Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-17 / 116. szám

Búcsúszemle Afganisztánban Megkezdődtek a csapatkivonások Érettségi a középiskolákban Hétfőn az ország vala- Érettségizők a nyíregyházi Építőipari és Vízügyi Szakkü­Díszün népségén búcsúz­tatták el hétfőn Kabulban a távozó szovjet csapatok első egységét, a dzsalalabadi hely­őrség katonáit. A búcsúszem­lén jelen volt Nádzsibullah köztársasági elnök, a kor­mány tagjai, a szovjet kon­tingens magas rangú tisztjei, az afgán társadalom és a ka- buli diplomáciai testület kép­viselői. Az emelvényen fog­laltak helyet az ENSZ jó- szolgálati missziójának tagjai is, élükön Ráüli Helminen finn vezérőrnaggyal, a meg­figyelőcsoport vezetőjével. A dzsalalabadi egység ezer­ötszáz katonája vasárnap reggel hagyta el a helyőrsé­get és késő délután érkezett a főváros körzetébe. Hétfő reg­(Folytatás a 4. oldalon) megkezdődtek az írásbeLi érettségi vizsgák. Az 1987 88 -as tanév végén a gimnáziu­mok nappali tagozatain 845 osztály mintegy 25 200 ta­nulója, a szakközépiskolák­ban pedig 1038 osztály több mint 30 800 diákja érettségizik. Megyénkben 2700 diák látott Emlékplalftt q megyei kórháznak Orvosok a békéért A békehónap alkalmából az Országos Béketanács em­lékplakettet adományozott a megyei kórház kollektívájá­nak. Több éve vesznek ered­ményesen részt az „Orvosok a békéért” mozgalomban a nyíregyházi orvosok, s ezt a kiemelkedő munkát ismerte el a Béketanács. Az emlék­plakettet május 16-án adta át ünnepség keretében dr. Fűzi István, az Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkára, melyet a kollektíva nevében dr. Vágvölgyi János, a megyei kórház főigazgatója vett át. Grúz kiskocsi a BNV-n A Szovjetunió Kereskedel­mi és Iparkamarája szerve­zésében a szerdán nyíló ta­vaszi BNV-n 2500 féle ipari Újdonságot mutatnak be a szovjet kiállítók. A Szovjet­unió vásári részvételéről hét­főn tartottak sajtótájékozta­tót a Szovjetunió kereskedel­mi képviseletének bemutató központjában. Alekszej Cseliscsev, a szov­jet kiállítás igazgatója el­mondta: a vásáron elsősor­ban a szovjet gépipar ered­ményeit ismertetik; a Stan- koi mporl Kü 1 kereskedel m i Egyesülés kiállításán a leg­újabb automatikus vezérlé­sű megmunkáló-berendezé­sek és más gépipari termé­kek láthatók, kiállít néhány újonnan alakult kereskedel­mi vállalat, illetve olyan ipa­ri üzem, amely nemrég ka­pott önálló külkereskedelmi jogot. A szabadtéri kiállításon a szovjet autógyárak mutatják be új modelljeiket, köztük egy grúz autógyár új kisko­csijait. Immár hagyomány, hogy a szovjet kiállítási te­rületen minden évben más köztársaság mutatkozik be külön standon a magyar kö­zönségnek. Ezúttal örmény- országgal ismerkedhetnek meg a vásárlátogatók. A legnagyobb Összeget, 23 milliót a budapesti Habse­lyem és Kötöttárugyár és a dombrádi tanács kapta. Ebből a pénzből tíz a vissza nem té­rítendő hitel, míg a maradé­kot kedvezményes visszafi­zetési feltételek mellett 15 év­re kapták. A tanács költség- vetési üzeme november végé­re készíti el a vasvázszerke­zetű üzemcsarnokot, amely­bei} egyelőre száz, később újabb száz varrónő és negy­ven kiszolgáló kezdheti meg a munkát. Az új varroda 1989. júliusától üzemel teljes kapacitással. Forgalma 140 millió forint lesz. A dombrá- diakon kívül Tiszakanyárról, tj jdombrádról és Kistisza- hátról vesznek fel dolgozókat. A támogatásból az épület ki­vitelezését és a gépbeszerzést finanszírozzák. A többi, kö­rülbelül ugyanannyi költséget a kötöttárugyár vállalja. A nyíregyházi Start Reha­bilitációs Vállalat a szerződés szerint a 11 milliós támoga­tásból a 3,2 milliót, a for­góalap feltöltésére szánt ösz- szeget fizeti vissza. A me­gyében három helyen, Vásá- rosnaményban, Jándon és Fehérgyarmaton a helyi taná- . csóktól kapott épületekben élelmiszer- és .műanyagipari munkákat végeznek megvál­tozott munkaképességűek. Az épületeket szeretnék június végéig felújítani és a nyári szezonban megkezdeni zöld­ség és gyümölcs feldolgozá­sát, kiszerelését és csomago­lását. A tervek szerint 70— 100 dolgozót foglalkoztatnak. Januárban már megkezdte termelést a budapesti •rint Kisszövetkezet tiszalö- "ne. Saját fejlesztési felépítették az majd meg- -’ó gépek LATHATATLAN FENT TOVÁBBÍTJA AZ INFORMÁCIÓT, a Budapesti Elektro­akusztikai Gyár fejlesztőmérnökei több éves munka eredményeképpen elkészítették a vezeték nélküli tolmácsrendszert. Az új berendezés lényege, hogy a kábelkötegek helyett egy láthatatlan fényforrás viszi, illetve továbbítja az információt, 15 nyel­ven. A készülék sorozatgyártása várhatóan a negyedik negyedévben elkezdődik. A képen a fejlesztőmérnökök.(MTI fotó: Balaton József felvétele) Mnnkahelyteremti erőfeszítések Újabb 50 millió megyénknek a Foglalkoztatási Alapból A Foglalkoztatási Alapra benyújtott pályázatok közül április elején az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal először 75 millió forintot osztott szét. Ebből megyénk kapta a leg­többet, közel ötvenmilliót. Az Állami Fejlesztési Intézet, a pénzösszeg kezelője, folyama­tosan folyósítja a támogatást. Az első körben hat szabolcsi pályázó köthetett szerződést az intézettel. beszerzését. A hatvan mun­kás közül egyelőre sok az al~ kallói és a betanított dolgozó. Utóbbiaknak továbbképzést szerveznek. Az üzem a kapa­citás alapján évi 40 milliós értéket állít elő, bútorléceket készítenek NSZK, olasz és osztrák exportra, illetve par­kettát hazai piacra. Az indu­lás nehézségei után 80—100 munkást foglalkoztatnak. A buji Új Élet Termelőszö­vetkezet varrodájának bőví­tésére 2,25 millió forintot ka­pott. Ehhez ugyanennyi ösz- szeggel járulnak hozzá. De­cember végéig befejezik az épület toldását, a gépvásár­lást, ahol 40 buji, tiszaberce- li és kótaji asszony kezdheti a munkát. A 11 milliós ter­melési értéket előállitó var­roda a bővítéssel 5 millióval növeli forgalmát. A Hódiköt­,(Folytatás ,a 4. oldalon) hozzá a feladatok megoldásá­hoz. (Az -esti és levelező ta­gozatokon a gimnáziumokban 3870-en, a szakiközépiskolák­ban 15 200-an végeznek.) A hétfői magyar nyelv és irodalom vizsgát követően, május 17-én ma tematikából, 18—19-én a gimnáziumokban idegen nyelvből adnak szá­mot felkészültségükről. A közös érettségi-felvételi írás­beli vizsgák — matematiká­ból, fizikából, kémiából és biológiából — május 23—24- én lesznek, a szóbeli érettsé­gik június 9. és 22. között zajlanak le. Az esti és leve­lező tagozatokon május 30- tól kezdődnek az írásbeli vizsgák. (A magyar nyelv és iroda­lom írásbeli vizsgák tételeit az 5. oldalon közöljük.) A TOT tárgyalta Gondot okoz az agrárolló Szabó István elnökletével hétfőn Budapesten ülést tar­tott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa. A testület a mezőgazdasági szövetkeze­tek elmúlt évi munkáját, gazdálkodásuk helyzetét ér­tékelte és az üzemek előtt át­ló legfontosabb tennivalókat tárgyalta'meg. Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese, az írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében elmondotta: a termelőszövetkezetek gaz­dálkodásában az elmúlt évek­hez képest nincs lényeges javulás; tavaly sem sikerült a népgazdasági tervben el­határozott célokat minden­ben elérni. összességében ugyan mintegy 7 százalékkal növekedett a termelési érték, ám ez elsősorban az alapte­vékenységen kívüli, úgyneve­zett kiégészítő munkák be­vételeinek köszönhető. Bár az ipari jellegű tevékenység évtizedek óta nem idegen a mezőgazdasági nagyüzemek­től. nincs rendjén, hogy ép­pen az alaptevékenység — a növénytermelés, a kertészeti termelés, az állattenyésztés — a legkevésbé jövedelmező. Tavalyi munkájáról 1369 mezőgazdasági szövetkezeti (Folytatás a 4. oldalon) R itkán fordul elő, hogy az országos tej- és hústermelési ver­senyben szabolcsi gazdaság is az elsők között legyen. Viszont az is igaz, hogy az utóbbi tíz évben nem volt még olyan esztendő, hogy megyénkben kistermelőt valamelyik kategóriában me díjaztak volna. Volt már győztes mérki, nagycserke- szi, tiszavasvári kisgazda és most az összes árutej érté­kesítése alapján áz orszá­gos legjobbak között Bíró Antal nyíregyházi kister­melő neve szerepel. Ott lenni a legjobbak kö­zött, nem akármilyen telje­sítmény, hiszen azok, akik nagyon értik a dolgukat, egy-egy tehéntől évente majdhogynem tízezer liter tejet fejnek. Énre most bár­ki mondhatná, kisgazda­ságban egy, vagy két te­hénnel nem kunszt nagy teljesítményt elérni, s eb­ben van is némi igazság. A gazda gondossága, jószág- szeretete és szaktudása a háztájiban jobban érvé­nyesül. De vajon mit szól­nak a kétkedők, az ellent- . mondók ahhoz, 'hogy van olyan nagyüzem is, ahol több száz tehén laktációs tejtermelésének az átlaga 9191 liter. A Hidasháti ÁUlami Gaz­daság ezzel a 9191 liter tej­jel, amit 873 holstein-friz tehéntől átlagosan fejtek, minden idők legnagyobb magyar eredményét produ­kálta 1987-ben. Ez most a csúcs és egyben a mérce. Mindezt azért kell hangsú­lyozni, hogy tudjuk mek­kora lehetőségek vannak még a tej termelésben és főként a megyei tejterme­lésben. Itt Szabolcs-Szat- márban, ahol aránylag sok a tejelő tehén, viszonylag sok a szakosított tehenésze­ti telep, az öt-hatezer liter tej a holstein-frizektől vagy a keresztezettektől már jó­nak számít. Ebben csak az a szomorú, hogy az ered­ménnyel elégedettek is egyesék. Az országos és megyei verseny — azon túl, hogy díjakat és helyezési számo­kat oszt — főként azért szükséges, hogy irányt mu­tasson. A cél, a kilencezer literes tejtermelés lehet, hogy most túlzásnak és álomhatárnak tűnik, de van ama példa, hogy sza­bolcsiak is tudtak már olyat produkálni, a/miben korábban nem hittek. Nem hitték sokan például, hogy a ‘megyében is lehet 10 ton­nás kukoricát termelni. Már több üzem is van, ahol ezt a szintet folyamatosan el­érik. T ermészetesen a tej- terrmelésben a fel­zárkózás kissé nehe­zebb és bonyolultabb do­log, de nem lehetetlen. Kis­termelőink már ott .is van­nak az élvonal.ban. Jó len­ne, ha az elkövetkező évek­ben a legjobbak között egy vagy' két szabolcsi üzem is szerepelne. S. E. XLV. évfolyam, 116. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. május 17., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom