Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-24 / 123. szám

1988. május 24. Kelet-Magyarország 7 Uj biotechnológiai termékek A biotechnológiai ipar azzal kí­sérletezik, hogy közszükségleti cikkeket is gyárt. E törekvés je­gyében például biotechnológiai úton gazdaságosan gyártanak rúzsfestéket, de tanulók részére géntechnológiai kísérletet is ké­szítettek. A Massachusetts Műszaki Inté­zetben (USA) kidolgozott készlet használatához valakinek a nyálá­ból Streptococcus salivarius ne­vű baktériumot kell begyűjteni. Ennek sejthártyáját a készletben található lizozim enzimmel tö­rik fel”, majd a sejtmagból sza­baddá váló DNS-t elkülönítik a sejt többi DNS-étői, s mechani­kai úton szétdaraboljak. Á DNS- darabkákat azután gél-elektrofo- rézissel elkülönítik egymástól, miáltal az azonos molekulasú- lyúak egy csoportba kerülnek. A kívánt DNS-szakaszt ezután bele kell juttatni az ugyancsak á szájban föllelhető Streptococcus mitis baktériumba. Ehhez kalci- um-kloridot tartalmazó kémcső­ben összekeverik a DNS-szakaszt a baktériummal. Az eredmény: A S. mitis, amely rendesen csak gyengén bontja a nádcukrot, ..cukorfalóvá” válik. A készlet kidolgozója szerint baj csak abból származhat, ha a gyermek a vegyi anyagokat meg­issza. Mások szerint azonban az­zal csak iskolában, kellő tanári felügyelet alatt szabad dolgozni. A biotechnológia eszközeivel készített rúzs a japán Mitsui cég nevéhez fűződik. Ók a Lithosper- mium erythrórh'izön gyöngykö- les-féle gyökereinek sejtjeit mes­terségesen nevelik fel. A termé­szetben a gyökérsejtekben a rúzs céljára nagyon alkalmas vörö­seslila színanyagtartalom akkor a legtöbb (2 százalék), amikor a növény öt-hét éves korában el­éri a teljes nagyságát. A japán kutatóknak huszonhárom nap álátt sikerült olyan gyökérsejte­ket kitenyészteniük, amelyben, a színanyagtartálöm olykor a 24 százalékot is eléri. SZEMÉLYGÉPKOCSIK HÁROM GENERÁCIÓJA egy ké­pen: balra egy 1936-ban gyártott 8C—35 típusú, 3800 köb- éentiméteres Alfa Romeo (becsült ára 800—1200 ezer fo­rint)', középen az 1955-ben gyártott kétliteres Ferrari 500-as (becsült ára 180—200 ezer forint) és egy 4,4 literes, 1972- ben gyártott Ferrari 365GTS4, (becsült ára 280—320 ezer forint). (Kelet-Magyarországi Telefotó — MTI Külföldi Kép­szerkesztőség) Ankát Kisvárdán nemesítették Étkezésre is alkalmas nagymagvű lóbab — Termesztés és felhasználás KOMPUTER A DEBRECENI RUHAGYÁR SZABASZATAN. Az emberi tévedés lehe­tőségét kizárva, az adott alapanyagra a *gjohb területkihasználással viszi fel a sza­básmintát a ruhagyár komputeres rendszere. Most ehhez a rendszerhez igazodó, olyan nagy teljesítményű szabászgépet állítottak munkába, amely 25 perc alatt nyolcszáz ru­hát képes kiszabni. (MTI fotó) Környezeti igényei A borsóhoz hasonlóan ala­csony hőigényű növény. Magjai +4, +6 Celsius-fo- kon csíráznak és a 2—4 lombleveles növények elvise­lik a —4, —6 Celsius-fokos hideget is. Fényigénye közepes. Ár­nyékban, félárnyékban fel­nyurgul, törékennyé válik. Vízigénye nagy, főleg csírá­záskor és virágzáskor igényel legtöbbet. A virágzás idején fellépő tartós szárazságra gyenge hüvelykötéssel, lanka- dással reagál. A hűvösebb, csapadékosabb klímát ked­veli, de öntözéssel szárazabb vidékeken is jól terem. Mélyrétegű, humuszban gaz­dag, közömbös, vagy gyengén lúgos talajokat kedveli. Meszezéssel savanyú tala­jokon is termeszthető. Táp­anyagigényes. Frissen, vagy előző évben trágyázott tala­jon jól terem. Elsősorban káliumigényes, de a fosz­fort is meghálálja, N-itrágyá- zásra csak gyengébb talajo­kon van szükség. Ápolási munkák Korai vetése érdekében őszi talaj-előkészítést igényel. A kálium- és a foszfortrá­gyát ősszel juttassuk a talaj­ba. Március elejétől április közepéig helybevetéssel sza­porítható. A korai vetés bő termést és egészségesebb nö­vényállományt biztosít'. Op­timális vetésmélység. 7 5—10 centiméter. Zsenge zöldhü­velyes termesztéshez 30—§0 centiméter sortávolságra, 20—80 centiméter tő távolsági­ra vessük. Száraz magter­A magtermés legnagyobb ellensége a lóbabzsizsik. A zsenge hüvelybe rakja a pe­téit, majd betakarítás idő­szakában elhagyva a magot, zárt helyeken telel át a kár­tevő. A babzsizsikkel ellen­tétben csak egyszer károsít egy évben és egy magon egy röpnyílást hagy maga után. A száraz magba nem költö­zik bele. Felhasználása Az Anka magas fehérje- tartalmú (25—30 százalék) ásványi sókban és vitami­nokban gazdag magjai sok­féleképpen felhasználhatók emberi táplálékul. Hazánk­ban csak a különleges zöld­ségnövények között tartjuk számon, de például az arab országokban alapvető nép­élelmezési cikk. Elterjedt a Földközi-tenger menti orszá­gokban, de Nyugat-Európó- ban is közismert. Zsenge magjából saláták, pürék, fő­zelékek készíthetők. Érett magjából főleg lisztet őröl­nek, vagy száraz-babfőzelék­ként fogyasztják. Áztatás után, vagy főzve héja könnyen eltávolítható, s ezáltal még ízletesebbé te­hető- Mindenféle fűszerrel ízesíthető, sós és édes válto­zatban egyaránt fogyasztha­tó. Hasznosságát fokozza, hogy nitrogéngyűjtő baktériumok élnek a gyökérzetén, s ezál­tal a talajt nitrogénnel gaz­dagítja. Nagy zöldtömege miatt zöldtrágyaként is fel­használható akár tavaszi, akár nyári vetésből szárma­zóan. Ez esetben legalább 50 darab mag kerüljön elvetés­re négyzetméterenként. Szabóné Csaló Klára Az 1986-ban állami elismerést nyert Anka lóbabfajtát a Vetőmag Vállalat Nyíregyházi Kutató Központjának kis- várdai telepén állították elő. A Vicia nemzetségbe tartozó pillangós virágú, hüvelyes termésű faj, formagazdag ter­mésű változatai között, ez az első hazai étkezési célú fajta. Vetőmagja ez évben jelent meg először a vállalat vetőmag mintaboltjaiban. Az Anka közepes növeke­désű, talaj- és csapadékvi­szonyoktól függően 80—120 centiméterre növő fajta. Az alsó hüvelyeket 30—40 centi­méterre hozza a földtől. Szá­ra belül üreges, négyélű, ál­talában zöld színű. Több emeleten (nóduszon) virág­zik és köt. Tág térállásban az oldalelágazásokon is hoz termést. Száznapos tenyészidő A zöld hüvelyek felülete kopasz, fényes. A hüvelyfal belül vattaszerűen pelyhes, hamar szálkásodik. Hüve­lyenként 3—4 magja van. A zsenge magvak ezermagtö- mege 1000—1200 gramm kö­rüli. A magvak világoszöld vagy sötétzöld színűek, alak­juk kissé lapított, hosszúkás, középen bemélyedéssel. Szik- levele zöld. Zöldszedésre va­ló alkalmasságot a keléstől számítva 60—70 nap között érik el az első kötések. Tö­venként átlagosan 10—13 da­rab hüvelye van. Az érett növény szára, hü­velye szürkésfekete. Az érett mag színe világos Vagy sötét drapp. Felülete sima, matt vagy fényes. A magvak alak­ja kissé szabálytalan ellipti­kus, középen horpadt, a köl­dökkel szembeni oldalon la- pítottabb. A köldök színe barnásfekete. Ezermagtö- mege évjárattól függően 780—900 gramm lehet. Te- nyészideje a vetéstől számít­va 100—115 nap. mesztéssel sűrűbbre hagyhat­juk, akkor a sortávolság 20— 30 centiméter, a tőtávolság pedig 15—20 centiméter is lehet. Legfontosabb munkái a gyommentes tartás, a beteg (fuzáriumos, vírusos) tövek eltávolítása, és az esetenkén­ti öntözés. Kézi kapáláson kívül gyomirtószer is hasz­nálható, ha nagyobb felüle­ten kerül termesztésre. Leg­egyszerűbben alkalmazható a Patoran Special 500 EC, vagy Patoran 50 WP, vagy Maloran 50 WP közvetlenül vetés után a talajfelszínre permetezve. Tartós gyom­mentességet a vetés előtt be­dolgozott Olitref vagy Flu- balex és a vetés után kijut­tatott Patoran vagy Maloran, vagy Dual alkalmazása je­lent. A felsorolt szerek dózi­sát a babhoz hasonlóan és a talajtípustól függően kell megválasztani. Növényvédelme külön is említést érdemel. Már kelés után hamarosan károsíthat­ják a talajlakó drótférgek, a csipkézőbogarak és a barkók. Ezek ellen jó védekezési le­hetőség a talajfertőtlenítés. Legveszélyesebb kártevői a vírusvektor fekete és zöld levéltetvek. Virágzás előtt szisztemikusan ható vegy­szerekkel, míg virágzás ide­jén (bábkímélő technológiá­ban) gázosodó vegyszerekkel védekezhetünk ellenük. TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG NÉGYÜTEMŰ, DACIA-MOTORRAL MŰKÖDŐ KÖR­NYEZETKÍMÉLŐ WARTBURG személygépkocsi proto­típusát mutatta be nemrégiben a pécsi Pannonautó. A me- csekaljai gépjárműjavító vállalat azzal a céllal fejlesz­tette ki a „Warcia” inévre keresztelt öszvérautót, hogy hazánk útjain futó, nem kifejezetten környezetbarát üze­mű, több mint negyedmillió Wartburg egyik lehetséges át­alakítására példát mutasson. A Pannonautó szakemberei arra törekedtek, hogy a Wartburg minél több elemét meg­tartsák. Az eddig ötezer kilométeres sikeres próbafutást teljesített prototípus a tapasztalatok szerint jobb teljesít­ményű az eredeti gépkocsinál, s üzemeltetése a levegő tisztaságának védelmén túl gazdaságosabb is. A képen: utolsó simítások az átalakított Wartburgon. (MTI fotó) V _________________________________ Tudományos találkozó Debrecenben Radon a környezetben Biológiai ritmus és a szín­hőmérséklet Számos élőlény biológiai ritmu­sára kihat a világosság és a sö­tétség rendszeres váltakozása. De vajon az Északi-sarok körzeté­ben, ott, ahol több hónapon át le sem nyugszik a Nap, mi pó­tolja ezt a változást? Nyugatné­met kutatók a Syalbardon (más néven a Spitzbergákon) az éjsza­ka nélküli hónapokban, vagyis április elejétől augusztus elejéig a hósármányok, az erdei pintyek és a zöldikék életfolyamatait vizsgálták. Megállapították, hogy ezek a madarak ez idő alatt is csaknem mindig ugyanabban az időszakban alusznak, táplálkoz­nak vagy énekelnek. A kutatók arra a végkövetkeztetésre jutot­tak, hogy a madarak az úgyne­vezett színhőmérsékletnek a vál­tozásait érzékelik. Az emberi szem — mondjuk — a hajnalpír és a napnyugta fényei között könnyen különbséget tesz, a színhőmérséklet különbségei iránt viszont érzéketlen. Ellen­ben a vizsgált madámépességek egyedeinek megvan ez a képes­ségük. Ezt ellenőrizni is sikerült: e madarak a mesterségesen lét­rehozott fénynek legkisebb ilyen változásaira ugyanúgy reagálnak, mint a természetes napfényre. Ez a hatásrendszer azonban csak a madarak nemi tevékeny­ségének időszakában működik. A radon olyan radioaktív nemes gáz, mely bolygón­kon gyakorlati lag minde­nütt megtalálható kisebb- nagyobb koncentrációban. Éppen ezért kiválóan alkal­mas bizonyos, a természet­ben lejátszódó folyamatok nyomon követésére. Mind­ez pedig igen egyszerű és olcsó eszközök segítségével lehetséges. A radon koncent­rációjának mérésével nyers- anyag-lelelőhelyeket lehet felkutatni — például kőola­jat és föLdgázt —, vagy a földrengések kipattanásának helye valószínűsíthető. Ter­mészetesen ezen kívül még sok egyébre is használható a szóban forgó nemesigáz mennyiségi meghatározásaj így a föld felszíne alatt lévő légáramlatok megfigyelésé­re is. Azonban a radon néha veszélyes is lehet, mivel su­gárzó anyagról van szó. A megfigyelések' szerint ese­tenként még az épületekben is feldúsulhat nemkívánatos mértékben. Bár ebben az irányban, hogy ez milyen következményekkel járhat — csak az utóbbi években kezdtek intenzívebben ku­tatni a szakemberek. Arról, hogy a radonnak milyen környezeti hatásai és alkalmazási lehetőségei vannak, tanácskoznak azon a tudományos találkozón a szakértők, melyet május 26— 28. között rendeznek Deb­recenben, az MTA Atommag- kutató Intézetében, a Magyar Karszf- és Barlangkutató Társulat, a Magyarhoni Föld­tani Társulat, valamint a Debreceni Akadémiai Bi­zottság közös szervezésé­ben. A tudományos találko­zóval dr. Somogyi György­re, az ATOMKI volt mun­katársára emlékeznek, aki a hazai szilárdtest nyom­detektálási technika hazai kifejlesztője — nemzetközi­leg is elismert szaktekintély —, és a magyarországi karszt- on, valamint barlangok­ban rendszeres radonmé­rések megindítója volt. So­mogyi György kandidátus alkotó pályája csúcsán, ta­valy márciusban. — munká­ja közben, éppen egy de­tektor cseréje után — szív­roham következtében halt meg. Munkatársai emléke és tevékenysége előtt, melyét mások folytatnak helyette, kívánnak tisztelegni ezzel a rendezvénnyel is. A LIHACSOV AUTÓGYÁRBAN. A programozást tanulják a diákok a Lihacsov autógyárban működő műszaki főisko­lán. (MTI Külföldi Képszerkesztőség)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom