarja be, s áhítatos arccal né­zi. A gyülekezők miről is beszél­nének másról, mint a macskák­ról. — A vörös kandúr milyen eredményt ért el? — kérdezi egyik hölgy a másiktól. — Na­gyon jót — hangzik a válasz. A pici cicás hölgy a szemét le sem veszt kincséről, majd na­rancsszínű műanyag fésűvel csi­nosítja. Az elém kerülő jelenléti íven 63 név, a macskabarátok egyesüle­te kelet-magyarországi csoport­ja. Valamennyi tag macskasze­relmes. Darvas Judit az egyesület or­szágos titkára Szabolcsban moz­galmasabb macskáséletet szor­galmaz, melyhez minden segít­séget megadnak. A felügyelő bi­zottság elnöke agilisabb maga­tartást, „macskaügyességet” sür­get. — Mondtam a férjemnek: ő mehet, a macska marad — jegy­zi meg egy hölgy félig viccesen. Hozzászólások, majd szavazás. A kelet-magyarországi csoport elnökévé Friedrich Istvánnét, a Kemév vállalkozási osztályának vezetőjét, titkárává Dorka Erzsé­betet választották. Szó esik az egyesületi szolgáltatásokról, vi­deofilm-kölcsönzésről, macska-' kiállítások szervezéséről, és az exportról. Ezekután Darvas Judittal, az egyesület (országos) titkárával váltottam szót. — Magyarországon 2 ezer ta­got számlálunk — mondja. — Több hasonló egyesület műkö­dik, de a FIFE-nek (nemzetközi macskaszövetség) csak a miénk tagja. A FIFE az európai macs­kabarátokon kívül az USA-beli- ekkel, a brazíliaiakkal és a szin­gapúriakkal is együttműködik. — Mióta tart macskát? — kér­dezem. — Tizenöt éve — hangzik a válasz. — Először egy perzsa ci­cán volt. Azt hittem, a legszebb a világon. Amikor elvittem egy kiállításra, láttam, ő egy a sok gyönyörű cica között, bár szá­momra továbbra is a legkedve­sebb. Jelenleg 20 macskám van. Bármelyik bemutatón előkelő eredménnyel szerepelnek. Vala­mennyit egyformán szeretem. — Valamelyikkel bizonyosan kivételezik. — Egy kicsit egy amerikai kandúrral. Neki más dolga sincs minthogy a nőket imádja. De a nyugalmából reggel 9 és dél­után kettő óra között a legcso­dálatosabb macskahölgy sem zökkenti ki. Utána viszont szor­galmasan „dolgozik”. A macska­export évi nyolcvan—százezer dollárt hoz az országnak. Nyu­gaton óriási a macskakultusz. — A kandúrok sajátos lelkivi- vágúak — veszi át a saót Len- hardt Lajos, az országos egye­sület felügyelő bizottságának el­nöke. — Az én kandúrom a fe­hér macskákat ki nem állítatja. A feketéket annál inkább ked­veli. Előfordul, hogy egyet-egyet a távozása után napokig keres. — A macskatartás nagy élr mény — vélekedik Dorka Erzsé­bet. — Há hazamegyek, a há­tamra és a nyakamra másznak, puszilgatnak. De gond is van velük. * (cselényi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom