Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-24 / 123. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. május 24. Egyszer májusi zápor, más­szor fülledt, napos meleg. A sátrak hol megáznak, hol gőzölve engedik el a párát. Tiszabercel, a gáton belüli táj, tornyosodnak az óriás- nyárak, a füzek. Közöttük nyüzsgő az élet. Nyolcvan nyugatnémet egyetemista költözött ide két hétre. De miért éppen ide? Terep­gyakorlaton Reggeli a sátorban (A szerző felvételei) Körjárat kánikula előtt Naptej és balzsam A kánikula már megmu­tatta magát, bár most éppen hűvös van. De időszerű a kérdés: Milyen a nyári cik­kek kínálata? — Napolaj, naptej és bal­zsam is van, mutat a polcok felé Borsós Istvánná eladó a Nyírfa Áruházban. — Va­lamennyi hazai termék, de a jövőben valószínűleg im­portból is kapunk. A balzsa­mot általában napozás után használják. A gyerekek szá­mára napozókrémmel is szolgálhatunk. Az említett cikkek mennyiségével és választékával is elégedet­tek vagyunk. Hasonlót mond­hatok a napszemüveggel kapcsolatban is. A naptejet, mivel nagy a bőrtápláló és fényvédő ha­tása, „kezdő” napozóknak és érzékeny bőrűeknek ajánl­juk. A „bemelegítő” napo­záson már túllévőknek pedig napolajat tanácsolunk. A kereskedők elmondták, hogy e kifejezetten szezoná­lis cikkekből főként a hét­végeken vásárolnak sokat. De például a kvarcoláshoz té­len is volt irántuk igény. A Centrum Áruházban egy hölgy szemmel látha­tóan a kereskedőknek ajánl üzletet. Fényképekről min­tákat mutogat. Éppen vég­zett. Boros Melindához, a balatonújlaki (de messzire elkalandoznak?) Horizont Áfész üzletkötőjéhez van szerencsém. Táskákat, isko­laszereket, hátizsákokat sze­retne eladni. A vakáció kü­szöbén iskolaszerekkel ne idegesítsük a szülőket, gye­rekeket, azonban a hátizsá­kok tálán valakit érdekel­nek. — Nyári cikkek közül a hátizsákokon kívül összecsuk­ható bőröndöket gyártunk — közli. — Kevés az embe­rek pénze, a megrendelé­sekkel nem dicsekedhetek. Sokan nem tehetik meg, hogy a reklámszatyrokat há­tizsákokkal váltsák fel, mégha ez utóbbi szép, és praktikus is. — Strandlabda, játékúszó­gumi (nem életmentő) van — tájékoztat Magéra Zol­tánná, a Centrum Áruház osztályvezető-helyettese. — Úszó szemüveg nincs. Há­lózsák és sátor sincs. Álla­mi vállalatoktól nem kap­tunk. Maszék, vagy gmk kí­nált, de nem rendeltünk. Sze­rintünk 3—4 ezer fo­rintot senki sem adna ér­te. A teniszütők és -lab­dák kínálata hiányos. A fehérnemű és divatáru osztályon Szabó Jánosné osztályvezető elmondta, hogy férfi fürdőköntösből nincs elegendő. Már elég sok für­dőruhát eladtak. A nőinél a választék gyér. Az osz­tályvezető szerint a tavalyi fürdőruhák szebbek voltak. Női kosztümökből, nyári kalapokból, sapkákból a múlt évinél jobb az ellá­tás. A rövid ujjú férfiingek iránt élénk a kereslet, ed­dig is sokat eladtak már belőle, az újabb áruk fo­lyamatosan érkeznek. A Kelet Áruházban Csé­csi György igazgató és Ma­tyi Antal ABC-vezető a nyá­ri felkészülésről számoltak be. A szerződéseket már ko­rábban megkötötték, a be­érkező cikkeket fogadják, rendezik, értékesítik. A ta­valyihoz hasonló forgalmat remélnek. Az ipari és a nagykereskedelmi vállalatok jó ellátást ígérnek. Nyári ruháiknál, férfiöltönyöknél választékhiányra számíta­nak. Mélyhűtők pillanat­nyilag nincsenek, a normál hűtők kínálata is gyenge. A kempingcikkek folyamatosan érkeznek. A sátor elfogyott, de a napokban újabb szál­lítmány érkezik. A hűtő­táskákat is várják. Úszó- szemüveg és — régi hi­ánycikk — a hinta most kap­ható. (cselényi) Ne pazaroljunk! S zombat délelőtt. A kenyeres pultnál az eladó egykedvűen felezgeti a kilós kenyere­ket egy nagy kosárból, és gondosan becsomagolva sorba rakosgatja azokat. Persze, így higiénikus, vi­szont nem látom, mit vi­szek haza. Ámde érdekel! Bekukkantok a pult mögé a kosárba — a kenyér pénteki. Ravasz. Még jó, hogy nem dőltem be! Bosszúsan arrébb megyek, és látom, hogy a konténe­ren gyönyörű, mosolygó, pirosló, még meleg kenye­rek sorakoznak. Ez biztos friss. Azért megnézem a sütés napját, biztos, ami biztos. HÉTFŐ. Ezt neve­zem. Gyorsítás a javából. Már szombaton megvehe- tem azt a kenyeret, amit csak hétfőn fognak meg­sütni, és megkímélnek egy újabb bevásárlás gyötrel­meitől. Egye fene, veszek egy kilót és ami megma­rad, azt megeszem hétfőn, hiszen aznapi, friss. (De vajon hová dugták a szombati kenyeret?) Cs. K. Hangverseny a gyermek- városban A nyíregyházi Állami Ze­neiskola és a megyei műve­lődési központ közös fenntar­tásában működő gyermek vo­nószenekar (Piccolo Archi) hagyományos kapcsolatuk keretében ismét sikeresen szerepelt múlt héten a tisza- dobi gyermekvárosban. Hän­del, Mozart, Bartók, Csaj­kovszkij és Decsényi János műveit szólaltatták meg. A fellépés izgalmait délutáni derűs program feledtette a teljesen tavaszi pompába öl­tözött Tisza-parton — írja Ferenczi Mónika zenekari tit­kár. Prof. Gerken: Lenyűgöz az érintetlen természet. hogy az ökológiai egységet derítsük, fel. Alig hiszem, hogy Európában van még ilyen terület, ahol a növényi, állati, táji együttélés, ennyi­re pregnáns képét kaphat­nánk. Lényegében a célunk, hogy kutassuk: miként őriz­hető meg a természet, ho­gyan óvható az ökológiai egyensúly. Természetesen 'tudjuk, hogy az emberi lét­feltételek néha megkívánják, hogy a természetbe beavat­kozzunk. De hiszem, hogy van mód arra, hogy miközben az emlberi életfeltételek vál­tozásainak eleget teszünk, a természet értékeit is megóv­juk. A csoport vezetője és a- ta­gok egyaránt elragadtatással beszélnek arról, mennyire -tetten érhető még ezen a vi­déken az ember és a termé­szet együttélése. Úgy ítélik, ennek is szerepe van abban, hogy községeink környékén a táj nem sérült, az itteni élővilág zavartalanul él. Labor a sátorban — Úgy rendezkedtünk be, hogy a tudományos munká­hoz jó feltételeink legyenek. A közösségi sátoriban állítjuk fel a tíz mikroszkópot, fo­gunk növényi, állati megfi­gyeléseket végezni, vízmin­tát elemzőnk. Szeretnénk a legjobban kihasználni az időt. A természetben — így a professzor — kora hajnal­tól éjszakáig mindig törté­nik valami, s mi úgy szer­vezzük a dolgunkat, hogy semmit ne mulasszunk el. De hadd tegyem hozzá: fo­gunk kirándulni, szeretnénk jó halászd evet főzni, ismer­kedni az itt élőkkel. Nehigy- gye senki, hogy csak tudo­mány oskodurak, hiszen min­den csak úgy ér valamit, ha megismerjük az emlberi kör­nyezetet is, és azokat, akik a csodás tájon vannak itthon. A paderborni egyetemis­ták esőben, napban a tere­pen vannak. Nagy tömegű Szukát is beszereztek, de mint mondták, örömmel, hi­szen az a táj, ahol szúnyog van még ma, az élő táj, s a kutató ökológusnak az is öröm, ami másokat igencsak bosszant. A beszélgetés után szétszéledtek. Volt, aki csó­nakkal szállt vízre, mások a holtágak felé vették az utat. Minden percre szükség van. De egy ígéretet még tették búcsúzáskor: kutatásaik eredményét, népszerű kivo­natban, lapunknak megkül­dik. Várjuk. Bürget Lajos A kérdésre Bernd Gerken, a paderborni egyetem tanára válaszol: — Nemzetközi tanácskozá­son találkoztam Dévai pro­fesszorral, aki débreceni. Szóba került, hogy én a szi­takötőiket és a ligeterdőket kutatom. Meghívott, lí>86- iban és 87-ben bejártam a Felső-Tisza vidékét, elmen­tem Tiszafüredig, jártam Szeged környékén, megnéz­tem a Duna mentét. Ügy ta­láltam, hogy ez a táj, a Ti­szának e szakasza kiváló le­hetőséget nyújt a kutatáshoz, mi-több, .ide kell hazai a hall­gatókat 'terepgyakorlatra. Nyolcvanan vagyunk, és el­mondhatom, hogy ez a kem­ping nagyszerű, olyan bázis, ahonnan nyugodtan indulha­tunk felfedező körutakra. Bogár Ferenc, a vízügy szakaszt el ügyelő je, aki házi­gazda ebben a kempingben, mondja: — Igyekeztünk minden fel­tételt megteremteni, adjuk a csónakot a vízi megfigyelé­sekhez, de segítünk abban is, hogy a holtágakat, a környék rejtetten szép természeti zu­gait bemutassuk. Természe­tesen sokféle szolgáltatást adunk, van orvosi ellátás és minden, ami igényiként je­lentkezik, megoldható. Ugróbogár, szitakötő — Ezen a környéken igen érdekes megfigyeléseket te­hetünk — mondja Gerken professzor —, az első napok­iban 25 különböző pillangót láttak hallgatóim, külön csa­pat foglalkozik azzal, hogy hajnali négytől figyelje a maxiarak ébredését, mások az ugróbogarakat tanulmányoz­zák. Az itteni kutatás célja, sS&L, Dohányzó diákok Nem mindennapi a levél, amit a nyíregyházi élelmiszer- ipari szakmunkásképző intézetből írtak szerkesztőségünk kulturális rovatához — amit azért is találtunk érdekesnek, mert a témája egyébként hétköznapi: az iskolai dohányzás­sal kapcsolatos. Röviden a levél tartalma: az iskolában újabban az a szokás, hogy a tanárok saját­ságos módon büntetik azokat, akiket elkapnak cigarettázá- sért. Ha bizonyítható, hogy az illető diák rágyújtott, a tanár felszólítására 10 forintot kell megfizetnie. A tanulók ezt rettenetesen sérelmesnek ér­zik, szerintük nem áll arány­ban a bűn a bűnhődéssel. Cigarettaharc Felvetik továbbá azt a kér­dést is, mi lesz az így besze­dett büntetőpénz sorsa, ki lesz a gazdája, és miként rendelkezik vele? ők is meg­próbáltak ennek utánajárni, mire azt a választ kapták: abból festetik ki a mellékhe­lyiséget, melynek falain a ci­garettacsikkeket szokták szét­kenni. Slusszpoén: maga a levél írója nem dohányzik, elítéli a bagósokat, de igaz­ságtalannak találja a bánás­módot. Megkérdeztük Ádám Jó­zsefet, az iskola igazgatóját, mi a vélemény a „másik ol­dalon”, azaz, a tantestület •miként vélekedik erről? Még mielőtt válaszolhatott volna, mindennél ékesebb magyará­zatként szolgált egy felirat a tanári szoba ajtaján, amely arról tájékoztatja az érkezőt, hogy nemdohányzó tantestü­letről van szó. akik füstmen­tes irodában dolgoznak. Igaz, elvétve előfordul, hogy fe­szültebb napokon egyik-má­sik tanárnő ..nyugtatóként” rágyújt, de el is dobja egy­két szívás után, a férfiak vi­szont rendíthetetlen jellem­nek bizonyultak, mindenki leszokott. Már az általánosban Érdekes és tanulságos vá­laszt hallottunk az igazgató­tól. A diákok általában nem a szakmunkásképző iskolá­ban szoknak rá a dohányzás­ra, hanem úgy érkeznek már az általánosból, vígan pöfé­kelnek a 14 éves leánygyere­kek is. Tudomása szerint a i nagyobb . 'sze aktív c ..anyós, és mivel az iskolá­ban a diákoknak tilos a do­hányzás, természetesen titok­ban teszik, fő találkahelyük a WC. Igen változatos a kö­zös szertartás befejezésének módja, de a legnépszerűbb a plafon megeélzása, az az iga­zi, ha ott pattan szét a csikk, így fordult elő tehát, hogy valamelyik tanár türelmét el­vesztve valóban „legombol­ta” ,a tízeseket, és azzal in­dokolt: úgyis ki kell utána- tok festetni. Ebben az ügyben egyéb­ként nem rendelt el vizsgála­tot az igazgató, arról viszont tájékozódott, mi lett a besze­dett pénzekkel. Bekerültek a harmadévesek osztálykasszá­jába és a közös kiadásaikra fogják fordítani. A büntetés­nek ezzel a módjával egyéb­ként az igazgató nem ért egyet (e sorok szerzője sem, márcsak azért sem, mert ezek a gyerekek még nem keres­nek), de sajnos, más módsze­rek sem vezetnek eredmény­re. Ilyenféle iskolatípusban például az mellékes a tanu­lóknak, hogy magaviseletük­re milyen minősítést kapnak. Csak a meggyőzés, a jó szó, sőt a jó példa meg — kevés. Meg kellene beszélni... Nem irigylem az igazgatót és azokat a nevelőket sem, akiknek ilyen ügyekkel is Személygépkocsijával járt ál­talában éjszakai „beszerző kör­utakra” a záhonyi Bencze Zol­tán. Igaz, első betörését gyalo­gosan követte el, ugyanis mun­kahelyét, a záhonyi MÁV-ot szemelte ki a bűncselekmény el­követéséhez. A fenntartási főnökség iro­dahelyiségébe hatolt be 1987. áp­rilis 13-án. Az ablak nyitva volt, azon keresztül bemászott, majd egy csavarhúzóval felfeszítette az irodahelyiség ajtaját. Szük­ségét érezte ugyanis annak, hogy szert tegyen egy számító­gépre és annak összes tartozéká­ra. Sikerült is elemelnie egy Commodore—64-et, mindenféle tartozékkal együtt, összesen 103 ezer forint; értékben. Két héttel később. . Kisvárdá- ra autókázott, ahoil a művelődé­si ház lett a célpont. Itt. is az ablakon keresztül jutott be, az előtérben először’ felfeszítettei az elektroaikusztikai . üzlet ajta­ját és összeszedett pár hol- .TOit, pontosabban 29 ezer fo­rint értékű műszaki cikket. To­vábbhaladva a technikai szo­bához ért, ahonnan hat darab kell foglalkozniuk. És nem tudom, miként vélekednek majd cikkemről a levelet író fiatalok. Akiknek annyit azért szeretnék elmondani, jobb lett volna, ha odaállnak az igazgató elé, — aki na­gyon szereti őket, aggódik a nehezebben nevelhető gyere­kekért — és előbb neki pa­naszkodnak. Vállalva az eset­leges kellemetlen következ­ményeket is ... műsoros videokazettát lopott el, valamint képmagnót, kazet­tás magnót, néhány mikrofont, amelyek összesen 83 ezer forint­tot értek. Záhony és Kisvárda után jú­nius 26-án Mándok következett. Ide is autóval jutott el. Első akciója az általános iskolában zajlott le, a tűzoltólétrán fel­mászott az épület tetejére és on­nan mászott be az iskolába. Ré­gi jó társával, a csavarhúzóval ki feszítette az igazgatói szoba ajtaját és a lemezszekrényt, ahol 9800 forintot és egy festékszóró­pisztolyt talált. A kultúrházba is a csavarhúzó segítségével ju­tott be, s innen 41 600 forint értékű „aprósággal” távozott. Bencze Zoltán 4 rendbeli, na­gyobb értékre, üzletszerűen — mert a lopott holmit eladta —, dolog elleni erőszakkal elköve­tett lopás bűntette és két egy­szerű lopás bűntette miatt 1 év .börtönbüntetésre ítélték. A má­sodfokú bíróság eltiltotta rá­adásul 2 évre a járművezetés­től, hogy hátha elmegy a ked­ve á lopásoktól, ha nem érez maga alatt kocsit. B. A. (baraksó) A tárgyalóteremből Motorizált betörő

Next

/
Oldalképek
Tartalom