Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-29 / 101. szám
1988. április 29. Színházműsor Több próbálkozás után Veres Lajos irányításával sikerfiit a néptáncot szerető fiatalokat csoporttá szervezni Fehérgyarmaton. A városi művelődési központ öntevékeny művészeti csoportja a közelmúltban több fellépéssel bizonyította élet- képességét. A tervek szerint a május elsejei majálison ismét láthatják az együttest. Csák Háté tárlata Tegnap délután nyitották meg Csák Máté ak- varellista tárlatát Nyíregyházán a Képcsarnok Benczúr Gyula-termében. A történelmi nevet viselő festő, oklevele szerint építőművész, a mai magyar építőművészet ismert alkotója. Ám, hogy az ecsettel is eljegyezte magát, és nem is akárhogyan, erről országszerte megrendezett számos sikeres tárlata is tanúskodik. Csák Máté vásznairól derű árad. A képek az álom és valóság művészi egységét tükrözi. Akvarelljein kristálytiszta színeket használ, leheletfinom rajzai, grafikái meseszerűek. „Izgatja a szépség, pontosabban a szerkesztett rend, mellyel az építész, a festő be tud avatkozni az évszakok menetébe.” Előszeretettel járja a világot és az országot. Több száz útirajzot készít Egyiptomban, Kubában, Svájcban, Finnországban és LengyelUUWs Ibrány: Csák Máté rajza. országban. „Megnyugodni azonban mindig visszatértem a Balatonhoz és az Alföldre” — vallja. A művész Sza- bolcs-Szatmár festői vidékein is huzamosabb időt töltött el, élményeit sok rajzon megörökítette. Ezekből is láthatunk ízelítőt a mostani kiállításon. A legnagyobb mesterek, Egry József és Van Gogh hatása érezhető festményein mindenekelőtt. Az impersszi- onisták látásmódja az övé, művészi világa mégis szuverén, sajátos. Képein az égnek százféle arca van, amelyet színgazdagsággal ábrázol. Ez a színpompa nem valamiféle tarkaságot, hanem a színek és hangulatok játékát jelenti nála. A tárlat május 6-ig tekinthető meg. Ezekben a napokban nincs előadás a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban, ugyanis Kárpátalján vendégszerepei a társulat, A jövő hét elején igazi nagyüzem lesz a színházban, hiszen két újabb darab próbája folyik. Emiatt néhány napig előadásokat sem tartanak. Május 5-én fogadnak nézőket újra, amikor a Józsi című darab kerül színre. Május 6- án Franz Grillparzer Szapphó című darabjának premierjét tartják a Krúdy Színpadon. A színművet Salamon Suba László rendezi, a főbb szerepeket Varjú Olga, Rókusi Károly, Vennes Emmy, Simon Mari, Földi László és Hetey László alakítja. A következő nap, május 7- én szintén premier lesz, ezúttal már a nagy színpadon. Schlanger András rendezésében egy kedves, fiatalokhoz szóló zenés játék bemutatóját nézhetik maid meg az érdeklődők. A darabban fellép a színház szinte valamennyi fiatal művésze. Jubileumi hangverseny A 30 éves Mátészalkai Pedagógus Kórus rendez jubileumi hangversenyt Mátészalkán a 6-os számú általános iskola aulájában április 30-án 6 órától. A kórust Csányi Ottó vezényli. Az ünnepi hangversenyen közreműködik a csehszlovák plesiveci női kar, a vásárosnaményi Liszt Ferenc vegyeskar, valamint Faragó Laura hangversenyénekes és Fasang Árpád zongoraművész. Az ünnepségen emlékplaketteket adnak át. A nyíregyházi evangélikus templomban május 2-án, hétfőn lesz a szokásos hangverseny, amelyen Laborczi Erzsébet orgonaművész Buxtehude, Bach, Frank és Hidas György műveket ad elő. A gyermekkönyvhónap A nyíregyházi Váci Mihály Megy«, Városi Művelődési Központ programjából: Rendezvények: A Jancsi és Juliska című mesejátékot három előadásban játssza május 3-án az Állami Bábszínház. Az Edda együttes koncertezik május 1-jén az Ifjúsági Pairkban. Klubok, körök: A természetvédők, az önismereti kör, a Nyíri ÁFK, és az ásvány- gyűjrtők körének tagjai találkoznak április 29-én. Az értelmiségi klub is ezen a napon tartja foglalkozását. A Kopernikusz kör és a sárospataki diákok köre 30-án tartja rendezvényét. Az éremgyűjtők május 1-jén 8 órakor találkoznak, a gom- bászklub tagjai pedig május 2-án. A kertbarátklub és a főiskolai futóklub május 5- én várja az érdeklődőket. Tánc: Nosztalgia diszkó április 29-én és 30-án lesz, ifjúsági diszkót pedig május 1-jén rendeznek. A pszichológus május 2- és 4-én várja a tanácskérőkéit. Tárlatok: Alexáné Székelyhelyi Edit festőművész kiállítása a Pál Gyula teremben május 2-ig látható. Ezen a napon a fotógalériában nyitják meg Seres Géza fotóművész kiállítását, melynek címe „Napjelek erdélyi kapukon. Egy újabb tárlat nyílik a Pál Gyula teremben. Az Iser- nek munkáiból május 4-től lohni Alkotótelep művészei- láthatnak a tárlatláitogatók ízelítőt. eseményei Folytatódik a május 12-ig tartó megyei gyermekkönyvhónap rendezvénysorozata. A megye különböző városaiban, településein eddig ötven helyen találkozhattak a legifjabb olvasók a meghívott íróköltő vendégekkel. A következő napokban Ágai Agnes költő, Tarbay Ede és Marék Veronika író látogat el megyénk mintegy húsz városába, községébe. Szintén a gyermekkönyvhónap eseményei közé tartozik amatőr gyermekcsoportok bemutatkozása a nyíregyházi úttörőházban május 2-án, valamint az Óvjuk meg bolygónkat címmel meghirdetett természet- védelmi pályázat eredmény- hirdetése. Ez utóbbit a megyei könyvtárban rendezik meg május 5-én 2 órától. Ásványbarát-találkozó és -börze A föld kincseinek gyűjtői találkoznak Nyíregyházán a tanárképző főiskola kerengőjében május 7-én. A második országos ásványbarát találkozóra és börzére több mint száz gyűjtő hozza el féltett kincseit, az ezeregy éjszaka mesevilágát idéző szebbnél- szebb ásványait, kristályait. Az ásványbarátok nagyszabású rendezvényén mintegy tízezer ásvány csodálható meg. A látványos bemutató bizonyára sok új hódolót szerez majd az ásványgyűjtés nemes szenvedélyének. A találkozón több kiállítást is rendeznek, az egyik például Csehszlovákia ásványgazdaságá- ból mutat be ízelítőt. A nyíregyházi Koch Sándor ásványgyűjtő kör tagjainak néhány gazdag gyűjteménye is ott lesz majd a kiállító vitrinekben. Bárki elviheti majd a díjtalan ásvány, kőzet és drágakő határozásra gyűjteményének azokat a darabjait, amelyekről többet szeretne tudni. Természetesen cserére is nyílik majd lehetőség. A legszebb hazai ásványokat és ásványesi- szolatokat külön jutalmazzák. A szervezők a szabolcsi általános iskolák között látogatottsági versenyt hirdetnek, s azt az iskolát, II. ORSZÁGOS XSWNYB/IR/ÍT TAÁKOZÓ ! ÉS BÖRZE NYÍREGYHÁZA 1988. május 7. amelyik a létszámához viszonyítva a legtöbb látogatóval képviselteti magát, tízezer forintos ásványgyűjteménnyel ajándékozzák meg. Nyárra készül Sóstó Első képünkön: A nyárra készülnek a nyíregyházi Sóstón. Takarítják a sétányokat, vágják a füvet, csinosítják a parkokat. A legnagyobb munkák a sza- badstrandnál folynak. Teljesen elbontották az öltözőt, a jegypénztárt és a vendéglátó épületeket. A műemlék jellegű építményt eredeti állapotában építik újjá. A kivitelezést nehezíti, hogy megfelelő faanyagot csak nagy nehézség árán szerezhettek be. A tetőfedéshez szükséges, anyagában színezett palát is csak a múlt héten kapták meg, így csak május végére fejeződhet be a közel 6 millió forint értékű felújítás. Második képünkön: A TI- TÁSZ nyíregyházi kirendeltségének szakemberei a Krúdy szálló előtt szorgos- kodnak. Hét darab kétlám- pás eredeti öntöttvas lámpaoszlopot szerelnek (valamikor is itt álltak). Már a műhelyben elvégezték a szükséges átalakításokat, alsó kábelezést, a kellemes fényforrást biztosító nátrium izzók foglalatának szerelését. Ezt a munkát május elseje tiszteletére a hét végén befejezik, de egy háromlámpás oszlopot csak később állítanak fel. (elek) Az SZMT napirendjén: A műszaki értelmiség érdekvédelme Egy sajátos felmérésre vállalkozott nemrég a szakszervezetek megyei tanácsa mellett működő értelmiségi bizottság a MTESZ-szel közösen: a Szabolcs-Szatmár iparában dolgozó műszaki értelmiségiek körében vizsgálódtak. Azt kívánták felmérni, hogy milyenek ma a megyében a diplomás műszakiak élet- és munkaikörülményei, milyen a hangulatuk, jövőjük. E felmérés eredményeképpen született az az ösz- szegzés. melyet csütörtökön megtárgyalt az SZMT. Tartalmas vita alakult ki a jelentés fölött, jelezvén, hogy napjaink egyik égetően fontos kérdése került napirendre. Mint a felmérés és a hozzászólások sora is bizonyította: a műszaki értelmiség helyzete Szabolcs-Szatmárban az országos átlagnál is hátrányosabb. Ez részben annak köszönhető, hogy megyénkben az ipar csak az utóbbi másfél évtizedben telepedett meg igazán, nem voltak megfelelő hagyományok, tapasztalatok. Zömmel másutt van a jelentős ipari üzemek, vállalatok központja, s ez abban is érezteti hatását, hogy csekély azoknak az üzemeknek a száma, ahol valódi kutatófejlesztő munka is folyhat. Nem eléggé ösztönzők a lehetőségek a műszaki szakemberek továbbképzésére, továbbtanul ására — hangoztatta több hozzászóló —, az üzemmérnökök közül például kevesen vállalkoznak magasabb végzettség megszerzésére. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a további tanulmányokra helyben nincs lehetőség. Szakmai szempontból az is nagy hátrány, hogy kevesen' beszélnek idegen nyelveket. A bérekről is sok szó esett. Elszomorító tény: megyénkben a - műszaki szakemberek átlágos fizetése több ezer forinttal elmarad az országos jogainak bővítését látnák jónak. A szakszervezetek megyei tanácsa egyetértett azzal, hogy a mozgalomnak meg kell találni azokat a kereteket, melyekben az értelmiség — köztük a műszakiak — szakmailag és területileg is igen differenciált érdekei megjelenhetnek, érdekvédelmük, képviseletük a mozgalom keretein belül érdemben megoldható. Szorgalmazzák továbbra is a szakszervezetek, hogy a vállalatok saját lehetőségeken felül központilag is támogatást kapjanak a műszakiak anyagi megbecsülésének javítására, de — mint ez egy felszólalásban elhangzott — az üzemek kapuin belül sok a tennivaló szervezésben, szemléletben egyaránt. Ahogyan egy hozzászóló mondta: „a műszaki szakemberek önbizalma, önállósága, aktivitása igen sokat jelenthet a mai gondok megoldásában”. átlagtól. Ez az oka annak, hogy igen sokan vállalnak különféle pluszmunkákat — a mezőgazdasági kistermeléstől az alkalmi munkákig. A fiatal, pályakezdő mérnökök helyzete még nehezebb: erkölcsi és anyagi megbecsülésük alacsony, lakásra alig- alig van kilátásuk anyagi helyzetük miatt. A szakszervezetekről a megkérdezettek nem nyilatkoztak hízelgőén: sokan úgy vélték, hogy érdekeiket nem képviselik igazán. Ezért hangoztatták többen is, hogy önálló mérnökszakszervezet megalakítása lenne a célszerű. Mások műszaki kamara alakítását, illetve a MTESZ Tungsram: f& szempont a jó minőség ÍHEnwÍ!sDMS!!w| (Folytatás az 1. oldalról) A Tungsram RT kisvárdlai Fényforrásgyára „Kiváló Gyár” M'tüntetéslhen részesült. A csütörtöki ünnepségen Csatári Zoltán, a Tungsram RT kfcvárdiai Fényforrásgyárának igazgatója beszédében többek között a következőket mondta: 1987-es termelési év kiemelkedő eredményiekkel zárult, a gazdálkodás sokat javult, a kioAlaktíva megfelel a szigorodó feltété léknek. A gyár termékszerkezete jelentősen változott: a fényforrás- gyártás aránya tovább nőítt és elérte az össztermelésem belül a 75 százalékot. A korábbi évek fejlődése folytatódott, ami idén .a termelés 9 százalékos felfu/tását jelentette. Közel 100 millió forinttal több árbevételt értek el és a tőlkés árbevétel meghaladta a 320 millió forintot, a tőkés export az elmúlt évben- 35 százalékkal nőtt. a gyár igazgatója oesziece- ben utalt az elmúlt évi gondokra is. Fokozott figyelmet fordítanak az autógyári pia- cokira kerülő termékeik minőségi színvonalának javítására. Az idei esztendő új gazdálkodási feltételei, valamint a -módosított szabályozórendszer nagy kihívást jelent a gyárnak. Kiemelt feladatuk a költségcsökkentési program végrehajtása, a minőség javítása. A kísivárdai gyér a Kiváló Gyár cím mellé elnyerte a hazai gyárak közül a kollektíváik részére meghirdetett „legjobb terme,lést! művelődési közösség” címet, és az ezzel járó százezer forintos pénzjutalmat. Ez alkalomból kiváló munkáért miniszteri kitüntetésben részesült: Rogány Ferencné, Szeles Béla, Szarvadi Antal. A vállalat kiváló brigádja címet a Kossuth Lajos nevét viselő brigád- nyerte el, melynek vezetője Kulcsár István.
