Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-12 / 86. szám

1988. április 12. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Az eredmény gyökerei Követhető jó példák Az Ipargazdasági Intézet­ben rendszeresen készítenek tanulmányokat, amelyek a vállalatok magatartását vizs­gálják, az alkalmazkodás le­hetőségeit kutatják. Dt. Varya Sándor, a közgazda­ságtudomány doktora (aki egyébként Nyíregyházán, a közgazdaságiban érettségi­zett) kilenc eredményesen működő hazai iparvállalat tanulmányozásának tapasz­talatait adja közre, egyben példát szolgáltatva arra, hogy a nyolcvanas években is volt lehetőség a kiugrásra A vállalatok között szere­pel a Taurus Gumiipari Vál­lalat is, amelynek köztu­dott, hogy az egyik legjelen­tősebb exportra termelő gyá­ra Nyíregyházán található. Ennek tükrében érdemes né­hány szót szólni bővebben erről a vállalattól. 40 százalék exportra A Taurus a hazai iparvál­lalatok sorában a termelési érték alapján a 15., exportér­tékesítés szempontjából pe­dig a 10. helyet foglalta el — írja a tanulmány. A válla­lat a hazai gumigyártásból 70 százalékkal részesedik, termelésének több mint 40 százalékát exportálja, a kem­pingcikkeknél több mint 10 százalékkal részesedik a vi­lágkereskedelemből. (A kem­pingcikkeket egyedül Nyír­egyházán gyártják.) Az utóbbi tíz év alatt a vállalat háromnegyedével nö­velte termelését, három és félszeresére nem rubel elszá­molású exportját. A Taurus nyeresége 1981—86. között 88 százalékkal emelkedett, ked­vezően alakultak ágazati ösz- szehasonlításban a devizaki- termelés közvetlen, önköltség szintű mutatói. A vállalati esettanulmá­nyokból, illetve azok szakmai vitáiból több következtetés vonható le: A jó eredménye­ket elért gazdálkodó kollek­tívák komoly érdeme, hogy a nehéz, problémákkal ter­hes külgazdasági és környe­zeti feltételek mellett is jól gazdálkodtak. Elsősorban azt keresték, hogy az adott hely­zetben melyek a cselekvési lehetőségeik. Jelentős a vál­lalatvezetés szerepe, amelynek döntéseitől függ elsősorban a piaci lehetőségek feltárása és kihasználása, a termékek és a technológiák, valamint a termékszerkezet ennek meg­felelő fejlesztése, a vállalat céljainak megvalósulása. Emberközpon­tú vállalat A vállalati eredményesség­nek — a tapasztalatok sze­rint — nincs, nem is lehet valamiféle „csodaszere”, nem létezik egyetlen „üdvözítő modell”. Minden vállalatnak a saját feltételei között kell felismernie azt, hogy a pia­ci igényekhez alkalmazkodva milyen innovációs akciókkal válhat tartósan versenyké­pessé. Ehhez pedig a vállalati vezetés és gazdálkodás széles eszköztárából kell minden gazdálkodó szervezetnek me­ríteni. A vállalati vizsgálódások egyik fontos tapasztalata, hogy a vállalati belső irányí­tási, érdekeltségi és szerve­zeti rendszer fejlesztése, a vállalati személyzeti munka, az emberi tényezők, vállalati légkör, a vezetőképzés és -to­vábbképzés olyan tényezők, amelyek sok szempontból elő­segíthetik az eredményes vál­lalati gazdálkodást, de az ebben rejlő lehetőségeket a vállalatok többsége is csak részlegesen hasznosítja. A jelenlegi erőforrás-szűkös időszákban kiemelt súllyal kellene azzal foglalkozni, hogy e tényezőket jobban gazdasági előrehaladásunk szolgálatába állítsuk, válla­latainkat „emberközpontúb- bá” fejlesszük. A 80-as évek több külső tényezője e vállalatok fejlő­dését is nehezítette. A kül­gazdasági feltételek több vo­natkozásban romlottak. A behatárolt mozgástér, a ma­gas nyereségelvonás miatt e vállalatok többségénél sem maradt elegendő erőforrás a fejlesztéshez, a gazdaságos export bővítéséhez. A gazda­sági szabályozóik gyakori és kiszámíthatatlan változásai is nehezítették a fejlesztési koncepciók kialakítását. Az 1980—86-os időszak egyik lé­nyeges gazdasági problémá­ja, hogy a gazdasági vezetés nem tudott a vállalatok szá­mára kedvező fejlődési lehe­tőségeket, feltételeket bizto­sítani, olyan helyzetet kiala­kítani, hogy a valóban haté­konyan gazdálkodók jobb, ará­nyosan jobb helyzetbe kerül­hessenek, e vállalatoknál is éreztette hatását. Ez kétség­kívül fékezte a termékszer­kezet átalakítását, a korsze­rű, exportképes termékek térnyerését. Kiemelkedő szerep Az MSZMP KB 1987 jú­liusi állásfoglalásából, vala­mint a Minisztertanács stabi­lizációs munkaprogramjából egy olyan gazdaságirányítási rendszer körvonalai rajzolód­nak ki, amely a gazdaságban — indokoltan — kiemelke­dően fontos szerepet szán a vállalatoknak és teret nyit a teljesítmények szerinti dif­ferenciálódásnak. Hasznos lenne, ha gazdaságpolitikai vezetés folyamatosan komoly súllyal foglalkozna annak ér­tékelésével, hogy a gazdaság- politika és a gazdaságirányí­tás helyes elvei hogyan, mennyiben valósulnak meg a gyakorlatban, hogy a beve­zetett konkrét megoldások a gazdálkodók számára milyen környezetet alkotnak és mi­lyen vállalati magatartásokat váltanak ki. Miről ír a Mikrovilág? Új dimenziók A eímbéli két szó szerepel a legújabb (88/6-os) Mikro­világ címlapján. S mintha a Mikrovilág maga is új di­menziókat keresne ebben a számában. Az eddigi 32 ol­dal helyett 40 oldalon jele­nik meg ezentúl, a műhol­das műsormelléklet színben elütő papíron nyomva 8 ol­dalon adja közre a Sky. a Super, a TV5 és a The Arts égi csatornák részletes prog­ramját. A lap tartalmilag is erősí­tett. Megjelent a dBase IV: a számítástechnikusok és a professzionális személyi szá­mítógépek alkalmazói szá­mára szenzációs a hír. Az új szoftver kapcsán több írás is foglalkozik a dBase program- családdal és alkalmazásuké kai. A lap talán legérdekesebb riportjából megtudhatjuk, hogy ha szándékosan elron­tunk egy számítógépet, még­pedig a legegyszerűbb mó­don, a biztosíték kiégetésé­vel, és ártatlan arccal elláto­gatunk beteg masinánkkal néhány szervizbe, nincs ar­ra biztosíték, hogy a javítás ugyanannyiba fog kerülni. A címlapon látható számí­tógépnek éppen egy tablettát adnak be. A rajz a gyógy­szeradagolás számítógépes módszeréről szóló cikkre utal. A megnövekedett ol­dalszámú, de változatlan áron kapható Mikrovilág új szá­mában még olvashatni a szá­mítógép és a vakok kapcso­latáról. És természetesen programok is találhatók a lapban, ezúttal a Commo­dore- és Enterprise-gépek kedvelőinek. A „Fekete mák” akció A rendőrség helikopterek bevetésével kutatja fel az ópi- ummák-ültetvényeket. (Fotó: APN—KS) A kábítószer hihetetlen károkat okoz az emberiség­nek. Elsősorban a fiatalok közül szedi áldozatait teljes testi-lelki leépülésükhöz, végül halálukhoz vezetve. Az életbenmaradottak rehabilitálása, visszasegítése a társa­dalomba óriási anyagi és szellemi terheket ró az embe­rekre. Nemrég Üzbegisztán taskenti területén hadat üzen­tek a narkomániának. A „Fekete mák” fedőnevű akció során több ópiummák-ültetvényt fedeztek fel, és semmisí­tettek meg. Az ültetvény-tulajdonosokat és kábítószer­kereskedőket bíróság elé állították. A harc folytatódik ... Matvej Szalnyikov a tas­kenti területi rendőr-fő­kapitányság kábítószerel­lenes csoportjának vezető­je. Diszalkibaj Sziritnov nyug­díjas a 132 négyzetínéter területű ópiummák-ültet- vény tulajdonosa. A nö­vényzetet megsemmisítet­ték, gazdáját bíróság elé állították. Megszűnnek a helyrajzi szárnak? Kritika a talajművelésre Többet adhat a búza A térinformációs rendszer és a geokód Aki már építkezett, az tudja csak igazán, milyen kálváriát kell végigjárnia ahhoz, hogy minden papírt, adatot, térkép- másolatot begyújtson a tanács­tól, földhivataltól és egyéb he­lyekről. Egyik ismerősöm mesél­te. hogy tíz évvel ezelőtt Pá­rizsban egy vállalkozó gyárat akart építeni a telkére is, az eh­hez szükséges műszaki adatokat félóra alatt szolgáltatták számá­ra. A további engedélyezési el­járásokat Is lebonyolította még aznap délután. Hazánkban is folynak kísérletek, hogy a taná­csi ügyintézést meggyorsítsák. Ennek egyik módja lehet a tér- információs rendszer, amelynek elemeit a geokód kapcsolja ösz- sze. A geodéziai azonosító (a to­vábbiakban : geokód) alkalmazá­sának geometriai alapjait az Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOVR) bevezetésével fektették le. Hazánkban 1975-ig ugyanis négyféle vetületi rend­szerben készültek a térképek. Az EOVR-re épül az Egységes Or­szágos Térképrendszer (EOTR). Ez lehetővé teszi, hogy a föld­mérési alaptérképeken ábrázolt vagy ábrázolható objektumokhoz tartozó geokód koordinátákat ezen térképek alapján megfelelő élességgel meghatározhassuk. A geokód azonosító elemként való bevezetésének tehát az a célja, hogy a földmérési térképe­ken ábrázolható térbeli elemek (objektumok) egyedi és csopor­tos azonosítására egyetlen azo­nosító számsort adjon a digitális térképi adatelemekkel. az in­formációk térbeli elhelyezkedé­sével kapcsolatos hatékony szá­mítástechnikai adatkezelés ér­dekében. Általánosan a gepkód nemcsak a földmérési térkép objektumait, hanem attól független, a föld­részletekből összerakható területi KQZMÚUZEMELTETÖK HÁLÓZATAI Az őszi búza kora tavaszi növényvédelme címmel ren­dezett a MÉM Mérnök- és Vezetőképző Intézet egyna­pos továbbképzést a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Fő­iskolán. Borsod, Hajdú és Szabolcs-Szatmár megye me­zőgazdasági üzemeiből 113- an vettek részt a rendezvé­nyen. Régen nem tapasztalt jó vetésminőséget állapítha­tunk meg az őszieknél, kezd­te bevezetőjében dr. Haj­dú Miklós egyetemi tanár az intézet osztályvezetője. Bár a korábbi években „dobogós”- nak mondtuk kii a búzát, saj­nos ma igen csak le vagyunk maradva az európai búza­termelő niagy nemzetek mö­gött. A „centrum” — ezek közé tartoznak az élen já­rók — tehát a centrum mö­gött 2—2,5 t/ha átlagtermés lemaradásunk van. Ennek oka kizárólag a technoló­giában van. A fajta geneti­kai termőképessége nálunk is tudja a nyugat-európait, így arra nem lehet panasz. A talajmuinkia, vetés, gyom­irtás, növényvédelem és nö­vénytáplálás összefüggéseiben való vizsgálatot érdemel. Ezek mindegyikéről külön- külön, de az összefüggéseket figyelve .hangzottak el elő­adások, amelyeket konzul­tációk követtek. Szinte egybehangzóan vé­lekedtek a MÉM Növény- védelmi és Agrokémiai Köz­pont kutatói a talajmúvelési rendszer kritikájában. A gyomosodás egyik okaként a sekély művelést is felvetet­ték. Másrészt a túlfejlett nö­vény mellett bokrosodnak a gyomnövények is és a ké­sőn csírázó gyomok csak ezek gyomirtása után fognak kikelni. Előnyben vannak azok a gazdaságok, ahol az C d gyomirtást elvégezték. Természetesen ott ahol a talaj kultúráilapota megfe­lelő, a gyomosodás sem okoz nagy gondot. Kimagaslóan szóltak a szakemberek a növényvéde­lem fontosságáról és idejé­ről. A különböző betegségek akár 50 százalékos kártételt is okozhatnak. Különösen fontos a kalász és a zászlós levél megvédése, ezért ném feltétlen egy menetben kell végezni a növényvédelmet a fejtrágyázással. Elmondták, hogy Dániában és Belgium­ban a triazoilokat fokozato­san lecserélik, ugyanis tole­ráns törzsek alakulnak ki ellenük. Tanulmányúti ta­pasztalatból említették meg az előadók, hogy Angliában a növényvédő gépeket 100 hektár munkavégzés után beállítási ellenőrzés alá ve­tik. (Nálunk ez mikor és hány hektáronként törté­nik?!) A technológiai elő­írások teljes betartása Nyu­gat-Európában is csak akkor éri meg a farmernek ha 7 tonna/hektár termést ér el! Az előadások során el­hangzott, hogy nálunk kü­lönösen a rozsda, a fuzárium és a szártörő gombák elleni védekezés a legfontosabb. Igen nagy fontosságot tu­lajdonítottak a tápanyag­utánpótlás kérdésének. Mind az előadók, mind az üzemi szakemberek egyhangúlag ki­nyilvánították a szerves anyag fontosságát amivel vi­szont , nem gazdálko­dunk szakszerűen (különösen ahol a tarlót is leégeti). Más­részt a nitrogén homogén elosztását hiányoló eljárá­sokat bírálták. Megállapí­tották, hogy a visszaoldott folyékony műtrágyázás ener­gia veszteséggel jár, de ugyanakkor a folyékonyan szállított műtrágyáknak igen kedvező a hatásu.i, és gaz­daságosak is. (Szállítási tá­volság.) Mindezekkel a fel­sorolt gondokkal es megoldá­sokkal összefügg a növény­szám, a vetési mód és a tel­jes gépi művelési rendszer, így a müvelőutas eljárás normál időjárás esetén előnyt élvez minden más móddal szemben. Sajnos ebben az évben a kora tavaszi no- Íny védelem és növényápoló repülőgé­pes megoldásai! : akadályai voltak a repüli ek hasz nálhatatlansága miatt. H. I. Egy mikroszámítógépekből álló városi rendszer sémája. egységet (pl. természetvédelmi terület, árterület, választási kör­zet stb.) jelölhet. Alkalmazási területe tehát igen széles skálát ölelhet fel a különböző területi információs rendszerekben, ame­lyek között kapcsolatok építhe­tők ki. lehetővé téve, hogy a sa­ját rendszerükben lévő informá­ciókat a közös, geokódazonosí- tókkal, más rendszerekből szár­mazó információkkal egészítsék ki. Különböző vállalatoknál, ta­nácsnál és szakigazgatási szer­veknél ugyanis számtalan azo­nos, illetve új adatot tárolnak. Ezeket az adatokat, információ­kat. változásokat lehetne átfedés nélkül a geokóddal összekap­csolni és számítógép segítségé­vel rendszerezni, mágneslemezen tárolni. Gazdaságossági szem­pontokat figyelembevéve a cél az, hogy az egyes információs rendszerek saját azonosítóikat a geokód mellett csak külön kény­szer esetén használják, azaz a geokód legyen minden rendszer alapazonosítója. Éppen ezért egy objektumra csak egy geokódot lehet meghatározni és ezt keli használni mindaddig. amíg az létezik. Ezzel együtt megszűnne a helyrajzi szám, illetve a tulaj­doni lapszám is. Sajnos, a fejlett nyugati orszá­gok színvonalához képest jelen­tősen (10—15 évvel) el vagyunk maradva, s ez a körülmény még- inkább indokolhatja, ha ma, de minimálisan a holnap döntő fon­tosságú kérdéseivel foglalko­zunk. Hogy a fentebb említett téma mennyire alapvető fontos­ságú kérdés napjainkban, azt többek között jól példázza az is, hogy Angliában — az általában konzervatív szemléletű intéz­ményként ismert — Lordok Háza 1984-ben a következő napirendet tárgyalta: ..Távérzékelés és di­gitális térképezés”. Száraz Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom