Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-24 / 123. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. május 24. A Magyar Szocialista Maakáspárt vezető tisztségviselői I párt elnöke Kádár János II párt főtitkára Grósz Károly KADAR JANOS 1912-ben szüle­tett Fiúméban. Eredeti foglalkozása műszerész. 1931-től a párt tagja. 1929-ben kapcsolódott be az ifjú­munkás-mozgalomba, később a KIMSZ-ben tevékenykedett, 1942 májusától a párt KB tagja, 1943 elejétől titkára, 1944 őszétől az an­tifasiszta ellenállási mozgalom egyik irányítója volt. 1945 után a Magyar Kommunista Párt Központi Vezető­ségének és Politikai Bizottságának tagja, 1946-tól a KV főtitkárhelyet­tese, 1948—1950 között belügymi­niszter, majd az MDP KV osztály­vezetője, 1951 tavaszán koholt vá­dak alapján letartóztatták, 1954- ben rehabilitálták, 1956 júliusától az MDP PB tagja, a KV titkára, 1956 novemberében vezetésével ala­kult meg a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány és az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának első titkára lett. 1961—1965 között ismét a Minisztertanács elnöke volt, 1957 júniusától az MSZMP KB első titkára, 1985-től főtitkára. Ország­gyűlési képviselő. GRÓSZ KAROLY 1930-ban szü­letett Miskolcon. Eredeti foglalko­zása nyomdász. Elvégezte a párt- főiskolát, és az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemet, 1945 óta tagja a pártnak, 1950-től a párt központi apparátusában dolgozott, majd hi­vatásos katonatiszt volt. Pályafutá­sa során 1954-től a Borsod megyei pártbizottság osztályvezetője, a ké­sőbbiekben az Eszak-Magyarország felelős szerkesztője, ezt követően az MSZMP KB politikai munkatársa volt. 1962-től 1968-ig a Magyar Rá­dió és Televízió pártbizottságának titkára, 1968-tól a KB osztályveze­tő-helyettese. 1973-ban a Fejér me­gyei pártbizottság első titkára, majd 1974-től 1979-ig a KB agitáci- ós és propagandaosztályát vezette. Ezután a párt Borsod megyei bi­zottságának első titkára. 1984-töl a párt budapesti bizottságának első titkári tisztét töltötte be és 1987. június 25-én a Minisztertanács el­nökévé választották. Az MSZMP KB-nak 1980, a Politikai Bizottság­nak 1985 óta tagja. A Politikai Bizottság tagjai BERECZ JÁNOS 1930- ban Ibrányban született. El­végezte a Lenin Intézetet, az SZKP KB Társadalom- tudományi Akadémiáját, majd a történelemtudomány kandidátusa lett. A pártnak 1951 óta tagja, 1955-től kü­lönböző DISZ- és KISZ- funkciókat töltött be. 1966- ban a Külügyminisztérium pártbizottságának titkárává választották, 1972-től az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője, majd 1974-től osztályvezető­je, 1982-től a Népszabadság főszerkesztője, 1985-ben pe­dig a Központi Bizottság titkárává választották. 1980 óta tagja a párt Központi Bizottságának és 1987-től a Politikai Bizottságnak. Or­szággyűlési képviselő. CSEHÁK JUDIT 1940-ben született 'Szekszárdon. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett diplo­mát. A pártnak 1967 óta tagja. 1965-ig a Tolna Me­gyei Tanács kórházában volt segédorvos, később Fadd nagyközség körzeti or­vosa, majd a Szekszárdi Városi Tanács osztályveze­tő főorvosa. 1975-től 1978­ig az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének titkára, a későbbiekben a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára. 1984- től a Minisztertanács el­nökhelyettese. A kormány- átalakítás után 1987 végétől szociális és egészségügyi miniszter. 1985 óta a KB tagja, 1987-ben pedig a Po­litikai Bizottság tagja lett. HÁMORI CSABA Buda­keszin született 1948-ban. 1973-ban szerzett gépész- mérnöki diplomát a Buda­pesti Műszaki Egyetemen. 1970 óta párttag. 1973-tól a műszaki egyetem gépész- mérnöki karának tanárse­gédje; 1975-től az egyetem KISZ-bizottságának titkára, 1976-ban a KISZ Központi Bizottságába került, ahol a KB szervezési osztályát ve­zette. 1977—1980 között a KISZ budapesti bizottságá­nak első titkára. 1980—1984 között a Magyar Szocialista Munkáspárt XIX. kerületi bizottságának első titkára­ként dolgozott. 1984. decem­ber 7-től a KISZ Központi Bizottságának első titkára. 1984 végétől tagja az MSZMP Központi Bizottsá­gának, 1985-től a Politikai Bizottság tagja. IVÁNY1 PÄL Budapes­ten született 1942-ben. 1967- ben szerzett diplomát a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen. 1976-ban pedig elvégezte a Politikai Főiskolát. 1969 óta tagja a pártnak. 1961- ben a Csepel Autógyárban dolgo­zott — segédmunkásként, majd műszaki ellenőrként. 1962-től egyetemi hallgató volt, 1967 és 1980 között a Csepel Autógyárban kutató- mérnök, majd osztályveze­tő-helyettes volt. 1976-tól 1980-ig la Malév pártbizott­ságának titkára. Ezután 1984-ig az MSZMP Buda­pesti Bizottságának osztály­vezetője, majd 1986-ig az MSZMP KB gazdaságpoliti­kai osztályának osztályve­zető-helyettese. 1986-tól a fővárosi tanács elnöke. 1987 óta az MSZMP Központi Bizottságának tagja. LUKACS JÁNOS Püspök - szenterzsébeten született 1935-ben. munkáscsaládban. Eredeti foglalkozása kőmű­ves. Az MSZMP Politikai Főiskoláján szerzett diplo­mát. A pártnak 1953 óta' tagja. Az ifjúsági mozga­lomban 1954-től különböző vezető tisztségeket töltött be. 1964-ben a KISZ Bara­nya Megyei Bizottságának első titkárává választották. 1972-től az MSZMP Pécs^ Városi Bizottságának titká­ra, majd első titkára. 1980- ban megválasztották az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága első titkárának. 1987 júniusától az MSZMP KB titkára, a KB mellett működő pártépítési munka- közösség vezetője, az ifjú­sági bizottság vezetője. Az MSZMP KB-nak 1985-től tagja. NÉMETH MIKLÓS 1948- ban született Monokon, köz- gazdasági egyetemet vég­zett. Első munkahelye a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem volt, ahol tanársegédként dolgo­zott. 1977-től 1981-ig volt az Országos Tervhivatal osz­tályvezető-helyettese, ez­után az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa­ként, később osztályvezető­helyettesként dolgozott. 1987-ben osztályvezetővé nevezték ki, majd a Köz­ponti Bizottság titkárává választották. 1987-től az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB Gazda­ságpolitikai Bizottságának tagja, majd elnöke. FEJTI GYÖRGY 1946- ban Sátoraljaújhelyen szü­letett, munkáscsaládban. A Budapesti Műszaki Egyete­men szerzett diplomát. 1968 óta párttag. 1969-től a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen tanársegédként dolgozott. 1972-től a KISZ KB appa­rátusában tevékenykedett. 1976 és 1979 között a KB titkáraként. 1979-től az MSZMP KB párt- és tö­megszervezetek osztályá­nak helyettes vezetője. 1980-ban a KISZ KB első titkárává választották, majd 1985—1987 között a párt Borsod -A baiúj-Z emplén Megyei Bizottságának első titkára volt. Az MSZMP Központi Bizottságának 1980 óta tagja, 1987 júniu­sától áz MSZMP KB titká­ra. NYERS REZSŐ 1923-ban született Budapesten, erede­ti foglalkozása nyomdász. 1944-ig betűszedő szakmun­kásként dolgozott, majd a Szociáldemokrata Párt kis­pesti szervezetének titkár­helyettese volt 1948-ig. Ez­után az MDP Pest megyei szervező titkára, később pe­dig a Központi Vezetőség politikai munkatársa. Az öt­venes években a Belkeres­kedelmi Minisztérium fő­osztályvezetője, a Szövosz elnökhelyettese, majd elnö­ke, 1960-tól két évig pénz­ügyminiszter, majd 1974-ig az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, a Poli­tikai Bizottság tagja volt, 1981-től az MTA Közgazda­ságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója. 1940 óta párttag. PÁL LÉNÁRD 1925-ben született Gyomán. A buda­pesti tudományegyetemen szerzett vegyészdiplomát, utána az egyetemen tanár­segédként dolgozott, 1945- től a párt tagja. 1950-től 1953-ig a moszkvai Lomo­noszov Egyetemen kutatáso­kat végzett. 1953—1978 kö­zölt a KFKI-ban dolgozott, 1974-től főigazgatóként. 1978-tól az OMFB és az Or­szágos Atomenergia Bizott­ság elnöki tisztét látta el. 1980—1984 között az MTA főtitkára, ezzel egyidejűleg az iMTA Interkozmosz Ta­nácsának elnöke. 1984—1985 között ismét az OMFB el­nöke. 1975 óta az MSZMP KB tagja, 1985-től az MSZMP KB titkára. POZSGAY IMRE 1933- ban született, eredeti foglal­kozása tanár, 1950 óta tagja a pártnak. 1957 és 1965 kö­zött az MSZMP Bács-Kis- kun Megyei Bizottsága esti egyetemének igazgatójaként dolgozott, ezután a megyei pártbizottságon töltött be különböző tisztségeket. 1968-ban megválasztották a megyei pártbizottság titká­rának, majd két évvel ké­sőbb az MSZMP Központi Bizottságának alosztályve­zetője lett. 1971 és 1975 kö­zött a Központi Bizottság osztályvezető-helyetteseként dolgozott, majd az állam- igazgatásba került, kulturá­lis miniszterhelyettes, kul­turális miniszter, művelődé­si miniszter, 1982-től a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. SZŰRÖS MÁTYÁS 1933- ban született Püspökla­dányban. 1959-ben fejezte be egyetemi tanulmányait a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. 1951-től tagja la pártnak, 1959-től a Külügyminiszté­riumban dolgozott, 1965-től 1975-ig az MSZMP Közpon­ti Bizottságának külügyi osztályán politikai munka­társ, majd osztály vezető­helyettes. 1975—1978 között a Magyar Népköztársaság berlini, 1978—1982 között moszkvai nagykövete. 1982- től az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztá­lyának vezetője, 1978-tól az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, 1983 júliusá­tól a KB titkára. Ország- gyűlési képviselő, a külügyi bizottság elnöke. SZABÓ ISTVÁN 1924-ben született Nádudvaron. Ere­deti foglalkozása növényter­mesztő. Mezőgazdasági aka­démiát végzett. 1951-től párttag. Megalakulásától kezdve a Nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben dolgozik, 1952-től annak elnöke. 1967- töl tölti be a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csának elnöki tisztét. Soros elnökként többször állt az Országos Szövetkezeti Ta­nács élén. 1966-tól tagja az MSZMP Központi Bizottsá­gának. 1985 tavaszán a Po­litikai Bizottság tagjává vá­lasztották. Országgyűlési képviselő. GYENES ANDRÁS 1923- ban született Kisbecskere- ken. 1945 óta tagja a pártnak, szakképzettsége húsipari szakmunkás, 1948-ban a Húsipari Szakszervezet fő­titkárhelyettese volt, majd 1948 és 1949 között a SZOT alosztályvezetője. Ezután az EDOSZ főtitkárhelyettese, majd főtitkára. 1953 és 1962 között a SZOT-ban dolgo­zott. 1958 és 1962 között a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökhelyet­tese, majd 1970-ig az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezető-helyet­tese, illetve osztályvezetője. 1970 és 1971 között külügy­miniszter-helyettes, 1971- től a Központi Bizottság osztályvezetője, 1974-től berlini nagykövet, ezután 1975-től 1982-ig a Központi Bizottság titkára, 1982 óta a Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke. TATAI ILONA 1935-ben született Budapesten, ve­gyészmérnök, a kémiai tu­domány kandidátusa, mű­szaki doktor, 1965 óta tagja a pártnak. 1952—1959 között laboránsként dolgozott a honvédségnél, majd a Ma­gyar Adócsögyárban. 1959 óta van jelenlegi munkahe­lyén. Előbb laboráns volt, majd üzemvezető. Az Or­szágos Gumiipari Vállalat létrejötte után. 1964-től tu­dományos munkatárs, osz­tályvezető, később műszaki tanácsadó, majd gyárveze­tő-helyettes, 1975-töl pediga Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója. 1987-ben választották a KB tagjai so­rába. s a KB Gazdaságpoli­tikai Bizottságának tagja lett. SOMOGYI IMRE 1930- ban született Salföldön, 1944 és 1951 között alkalmi munkásként dolgozott. El­végezte a Pedagógiai Főis­kolát. a Zrínyi Miklós Ka­tonai Akadémiát, illetve a Pártfoiskolát, 1945 óta vesz részt a munkásmozgalom­ban, a pártnak 1952 óta tagja. 1951 és 1956 között a DISZ központi vezetőségé­nek osztályvezetője, ezután az Arany János Gimnázium tanára. 1958 és 1969 között a KISZ apparátusában dol­gozott, majd 1980-ig az MSZMP Budapesti IV. Ke­rületi Bizottságának első titkáraként tevékenykedett. 1980-tól az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságé-• nak titkára. ' ' ' ' ' ,*' Hétfői lapunkban anyagtorlódás miatt nem tudtuk közölni az MSZMP vezető tisztségviselőinek életrajzát. Ezúton pótoljuk. I Központi Bizottság titkárai I HEB vezetői Milos Jakes Pekingben ötnapos hivatalos baráti látogatásra hétfőn Peking- be érkezett Miíis Jakes, a CSKP KB főititkára. Töibb mint húszévi szünet után most először látogat Kínába legmagasabb rangú cseh­szlovák pártvezető. Csao Ce-jang. a KKP KB főititkára tavaly júniusban kelet-európai körútja során tett látogatást Prágában. Kí­nai értékelés szerint a két piánt vezetőinek kölcsönös lá­togatásai arról tanúskodnak, hogy a két ország és a kél plánt közöti baráti és együtt­működési kapcsolatok fejlő­désük új szakaszába léptek. Bukaresti változások A Román Kommunista Párt bukaresti bizottságá­nak kibővített ülése Cons­tantin Radut választotta a városi pártbizottság el­ső titkári posztjára. Cons­tantin Radu elnöki rendelet alapján a bukaresti nápta- nács végrehajtó bizottságá­nak elnöki, illetve a főváros főpolgármesteri posztját is betölti. A plenum felmentette a bukaresti városi pártbi­zottság első titkári beosztá­sától Constantin Olteanut,az RKP KB politikai végrehaj­tó bizottságának tagját, aki más pártmegbízatást kapott. Szovjet csapatkivonás Vasárnap elindultak Ka­bulba Nangrahar afgán tar­tomány székhelyéről, Dzsalá- lábádból az ott települt utol­só szovjet katonai egységek. A tartományban nem tartóz­kodnak már szovjet katonák. Rövid kabuli pihenő után a szovjet csapatok hazaindul­nak. Az afganisztáni szovjet csapatkivonás a genfi egyez­mény ütemterve szerint fo­lyik. Hegyomlás Dalmáciában A zágrábi Vjesnik jelenté­se szerint Dalmáciában, a Krka folyó völgyében, Knin- től öt kilométerre nyugatra hegyomlás történt. Mintegy 200 méteres szakaszon óriási kőlavina zúdult a vasútvo­nalra. A menetrendszerűen éppen arra haladó tehervo­nat mozdonyvezetőjének nem volt ideje arra. hogy megál­lítsa a szerelvényt, amely a sziklahalomnak ütközött és kisiklott. A mozdonyvezetőket és a fékezőket a knini kórházban ápolják. A mozdony és öt va­gon összetört, 11 kocsi meg­rongálódott. A vasúti pálya­test három kilométer hosszú­ságban használhatatlan. Az óriási kő- és földtömeg el- hordása, s a sínek megjaví­tása napokig eltart. Addig a knin—zádari vasút egy ré­szén szünetel a forgalom. Tunézia—Líbia A tunéziai és a líbiai ál­lamfő kétórás megbeszélést folytatott a Tunézia déli ré­szén fekvő Dzserbában. Zin el-Abidine Ben AH és Moa- mer el-Kadhafi „szívélyes munkatalálkozóján” a gazda­sági együttműködés kérdései mellett áz afrikai egységszer­vezet május végére, s az arab országok június elejére ter­vezett csúcstalálkozójáról volt szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom