Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-14 / 114. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. május 14. Dráguló rockvilág Bizony alaposan a pénztárcájába kell nyúlni annak a fiatalnak, aki a nyíregyházi ifjúsági park valamelyik koncertjén szeretne részt venni. A beugró ára ugyanis száz forint, s ez az összeg még azok számára sem csekély akik keresnek, ^ hát még a kispénzű diákoknak. Festői helyen található az ifjúsági park. A Krúdy által oly szépen megénekelt tölgyek templomívei alatt már cseperednek a parkban a fenyők. A város zaja nem hallatszik ide, csak a madarak éneke hangolja jókedvre az embert. Az ifjúsági parkban vasárnap délután mégis csak ketten vagyunk. A diszkó később kezdődik. A műsorok szervezője, Kuknyó János kivédi a koncertek drága belépőjegyeire tett megjegyzésemet. — Sajnos, egyre többet kérnek tőlünk is a fellépésért a különböző együttesek. A május 1-jén koncertező EDDA együttes gázsija például több mint 90 ezer forint volt, s éhhez még hozzá kell számítani a rendezési költségeket is. Körülbelül ezer vendégünk volt, kár hogy ritkán látogatnak el ennyien hozzánk. Megtudom, hogy tavaly százezer forintot fizetett rá az ifjúsági park a rendezvényeire. Előfordult az is, hogy egy-egy népszerű énekes vagy együttes koncertjére alig százan mentek el. Ezért az idén megfontoltabban szervezik a műsorokat. Márcsak azért is, mert a pop- és rookvilág arénájában alig néhány olyan magyar együttes akad, amelynek koncertjére megtelne az ifjúsági park. Kevesebb koncert lesz tehát az idén a megye- székhely egyik legkellemesebb nyári ifjúsági szórakozóhelyén, de már biztos, hogy néhány népszerű együttes így is ellátogat hozzánk. Koncertezni fog például a Lord, a Beatrice, a Pokolgép, Hobó (vagy a Bikini), a Mini, a Napoleon Boulevard együttes, továbbá egy sikeres NSZK- csapat is. Az ifjúsági park szervezői keresik a partnereket, hiszen ha több szabolcsi fellépést tudnak ígérni valamelyik együttesnek, akkor megoszlik a költség. (bodnár) Téka tábor, tánccsűr, szauna Színes nyári program Harangodon Méltán válik egyre ismertebb és népszerűbb kirándulóhellyé a Harangodi tó erdőövezete. Nem véletlen, hogy néhány évvel ezelőtt sátortábort létesítettek ebben a csodálatos környezetben, amelynek hangulatát a Mákovecz Imre iskolája alapján Ekler Dezső tervei szerint készülő épületkomplexum teszi jellegzetessé. Ez év nyarán a tervek szeriint mintegy másfélezer vendéget fogadnak a tóparti táborban. Több napos program várja majd a zene, valamint a számítógépek iránit érdeklődőket, s a gyerekek számára napközis tábort is szerveznek. Június végén kezdődik a „Játék a természetben” elnevezésű tábor, ahol a résztvevők nádkunyhót, cserépedényt készítenek, kemencét építenek, kenyeret sütnek. Népi mesterségekkel ismerkedhetnek meg júliusban a Kis Téka tábor lakói, augusztusban pedig szaktáborba invitálják a néptáncok kedvelőit. A „harangodi nyár” legjelentősebb eseményeként július 17. és 26. között idén is megrendezik a Kis Téka nagyobb „testvérét”, ha hagyományőrző Téka tábort, ahová nemcsak hazai, hanem külföldi vendégeket is várnak. A táborlakók régi, már-már elfeledett szakmák fogásait tanulhatják meg, így elsajátíthatják a szövés, a fonás, a nemezelés és még tucatnyi más mesterség alapműveleteit, de lehetőség nyílik tánc tanulásra, lovaglásra, sportolásra is. A terület fejlesztése tovább folytatódik. Már áll a tánccsűr, a konyha, az étkező. Május végére elkészül a szaunával is rendelkező vizesblokk, és még az idén befejezik a kilátó és egy lóistálló építését. A kiszolgáló létesítmények recepcióval bővülnek a későbbiek során. A tóparti táborhely teljes kiépítése várhatóan 1995-iiig tant. (dajka) Lányok a Jószolgálati Körből A csillogó ablak titka Orgonaillatú, napfényes délelőttön kopogtattam be a nyíregyházi, öz utcai Idősek Klubjába. A társalgónak használt tágas ebédlőben az asztalok körül kilenc idős asszony ül. Jókedvű szavak, halk nevetések mosódtak VEGYE INKÁBB KÖLCSÖN Csecsemőmérleg, babakocsi Jön á nyár, kezdődik a ballagások, lakodalmak szezonja. A nyíregyházi Zrínyi Ilona utcai kölcsönzőboltban is megélénkült a forgalom. Igaz, nemcsak a kölcsönözhető cikkek mennyisége, skálája is jelentősen kibővült az utóbbi időben. A hagyományos cikkek mellett ezúttal egészen újak is vevőre, kölcsönzőre várnak. A hűtőszekrényeknek, fagyasztóládáknak nyáron mindig nagy a keletje. Nemcsak a maszek fagyialtosok, kereskedők, hanem a szaporodó kis'kerttulajdonosok is szívesen viszik és tárolják bennük a saját termést. Bár most a 160—240 literes hűtőknek legnagyobb a keletje, más méretű hűtőszekrényt és fagyasztóládát is vihetnek az ügyfelek, ha előjegyzéssel rendelik meg a kért árut. A nyaralások, kirándulások idején nélkülözhetetlen a hálózsák, sátor, campingfelszerelés. Csővázas hátizsákból például egy egész osztálynyira való várja a diákokat. Hűtőtáskát, a hozzávaló jégakkut is árulnak a boltban. A kertészkedők számára idén fűnyírót ajánlanak, mellyel nemcsak szépen, hanem gyorsan is rendezhetik kertjeiket az emberek. Tavasszal mindig sok kisbaba születik. Ezért is tartanak ilyenkor az átlagosnál több csecsemőmérleget, babakocsit a boltban. Utóbbit nemcsak bérbevenni, hanem kedvezményes áron — akár már 300 forintért — megvásárolni is lehet. A Zrínyi Ilona utcai kölcsönzőben is mind többen keresik a különféle barkács- szerszámokat, felszereléseket. Ezért is tervezik a közeljövőben az autófényezéshez szükséges felszerelések, vibrációs csiszolók, valamint különböző teljesítményű fúrógépek, körfűrészek, speciális szerszámok beszerzését, kölcsönzését is. (k. é.) Rangon! Károlyné és Szabó Lajosné a klubban könnyű morajjá. Az ablak előtt álló csíkos ülőgarnitúra kanapéján fejkendős, öreg néni harcolt az álommal, de feje minduntalan a mellére csuklott. Társai hagyták hadd aludjon. Kíváncsi voltam, mi a klubtagok véleménye a városi Vöröskereszt által szervezett Jószolgálati Körről, amelynek ifjú, tizenéves tagjai kétkezi munkájukat ajánlották föl segítségül az idős embereknek. Nagy Anna, Rangom Károlyné és Szabó' Lajosné lakásán már jártak a fiatalok. Mészáros Endré- nének, a klub vezetőnőjének a szavai szerint Nyíregyháza három klubjában összesen ti- zenketten kérték, hogy a közép- vagy szakiskolás fiatalok segítsenek nekik a takarításban, bevásárlásban. A - többi idős embert ellátják a családtagok, de sokan vannak, akik elzárkóznak, s nem szívesen engednek be idegent a házukba. Félelmükben magányuk csigaházába húzódnak, elutasítják még a jót is. A fiatalokban pedig nagy a tenni akarás, sok elesetten segíthetnének még ... Anna néni egyedül él körúti lakásában. Tavaly ősz óta jár ebédelni a klubija. Hetven esztendő nagy idő, már nehezen mozog, ám külsőre csak vastag szemüvege és fátyolos tekintete jelzi az eltelt évtizedeket: — Én a gondozónőktől hallottam, hogy létezik egy Jószolgálati Kör — mondja. — Két leányka jött el hozzám, kitisztították az ablakot, megcsinálták a nagytakarítást... Talán pedagógus múltja teszi, mert Anna néni csak dicséri a mai fiatalokat. Csupán annyi különbség van — teszi hozzá nagy derültséget keltve —, hogy mi nem csó- kolóztunk az utcán és tiszte- lettudóbbak voltunk a tanárainkkal. De a mai ifjak is nagyon kedvesek, aranyosak, szolgálatkészek. Rangoni Károlyné, Manci néni súlyosan beteg fiával együtt jár a klubba. Közösen megebédelnek, majd hazaindulnak. Kell a séta, a társaság, s elkél a segítség is. A Jószolgálati Körből két fiú, s két lápy is volt már Manci néninél. — Minden szerdán gyógytornász jön a fiamhoz. Előtte nagytakarítok, mert a földön tornáznak. A fiatalok épp szerdán toppantak be hozzám, mondtam nekik, majd máskor segítsenek, már kitakarítottam. Sajnáltam szegénykéimet, mert hiába járták meg a lépcsőket, de megegyeztünk, hogy a legközelebb majd kiporszívóznak ... Szabó Lajosné, Irénke néni özvegy. Ö is iskolában dolgozott. Szeme elevenen ragyog, amikor a Jószolgálati Körről beszélgetünk: — Nálam két balkányi és két nagyecse- di kollégista kislány • járt. Kérték, engedjem meg, hogy kitakarítsanak. Aznap zuhogott az eső, inkább arra kértem őket, hogy menjenek el a boltba, patikába, postára. Olyan ripsz-ropsz megjárták, hogy azt hittem, nem találták meg, és visszatértek. A következő szerdán csillogóra kipucolták az ablakot, kitakarítottak ... Négyszer voltak eddig nálam. Érszűküle- tes a lábam, nem könnyű a járás, nekem nagyon jól esett, hogy elintézték a dolgaimat. Több ilyen Jószolgálati Körre van szükség. A megyében ugyanis sok az elesett, . idős ember, akik elutasítják az intézeti gondozást, de szívesen fogadnák a fiatalok alkalmi segítségét. Tóth M. Ildikó Segítség telefonon Kamasz-panasz!' Tizenéves kislány lép be a telefonfülkébe. Óvatosan körülnéz, majd gyors mozdulattal latoapja a kagylót és tárcsázza a megfelelő számot. A harmadik kicsengés után kellemes, nyugodt női hang szólal meg: Tessék, itt a Kamasz-panasz! Nincs idő? Február óta működik a 'tanárképző főiskolán ez a telefonos szolgáltatás, melyet a TIT pedagógiai és pszichológiai szakosztálya és a főiskola pszichológiai tanszéke közösen hozott létre. A kezdeményezés nem egyedülálló, hiszen az ország több városaiban (Debrecen, Pécs, Budapest) már múltja, hagyománya van a segítségadás eme formájának. Dr. Ma- dácsi Máriától, a pszichológiai tanszék vezetőjétől érdeklődtünk a tanácsadás beindításának okairól. — A tapasztalatok azt mutatják, hogy a zsúfolt tananyag miatt a diákok örökös harcban állnak az idővel, nincs idő a beszélgetésre. A pedagógus kollégák is érzik, hogy a gyerekeknek lenne mondanivalójuk, gondjuk, problémájúik, de kötelezi őket a tantervi előírás, haladni kell az anyaggal. Kérdések, problémák halmozódnak fel a fiatalokban, amire ha nem kapnák választ, v.isz- szahat személyiségük fejlődésére, káros irányiba befolyásolhatja azt. A megkezdett gondolatot dr. Hadházy Jenő oktató folytatja: — Minden ember veleszületett igénye a valahová tartozás, a kapcsolatteremtés, a bizalom, és a segítő szándék élményének megélése. Sajnos ez ritkán adatik meg. Jól mutatja ezt. az is, hogy a vonaton, a buszmegállóban olyan hamar kitárulkozmak az emberek. Sok esetben a probléma a családban van, így ott a fiatal nem találja meg a megoldást, egy külső, semleges ember kell, aki megpróbál tanácsot adni. Ezt a szerepet vállaltuk mi fel. Legtöbbször az utcáról — Milyen .sikere” volt az elmúlt három és fél hónap alatt a szolgáltatásnak? — Az induláskor úgy hirdettük meg, hogy családi, iskolai, szexuál-pszichológiai és párválasztási problémákkal kereshetnek meg bennünket az általános és középiskolások — válaszolja dr. Madácsi Mária. — Eddig csak olyan kérdéseket kaptunk, amelyek a családra vonatkoztak. Minden szerdán három órától öt óráig ülünk a készülék mellett, s a legtöbb alkalommal mindig volt hívás. Volt olyan fiatal, aki toblb héten keresztül beszélgetett velünk, s olyan is akadt, aki igényt tartott személyes találkozásra is. Mi nem zárkózunk el előle, megkereshetnek bennünket a fiatalok. Ogy érezzük, hogy sóikkal több a diákökban felgyülemlett probléma, gond, mint amennyi a telefonhívások száma volt. — Miben látják akkor az okát annak, hogy az általános és középiskolás tanulók nem élnek a lehetőséggel? — Először is az egyik legfontosabb probléma az — magyarázza dr. Hadházy Jenő —, hogy az utcai telefonfülkék — ahonnan a legtöbben hívnak miniket — pénzzel működnek, s a vonalat csak újabb és újabb kétforintosok bedobásával lehet fenntartani. Jó lenne egy olyan postai vonalat megvalósítani, amely a szolgáltatás ideje alatt ingyen működik, s az adott szám felhívható valamennyi utcai készülékkel. A másik probléma az, hogy a gyerekek telefonkul- turáltsági szintje alacsony, az alulszocializált rétegek nem tudják használni, nincs tapasztalatuk. Egy jó példát tó hadd említsek meg. Az egyik városkörnyéki iskola biztosította az adott időre a telefont és az egyedüllétet diákjainak. Szeptemberben újra kezdik — A tanácsadás kísérleti jelleggel működik most, s júniusban be is fejezik. Lesz-e még folytatása, van-e jövője? — Bizakodunk, s hisszük, hogy szükség van erre a szolgáltatásra — összegzi a tapasztalatokat dr. Madácsi Mária. — A tervek szerint szeptemberben újra megkezdődik majd a „Kamasz-panasz”, s több nap működne tanácsadás, esetleg hétvégén is. M. Magyar László Egy szál cigaretta Egy asszony vette észre, hogy mit művel a tizenöt éves L. Attila és a tizenhat éves F. István november 15-én Kisvárdán, a Bocskai utcán. Elég volt rájuk kiabálni, és a „hősök”” hanyatt-homlok menekültek. Mindkét fiú kötekedő, agresszív természetű. F. István már évekkel ezelőtt követett el bűncselekményeket: lopásokért, rablásokért két esetben rendelték el javítóintézeti nevelését. A büntetés azonban hatástalan maradt, ráadásul meg is szökött az intézetből. A szökés után egy hónappal már azon járt az esze, hogy mi módon jusson hozzá egy kis pénzhez — természetesen tisztességtelen úton. Az alkalom magától adódott: L. Attilával sétálgattak az utcán, amikor meglátták a kissé ittas T. Ferencet. Jött is az ötlet, hogy kifosztják a férfit. A hagyományos módon közelítettek hozzá: tudna adni egy szál cigarettát? A válaszra nem voltak kíváncsiak, a földre tepertők az áldozatot, kiemelték a zsebéből a pénzét, 1700 forintot, s lecsatolták csuklójáról az óráját. Az ütéseknek, rúgásoknak az asszony megjelenése vetett véget — mindketten megijedtek tőle. F. István ezt a rablást mór nem úszta meg olyan köny- nyen, 2 évi, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, melyet a fiatalkorúak börtönében kell letöltenie. A büntetlen előéletű L. Attila javítóintézetbe került. Az ítélet jógierős. B. A.
