Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-23 / 122. szám

4 Kelet-Magyarország 1988. május 23. (Folytatás a 3. oldalról) nyabbá tétele, a tulajdonosi rendelkezési jogok és felelősség érvényre juttatása. Szükség van a közösségi tulajdon for­máinak gazdagítására. Valamennyi gazdálkodó szervezetet — tulajdonformájá­tól, méretétől és tevékenységi területétől függetlenül — ér­dekeltté kell tenni a gazdasági teljesítmény növelésében. Bővíteni kell a különféle tulajdonformák működésének le­hetőségeit. A gazdálkodásban olyan működési feltételeket kell létrehozni, amelyek a teljesítménnyel, a befektetéssel arányos jövedelmet tesznek lehetővé, utat nyitnak a tár­sadalom számára is hasznos és eredményes vállalkozások fejlődéséhez. mm Tovább kell folytatni a gazdasági reformot, amely egy szocialista piacgazdaság működési feltételeinek kialakítását szolgálja. A gazdaságirányítás tegye lehetővé, hogy a gazdaság szereplői magas szintű jogszabályokban rögzített és hosszabb távra érvényes feltételek között dol­gozhassanak; segítse, hogy gyorsan és rugalmasan alkal­mazkodjanak a változásokhoz. A gazdasági reform egyéb elemeihez igazodva átfogóan módosítani kell a bérpolitikát és a bérrendszert. A bérre­form vezessen a keresetszabályozás kötöttségeinek felol­dásához, a munka társadalmi hasznosságának, eredmé­nyességének megfelelő bérarányok kialakulásához. A gazdaság szerkezetének átalakítása elkerülhetlenné teszi a munkaerő nagyobb arányú mozgását a dinamikusan fejlődő ágazatok, vállalatok irányába. Az átmeneti elhe­lyezkedési nehézségeket átképzéssel, állami támogatással kell mérsékelni. A munkahely nélkül maradó emberek sor­sa intézményes segítséget igényel. Indokolt megvizsgálni, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy az állam a létfenntartás minimális szintjét garantálhassa. Ki kell alakítani a szociálpolitika és az egészségügy egy­séges rendszerét. Ez álljon összhangban a korszerűsített társadalombiztosítással és a nyugdíjrendszer reformjával. Mérsékelni kell a nyugdíjak reálértékének csökkenését. Gondoskodni kell az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültekről. A szociálpolitikai eszközökkel elsősorban a családokat támogassuk. Javítani kell a lakáshelyzetet. Intézkedések szükségesek a lakáskínálat bővítésére. Kapjanak nagyobb támogatást azok, aki'k önerőből nem képesek rossz lakáshelyzetükön javítani, és akik szeretnének első önálló lakáshoz jutni. Az országos és megyei programok alapján folytatódjon az elmaradott térségek gazdasági alapjainak erősítése. O Az értéket teremtő szellemi munka döntő tényezője a társadalmi és gazdasági előrehaladásnak. Ennek ki kell fejeződnie a szellemi munka, a tudás, a teljesítmények értékelésében, az értelmiség méltó politikai, anyagi és er­kölcsi megbecsülésében. A tudományos kutatás a társadalom előtt álló feladatok megoldásában, a népgazdaság műszaki megújulásában meg­határozó szerepet tölt be. Támogatni kell mind a fontos alapkutatásokat, mind az előremutató, magas színvonalú, a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából hasznos alkalmazott kutatásokat, a műszaki fejlesztést. Elő kell se­gíteni a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítását. Ehhez megfelelő közgazdasági jogi, pénzügyi és szerve­zeti feltételeket kell kialakítani. Az oktatás és a közművelődés feltételeinek javításához, az esélykülönbségek csökkentéséhez most, a központi for­rások szűkösségének időszakában is biztosítani kell az anya­gi eszközöket. A társadalmi és politikai célok megvalósításának alap­vető feltétele az oktatási rendszer fejlesztése, az oktatás színvonalának emelése. Az irodalmi, művészeti életet nyitottság és sokszínű- ség jellemzi, de nem érvényesül kellőképpen az egész­séges kritikai szellem. A kulturális intézményrendszer te­vékenységében zavarok mutatkoznak. Az értékek rovására teret nyerték az ízlésromboló, erőszakot hirdető, silány, eszmeileg zavaros művek és produkciók. III. Hazánk kedvező nemzetközi megítélését mindenekelőtt szocialista orszáigépítő munkánk eredményeivel és reform- politikánkkal, az erre épülő nemzetközi tevékenységünkkel vívtuk ki, s ezzel őrizhetjük meg a jövőben is. Belső építőmunkánk alapvető feltétele a béke. a külön­böző társadalmi berendezkedésű országok együttműködése. Erre a felismerésre épül pántunk és a Magyar Népköztár­saság aktív nemzetközi tevékenysége. Külpolitikánk, ame­lyet társadalmunk legkülönbözőbb rétegei támogatnak, a nemzeti összefogás egyik fontos tényezőjévé vált. Hazai munkánk nemzetközi hátterének legfontosabb ösz- sze>tevője a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés és a KGST tagországaival, általában a szocialista országokkal kialakí­tott baráti, internacionalista kapcsolataink köziig érdeke­ken alapuló fejlesztése, egyenjogú együ/ttműködeSünk új minőségi szintre emelése. A velük fenntartott két- és több­oldalú együttműködés tartalmi és szervezeti korszerűsíté­sére, megújítására, a tartalékok mozgósítására törekszünk, merítünk tapasztalataikból. A KGST-együttműködés el­odázhatatlan korszerűsítése érdekében megkülönböztetett jelentőségét tulajdonítunk az áru- és pénzviszonyok, a köz- gazdasági eszközrendszer továbbfejlesztésének. A magyarság mintegy harmada határainkon kívül él, kö­zülük legtöbben a szomszédos szocialista országokban. Szo­cialista viszonyok között természetesnek tartjuk az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok érvényesítését. A nemzetisé­gek, bármely országban éljenek is, joggal igényelnék támo­gatást anyanyelvűk megőrzéséhez, kultúrájuk fejlesztésé­hez, az anyanemzethez fűződő kapcsolataik ápolásához. A helyzetükkel kapcsolatban felmerülő problémákat csakis a humanizmus érvényesítésévéi, az egyetemes emberi jogok és a demokrácia szavatolásával lehet rendezni. Mindehhez szükséges az is, hogy oldódjanak a múltból öröklött elő­ítéletek. Törekvésünk, hogy minden szomszédos néppel erő­södjön a megértés, a bizalom és az együttműködés. Meggyőződésünk, hogy a Magyarországon élő nemzetisé­gek és a szomszédos országókban élő magyarság kettős kö­tődése jól szolgálhatja a szomszédos népeik közötti megér­tés és bizalom erősödését. ★ A szocializmus építése hosszú történelmi folyamat. A párt elhatározott szándéka, hogy eleget tesz a magyar társada­lom fejlődéséért vállalt történelmi küldetésének. Kádár János zárszava Az országos pártértekezlet Kádár Jánosnak, a párt el­nökének zárszavával ért vé­get. Kedves Elvtársnök, Elvtár­sak! Megítélésem szerint a pártértekezlet háromnapi kemény munkával eredmé­nyesen elvégezte feladatát. Határozattá emelte útmutató állásfoglalását a párt felada­tairól. politikai intézmény- rendszerünk továbbfejleszté­séről, s újjáválasztotta a párt vezető szerveit. Köszönetét mondok a ve­zető testületekből most ki­váló elvtársaknak hosszú időn átr becsülettel és tisz­tességgel végzett munkáju­kért, s magam is szeretnék szívből gratulálni a párt ve­zető szerveibe újonnan meg­választott elvtársaknak. Egészséget, sikereket kívá­nok mindnyájuknak. Kedves Elvtársnők, Elvtár­sak! Tennivalóinkat meghatá­rozza a párt tavaly júliusi gazdasági-társadalmi kibon­takozási programja, a kor­mány múlt év szeptemberé­ben elfogadott hároméves stabilizációs munkaprogram­ja, s a pártértekezlet irányt mutató állásfoglalása. Nagy és nehéz feladatok várnak ránk. Teljesítésükhöz egysé­ges akarat, összefogás kell a pártban s az országban egy­aránt. Végezetül szeretnék köszö­netét mondani a pártérte­kezlet küldötteinek, a szer­vezőknek, a hírközlő szervek tudósítóinak, a pártértekez­let munkájának technikai feltételeket biztosító, ellátó szerveknek és más intézmé­nyek dolgozóinak. Jó egész­séget, minden jót, sikereket kívánok mindnyájuknak. Ezzel a pártértekezlet munkáját befejezettnek nyil­vánítom, az ülést bezárom. Grósz Károly nyilatkozata Grósz Károly, az MSZMP újonnan megválasztott fő­titkára a pártértekezlet befe­jezése után nyilatkozott Aczél Endrének, a Tv-híradó fő­szerkesztőjének, aki elöljáró­ban a közvélemény nevében is gratulált a párt főtitkári tisztébe történt megválasztá­sához. — Nagyon szépen köszö­nöm. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a pártérte­kezlet a Központi Bizottság tagjának választott, a Köz­ponti Bizottság pedig meg­választott a párt főtitkárá­nak. Igyekszem mindent el­követni, hogy ennek a meg­tisztelő megbízatásnak ma­radéktalanul eleget tegyek. Tv: Mondhatjuk-e, hogy ez a tanácskozás átfogó és gyö­keres változtatások végre­hajtására adott megbízatást a párt új vezetésének? — Igen, így van. Másfél éves nagyon sokszínű és gaz­dag vitában formálódott ki az az új politikai koncepció, amelyet most a pártértekez­let határozattal jóváhagyott. Ez nem kevesebbet jelent, mint a XIII. kongresszuson elfogadott program módosí­tását. Magában foglalja a megtett út értékeit, amelyek­re büszkék lehetünk. De vilá­gosan és nagyon kritikusan szembenézett a gyengeségek­kel is, és útmutatást adott a párt irányító szerveinek: a Központi Bizottságnak, a Po­litikai Bizottságnak, a Köz­ponti Bizottság titkárainak, hogy határozottan fogjanak hozzá a végrehajtás megszer­vezéséhez. Nemzetközi vonatkozás­ban az eddig járt utat kö­vetkezetesen, még határozot­tabban folytatjuk. Szocialis­ta barátainkkal szemben vál­lalt kötelezettségeinket to­vábbra is maradéktalanul tel­jesítjük, és szerény lehetősé­geink szerint hozzájárulunk a szocialista közösség fejlődé­séhez. Ami a nem szocialista vi­lággal kialakított kapcsolata­inkat illeti: változatlanul nyi­tott politikát folytatunk, ugyanúgy mint eddig. Tv: ön tulajdonképpen azt fogalmazta meg, hogy az itt­honi nagyfokú változások mellett fennmarad külpoliti­kánk kiszámíthatósága? — Igen, a magyar külpoli­tikáról évtizedek óta ponto­san lehet tudni, hogy mit akar. Barátnak, s nem barát­nak egyaránt megmondtuk, miként vélekedünk a világ­ról, hogyan gondoljuk a hol­napot. Ez így lesz a jövőben is. Békét akarunk, s .együtt­működést a kölcsönös érde­kek alapján. Sokat léptünk előre ezen az úton, de úgy érzem, nem eleget, még töb­bet tehetnénk. Tv: önt most megválasz­tották a párt főtitkárának és miniszterelnök is maradt. Ugyanakkor napirenden van a párt és a kormány funkció­inak fokozottabb szétválasz­tása. Nem lát ellentmondást ebben? — Nem látok semmilyen ellentmondást. Az a gondo- lat. hogy jobban el kell vá­lasztani a pártirányítást az állami irányítástól, tulajdon­képpen nem a miniszterel­nöki, illetve a pártfőtitkári funkció összeegyeztethetetlen- ségét jelenti, hanem sokkal inkább azt. hogy számoljuk fel a testületi döntésekben a párhuzamosságokat és az azonosságokat, a végrehajtó apparátusban az átfedéseket. Amikor azt mondom, hogy ez nem elvi kérdés, azt is hoz­zá kell tennem, hogy a ma­gyar gyakorlat szerint ezt a két tisztséget lehetőség sze­rint nem ugyanaz az ember tölti be. Volt már persze a magyar történelemben olyan időszak, amikor a párt első titkára töltötte be a miniszterelnöki tisztet is, külföldön sem szo­katlan ez, hiszen például a szomszédunkban az osztrák kancellárt a közelmúltban választották meg pártja ve­zetőjénél?. Mégis, úgy gon­doljuk, hogy a két funkciót a nem túl távoli jövőben kü­lön kell választani. Bízom munkatársaim támogatásá­ban, hiszek a közvélemény segítő szándékában, erejében és meg vagyok róla győződ­ve, hogy amint a’ személyi feltételek megteremtődnek, különválik a két funkció. Ami engem illet, én azon le­szek, hogy ne sokáig tartson ez a kettős megbízatás, mert — talán elhiszik — elég sok munkát jelent az egyik is. Tv: ön a közvélemény hat­hatós támogatását kérte, én azt hiszem, hogy erről na­gyon sokak nevében biztosít­hatom. Erőt. egészséget, jó munkát kívánok új, kettős funkciójához. — Köszönöm szépen. Kopka János jelenti a pártértekezletröl Vasárnapi impressziók V asárnap igen korán kezdetét vette a sza­bolcsi küldöttek munkanapja: már a szállás­helyen megkezdődött a ké­szülődés a pártértekezlet eseményeire. Varga Gyula —, aki a szerkesztőbizott­ság szinte nonstop üléseiről éjfél körül ért vissza tár­saihoz, rendkívül elégedet­ten szólt a munkabizottság­ban tapasztaltakról. El­mondta, hogy két évtizede van jelen az MSZMP leg­főbb tanácskozásain. de ilyen demokratikus, alapos, minden részletre kiterjedő előkészítő munkát eddig nem tapasztalt. „Egyik ol­dalon volt az eredeti szö­veg. a másikon a javasla­tok, s aztán kezdődött a Berecz János által vezetett szerkesztőbizottság munká­ja arról, hogy mi maradjon, mi kerüljön az állásfogla­lás-tervezetbe. Mikor ebben megállapodtunk, számítógé­pes módszerrel rögtön ki is javítottuk." ★ Ez a munka hajnal 4-ig tartott. S hogy az olvasónak pontosabb fogalma legyen arról, mit is takar ez a rendkívüli munka, még hozzáteszem: péntektől va­sárnap hajnalig 226 írásbe­li és 50 szóban elhangzott felszólalást dolgoztak fel. Mint Berecz János lapunk­nak hangsúlyozta: bár egyetlen kongresszuson nem nyújtottak be ennyi észre­vételt. egyetlen vélemény sem sikkadhat el. A rend­kívül élénk bizottsági vita is jelzi, az ország párttagsá­gának észrevételei is be­épültek a dokumentumter­vezetekbe. így teljesen ter­mészetes. hogy a párttagság nem passzív résztvevője a folyamatoknak. ★ Vasárnap pontosan 9 óra. Az ülésteremben 1100 em­ber várakozástól feszült csendjében lépett a mikro­fonhoz Kádár János, hogy elmondja vitazáróját. Sza­badon, papír nélkül be­szélt. Arról, hogy a tanács­kozás vitájának fő jellem­zője a nyíltság, a felelősség- tudat, a kritikai szellem volt. Az általa elmondotta­kat lapunk más oldalán megismeri az olvasó. Az események tanúja tulajdon­képpen azt jegyzi meg, hogy ez a 76 éves férfi, aki a magyar reformfolyamatnak immár több évtizede vezér­alakja, ma is pontosan lát­ja a gátakat, amelyek visz- szahúznak minket, ma sem feledkezik el a legfonto­sabbról, amiért a szocializ­mus tulajdonképpen létre­jött: az emberről. S mind­ezek mellett olyan egysze­rűen és elegáns fordulatok­kal szól a küldöttekhez és az ország népéhez . . . Külön arról, mennyire kell vigyáz­ni a párttagnak, s hogy pii- nél magasabb tisztségről van szó, annál szigorúbban értve. Derű, emberség, okos példákkal fűszerezett törté­netek következnek minden­ki számára érthetően. Azt hiszem, nemcsak engem ra­gadott meg ez a mondata: „Most nem az eredmények emlegetésének van a sze­zonja, mondják. De akkor miért dolgozzunk, miben re­méljünk. mert az emberek­nek nagyon nagy szükségük van a hitre, az értelmes munka eredményében.” Ne­kem még az is tetszett, ahogy kivette a zsebóráját, megnézte mennyi időt hasz­nált el és bosszankodott, mert nem volt szándéka 75 percig beszélni. ★ Peregnek az események. Az országban mostanában tapasztalt heves viták szel­leme, az építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házában pontosan nyomon követhe­tő. Számos észrevétel érke­zett még reggel is csak egy cetlin, kis borítékban, szó­ban vagy épp a folyosóról a szerkesztőbizottsághoz. Ezek a pártéletről, a párt és a reform viszonyáról, az intézményes garanciákról, tulajdonképpen a párt meg­újulásának követelményé­ről szóltak. Huszti Lászlóné küldöttünk felszólalásában tett javaslatairól külön is szóltak. (A szimpatikus vá- sárosnaményi alapszervi tit­kárnak egyébként vasárnap is nagyon sokan gratulál­tak, rendkívül szépen fel­épített, kerek mondanivaló­jához.) ★ Berecz János előterjeszté­sében volt egy ilyen mon­dat: az állásfoglalás sark­köve a minden területre ki­terjedő megújulás. E sorok írója is bizonyítja, hogy ezen a három napon egy teljesen más módszerekkel dolgozó pártot ismerhetett meg küldött, meghívott, bél­és külföldi újságírók, nem utolsósorban a magyar közvélemény. Ezt bizonyí­totta a már lényegileg le­tisztult tervezet tulajdon­képpeni újbóli vitája, ami­kor tizenketten mondtak még véleményt, tettek ja­vaslatot, akarták markán­sabbá és pontosabbá ten­ni az állásfoglalást. Volt itt szó a műszaki fej­lesztésről, a legfelsőbb párttestületek munkájának nagyobb nyilvánosságáról „Nyissuk ki az ablakunkat, hogy az emberek benézhes­senek rajta...’’ — jelzővel; a párt önkontroll jár ól. a választási rendszer korsze­rűsítéséről, a vezetők tisz­tes visszavonulási lehetősé­gei kidolgozásáról, a szociá­lis biztonsáa megteremtésé­ről, a közélet tisztaságának fokozott védelméről, s nem utolsósorban arról, hogy az újonnan megválasztott köz­ponti Bizottság intézzen fel­hívást a magyar névhez. Akik még pótlólag is java­soltak, elsősorban fiatalok, rendkívüli szenvedéllyel a párt, a nép ügyének elköte­lezetten tették. A szerkesztő­bizottság szünetet kért. 20 percet kapott, fél órát hasz­nált el. s még mindig ma­radt két kifogás ... ★ > A szünetben fogalmazták megyénk küldöttei: tetszik nekik ez a pezsgés, ilyen pártéletet akartunk, bár a zsongás, a megszokottól el­térés itt-ott még meglepő. Szemerszki Miklós így be­szél: „Csak a megvalósítás­ban is legyünk ennyire ak­tívak ...” Délután zárt ülés követ­kezett jelöléssel, vitával, a testületek újjáválasztásával. A jobb munkához — sokan érzik így — javultak a sze­mélyi feltételek. Az újon­nan tisztséget kapottaknak nem nagyon lesz idejük a gratulációk fogadására, hi­szen már május 23-án reg­gel megkezdődnek a ke­mény hétköznapok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom