Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-04 / 105. szám

1988. május 4. Kelet-Magyar ország T olvasóink leveleiből Postabontás Gyermeksors Megdöbbentő esetet írt meg lapunknak egy nyug­díjas olvasónk. Leánya 1985-ben kötött házassá­got egy elvált férfival. Közös életüket albérlet­ben kezdték, majd bele­fogtak otthonuk építésé­be. Már álltak a falak, amikor az asszonyka vi­lágra hozta gyermekét. A kisfiú születése után pár hónappal súlyosan meg­betegedett, kórházba ke­rült. A részeges apa ekkor megjelent a nagyszülők­nél, átadta nekik a gyer­meket azzal, hogy gondoz­zák, mert ő „nem tud ve­le mit csinálni”, a szülei sem hajlandók magukhoz fogadni. A fiatalasszony már haldoklott. Végóráját érezve, leírta utolsó aka­ratát: szüleire bízza gyer­mekét, neveljék ők isko­láskoráig, s ne adják oda az apának, mert alko­holista, alkalmatlan a gyermeknevelésre. Ezt bi­zonyítja, hogy a férfi <|lső házasságából született gyermekeit is édesanyjuk, vagyis a volt felesége ne­veli. Olvasónknál azonban a temetés után néhány hét­tel megjelent a kapatos vő, közölvén, hogy ö a gyermek törvényes képvi­selője, ezért azonnal ad­ják vissza a gyermeket, mert már talált neki meg­felelő anyukát és apukát. Egy kolléganőjének akar­ja odaadni a kisfiút. Meg­másíthatatlan szándékát elmondta harsogó hangon másoknak is, a megré­mült, kétségbeesetten til­takozó nagyszülőkön azon­ban ez nem sokat segített. Első- és másodfokon is úgy döntött a bíróság, hogy a gyermeket az apá­ra bízza. A férfi már a te­metés után birtokba vet­te a házat, aminek a meg­szerzése döntő szerepet játszott hirtelen feltámadt „apai érzelmeiben”. A családi pótlékot és a gyer­mek árvasági segélyét is ő kapja és költi el. Levélírónk most törvé­nyességi óvásért fordult a Legfelsőbb Bíróság elnö­kéhez. Csak azt szeretné, ha ők nevelnék az alig kétéves kisfiút, aki nagy­szerűen érzi magát a nagy­szülők teremtette fészek melegében. Bár hárman élnek a nagyapa nyugdí­jából, a helyi tanács gyámügyi előadója is meg­erősítette: az unokát úgy gondozzák, nevelik, hogy annál jobbat kívánni sem lehet senkinek. Az apa — újabb hasznot remélvén a kisfiú létéből — gyakran megjelenik részegen a nagyszülőknél, és azzal fenyegetőzik, hogy ha nem adják át neki szép- szerével a kisfiút, rendőr­ségi segédlettel viszi el tő­lük. A kolléganője már nagyon türelmetlen ... Reméljük, a gyermek sorsa a legjobban rende­ződik el. Érdekei azt kí­vánják. hogy rokonai közt. családban cseperedjen fel. Amúgy is túl sok olyan gyermek él ma Magyar- országon, akik lelkűkben hordozzák az eltaszított- ság, otthontalanság fáj­dalmát. Tóth M. Ildikó KÖRNYEZETÜNKÉRT Megdöbbenve láttuk az SO 70—42 rendszámú, piros színű ARO vezetőjét, aki április 26-án fél tíz tájban a 41-es úton, a Károlyi-tanya bejárata közelében dobott le az útszélre egy nejlonzsák rothadó konyhahulladék­kal vegyes szemetet (a kocsit később a vásárosnaményi ZÖLDÉRT-telepen, majd Pusztadoboson láttuk). Amíg a jobb érzésű emberek megpróbálnak küzdeni az ellen a civilizációs átok ellen, addig némelyeknek csak az a fontos, hogy a saját portájukról kerüljön ki a szemét, s talán még jó tréfának is tartják az ilyesmit? A. M. V ásárosnamény NAGYKALLÓBAN NEM FERTŐZÖTT A VlZ Nagykállóban az utóbbi időben nagyon sokan bete­gedtek meg az ivóvíztől, és egyre többen panaszkodnak hányásra, hasmenésre. Ez a kór az én családomat sem kí­mélte. Felháborít, hogy sem­milyen igyekezetei nem lá­tunk az illetékesektől, hogy felleljék a baj forrását. Mind­emellett lehet, hogy a jár­vány okozója egy alattomos vírus, de ilyen esetben is gon­dolni kellene arra, hogy nem a vezetékes víz fertőzött-e. Sokan gyanakszunk a vízre, mert mostanában gyakran piszkos lé folyt a csapból. Egyesek arról beszélnek, hogy az egyik óvodában kólibak- tériumra leltek az ivóvízben. Kérjük, tájékoztassanak min­ket, valóban járvány van? V. I.-né Nagykálló, Korányi u. (A megyei KÖJÁL igazga­tó-főorvosa, dr. Márton Mi­hály az első ilyen hírek után elrendelte a vizsgálatot, mely­nek eredményeképp kiderült, hogy Nagykállóban egészsé­ges, jó minőségű az ivóvíz. Járvány nincs, nem is volt. A mezőtúri járvány hallatán keletkezhetett a lakosság kö­rében ilyen nyugtalanság és alaptalan hírek kaptak lábra. Az ivóvíz esetenkénti elszíne­ződése a hálózat időnkénti karbantartásával, mosásával függ össze, de erről a SZAVI- CSAV előre értesíti a lakos­ságot. A szerk. megj.: Nem az el­ső eset, hogy ilyen alaptalan vészhírek megszületéséről számol be lapunk. Ezzel a „jólértesültek” álmatlan éj­szakákat, nehéz órakat okoz­nak a többi embernek. Kér­jük, ne higyjenek el nekik mindent. A KÖJÁL természe­tesen figyelemmel kíséri a nagykállói térség járvány­ügyi állapotát.) KÓRHÁZI PILLANATOK Unokám született nemrégi­ben. Öt szerettem volna lát­ni, de a nyíregyházi Jósa András Kórház szülészetén még az apukáknak sem mu­tatják meg közelről az újszü­löttet. Az unokám helyett vi­szont megpillanthattam egy korántsem tökéletes tisztasá­gú ételszállító kocsit. Emel­lett hiányoltam azt is, hogy sem asztal, sem szék nincs a kismamák számára a folyo­són, hogy fogadhassák a lá­togatóikat. Zsoldos Tiborné Nagykálló, Petőfi u. 7. (A megyei kórház föigazga- tóhelyettes-főorvosának, dr. Kovács Árpádnak a válasza szerint sajnos helytálló volt olvasónk véleménye a tálalás higiéniájáról. Reméli, ha­sonló eset nem rontja majd a kórház hírnevét. A szülésze­ti osztályon tapasztaltak ösz- szefüggnek a felújítással. Né­hány hét múlva tv-kamerát és telefont szerelnek föl, ezeknek a segítségével kultu­rált körülmények közt, a hi­giénés rendszabályok betar­tásával beszélgethetnek a kis­mamák a látogatókkal.) MEGKAPJA MÉLTÓ BÜNTETÉSÉT? Nagy felháborodást kel­tett a lakosság körében az 1988. március 23-1 halálos kimenetelű mentő—taxi ka­rambol. Azóta semmit sem hallunk a taxi vezetőjéről, pedig nagyon sokan vagyunk kíváncsiak arra,- hogy elnye­ri-e méltó büntetését a taxi­sofőr, netán nem is volt vét­kes? Dolgozik-e ugyanúgy mint azelőtt, és megússza egy enyhe büntetéssel? Igaz, ez a gyászoló családon már mit sem segít, de szeretnénk olvasni arról, hogy ki volt a vétkes a karambolban. Tóth Lajosné Tiszaeszlár, Hajnal u. 1. MORZSA VAN, CfMKE NINCS Sóstóhegyen, az Úttörő ut­cai ABC-ben már töbhször is olyan kenyeret árultak, ami igen nedves volt, rá­adásul a címkét is levágták róla. Ha ezt a kenyeret meg­szegjük, teljesen szétmorzso­lódik. A boltvezető nem tu­dott megfelelő választ adni arra, hogy miért nincs címke a kenyéren, és miért morzsá- lódiik ennyire, csak azt bi­zonygatta, hogy tegnapi (ló­én szállították). Mi vevők azonban elfogadható magya­rázatot várunk ezekre a kér­désekre az illetékesektől. Szatlószki Györgyné Sóstóhegy, Zerge u. 21. MINTHA OTT SE LENNE Nyíregyházán, a keskeny - Dohány utcában mind a két oldalt autók parkíroznak, alig lehet közlekedni. Bár jól látható a 40 km-es sebes­ségkorlátozó tábla, némelyek úgy száguldoznak az utcá­ban, mintha ott se lenne. Nemrégiben baleset is tör­tént, egy kislányt elütött az autó. Bizonyára valamilyen tiltással, korlátozással meg lehetne előzni a súlyosabb baleseteket. A Vasvári Pál és a Dohány utca sarka még üres, a környékbeli gyere­kek és szüleik nagyon szeret­nének ott egy ideiglenes ját­szóteret. Talán, amíg be nem építik a sarkot, ennek sincs akadálya. Garai Ferenc Nyíregyháza, Dohány u. 6. K. M.-né Nyírtelek: A 'közműfejlesztési hozzájáru­lás letiltásával kapcsolat­ban keresse fel fogadóna­pon a megyei tanács pénz­ügyi osztályát. Panaszát ők illetékesek elbírálni. Lévai József né Kisvár da: Leveliink „ismeretiem” meg­jelöléssel visszaérkezett cí­münkre. Ügyéhez a követ­kezőiket kívánjuk hozzáfűz­ni: amennyiben az igazság­ügyi orvoss zafcértő azt álla­pítja meg valakiről, hogy nem beszámítható, az ille­tőt gondnokság alá helye­zik, és elrendelhetik kény­szergyógykezelését a meg­felelő egészségügyi intéz­ményben. Tóth László, Nyíregyháza: gyermekgondozási segélyre az jogosult, aki a szülés idején munkaviszonyban áll, és a szülést megelőző ikét éven belül 270 napi munkaviszonnyal rendelke­Szerkesztői üzenetek zik. A gyes ideje munkavi­szonynak: számít. Mivel a felesége gyed-en van, és egy gyermek után csak egyféle társadalombiztosítási ellátás jár, önt a beteg gyermek ápolásáért nem illeti meg a táppénz, még akkor sem, ha a felesége állapota nem tette lehetővé a gyermek gondozását. Béres Hilda, Nyírtura: A jubileumi jutalom feleme­léséről szóló 13'1988. (III. 18.) MT. számú rendeletet megtalálja a Magyar Köz­löny 1988/8-as számában. A rendelkezés az 1988. január elseje után kifizetett jutal- ■makra vonatkozik. Erdélyi Elek, Nyíregyhá­za: A szovjetunióbeli ví­zummentes utazással kap­csolatos észrevételeivel la­punkban bővebben kívá­nunk foglalkozni, hogy el­kerüljük az esetleges félre­értéseket, tévedéseket. A kérdésekre adott válaszok — véleményünk szerint — közérdeklődésre tarthatnak számot. Áz illetékes válaszol KI KAP BEVONULÁSI SEGÉLYT? M. L. fehérgyarmati levél­írónk nemrég fejezte be főis­kolai tanulmányait, rögtön utána pedig megkezdte ka­tonai szolgálatát. Kaphat-e ebben az esetben bevonulási segélyt, s ha igen, kitől kell kérnie? — kérdezi. Ungvári Sándor ezredes, a Magyar Néphadsereg Sze- bolcs-Szatmár megyei Hadki­egészítési és Területvédelmi Parancsnokságának parancs- molka az alább iáikról tá jékoz­tatta szerkesztőségünket: A 6/1976. (III. 31.) MT. szá­mú rendelet 89. paragrafusá­nak első bekezdése alapján bevonulási segélyre az a had­köteles jogosult, áki a bevo­nulását megelőzően munka- viszonyban állt. Ha valaki nappali tagozaton végzi a fel­sőfokú tanulmányait, érvé­nyes szolgálathalasztása van, s a Szolgálathalasztás meg­szűnését követő hónapiban hívják be, abban az esetben , .illeti meg egyszeri bevonulá­si segély, ha a behívást meg­előzően már munkaviszonyt létesített. Az egyszeri bevo­nulási segélyt a munkáltató fizeti ki a behívóparancs be­mutatása után. A bevonulá­si segély összege a havi át­lagkereset ö.tven százaléka, azonban ha a hadköteles csa­ládos és kiskorú gyermek el­tartásáról gondoskodik, úgy egy havi átlagkeresete teljes egészében megilleti. CSAK SZOMBATON KÉSNEK Két héttel ezelőtt tettük közzé az orosi emberek pa­naszát, amely szerint általá­ban csak késő délelőtt szállí­tanak a településre friss ke­nyeret, péksüteményt. Tajta László, a Nyíregyhá­zi Sütőipari Vállalat igazga­tója megvizsgáltatta az észre­vételt, és a vizsgálat eredmé­nyeit válaszlevelében közölte: Az orosi boltok — szombat kivételével — reggel 9 órára megkapják a megrendelt pék­árut. Szombaton valóban 11 óra körül ér a boltokba a tú­rajárat a szállítási csúcs mi­att. Ennek gondjait pénteki előszállítással kívánják mér­sékelni (természetesen, ha ezt kérik az üzletek). Ez lehető­vé teszi majd az orosiafcnak, hogy szombaton reggel is 'hozzájussanak a friss pék­áruhoz. UTÓLAG NEM SZÁMOLHATJÁK EL Egy újf eh értői olvasónk sé­relmezi, hogy az OTP nem adta meg eltartott édesapja után a szociálpolitikai ked­vezményt, amikor lakásépí­téshez hitelt vett fel. Most úgy hallotta, hogy utólag megkaphatja. ' Olvasónkat tévesen tájé­koztatták — .kaptuk a választ az OTP megyei igazgatóságá­tól. A szociálpolitikai ked­vezményre való jogosultság feltételeit, a kedvezmény mértékét jogszabály határoz­za meg. A kölcsönszerződés megkötésének időpontjában fennálló személyi körülmé­nyeket alapul véve kell meg­állapítani a szociálpolitikai kedvezményt. Mivel olvasónk édesapjának nyugdíja a köl­csönszerződés aláírásakor meghaladta a legkisebb mér­téket, ezért utána szociálpo­litikai kedvezményt nemszá- • mölhattak el, s erre utólag sincs lehetőség. Tartásdíi Eltitkol! tövedéi­nek T. Lászlóné olvasónk házassága már több évvel ezelőtt megromlott. Két fiúgyermekével együtt külön lakik a fér­jétől, mert annak agresszív és italozó életmódját képtele­nek elviselni. Levélírónk fizeti a gyermekek tanulásának költségeit, műveli azt a földet, amit férje az elhunyt szü­lőktől örökölt, de soha nem törődött az állapotával. Most azonban el akarja adni, hogy legyen pénze, ugyanis mun­kahelye nem lévén, eddig a lakásból elvitt tárgyak érté­kéből élt. Olvasónk úgy érzi, ezért joga van megtiltani a férjének a föld eladását, annak ellenére, hogy nem az 5 tulajdona, nem ő örökölte. Bizonyára nem tűnik igazságosnak ebben az esetben, de a férjének joga van eladni a saját tulajdonát. A tör­vény úgy ítéli meg, hogy minden embernek joga van ren­delkezni a saját tulajdona felett. Olvasónk viszont pert in­díthat ellene, hogy fizessen gyermektartásdíjat. Amennyi­ben nem tudja, vagy nem akarja a tartásdíjat megfizetni, végrehajtást lehet kérni a földre, éis ezzel megszerezhető annak a tulajdonjoga. Szokatlan ügyben kereste meg szerkesztőségünket Z. Andrásné nyírbátori lakos. Olvasónk leánya másfél évi házasság után elvált a férjétől. A válóper során nem ren­dezték az anyagiakat, de a volt férj szinte azonnal kiköl­tözött. a közös OTP-lakásból, megnősült, és tavaly OTP- kölcsönnel vett egy házat. Mivel még az első lakás fele is az ő nevén volt, gondolt egyet és azt az első házasságából származó három, illetve a második házasságából idő köz­ben született egy gyermekére íratta. A földhivatalban azonban tájékoztatták arról, hogy az ajándékozási szerző­dés nem törvényes; mert egy gyermeknek (vagyis a má­sodik házasságából származó, egyébként negyedik gyer­mekének) nem lehet két helyen tulajdona. Hogy oszlik meg az apai rész, mit örökölhet egy gyermek az apja első és második házasságából? — kérdezte levélírónk, mert lá­nya már aláírta az ajándékozási szerződést, s későn éb­redt rá arra, hogy ezzel voltaképpen a negyedik gyermek javára cselekedett. Valóban nagy könnyelműséget követett el olvasónk lánya az ajándékozási szerződés aláírásával. Arra semmi biztosíték nincs, hogy a volt férj ugyanúgy felosztja majd a második lakásának őt illető tulajdonrészét a négy gyer­meke között, mint ahogy az elsővel tette. Emellett a má­sodik házasságból születhetik még egy, esetleg több gyer­meke. Amennyiben a földhivatal a tulajdonjog bejegyzési kérelmet elutasítja, az olvasónk leánya számára volta­képp szerencse. Csak azt tanácsolhatjuk, hogy fizesse ki a volt férjnek az őt megillető tulajdonrészt, és akkor meg­szerezhető a tulajdonjog. Ehhez sejthetően perre lesz szük­ség, de ez a legjobb megoldás. Ha olvasónk volt veje min­denáron ajándékozni kíván, akkor a lakásrészért kapott vételárat is odaajándékozhatja a gyermekeinek. M. Ferencné nyíregyházi levélírónk az után érdeklő­dik, hogy a módosított családjogi törvény szerint mennyi lehet a gyermektartásdíj; illetve annak megállapításánál a bíróság milyen jövedelmet vesz figyelembe. Olvasónk volt férje ugyanis nagy mellékjövedelemmel rendel­kezik, amit természetesen nem vall be, így a fizetéséből vonják a tartásdíjat, ami elég csekély. A gyermektartásdíj megállapításánál minden jövedel­met figyelembe kell venni, és természetesen hivatkozni kell arra, hogy a fizetésre kötelezettnek milyen jövedelme van. A bíróság a munkaadóktól a kereset-kimutatást egy évre visszamenőleg beszerzi. Az a tanácsunk, hogy levél­írónk sürgősen indítsa meg a gyermektartásdíj megálla­pítása iránti pert, mert a tartásdíjat csak visszamenőleg 6 hónapra lehet kérni a per megindításától. A módosított családjogi törvény szerint a tartásdíj mértéke egy gyer­mek után a jövedelem 15—25 százaléka lehet, és a bíróság figyelembe Veszi a gyermeket vagy gyermekeket ténylege­sen eltartó szülők anyagi helyzetét is. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Oldalképek
Tartalom