Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-07 / 108. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. május 7. Bemutató a színházban Grillparzer: Sappho Bemutatót tartottak pénteken este a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Krúdy Szín­padán. Franz Grillparzer: Sappho című művét adták elő Salamon Suba László rendezé­sében. Képünkön Varjú Olga Sappho, Rékasi Károly Phaon és Simon Mari Melitta szere­pében. (Elek Emil felvétele) Hol mosnak kőzet a szakácsok? Ebéd kilencvenezer gyereknek H HIREX is készül az olimpiára Fagylaltgépek és riasztók Kft-t terveznek Készül az olimpiára a HI- REX. A dolgozóik előrelátha­tóan majdnem úgy fognak iz­zadni, mint a sportolók Szö­ulban. Ugyanis a versenyek ideijében a tévé javíttatás! igé­nyek a szokásos háromszoro­sára növekednek, és a meg­rendelő azonnali munkát vár. A HIREX a munkatársai­nak már kiadja a szabadsá­got, hogy a világversenyek idején éjjel-nappal rendelke­zésre álljanak. A lakossági szolgáltatások iránti igény a múlt év hasonló időszakához képest 10—15 százalékkal csökkent, ami nem csak sza­bolcsi jelenség. Ezt részben képmagnó-áthangolással és -javítással igyekeznek ellen­súlyozni. A HIREX és a VIDEOTON között létrejött megállapodás révén a vállalat vállalkozik a VIDEOTÖN által gyártott ké­szülékek garanciális javítá­sára. Az alkatrészeket terme­lői áron, azaz 10—15 száza­lékkal olcsóbban kapják. A HIREX értesülései sze­rint az idén a színestévé- képcsövekből nagy hiány lesz, emiatt a képcsőhibás készü­lékek javítása sokáig elhú­zódhat. Akik a vállalattal átalánydíjas javíttatási szer­ződést kötöttek (ezek létszá­ma is csökkent), azok számá­ra a HIREX tartalékol kép­csövet, vagy az elromlott he­lyett cserekészülékről gon­doskodik. Az új adórendszer beveze­tése nyomán a szolgáltató vállalatok, így a HIREX anyagi helyzete is romlott. — Ha a múlt évi szinten dolgoznánk, akkor az idei nyereségünk csak mintegy 30 —40 százaléka lenne a tava­lyinak — mondja Poroszka Ottó, a HIREX főkönyvelő­je. — Hogy ez ne következ­hessen be, bővítjük tevé­kenységünket. A vállalat iparihűtő-javító csoportot is működtet, mely fagylaltgyártó gépeket is ké­szít. A vagyonvédelmi tevé­kenységtől is sokat várnak. A HIREX-nek már vannak saját fejlesztésű vagyonvé­delmi berendezései is. Mind a fagylaltgyártő gépeket, mind a riasztókészülékeket orszá­gos piacra szánják. Jelentő­sen növelik a dekorációs, va­lamint az olajégő-javítási és -karbantartási tevékenységü­ket is. A közeljövőben a nagy be­ruházásokhoz kapcsolódó elektronikai berendezések (számítógép, vagyonvédelmi és antennarendszerek) szere­lésére korlátolt felelősségű társaságot hoznak létre, melyhez valamelyik építőipa­ri vállalatot is szeretnék megnyerni. • (cselényi) Nagyvásár Csengerben Mint már hírül adtuk, meg­alakult Csengerben a helyi Településvédő és Pártoló Ba­ráti Kör. Az idei évre több érdekes tervük is van a ba­ráti kör lelkes tagjainak. A legnagyobb egy évforduló­hoz kapcsolódik: idén -hat­száz esztendeje, hogy Csen- ,ger rendszeres vásártartási jogot kapott — erre szeret­nének méltó módon emlékez­ni a nagyközségben. Azt ter­vezi a baráti kör, hogy a ta­nács segítségét kérve jubi­leumi nagyvásárt rendeznek Csenger központjában, a régi Piactéren — azaz a vásárok eredeti helyén. Mozgalmas, színes esemény lesz az ünne­pi vásár: mutatványosok, iparosok, népművészek meg­hívását tervezik július vé­gére. A kör más terveket is dé­delget. Csenger régi utcane­veinek felelevenítését sze­retnék elérni oly módon, hogy a legrégebbi utcák ele­jén táblákat helyeznek el a régi névvel s annak rövid magyarázatával. Az épülő új ABC-árúháZban pedig re­mélhetőleg akad majd egy olyan üres falfelület, ahol el­helyezhetik a régi Piaccsar­nokról készült fotónagyítást. További elképzeléseik kö­zött szerepel egy emlékosz­lop Csenger-Jánosi falu he­lyén, hogy megörökítsék az elpusztult régi település em­lékét. Ezenkívül azt is ^érv­be vették, hogy egy-ikét even belül összeállítanak egy Csengeri Kalendáriumot. Az egyik helyen nincs elég zománcos edény, a másikon az evőeszközökből kellene több, a harmadik helyen nem is­merik az étolajat, a negyediken a szakácsok nem tudnak ke­zet mosni, az ötödik helyen kevés a hűtőszekrény, és annak sem zár az ajtaja. Ilyen megállapításokat tettek a népi el­lenőrök nemrég, amikor a gyermekélelmezéssel foglalkozó vállalatoknál, intézményeknél jártak, hogy tapasztalatokat szerezzenek arról: megfelel-e az élelmezés a korszerű táp­lálkozás követelményeinek, a gyermekek és diákok életkori sajátosságainak, megtartják-e az élelmezésre előírt normá­kat, egyáltalán hogyan látják el feladatukat az ifjúságot ét­keztető szervezetek. Szabolcsveresmart holnapja Jövőt kínál az új tó partja Szabolcs-Szatmár megyében több mint 25 ezer óvodás, közel tízezer szakmunkásta­nuló, a 11 ezer középisko­lásnak 75 százaléka, és a 81 ezer általános iskolásnak 63 százaléka étkezik egész nap vagy kap ebédet óvodájában, iskolájában. 703 helyen főz­nek és ebédeltetnek gyereke­ket, s ennyi helyre eljutni az ellenőröknek csak több év alatt lehet. Talán egy kicsit meg is lát­szik ez a tapasztalatokon, hi­szen visszaköszönnek a hibák és mulasztások, s ilyenkor úgy tűnik, sziszifuszi mun­kát végeznek az ellenőrök, mert az eredmény alig kimu­tatható. Baj persze az is, hogy nincs elegendő pénze a kony­hákat, éttermeket fenntartó intézményeknek, az ebédekért beszedett pénz pedig olykor még az alapanyagokra is ke­vés. Kis konyha, nagy konyha Mik is voltak a megállapí­tások? Az egyik mindjárt az, hogy a konyhákban több ételt főznek, mint amennyit el­határoztak, s hogy pótolják a kapacitásukat, korábban kell elkezdeniük az ételek készí­tését és megrövidíteni a be­rendezési tárgyak — üstök, sütők — igénybevételének idejét. Jó példa erre a nyír­egyházi 9-es iskola, ahol a 900 adagos konyhán még nyáron is 1373 adag ebédet főznek. Az ellenkezőjét a 110-es szakmunkásképzőben tapasz­talták, ahol vagy a konyhát méretezték nagyra, vagy a gyerekek száma kevés, mert 50 százalékos a kihasználtság. Változatos képet mutatnak a főzőkonyhákban tapasztalt tárgyi feltételek. A nyers­anyagok tárolásához sok he­lyen hiányoznak a szükséges helyiségek, a raktárak kapa­citása sem kielégítő. Például nincs földesáru-ralctár, szá­razáru-raktár, sok helyen a hús és a kenyér előkészítését egy helyen végzik, pedig ez- közegészségügyi szempontból erősen kifogásolható. Ilyen volt a tiszadadai általános is­kolában, Nyíregyházán a Bú­za téri óvodában, ahol még a hűtőszekrények száma is ke­vés volt, s mivel azok ajtaja is rosszul zárt, a hűtés hatás­foka sem volt kielégítő. Folyamatos mosogatás A 110-es szakmunkásképző­ben sem a főzőedények szá­ma, sem az étkészletek meny- nyisége nem volt elegendő, kevés volt az önkiszolgáló ét­keztetéshez szükséges tálca és mivel a tányérok száma is kevesebb volt, ebédidőben fo­lyamatosan mosogattak, s az edényekben csurgaléklé ma­radt vissza. A legrégibb és valószínű, még hosszú ideig tartó gond, hogy az étrendek összeállí­tásánál sok helyen nem ve­szik figyelembe a gyermekek életkori sajátosságait. Van természetesen jó példa: Nyír­egyházán egy étlapszerkesztő bizottság működik, amelynek KÖJÁL-orvos, gyermekorvos, dietetikus, fogász, egészség­nevelő, óvónő, tanárnő és üz­letkötő a tagja. A legtöbb gondot ott talál­ták, ahol a pedagógusok is a gyerekekkel együtt étkeznek. Tímáron például egy hónap­ban egyszer készítettek ba­romfiból, halból, marhahús­ból ételeket, mirelitáru pe­dig egyáltalán nem szerepelt az étrendben. Kevésnek ta­lálták a tej és tejtermékek arányát, a tojást csak ételké­szítésekhez használták, az ét­olajat pedig mintha nem is is­merték volna. A gyümölcsökkel, a főzelé­kekkel is hasonlóan mostohán bántak több helyen, s talán érdemes volna az iskolai bü­féknek is valamit kitalálni, hogy a gyerekek étvágyát ne vegyék el a kólák, a cukor­kák és az édesipari termékek, inkább a rostos ivóleveket, a gyümölcsöket, tejtermékeket kellene népszerűsíteni közöt­tük. Az adagok és az étvágy A kedvező tapasztalatok listája sokkal rövidebb. Javu­lást észleltek a szervezettség­ben, a szolgáltatás színvona­lában, a konyhák irányítását is jónak ítélhették, a bizony­lati fegyelem terén sémi ál­lapítottak meg nagyobb hiá­nyosságokat és az ételek is ízletesek, jó minőségűek vol­tak. Súlyos hibákat találtak viszont az étkeztetés higié­niai feltételeinek biztosítása terén és ezen akkor is vál­toztatni kell, ha az utóbbi időben a gyermekélelmezés­ben nem fordult elő ételmér­gezés. Ha ezeken sikerülne javítani, akkor már csak azt kellene kitalálni: hogyan le­hetne az adagok mennyiségét a gyerekek étvágyához iga­zítani úgy, hogy ne kerülje­nek sokkal többe. B. J. Kívánnivalót hagy maga után Mándok közbiztonsága. A községben ugyanis szép számmal vannak olyan fiata­lok, akik munka helyett csa­vargással töltik az idejüket, s nem riadnak vissza a pénz­szerzés büntetendő formájá­tól. Általában a Gyöngy presszóhan szemelik ki áldo­zatukat, majd a sötét utcán el­bánnak velük. Ezt tette októ­ber 9-én a fiatalkorú L. László, F. Attila, H. Ernő és L. Zoltán is. Megfigyelték, hogy az ittas C. Pálnál nagyobb összegű pénz van. Amikor a férfi ki­lenc óra körül elhagyta a presszót, utánamemtek és megtámadták. F. Attila meg­fenyegette, hogy ha nem ad pénzt, elvágja a nyakát. C. Pál erre tiltakozni kezdett, ezért fejbe rúgták, majd le­fogták és elvettek tőle 1700 forintot. A belvíz többnyire csapás — nem véletlenül, hiszen óriási károkat okozhat. Azon­ban a belvíztől egy község, Szabolcsveresmart felvirág­zást remél... Király István, a Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgató­ság osztályvezetője a követ­kezőket mondja: — Kisvárda térségében a belvízkárok jelentős csök­kentése érdekében mintegy 11 millió köbméteres belvíz- tározó készül, melybe a víz 258 négyzetkilométernyi te­rületről gyűlik össze. A víz­felület 400 hektáros lesz, me­lyet 13 kilométer szervizút vesz körül. A létesítménynek a belvízfogadása az elsődle­ges funkciója, vagyis a Belfő- csatorna alsó részének (Besz- terec, Tiszabercel) tehermen­tesítése. Lesz, ahol a víz mélysége eléri a 4,5 métert is. A tározót Rétközberencs felöl töltjük fel, de ha nincs belvíz, akkor oda a Tiszán F. Attilának és H. Ernőnek két korábbi ügyére is fény derült. F. Attila az utcán ököllel álion vágott egy fér­fit, mert az veszekedett az édesanyjával. Meg sem kér­dezte, hogy a vita min rob­bant ki — pedig érdemes lett volna, mert azzal gyanúsítot­ták az édesanyját, hogy ello­pott 9 ezer forintot. H. Ernő pedig egy barátjával koráb­ban is megtámadott egy já­rókelőt, mert az nem adott neki cigarettát. F. Attilát csoportosan elkö­vetett rablás, valamint köny- nyű testi sértés miatt 2 év 4 hónapi, H. Ernőt rablás és sú­lyos testi sértés miatt 2 év 4 hónapi fiatalkorúak börtöné­re.ítélték. L. László és L. Zol­tán 2—2 évet kapott. Az íté­let jogerős. B. A. levonuló közepes árhullámból is juttatható víz. A cél: má­sodosztályú vízminőséget biz­tosítani, ami a Tisza Tokaj környéki víztisztaságának fe­lel meg. Nyilván a tározó másodlagos hasznosítása, ön­tözés, horgászat, vízisport, tu­risztika is szóba jöhet. — Vannak, akik a környé­ken a talajvízszint megemel­kedésétől tartanak. — A hatásvizsgálatok sze­rint a tározó nem okóz lé­nyeges talajvízszint-válto- zást — mondja Demcsákné Balczó Ildikó vízgazdálkodá­si csoportvezető. — A feltöl­tése 1989 végére várható, de addig igen nagy munkával a mederből a növényeket el kell távolítani. Egyébként a tározót magas, természetes dombkoszorú övezi, ami a ta- lajvízszint-duzzasztást szin­tén gátolja. Szabolcsveresmarton ki mit vár a tározótól? — erről ér­deklődtünk. Oolhai Tamás, a tanács műszaki ügyintézője hatalmas rajzokat terít az asztalra. A dögéi részen er­dőtelepítést, Tölgyesszög és Szabolcsveresmart között kempinget terveznek — mu­tatja. Az iskolában éppen neve­lési értekezlet van. A szünet­ben a pedagógusok körében érdeklődöm. — Szeretnénk, ha a szép tervek valóra is válnának — vélekedik Kalmár Józsefné tanítónő, úttörőcsapat-vezető. — A fellendülő idegenforga­lom kapcsán valószínűleg az áruellátás is tovább javul. A tározó partja a vízi úttörők bázishelyéül szolgálhatna. Kovács Tiborné földrajz— biológia—testnevelés szakos tanárnő a tó partján lakik. — A telkünket részben ki­sajátították, feltöltötték — újságolja. — A vízügyi igaz­gatóság mindezt embersége­sen végezte, nem volt gond, még kerítést is építettek. Sze­rintem a tározó megépítése a falu és az ország érdeke is. Reméljük: a tó révén a köz­ség neve a világ előtt több­ször elhangzik, s ha lehet, jobban támogatják. A községben barangolunk. Magas szőlős dombon va­gyunk, csend, nyugalom, nap­sütés. — Ez a falu legmagasabb pontja — kalauzol Nagy Bé­la tanácselnök, s a leendő meder felé mutat. — A lá- pos, mocsaras területen va­lamikor csorda legelt, meg kaszálták. A szőlőben idősebb férfi hajlong, metsz. Egy virágzó cseresznyefa árnyékában be­szélgetünk Kropok Gézával, aki azt mondja: — Csinálok egy kis házat, s itt fogok pecázni. S gyö­nyörködöm majd a tóban, a kirándulókban ... Cselényi György Számításié-: ■ jikai tehetséggondozó stúdió aSfeadtk a nyír­egyházi 6-d iskolában, ahol szerelökészletböi összeállított, számítógéppel vezérelt robot működését tanulmányozzák a gyerekek. A tárgyalóteremből Utcai támadás

Next

/
Oldalképek
Tartalom