Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-07 / 82. szám
1988. április 7. Kelet-Magyaromig I Jegyzet Az új adórendszer bevezetése óia nem is lammyira a személyi jövedelemadóval 'kapcsolatos teendők okoznak gondot az emberiek többségének (hiszen aki vállalatnál, szövetkezetnél vagy valamilyen intézménynél dolgozik, tannak levonjálk az adóját és nincs semmi probléma vele). Annál több fejtörést okoz és annál több kérdést vet fel az általános forgalmi adó. Egyrészt mert ;ezt nem ihtívjáik áremelésnek, mégis kiveszi iaz ember zsebéből a pénzt, másrészt, aki lakást épít, annak visszatérítik az ilyen címen kifizetett összeget, harmadrészt pedig: aki közművekre áldoz súlyos ezreket, az nem érti, hogy miént nem kapja meg a visszatérítést. Sok ilyen kérdést kaptunk már mi is az elmúlt hetekben, honlapokban, de megválaszolni nemigen tudtuk, ment nem volt rá magyarázat. Most már van, a gondunk csak az, hogy ez a magyarázat nem egészen elfogadható. A legutóbbi Országgyűlésen Villányi Miklós pénzügyiminiszter azt mondta, hogy a víz- és csatomalberuházá- sok forgalmi adóját minden jogi személy visszaigényelheti. A lakossági társulás azonban nem jogi személy, így a visszatérítésnek jogi akadályai vannak. Végül is az ilyen közművek gondja valahogy mégiscsak megoldódott, mert bár a jogszabályt nem módosították, megtalálták a kiskaput. A lakosság víz- és csatornatársulásai a költségeik között elszámolt forgalmi adóval azonos nagyságú állami támogatást vehetnek igénybe az adóhivataltól. Más a helyzet — mondta a miniszter — az egyéb közműtársulások, tehát a lakossági villany-, gáz- és úttársulásoknál. Erre a társulási körre ugyanis tudatosan nem terjed ki az általános forgalmi adó visszaigénylésének kedvezményes lehetősége. Ez annál is inkább furcsa, mert a település- fejlesztés, a közművesítés, mindenekelőtt a lakásépítés feltételeinek megteremtése fontos cél, komoly érdekek fűződnek tehát ahhoz, hogy a lakossági közműtársulások, a villany-, a gáz- és az útberuházások területén is szaporodjanak. Erre a célra 450 millió forint kellene ebben az évben és ez hiányozna a költségvetésből, ezért — mondta a miniszter — ebben az évben ezt nem vállalhatja a kor- mány. Keresik viszont a megoldás lehetőségét, erre ígéretet is tett a pénzügyminiszter. Remélhető talán, hogy ezt a megoldást meg is találják. Rendkívül furcsa helyzet ugyanis, hogy ha valaki saját zsebéből megépítteti az utcán a villanyhálózatot vagy éppenséggel utat épít, az, ahogy elkészül, attól a pillanattól közkinccsé, állami tulajdonná válik. Ám a tulajdonos, az állam nem hogy nem vállalja magára az ilyen terheket, hanem általános forgalmi adóval még büntet is érte. Balogh József KEDVEZŐ ÉVINDiTÁS ■ ■ Üzemek erőpróba előtt A gazdálkodás igen sok elemében következett be változás ebben az évben. Ilyen körülmények között lényeges, hogyan alkalmazkodtak ehhez az egyes vállalatok, szövetkezetek, miképp indították az 1988-as esztendőt. Az évkezdés gazdasági tapasztalatairól a megyei pártbizottság ülésén a gazdaság- politikai osztály adott rövid tájékoztatót. Bacsu József osztályvezetőt arra kértük, foglalja össze röviden a megyében tapasztaltakat. — Mennyire volt folyamatos a termelés a múlt évi hajrá után? Hogyan kezdett az ipar? — összességében el lehet mondani, hogy a megye gazdasági egységei általában az előző évinél jobb feltételek között indították az 1988-as termelést. Az ipari üzemeknél például az évi kapacitás 70—80 százalékát lekötötték szerződésekkel, rendelésekkel. Bizonytalanságot okoz viszont, hogy egyes szabályozó elemeket nem ismertek eléggé vagy tisztázatlanok voltak azok konkrét feltété„koszért Részt vettem egy iskolai „kulturális seregszemlén”, s eszembe jutott, hogy erről is kellene írni. A rosszul fizetett, elgyötört pedagógusokról, a napköziben elfáradt, agyonidomított kis neveletlenekről, az eldadogott versikékről, a hallás nélküli énekesekről, akiket nyilván fahangú tanítónénijük választott ki a nyilvános produkcióra, melynek helyezettjei továbbmehetnek a kerületi versenyre. Én is azt a halvány, jóindulatú felnőtt-mosolyt erőltettem az arcomra, amit a kimerült, ideges pedagógusok, akik alig győzték fegyelmezni a napköziből beterelt gyerektömeget, akik egyszerre voltak jnézők és . kritikusok. Az együtt töltött két óra olyan volt, mint közös életünk legtöbb epizódja: alapjában véve jószándékú, de formális és felesleges. De vajon hány ilyen tisz- teletkört teszünk naponta, hetente, évente? Ki tudná összeszámolni? A seregszemlék, értekezletek, gyűlések résztvevői nem védekezhetnek. Időnként mosolyt erőltetnek az arcukra, fáradtan összeverik tenyerüket, s igyekeznek elhitetni magukkal, hogy jelenlétük egyúttal részvétel is, nem csupán részvét a rendezvény kitalálói és közreműködői iránt. Én mégis olyan jövőt képzelek el magamnak és gyermekeimnek, amikor kevesebb „kulturális seregszemle” lesz. És persze — több kultúra. Amikor a gyerekek magyar órán szavalnak, ének órán énekelnek (lehetőleg jól), s a pedagógusok a tanítással kamatoztatják rejtett ambícióikat. És — ismétlem — nem az iskoláról van itt szó! Hanem politikai és tömegszervezetekről, közintézményekről, gyárakról, vállalatokról, szövetkezetekről. Az ő seregszemléjüket sem szavalatok alapján szeretném elbírálni, hanem csökkenő árak, jobb minőségű munka és szolgáltatás alapján. Mert szavalni, lám, én is tudok, de az a kérdés, hogy Te, olvasóm, mihez kezdesz ezután? Kihúzod-e az előjegyzési naptáradból a felesleges kulturális seregszemléket? Hajlandó leszel-e dolgozni egy értekezlet összehívása helyett? Lemondasz-e egy szónoklatról, amelynek nincsen mondanivalója ? Szentmihályi Szabó Péter Húszmillió forint értékben gyártanak csillárokat a tiszanagyfalui Űj Élet vetkezetben. Nádasdi Ferencné a kész csillárokat vizsgálja. (EE) Termelöszőlei. Az anyag- és alkatrész- ellátás akadozása is okozott gondot néhány helyen. A nyíregyházi papírgyárban az alapanyag hiánya jelentős termelés-kiesést hozott. Anyagellátás, minőségi gondok — Az átlag sok mindent eltakar. Melyik az az ágazat, amelyik a legtöbb nehézséggel találta magát szemközt? — A cipőiparban látunk komoly problémákat. A múlt évben is jelentkező anyag- ellátási, piaci értékesítési és minőségi gondokra nem sikerült megoldást találni a legtöbb helyen. Ezért figyeljük különös figyelemmel például a nyírbátori Auróra Cipőgyárnál folyó szanálási eljárást, mert mindenütt azt szeretnénk, hogy gazdaságosan folyjon a termelés. — A kedvező időjárás mennyire segítette az építőipart? — Az enyhe tél valóban folyamatos termelést tett lehetővé az építőipari vállalatoknál, így a múlt évhez viszonyítva igen kedvezőek a számok. Többet jelent, hogy néhány szövetkezetei kivéve elegendő megrendelésük van, rajtuk múlik a termelés eredményessége. — Néhány szót ejtsünk a mezőgazdaságról is. — Az időszerű munkák végzése az előző évekétől jobbnak ítélhető meg. A kedvező időjárást kihasználva szinte folyamatosan végezték a metszést, a szántást, a soros mezőgazdasági munkákat. A téli gépjavítások ütemesen folytak. Van egy új Í smert tény, hogy dédanyáink, ükapáink mindennapi életének szokásait elfedte az idő, már csak könyvtárak mélyén őrzött népszokás-gyűjtemények vallanak a régmúlt idők érdekességeiről. Pedig nem ártana feleleveníteni a régi hagyományokat. Hogyan? Hát így! TUSKÓHÜZAS — Ha a faluban abban az évben nincs lakodalom, no meg a Pestről kitelepített üzem nem fizet nyereségrészesedést, húshagyókedden a pártában maradt lányokkal és a veszteséges üzem vezetőivel tüsköt huzat a népfrontba tömörült lakosság. A legalacsonyabb bérfekve- sű legények tüsköt kötöznek az üzemvezető meg a termelési felelős oldalára, rossz, lyukas edényekkel csörömpölve, ostort pattogtatva, bérlistát lobogtatva végigvezetik őket a falun. A tanácsháza előtt megállnak, tréfás rigmusok kíséretében szociális segélyt kunyerál- nak. Csőd, szanálás esetén a felelősöket gyászhuszár jelmezbe öltöztetik és megtáncoltatják, miközben a pártában maradt lányokat a népfrontelnök, aki egyben a helyi plébános, megtanítja batikolni. .CSATRANGOLÁS — Ha valamelyik helyi vezető — legyen az tanácstitkár, iskolaigazgató, avagy téeszel- nök — cselekedeteivel eltér a kialakult értékítélettől, megsérti a szocialista erkölcsöt, a környék lakói hamvazószerdán, tavaszi sátoros ünnepen, esetleg viVadonatúj népszokásaink rágvasárnap a vétkes háza elé vonulnak kereplőkkel, és gúnyoros kiabálásokkal nyilvánosan kigúnyolják az illetőt. Miközben az általános iskolások kórusa Húzzon össze a vizes görcs kezdetű csúfolót énekli, az ajtóban megjelent ünnepeltet vízzel lelocsolják, pokrócba csavarva kicipelik a csorda- kúthoz, és az ököritatóban megmártják. Ha nagy disz- nóság van a pasas füle mögött, akkor a csatrangolók közül a legerősebbek a községi szippantókocsi tartalmát gúnyos dalok, bökver- sek kíséretében a közös vagyon dézsmálásából épült villa, emeletes ház falára fröcskölik. BORBÁLAÁG — A piac iránt érzéketlen termék- gyártó gazdasági szakemberek decemberben, Borbála-napkor mezítláb, ingben, gatyában kimennek a kertbe, és kilencféle gyümölcsfáról egy-egy ágat törnek. Cédulákra felírják a gyártásra szánt új termékek legfőbb adatait, majd a cédulákat az ágakra aggatják. Azt a terméket kell gyártani, amelynek neve alatt a vízbe rakott ág karácsonyig kizöldül. Ha a termék ennek ellenére nem kel el a piacon, a vezetőt érdemei elismerése mellett áthelyezik a gyümölcsöskertbe. Éjjeliőrnek. GERGELYJÁRÁS'—Ger- gely napján a középkorból ismert szokás folytatásaként az iskolásgyerekek adománygyűjtő körútra indulnak a településen. Házról házra járva, természetbeni adományokat gyűjtenek az iskolamesterek, a tanítók számára. Nőgyógyászok, butikosok, vásározó kiskereskedők, panziósok, szóval a település újgazdagjai előtt a gyerekek tréfás jelenetekkel, a Bibliából vett könyörgésekkel tarkított műsort rögtönöznek, majd lencsét, babot, tojást kapnak ajándékul tanítóik részére. Néprajzos szakemberek jelzései szerint a közeljövőben egyes vidékeken a gyerekek más, ugyancsak „alacsony bérfekvésű” értelmiségi rétegek részére is elkezdik a kunyerálást. REGÖL ÉS — Tél közepén, karácsonykor, újév táján serdülő fiúk, legények és felnőtt férfiak láncos bottal, köcsögdudával, furulyával, gitárral felszerelve szövetkezetről szövetkezetre, intézményről intézményre járva termelésserkentő, termékváltást varázsló köszöntőket adnak elő. A vendéglátó vezetőnek és egész házanépének hathatós munkaerő-gazdálkodást kívánva múltunk nevezetes eseményeit varázslatos történetekben adják elő. Legismertebb hőstetteinket az Évszázad mérkőzése, az Évszázad képlopása, az Évszázad leghosszabb áremelési sorozata, az Évszázad legnépszerűbb bruttósítása címmel elevenítik fel. Gazdag jutalom esetén jósolnak is: szanálásra ítélt szövetkezetek, vállalatok neveit, leváltásra érett vezetők névsorát, a várható áremelések mértékét is bele- daíolják mondókájuk ref- rérvcmywgába. ÁLARCOS ALAKOSKODÁS — Ha a tanácshoz, vállalathoz, szövetkezethez külföldi vendégek érkeznek, programjuk színesítésére a település lakói látványos alakoskodást rendeznek. Megadott jelre betyárnak, cigányasszonynak, kéményseprőnek, koldusnak, bohócnak öltözött munkavállalók és munkanélküliek lepik el a tárgyalótermet, és körülugrándozzák a vendégeket. Nyugati országból jött látogatóknak alkalmilag összetákolt panaszfalnál ■ adakozásra buzdító kolduséneket, kéregető nótát, adósság-átütemező rigmust adnak elő, s a rubelelszámolású' testvérországok küldöttei előtt pedig rongyrázó, dicsekvő szövegeket' kántálnak. Gazdasági körülményeinkről, lehetőségeinkről gyárlátogatás, falubejárás helyett „Bruttó bérért nettó robot, Mindenki lop, én is lopok!” — kezdetű rigmussal adnak tájékoztatást a kíváncsi idegennek. Hadd szédüljön, hadd forogjon! Kiss György Mihály fajta magatartás is az ágazatban : felfokozott érdeklődés jelentkezett a kistermelés iránt. Itt már jobban oda kell figyelni, mert minden vállalkozónak érdemes azzal számolni, hogy csakis a piacra való termelés hozhat hasznot. Vagyis megfelelő szerződéses háttérrel lehet nagyobb arányú kistermelést megvalósítani. Ebben a helyzetben a kereskedelmi és feldolgozó szervezeteket arra ösztönözzük, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a termelés integrálására. — Éppen a mezőgazdasági üzemeknél jelentkezett a legnagyobb súllyal a hitel-szigorítás hatása. Egyáltalán mennyire készültek fel a vállalatok, szövetkezetek a pénzügyi források szűkülésére? — A hirtelen jött szigorítás miatt szokatlanul nagyszámú gazdaságnál jelentkeztek pénzügyi gondok, fizetési problémák, ami a kereskedelmi bankok magatartásának is betudható. Azonban kedvező hatások is tapasztalhatók: javult a vállalati készletgazdálkodás, részben erőteljesebb takarékossággal, részben a meglévő készletek hatékonyabb felhasználásával. A korábbitól nagyobb figyelmet fordítanak a pénzbevételek folyamatosságára, a kintlévőségek behajtására. Kevesebb alkalmazott — Mit mutat a felmérés a foglalkoztatásban? Várható a kedvezőtlen tendenciák felerősödése? — Ha csak azt nézzük, milyen visszajelzést adtak a vállalatok, akkor általában a szinten tartásról beszélhetünk. Azonban érezhető, hogy ezekben a tervekben éppen a megyei sajátosságok miatt túl óvatosan fogalmaznak. A termelés közel felét teszi ki az a vállalati kör, ahol tájékozódtunk. A megnézett 31 iparvállalat közül tavaly 22- nél csökkent a foglalkoztatottak száma, az idén viszont csak 11 jelzi ezt, miközben a gazdasági kényszerhatások, a bértömeg-gazdálkodás a létszámcsökkenést kívánja meg több helyen. Különösen ott jelentős ez, ahol még hatékonyabb termelésre törekednek. így a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyára emiatt csökkenti főleg az alkalmazotti létszámot, a magyar—svájci vegyes vállalatként működő vásárosna- ményi forgácslapgyárnál ezért lesz elég jóval kevesebb ember a rekonstrukció befejezése után. A tartalékok feltárása — Melyek azok a tényezők, amelyek arra utalnak, hogy a vállalatok eredményesen dolgozhatnak az idén is? — A gazdálkodó szervezetek többsége kiemelt figyelmet fordít a tartalékok folyamatos feltárására. így az importanyagokkal való takarékosság, a termelési folyamatok szűk keresztmetszetének oldása, az érdekeltsége fokozása, az energiatakarékosság hozhat eredményeket. Azonban látnunk kell azt is, hogy megyénkben a legtöbb ágazatban elmaradt a jövedelmezőségi színvonal az országos átlagtól. Ezért felméréseink szerint — amennyiben nem változtat működési magatartásán — a gazdálkodó szervek harmada kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem tudja vagyonát gyarapítani. L. B. „Büntetés" — adóval?
