Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-26 / 125. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. május 26 MELYIK AZ IGAZI? Nemrégiben egyik olva­sónk a CASCO — 10 éves balesetmentes vezetés után járó — díjvisszatérítésével kapcsolatos kérdésére az Ál­lami Biztosítótól 'kapott in­formáció alapján azt vála­szoltam, hogy mind a Hun­gária, mind pedig az Állalmi Biztosító a tíz év után hat hónapi CASCO-díjat térít vissza. Ezt követően többen telefonáltak szerkesztősé­günkbe, mondván, informá­ciónk téves, hiszen ők jogo­sultságuk ellenére is csak három hónap visszatérítést kapnak. Ha fsltétlenlL. Ügy tűnik a problémák az Állami Biztosító 1986. július 1-én történt kettéválásával kezdődtek. A létrejövő Hun­gária és Állami Biztosító kö­zött felosztották a biztosítási formákat és a CASCO teljes egészében a Hungáriához ke­rült. Furcsa azonban, hogy a kettéválás után egy héttel az Állami Biztosító is megkapta a jogot a CASCO megkötésé­re. Ezzel kezdetét vette az ügyfelek megszerzéséért foly­tatott nem éppen szépségdí- jias harc, amelyben mindkét biztosító azt vallja: a piacon mindenki úgy éljen meg, ahogy éppen tud. A két biz­tosító között nincs különö­sebb együttműködési megál­lapodás, külön gazdálkodnak. De mi lesz az ügyféllel? Jót tesz-e nekik a versengés? Éles Zoltán, az Állami Bizto­sító gépjármű-biztosítási osz­tályvezetője erről a követke­zőket mondta. — Az olyan kérdésekben, amelyről tudjuk, hogy feltét­lenül szükséges egymás in­formálása, tájékoztatást adunk. De hiányzik a kap­csolat például a CASCO- biztosítás bonusz jogosultsá­gának — díjvisszatérítésének — megállapítását illetően. A Hungária Biztosító nem ad információt arról az időszak­ról, amikor ügyfelük CASCO- ja hozzájiuk tartozott, így az­tán mi sem tájékoztatjuk az 1986 előtti évekről. Az öt év után járó három hónapi CASCO-dáj visszatérítésénél mi elfogadjuk ügyfelünk nyi­latkozatát arról, hogy a Hun­gáriánál sem volt CASCO kártérítése. Ha tölbb évről van szó, akkor azt a posta- utalványt kérjük, amelyen a Hungária Biztosító már visz- szatérítette a megfelelő havi CASCO-díjat. így ez a biz­tosítási forma nem veszíti el folyamatosságát. Nincs szükség segítségre Az ügyfelek megszerzésé­ért folytatott harcban az Ál­lami Biztosító bevezette az úgynevezett bónuszsorsolást. Ezt követően a Hungária be­jelentette, hogy ügyfeleinek 11 éves balesetmentes veze­tés után hat hónapi CASCO­díjat térít vissza. Ezután az Állalmi Biztosító tett egy ilyen ígéretet. De nézzük mi a helyzet a Hungáriánál, hol lehet az ügyfelek problémá­ja? Nagy János, a Hungária Biztosító üzleti csoportveze­tője szerint a Hungáriának nincs szüksége OASCO-val (kapcsolatos információkra az Állami Biztosítótól. — Mi magunkkal hoztuk a CASCO teljes gépi nyilván­tartását — mondja, amelyen rajta van, ki mikortól kötöt­te biztosítását. Az így átho­zott 30 ezer ügyfélnek, mi az ötéves balesetmentes vezetés után három hónapi CASCO- díj visszatérítését biztosijuk. De az 1987 januárjától meg­kötött új Hungária CASCO- nál a 11 éves balesetmentes vezetés után akárcsak az Ál­lami Biztosító mi is hat hó­napot térítünk vissza. Homály fedi Ezek a biztosítók vállalá­sai, amelyekről a telefonok tanúságai szerint az ügyfelek nem sokat tudnak. Sokán az­zal sincsenek tisztában, hogy melyik biztosítóhoz tartozik CASCO-juk. A biztosítással járó kedvezményeket pedig teljes homály fedi. Az Álla­mi Biztosítónál talán világos a képlet, hiszen itt minden ügyifélnek új biztosítást kell kötnie az új feltételek sze­rint. — Hungária viszont — mondván, hogy ez hatalmas adminisztráció lenne — nem értesítette minden ügyfelét levélben az új CASCO beve­zetéséről, hanem a rádióban, sajtóban elhangzott informá­ciókra hagyatkozott. Ezért csodálkoznak azok az ügy­felek, akiknek CASCO-juk van ugyan, de az egyiknek a régi, a másiknak az új rend­szer szerint van megkötve, így a régi CASCO-s hiába várja, reklamálja a 11 éves 'balesetmentes vezetés után járó félévi visszatérítést, ha pedig új CASCO-t köt, va­lamilyen biztosítási formával azt ki kell egészítenie, tehát drágább lesz. Most már csak az a kérdés, mit szól ehhez az ügyfél. Kertész Sándor Ha vetítik Nyíregyházán A sárkány egyik lejt Hogy sokasodó társadalmi gondjaink hány fejű sár­kányhoz hasonlíthatók, azt a viaskodás hevében megszám­lálni nehéz lenne, de ha ed­dig nem tudtuk volna, hogy a szörny egyik feje a kábító- szeresekkel kapcsolatos prob­lémák sorozata, akkor ezt most Vitézy László dokumen­tumfilmje, az „Úgy érezte, szabadon él” erőteljes módon hozza tudomásunkra. Vitézy munkájának legfon­tosabb gondolata a mostaná­ban sokat emlegetett, bár a (gyakorlatban még mindig nem következetesen érvénye­sített Illyés Gyula-i igazság: „Mert növeli, ki elfödi a bajt”. Eddig ugyanis nem akadt fórum, amely a drog- fogyasztók ügyét kellő hang­súllyal ország-világ színe elé tárja, nyilván azon tévhit alapján, hogy amiről nem be­szélünk, az nincs. E filmből azonban kiderül, hogy a sok­sok, magát csak félig-meddig illetékesnek tekintő hivatal, hatóság várakozásával és re­ményeivel ellentétben nem­csak a feltételei teremtődtek meg a legkülönfélébb, végső soron kábítószernek tekinthe­tő anyag szervezetbe juttató­1 KETTŐS FUNKCIÓT tölt be a varsánygyürei új könyvtár. A hétezer kötet könyv, szá­mos folyóirat és napilap áll az iskolások és a község lakóinak rendelkezésére, az új ál­talános művelődési központban, (elek) A tárgyalóteremből Drága pofonok Verekedés szabálysértése miiaitt tartott nagy nyilyá- nosság előtt helyszíni tárgya­lást az újfehértói gyapjúszö- vőgyártbam a nyíregyházi rendőrkapitányság igazga­tásrendészeti osztálya. Az egyik elkövető, V. János a gyár dolgozója, targoncave­zető, másik elkövető — nincs. Illetve van, hiszen verekedést nem lehet egyedül elkövetni, de éppen sorkatona, ezént nem a rendőrség, hanem az illetékes parancsnokság von­ta felelősségre. Az újfehértói művelődési Tigris a tanyán mm indaz, ami környeze- twM tünk élővilágától leté­rő, arra kerekre tá­gult szemmel rácsodálko­zunk. Sőt meg is lepő­dünk, hiszen medvének, oroszlánnak, tigrisnek nem élettere a szabolcsi homok, a tanyabokor. Ha mégis van ilyen állat ezen a vidéken, az már valóságos csoda. Ezt a csodát látják ma a nyíregyházi kertvárosi kis­iskolások ifj. Szemők Já­nosnál Füzesbokorban. Gyermeknapi előzetes, hogy ma iskolások, holnap óvodások tekintik meg a barnamedvét, a két orosz­lánt és a cirmos cicára emlékeztető tigrist. Félel­metes vadak, viszont aki beleborzong a látványba, az megnyugtatóként gyö­nyörködhet a magyar fod­ros és az angol parókás ga­lambokban. Akad olyan ér­dekesség is ezen a tanyánf ' mint macskadajkálta ezüst­róka. A dajka szelíd és do­rombol, egyetlen jószág, amit nemcsak a tekinte­tünkkel simogathatunk. Egyszóval szép nap. érde­kes nap ez a mai, legalább­is azoknak, <akik medve-, oroszlán- és tigrisnézőben járnak Füzesbokorban. Meglepő, gyönyörű aján­dék. — s — ház előtt április 4-én, hús­vét másodnapjám ment egy­másnak V. János és P. Csa­ba. Éjfél körül járt az idő, s a locsolkódós nap után mindkettőjüknek fejébe szállt az ital. Nem zavarta őket, hogy körülbelül húsz mé­terre tőlük rendőrök áll­nak, ütötték, rúgták egy­mást. Hiába szólította fel őket az egyik rendőr, hogy hagyják abba a verekedést, a fülük botját sem mozdították. Gumibottal kellett végül szétválasztani őket. — öt üveg sört ihattam meg aznap — vallotta V. János. Elmentünk este a diszkó ellőtt a barátaimmal, amikor odalépett hozzám P. Csaba. Alig ismerem, na­gyon megdöbbentem, amikor kijelentette, hogy én egy ha­lott ember vagyok az ő sze­mében, meg hogy innen nem megyek haza, mert megöl. Hogy én haragos viszonyban lettem volna az édesapjával és ezért fenyegetőzött vol­na? Ez nem igaz, jóban vol­tam vele, amikor építkez­tem, ő fuvarozott nekünk. P. Csaba alig emlékszik valamire az esetből, annyi­ra ittas volt. Azt sem tudta megmondani a tárgyaláson, hogy ki ütött először. A ta­núk azonban egybehangzóan állították, hogy az első po­fon V. Jánostól csattant el. Sóikba került ez neki, hiszen 3 ezer forint pénzbírságot köteles megfizetni. A vere­kedés szabálysértése egyéb­ként 5 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható, vagy 30 napi elzárással. B. A. A MÁSODIKOS GIMNA­ZISTÁK ANGOL NYELVI MEGYEI VERSENYÉNEK DÖNTŐJÉT május 25-én ren­dezték meg Nyíregyházán a Vasvári Pál Gimnáziuimibain. A kétfordulós versenyben összesen 103-ian vettek részt, közülük a legjobb tíz tanuló vetélkedett a döntőben. Az első helyen végül Horváth Judit végzett (Mátészalka, Esze Tamás Gimnázium), második Tóth András (Fe­hérgyarmat, Zalka Máté Gimnázium), harmadik Sa­mu Gabriella (Nyíregyháza, Kossuth Gimnázium). sának, hanem a gyakorlata is. Az Ügy érezte, szabadon él nemcsak azért minősíthető magas színvonalú alkotásnak, mert a reflektorfénybe helye­zett társadalmi gondot rend­kívül sokoldalúan világítja meg; nemcsak azért, mert nem szakítja el azoktól a je­lenségektől, amelyek „kiter­melik” a káros szenvedély rabjait; s még csak nem is azért, mert az ügyben érde­kelt minden fél számára vé­leménynyilvánítási lehetősé­get biztosít, hanem azért, mert mindvégig figyelemmel van leendő közönségére. E filmről szólva természe­tes módon fordul figyelmünk tartalmi elemei felé, de mél­tánytalanság lenne, elhallgat­ni találó formai megoldásait, hiszen enélkül azok a gondo­latok sikkadnának el, ame­lyek fontosságát Vitézy hangsúlyozza. Ilyen például a koncertjeleneteknek szinte a brechti dramaturgia szerinti alkalmazása. Ezek ugyanis nemcsak a részletproblémák „fejezetcímei”, bár Nagy Fe­ró dalainak szövege nem nél­külöz egy sajátosan prog­ramadó gondolkodásmódot, hanem hatásosan jelenítik meg a pódium előtt őrjöngő, vonagló fiatalok fő gondját: a közösségnélküliséget. A ze­ne számukra az adott pilla­natban olyan helyzetet te­remt, amely pótszerként ugyan, de az alkalmi közös­séggé válás, az együttes cse­lekvés lehetőségét adja. Vitézy remek alkotótársak­ra talált. A riporter Vicsek Ferenc, s hogy oly sok rész­letkérdésre választ kapunk a drogproblémával kapcsolat­ban, abban neki is nagy sze­repe van. Bár a riportala­nyok kiválasztásához szeren­cse is kell, az viszont már a kérdező leleményességén mú­lik, mennyit tud meg tőlük a dolgok lényegét illetően. A felnőttekhez intézett kérdései néha csak közvetett módon, de esetenként az iróniát sem nélkülözve vezetnek rá a fe­lelősség dolgára. A rendező két operatőrrel dolgozott (Jankura Péter és Jancsó Nyika), és ez ilyen természetű munka esetén magától értetődő; a váratlan helyzetek rögzítése csak így oldható meg biztonságosan. Szinte már gyanús lehet, hogy e iegvzetek hangja az utóbbi idők dokumentum­filmjeinek bemutatásakor lel­kessé vált. Hogy ez most in- dokolt-e. arról az érdeklődő könnyen meggyőződhet: ma Nyíregyházán a Béke mozi­ban sor kerül az Ügy érezte, szabadon él vetítésére, majd ezt követően Vitézy László, a film alkotója áll a közönség elé. hogy válaszoljon kérdé­seikre. Hamar Péter ÖTLETEK LÁPOKBÓL KÖRNYEZETVÉDELMI JELZŐLAPOK Sopronban a Vöröskereszt a környezetvédő tevékenységének egyik fő formája a jelzőszolgá­lat megszervezése. Mit jelent ez? Az aktivisták vállalják, hogy a szűkebb környezetükben észlelt hibákról jelzőlapot állítanak ki. Ez két részből áll. Az egyiket megkapja az alapszervezeti tit­kár, a másik a jelzőnél marad. A titkár eldönti, hogy olyan problémáról van-e szó, amelyet államigazgatási segítséggel, vagy pedig olyanról, amelyet társadal­mi munkával lehet megoldani. Amennyiben államigazgatási ha­táskörbe tartozik a jelzett hiba, akkor egy újabb, háromrészes jelzőlapot tölt ki róla az alap- szervezeti titkár. Ennek első pél­dányát megkapja a tanács, a vá­rosgazdálkodás, a kertészet, vagy ahová tartozik a probléma. A másodikat megküldi a városi vö­röskeresztes titkárnak. A harma­dik az alapszervezetnél marad. Van egy megállapodás, amely szerint a hiba kijavításában érin­tett szerv válaszold közük, mi­lyen intézkedés történt. Sopron­ban örülnek a jelzésnek, nem veszik zaklatásnak. És általában gyorsan, érdemben intézkednek. GAZDÁLKODÁSI KÍSÉRLET Az úgynevezett költségvetési intézmények gazdasági vezetői a megmondhatói, mennyi kötött­ség, s olykor ésszerűtlen korlát akadályozza munkájukat, egye­bek között a bérgazdálkodásban. E megszorításokat kívánta eny­híteni a Pénzügyminisztérium, amikor elhatározta: kísérleti jel­leggel kipróbálja — egyelőre az intézmények szűk körében — a béralapkötöttségtől mentes gaz­dálkodást. A Csongrád Megyei Tanács határozata alapján az egyik kísérleti intézménye a sze­gedi Fodor József Élelmiszeripa­ri Szakközépiskola. Az új gaz­dálkodási kísérlet 1989 végéig tart. Az iskola különféle jogcí­meken szerzett bevételeit, támo­gatásait — saját felelősségére — szabadon használhatja fel bérek­re, illetve dologi kiadásokra, ugyanakkor mentesül mindenfé­le, a bér- és munkerő-gazdálko- dást korlátozó előírás alól. Saját hatáskörében növelheti bevétele­it. átcsoportosíthatja a különféle rovatok előirányzatait. A kísérlet során a szakközépiskola alapfel­adatainak körét nem szűkítheti és köteles színvonalát megőrizni, illetve fejleszteni, s beiskolázási keretszámait sem csökkentheti önhatalmúlag. A tanács vállalja, hogy az eddigi költségvetési tá­mogatást megadja az iskolának. EGYÜTT A CSALÁDDAL A Magyar Gördülőcsapágy Mű­vek Debrecenben nyílt napot rendez felnőtteknek és gyerme­keknek. A programkínálat palet­táján bemutatják a családoknak a munkahelyet, a kertbarátkor tagjai részére pedig van filmve­títésekkel egybekötött szakta­nácsadás, palántavásár, továbbá légpuskaverseny, könyv-, kazet­ta- és lemezvásár. A gépkocsival érkezők számára fényszóró-beál­lítás, akkumulátorsav- és szén- monoxidmérés. A gyermekek ré­szére szórakoztató műsorokat szerveznek. OLAJMÄGNES Olajjal szennyezett vízkészle­tek tisztítására alkalmas az a szállítható berendezés, melynek legfontosabb része egy likacsos polipropilénből készült végtelen szalag. A vegyi kezelés következ­tében oleofil. azaz olaj kedvelő, ugyanakkor hidrofób, azaz víz­taszító tulajdonságú szalagot a tisztítandó vízbe — például a ta­lajvízbe — mártják, és megfelelő előfeltételek esetén (20 °C, 40 mm vastag olajréteg) teljesítmé­nye elérheti az óránkénti 2000 li­tert' is. Vaskovácsik keresletnek Erőteljesen fejlődik és szép szakmai sikereket mond­hat maigáénak a nyíregyházi Váci Mihály művelődési ház .„c ivészeti s' ■ ója. Nem ,-jj.ebb feladatot vállalnak miagukna, mint múltunk ér­tékeinek, hagyományainak őrzését, megmentését a jö­vendő számára. Erről a ne­mes, szép munkáról adnak számot kétévente az Orszá­gos Népművészeti Kiállítá­son, és ezt a célt szolgálják az évről évre megrendezen­dő szaktáborok is. A népmű­vészeti szaktáborokról a stú­dió vezetőjétől, Puskásné Oláh Júliától érdeklődtünk: milyen újdonságokról szá­molhatnak be? Eredményesen szerepeltek ia legutóbbi országos sereg­szemlén, a budai várban rendezett „Mesterségek ün­nepe” című kiállításon. Me­gyénkből 12 kismesterséget tudinak bemutatni, amiért kiérdemelték a zsűri díját. Az elmúlt napokban a stú­dióban készült történelmi textíliákkal szerepeltek or­szágos bemutatón, ebben a kategóriában élen járnak a nyíregyházi hímzőasszo- nvok. Egyre többen érdek­lődnek a stúdió munkája iránt, így alakult ki egymás után a sok szekció évr&l év­re a nyári táborokban, és tavaly már 11 szakterületen végeztek értékmentő tevé­kenységet: hímző, fonó, szö­vő, kéregedény-formázó, ko­sárfonó, csuhéfonó. paszo- mányos, szűrrátétes, faze­kas, gyöngyfűző és bábké­szítő szakkörök működtek a nyári alkotótáborokban. Újdonságnak számít, hogy az idei táborban újabb szak­területtel szeretnék gazda­gítani a stúdió munkáját. Vaskó vácsoikat keresnek most, hogy a tervek szerint e kihálófélben lévő kismes­terség még működő képvi­selőitől az érdeklődők, a fi­atalok elleshessék a szak­ma fortélyait. Nagyrészt kiöregedtek e mesterség művelői, az utánpótlás nincs megoldva, és sokan nem is tudják, hogy egyáltalán van ilyen szakma. A stúdiósak igyekeznek felkutatni a ..fe­hér hollókat”, hogy e mes­terséget újraéleszthessék. Ugyianaikkor a tábor és a szakmai konferencia alkal­mat nyújt a vaskovácsok ta­pasztalatcseréjére is. Most a szervezés közepé­nél tartanak, és várják azok­nak a vaskovácsoknak a je­lentkezését, akik mestersé­güknek művészei, jól bán­nak a vassal; népművésze­ti szempontból értékes al­kotásokat hoznak létre, s ezft a képességüket, tudásu­kat szívesen továbbadják másoknak, a fiataloknak. A tábort és a tanácskozást a nagykállói Harangodon július 20—23. között rende­zik; jelentkezőket a műve­lődési házban tájékoztat­ják a részletekről. (be) CASCO „választék"

Next

/
Oldalképek
Tartalom