Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-18 / 117. szám
1988. május 18. Kelet-Magyarország T olvasóink leveleiből Postabontás A gödör Nyíregyházán van egy szép utca, a Madách utca. Látszatra csöndes, nyugodalmas, de lakóinak indulatait felszította, hogy egy lakótársuk gödröt furatott a háza elé. Mondhatnánk, aprócska ügy, nem érdemes miatta háborogni, hisz a gödör is csak férfilépésnyi, majd betemetik, elsimítják, de... Az utat tavaly előtt — a gázvezeték megépítése után — lakossági hozzájárulással építették. Több mint fél millió forintba került. A lakók közül sokan OTP-kölcsönt vettek föl, vagy a barátoktól, rokonoktól kaptak kölcsön, hogy befizethessék a részükre megállapított hozzájárulás összegét. A gázvezeték építéséhez azonban nem társult mindenki. Az a nyugdíjas ember sem, aki később mégis meggondolta és engedélyt kért a gázvezetékre való csatlakozáshoz. Kérelmét elutasította a városi tanács, mert a Közlekedési Minisztérium 1985-ben hozott rendelete szerint új utat öt évig csak kivételesen indokolt esetben lehet felbontani: közműhibánál, gázszivárgáskor, illetve ha meghibásodik a csatornahálózat, vagy fontos létesítményt (például iskolát, középületet) kell rákötni a vezetékre. Az idős férfi megfellebbezte a határozatot, és méltányosságot kért, mert rokkantnyugdíjas. A megyei tanácson megértették a helyzetét, és megadták neki az új út felbontására az engedélyt. Minderről a Madách utcaiak csak akkor szereztek tudomást, amikor a férfi feltörte az aszfaltot, és nekilátott a gödör kiásásához. Szombat lévén, nem volt hatóság, ahol testületileg tiltakozhattak volna. Felháborodásukat csak tetézte, amikor megtudták, hogy ilyen engedélyt kivételesen indokolt esetben méltányosságból is csak akkor lehet adni, ha ezzel nem sértik más állampolgárok jogait, a szocialista elveket, viszont az igazságosságot szolgálják, a társadalom igazságérzetét elégítik ki. A lakók számára — akik három éve társulást hoztak létre a gázvezeték megépítésére, százötven- ezer forintot fizettek azért, hogy szép, új útjuk legyen — a férfinak adott engedély kivételezésnek tűnik. Azt mondják, sérti az igazságérzetüket, mert egykoron a nyugdíjas ember nem kívánt társulni velük a gázvezeték megépítésére. Mert most meggondolta, és nem nyugodott bele az elsőfokú hatóság elutasító határozatába, fel lehet törni az utat? Egy ember érdekei miatt kikerülhető a törvény? A történtek megítélése szakemberre tartozik. Mi csak krónikása voltunk egy olyan esetnek, amelyhez hasonlóról egyre gyakrabban hallani. Tóth M. Ildikó SZÁGULDÓ AUTÓSOK Nyíregyházán, a Kelet Áruházzal szembeni gyalogos- átkelő hely az utóbbi időben az idős. mozgásukban korlátozott emberek réme lett. Amikor ugyanis a lámpa zöldre vált, abban a pillanatban megindulnak az autók a Kossuth utcai legszélső sávból. KRESZ-t, elsőbbséget figyelmen kívül hagyva kanyarodnak be a Rákóczi utcára, s sokszor iszonyatos fékcsikorgással állnak meg a járdáról lelépő, rémült emberek előtt. Biztosan van módszer arra, hogy ellenőrizzék az előírásnak fittyet hányó száguldozókat, mielőtt megtörténik a baj. István László Nyíregyháza, Rákóczi u. 3. HANYATLÓFÉLBEN Amikor felépült a nyíregy-. házi Szamuely lakótelep, várva vártuk, hogy megépítsék végre az ABC-t is. Megnyitás után néhány hónapig dúskálhattunk minden jóban, aztán az üzlet ellátása fokozatosan romlani kezdett. Ma ott tartunk, hogy a lakótelepiek inkább más boltban vásárolnak, mert az ABC-ben alig van tőkehús, zárás előtt ritkán akad tej és kenyér, a zöldségellátás is hiányos. Az viszont igaz, hogy ezen kívül nagyon sok minden kapható ott, de végül is — szerintünk — az ABC feladata elsősorban a környék élelmiszer-ellátása. Hét aláírás Nyíregyháza, Szamuely lakótelep (Olvasóink panaszát megvizsgálták a városi tanács .termelésellátás-felügyeleti osztályának szakemberei a körzeti pártalapszervezet titkárának, valamint a HNF körzeti képviselőjének a jelenlétében. A boltvezető elmondása szerint tej vagy kenyér ritkán hiányzik, s há igen, azonnal pótolják. Az ABC mellett lévő két kis bolt is árusít alapvető termékeket, s ha ott ezek elfogynak, a vevők az ABC-ben keresik. Emiatt vannak nehéz és váratlan helyzetek.) KÖSZÖNET A VÁLLALATOKNAK Óvodánkban nemrég egészségnevelési napot tartottunk. Ezen a szakmai napon Kótaj, Balsa, Tiszatelek, Beszterec és Demecser körzetéből tizenkét óvodavezető és tizennyolc óvodai-iskolai élelmezésvezető vett részt. A korszerű és egészséges élelmezésről dr. Czégé Zoltánná és Kundrák Jánosné tartott előadást. Az ételbemutatóhoz és kóstolóhoz adtak segítséget a következő vállalatok, melyeknek ezúton mondunk őszinte köszönetét: Sütőipari Vállalat, Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Tejipari Vállalat Nyíregyháza, a kisvárdai HUN- NIACOOP, valamint a Kisvárdai Szeszipari Vállalat de- mecseri gyáregysége. Napközi Otthonos Óvoda Demecser VADASKERTI DALOS TAVASZ Nemrégiben nagyszabású kulturális rendezvény helye volt intézményünk. A Vadaskerti dalos tavasz című műsorban fellépett a Mátészalkai Zeneiskola fúvószenekara Mátyus Sándor vezetésével, a Mátészalkai Pedagógus Énekkart pedig Csányi Ottó vezényelte. A Testépítő Sport SE ritmikus tánccsoportjának táncműsora mellett intézetünk énekkara is közreműködött a színvonalas műsorban. Rendezvényünkre a megye minden szociális otthonából érkeztek gondozottak, több mint kétszázunknak maradt felejthetetlen élmény ez a hangulatos délután. A fellépő együtteseknek köszö- netünket fejezzük ki a magas színvonalú műsorért, amellyel a szociális otthonok lakóinak kedveskedtek. Fehér Antal Időskorúak Szociális Otthona Tiborszállás BÜJTOSI PANASZ A Liliom utcában lakunk, a Bújtosi tó szélén. Bár a megyeszékhely központjában fekszik az utca, még sincs vezetékes víz, holott ez már alapvetőnek számít a kisebb falvakban is. Nem messze tőlünk, a Liliom utcában gázvezeték is van. Évek óta ígérik azt is, hogy rendbeteszik a tavat, mert nyaranta elviselhetetlen szagot áraszt. Még ezt is eltűrnénk, csak lenne vezetékes ivóvizünk, mert abban sem vagyunk biztosak, hogy a fúróit kutakból egészséges, iható vizet merünk. Gerbár Sándorné Nyíregyháza, István u. 29. sz. (A bújtosiak panaszára a városi tanács műszaki osztálya adott választ. Eszerint nincs pénzük arra, hogy a város területén még ebben az ötéves tervben ivóvízvezetéket építsenek. Viszont mesz- szemenöen támogatnak minden lakossági kezdeményezést. Mivel vízvételi lehetőség van a környéken, az István utcaiaknak — társulás formájában — lehetősége van az ivóvízvezeték megépítte- tésére.) Szerkesztői üzenetek Szabó Zoltán, Ilk: Levelünk visszaérkezett az ön által megadott címről. A rendszeres szociális segély feltételeiről a tanácstól kap majd felvilágosítást. Azt azonban tudnia kell, hogy sem a rendszeres, sem az alkalmankénti szociális segély nem „jár”, hanem csak adható. Megítélése a helyi tanács joga. Z. Tamás, Mátészalka: A húsz napot meghaladó tartalékos katonai szolgálat ide- járe a katonai szervezettől illetmény és természetbeni ellátmány jár, a munkahelytől pedig jövedelemkiegészítés. Ennek a nagysága az ön átlagkeresetének és a katonai szervezetnél kapott illetménynek és természetbeni ellátmánynak a különbsége. Értesülése tehát csak részben helyes, mert a jövedelemkiegészítést a munkahely, és nem a katonai szervezet fizeti. Sz. László, Tiszalök: A kéménymagasítás a tanács feladata. Mivel vállalt kötelességének nem tett eleget, az OTP a bíróság állásfoglalását kéri az ügyben. A per eredményéről önt is értesítik majd. Gábor Károly, Ófehértó: A megyei tejipari vállalat tájékoztatása szerint a korábbi években már négy-öt tehén után is adtak fejőgépet. Mivel most a kistermelők igénye jóval nagyobb, mint amennyit a rendelkezésükre álló fejőgépekkel ki tudnak elégíteni, rangsorolni kell a kérelmeket. Olyan rendelet, jogszabály egyébként nem létezik, ami előírja, hogy fejőgépet kell adni annak, aki tíz tehenet tart. Lapunkhoz írott levelét kérelemnek tekintik, és türelmét kérik, ugyanis rövid időn belül — sajnos — nem adhatnak önnek fejőgépet. Az illetékes válaszol Tudnivalók tsz-tagoknalc A BETEGSÉGI SEGÉLYRŐL A termelőszövetkezeti tagot mindennapra megilleti a táppénz, vagy még mindig az alapszabály rendelkezik a betegségi ellátásról? — kérdezte lapunktól egy levélírónk. A TESZÖV állásfoglalása szerint a termelőszövetkezeti tagnak továbbra is betegségi segély, alkalmazottnak pedig- táppénz jár. A táppénz az 56/1987. (XI. 6.) számú minisztertanácsi rendelet alapján minden naptári napra jár, beleértve a szabadnapot,- a heti pihenőnapot, és a munkaszüneti napot is. Viszont a betegségi segélyről továbbra is a régi jogszabályok rendel-' keznek. A betegségi segély alapja a megbetegedést közvetlenül megelőző naptári évben elért átlagrészesedés egy napra eső átlaga. Ezt az egy napi átlagrészesedést úgy számítják ki, hogy az előző évben a közösből származó teljes munka szerinti részesedés összegét elosztják a tag által ténylegesen teljesített munkanapok számával. A betegségi segély egy napi összege az ilyen módon kiszámolt átlagrészesedésnek — a jogszabályban, illetve alapszabályban meghatározott — hányada. Betegségi segély azonban csak any- nyi munkanapra jár, ahány munkanapot a tag a megbetegedését közvetlenül megelőző tizenkét hónapban (nem naptári év!) tagsági viszonya alapján ledolgozott. A REHABILITÁCIÓRÓL F. M.-né nyíregyházi , levélírónk munkaképessége ötven százalékos, régi munkáját képtelen ellátni. Milyen lehetőségei vannak? — 'kérdezte levelében. Amennyiben munkáltatója nem tud olyan munkakört biztosítani neki, amely az egészségi állapotának megfelel, akkor a munkahelyén működő rehabilitációs bizottság segítségét kell kérni — tájékoztatta lapunkat Csonka Zoltán, a TESZÖV titkárhelyettese. Ha a munkahelyén ilyen bizottság nem működik, akkor viszont a lakóhely szerint illetékes tanácshoz kell fordulnia. Amennyiben a rehabilitációs bizottság sem tud megfelelő munkakört felajánlani, akkor átmeneti vagy rendszeres szociális járadékot lehet kérni. Ennek a feltételei a következők: Átmeneti járadékra az a tsz-tag jogosult, aki az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (jelenleg tíz év), már megszerezte, viszont nem jogosult rokkantsági nyugdíjra (tehát munkaképesség-csökkenése kisebb, mint 67 százalék). Eléri öt éven belül az öregségi nyugdíjkorhatárt, és munkaképesség-csökkenése legalább 50 százalék. Rendszeres járadékot az kaphat, aki mindezekkel a feltételekkel nem rendelkezik, nem rehabilitálható. A rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati idő felét már megszerezte, és munkaképességcsökkenése eléri az ötven százalékot. Az unoka „öröksége“ Válófélben N. Jánosné nyíregyházi levélírónk unokájával együtt tanácsi bérlakásban lakik. Szeretné tudni, hogy halála esetén unokája a lakásban maradhat-e, és ezért mennyi lakáshasználatba-vételi díjat kell majd fizetnie? A jelenlegi lakásügyi szabályozás szerint az egyenesági örökösök jogosultak a bérleti jogviszony folytatására. Ennek elismeréséhez nem kell lakáshasználatba-vételi díj- térítést fizetni, ha a jogosult legalább egy évig együtt lakott a bérlővel és szociális tanácsi bérlakásra jogosult, illetve, ha nem jogosult ugyan szociális tanácsi bérlakásra, de öt évnél hosszabb ideig lakott a bérlővel együtt. Abban az esetben, ha a bérlő halála ezeken az időtartamokon belül történik, a bérleti jogviszony folytatója köteles a lakáshasználatba-vételi díj kettő-, illetve háromszorosának a megfizetésére. Olvasónk esetében úgy tűnik, hogy unokájának a bérleti jogviszony folytatásakor nem kell majd lakáshasználatba-vételi díj térítést fizetnie. D. K.-né kisvárdai olvasónk tanácsi bérlakásban lakik férjével és gyermekeivel együtt. Válófélben vannak, s mivel a férje szülei segítették őket abban, hogy minőségi cserével a mostani lakásukhoz jussanak, érdeklődik, valóban kitehetik-e őt a lakásból? Olvasónk lakáshasználatáról, illetve bérlőtársi jogairól a bíróság a válóperben dönt. Amennyiben a lakás megosztható, valószínűleg emellett dönt majd a bíróság; csakhogy — a levelében bizalmasan leírt válóok miatt — ez nem let it a végleges megoldás. Azt tanácsolom, hogy válás után próbálják két kisebbre cserélni a lakásukat. D. E.-né mátészalkai levélírónk évekkel ezelőtt pénzbeli térítés ellenében lemondott dunántúli bérlakásáról. A többszörös térítési díjból, amelyet így neki kifizettek, a szülei tulajdonához egy lakrészt építtetett. Később férjhez ment, de férje és olvasónk szülei között olyannyira elmérgesedett a viszony, hogy elköltöztek albérletbe. Van három gyermekük, ezért tanácsi bérlakást szerettek volna igényelni, ám a helyi tanács elutasította azzal a kérelmüket, hogy öt évig nem kaphatnak lakást. Olvasónk ezt méltánytalannak tartja, és szeretné, ha lakásigényüket — mint nagycsaládost — soron kívül kielégítenék. Az érvényben lévő lakásügyi szabályozás értelmében az, aki tanácsi bérlakási bérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében lemond, az a lemondás elfogadásától számított öt éven belül nem igényelhet, illetve nem kaphat állami bérlakást. Tanácsi bérlakást — ha igénylője lakással nem rendelkezik —„csak a lakásjuttatási névjegyzék alapján lehet kiutalni. Ilyen lakásjuttatási névjegyzéket a helyi tanácsok általában évente készítenek, és arra annyi jogosultat vesznek fel, amennyi lakás építése vagy megürese- dése várható abban az esztendőben. Olvasónknak azt javaslom, tájékozódjon a személyi tulajdonú lakásvásárlás feltételeiről. Lehetősége lehet ugyanis OTP-lakás megvásárlására a három gyermek után kapható szociálpolitikai kedvezmény összege és az esetleges tanácsi támogatás igénybevétele után. Ny. Sándor vásárosnaményi olvasónk az iránt érdeklődik, hogy a tanács eladhatja-e a tulajdonát képező utcarészt, úgy, hogy ezzel megszünteti egy magántulajdonú lakás kapube járatát. Az ügyben a bíróság mondja ki a végső szót. Általánosságban azonban elmondható, hogy a tanácsok a magyar állam tulajdonában levő, de tanácsi kezelésű ingatlanokat állampolgároknak is eladhatják. Erre elsősorban akkor kerül sor, ha a rendezési tervek ezt lehetővé teszik, illetve a béépítési lehetőségekhez szükség van a telekalakításra. Természetesen az érintett állampolgárok élhetnek a jogorvoslati lehetőségekkel, és a végső döntést a bíróság hozza meg. Dr. Kovács Mihály