Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-23 / 96. szám

HÉTVÉGI MELLÉKLET 1988. április 23. Kovács Mari lovole Párizsból Romantikus a divat Káprázatosak, bámulatosak és izgatóak a .párizsi nagy divatházaik legújabb divat sze­rint készült koLLekcióinak modelljei. Az elmésen k.iftmdái't „Latinos” párizsi divat szerint a szoknyáik olyanok, mint a tenger felikavart hullámai — habosaik, tornyosak, fodrozva kavarognak, „Lüktetnek”. Nemcsak az igen rövlid szoknyák, de a .mély „rászedő” dekol­tázsok is felizgatják az érzékeket... A ruhák nagyon nőies és szexis szaibásúak, legtöbbször gilökrtis, fodros, rakott vagy pliisszé szoknyával, .különféle méretű gallérral, napozó vagy csupasz vállal ingkézelős .vagy rövidabb-hosszabb puffos ujjal. A darázsderékú modelleket fűzős megoldással is ékesítik. A boleró, a derékig érő kabátka, a testre szabott 7,8-os kabát és a hosszú 'kabát sokkal nőiesebb vonalakkal készült, mint eddig. Az 1988 tavaszán és nyarán az együttesek divatosak. Például: hosszú bő szabású panltallck és testre szabott blézerek, nagy kalapokkal, turbánokkal, fodros, pliszés rö­vid és bő szoknyákkal, romantikus blúzokkal, felsőrészekkel. A vonalak: éli virágkorát a szoros .mellirész, a szexisen szűk és bő miniszoknya. A derékvonal legtöbbször a he­lyén van. de láttunk empine (mefll alatt vágott) vagy ejtett deréfcú szabást is. Az anya­gok : könnyű szövésű nyári gyapjúk, pamutszovetek, csodálatos, könnyű, repü'lö, húzott, raff olt, pl'iszérozott tiszta selymek, limprimék, shantumgök, csipkék, taftak, organzák, muszlinok, selyemkreppek. Mind az élénk, .mind a pasztellszínek csoportjában sok az egyszínű .kelme, de e sze­zon ismét a pöttyös, a virágos és a csikós — vízszintes és függőleges — minták nyara lesz, a tűz, a virág, a gyümölcs színekkel gyönyörűen összehangoílva. Arány gombok, fehér csipke- és pikégaUérők világítják meg a sötétkék-tfekete klasszikus eleganciát. Az esti divat tűzijátéka a csillogásnak, a fénynek, a színeiknek. A káprázatos éjszakai diva­tot nevezhetjük fodartengemék, csipikeóceannak, melyekben a naramcsszín tüzes lesz, a zöld nem sápadt, a rózsaszín elveszíti szégyenlős árnyalatát, a kék kivirít, a barackszín megérik. A spanyolos formák mellett a bimbó, a káposzta, a labda, a virág, a leveles, a galamb vonalú ruhák egyik-másik darabja nemcsak bámulatos, de agresszíven nőies. Különleges kiegészítők: gondola és Aladdin lámpája formájú cipők, cémaspulnihoz hasonló színes fasardkkal. Egzotikus és mulatságos nyári bizsuik, gyöngyiböl-csigából- ks^y lóból össze Váró zs olva. Csipketáska és kesztyű. Locsoló alakú, zöld rétikul, lepke- kliipsz, színes változatokban a szoknyára is rátüzdelve, ezüsit bizsuk a szaLmafcalapokon. NINA RICCI: Koktélruha fehér alapon pi­ros és fekete szegfűmintás pikévászonból. GUY LAROCHE: Táncruha smaragdzöld taftból fekete tüllel beborítva, alul fekete fodorral. A feltűzdelt rózsák fukszia, kék és zöld színűek, s a hímzett levelek sötét­feketék. _______________________________________________________/ TED LAPIDUS: Nappali ruha — sárga flanellből és fekete alapon sárga teniszcsí­kos anyagból összekombinálva. JEAN-LOUIS SCHERPER: „Sziroraruha” orgonalila könnyű organza anyagból. A maradék ennivalót kidobni vétek, azonmód megmelegíteni nemtörődömségre valló cseleke­det. Mit lehet kezdeni azzal a haszontalannak tűnő és többnyi­re kevés resztlivel, ami főzés közben (például a panírozásnál) vagy netán elkészített ételként, (pörkölt, galuska, főtt krumpli stb.) megmaradt? A megoldás egyszerű: gyarapítva, átalakítva újból fel lehet tálalni. Mert ahol nem égből hull a pénz, ott sem­minek nem szabad kárba vesznie. Kezdjük a hasznosítási tudni­valókat a főzés során előálló többletek tartalékolásával. Ehhez fedeles vagy befedhető kis té­gelyekre, tartályokra lesz szük­ségünk. Célszerű tehát az otthon tárolható fagylalt kis tégelyeit használat után elmosva össze­gyűjteni, a vajas dobozokból úgyszintén néhányat eltenni. Ha például vöröshagymából csak fél fej szükséges az étel ízesítéséhez, a maTadékot vágott felületére fektetve a lezárható dobozban, hűtőben tárolva napokig tarta­lékolhatjuk. A panírozásnál ki­maradt tojást is vétek kiönteni. Tegyük lezárható dobozba, csep­pentsünk a tetejére olajat, és a legközelebbi fasírthoz nem kell tojást feltörni, ott a maradék. A nyakunkra savanyodott tej­ből kitűnő túrógombóc készülhet olyképp, hogy a tejet hagyjuk teljesen megkocsonyásodni, azaz megaludni. Az aludttejet lábosba öntve, lefedett lángon —, hogy le ne kapjon — addig hevítjük, amíg ki nem csapódik a túrója. Akkor megsózzuk, és a liternyi tejhez 24 deka búzadarát perge­tünk állandó keverés közben. Ha a massza a lábos szélétől már el­válik, hűlni, dagadni hagyjuk, majd a margarinban megpirított zsemlemorzsában meghemperget- jük a vizes kézzel gombóccá for­mált túrós masszát. Tejfölből is többnyire elég fél- pohájmyi. Ahhoz, hogy a másik fele felhasználható maradjon, a záró fóliát úgy vágjuk a pohár három oldalán, hogy visszahajt­ható legyen, vagy tépjük le tel­jesen, a poharat pedig alufólia négyzettel légmentesen takarjuk le. Lényeg, hogy felezés előtt a tejfölt jól felkavarjuk, és a po­hár oldalairól a maradékot le­szedjük, nehogy gusztustalanul odaszáradjon. Petrezselyemből sem kell több­nyire teljes csokornyi. Csak annyit mossunk meg belőle, amennyit rögtön felhasználunk. A többit mosás nélkül göngyöl­jük szorosan alufóliába, és úgy tegyük a hűtő leghidegebb pol­cára. Így körülbelül 10 napig friss marad. Az elkészült ételek maradékai közül a húsosak a legbecseseb­bek. A sertés- vagy marhapör­költ el nem fogyott néhány koc­kája különösen akkor lehet re­mek új étel alapja, ha a szaftjá­ból bőségesen maradt. Nos, a húskockákat daráljuk le, és da­ráljunk hozzá kevés füstölt sza­lonnát is. Készítsünk krumplis- tésztát. Nyújtsuk ki, szabjunk belőle négyzeteket. Közepére annyit tegyünk a szalonnával át­darált húsból, hogy hézagmentes gombócokat formálhassunk. A gombócokat főzzük ki lobogó sós vízben. A. pörkölt levét sza­porítsuk meg kevés tejföllel és piros arannyal. A leszűrt gom­bócokat tegyük a lébe, és ro- tyogtassuk meg benne. Finom ebéd lesz belőle. A megmaradt galuska ugyan­csak átalakítható. Kikent tűzál­ló tálba terítve, rétegenként re­szelt sajttal megszórva, tejföllel meglocsolva, forró sütőben át­sütve finom vacsoraként tálalha­tó. A fel nem használt, el nem fo­gyott, héjában főtt burgonyát úgy lehet vaesorára átalakítani, hogy apró kockára vágva zsira­dékban szép pirosra sütjük, és mennyiségétől függő felhabart tojást öntve rá addig hagyjuk a tűzön, amíg a tojás a burgonyát megköti. Savanyúval tálaljuk. Sok családban eleve maradék a levesben kifőtt hús, mert a többnyire szálkás leveshúst a kosztosok nem akarják elfo­gyasztani. Húsleves viszont nem­igen készülhet hús nélkül. No, de nem lehet-e főtthúsmaradék nélkül húslevest készíteni? Le­het. A húst, a zöldségekkel, a vörös- és fokhagymával együtl nyersen ledaráljuk. Közzékever­jük a leveshez használatos szo­kásos fűszereket, púpozott evő­kanálnyi búzadarát és egy egész tojást. Ezt jól összedolgozzuk, és annyi lobogva forró, megsózott vízbe főzzük bele kis gombócok­ká formálva, amennyivel a húst, zöldséget tennék fel főni. Gyön­gyözve körülbelül 45 percig főz­zük. Zamata töményebb lesz, mint a hagyományosan főtt le­vesé és a hús, a zöldség mint finom betét, és nem mint „nyög­ve nyelő” kerül a tányérba. Ny. A. Valószínűtlennek tűnhet, pedig való, hogy az ősembernek előbb volt függönye, mint ablaka, vagy bármiféle kezdetleges bú­torzata. A barlangja nyílását fedte be állatbőrrel, egyrészt, hogy álcázza, másrészt, hogy a hidegtől, melegtől védje. Később is — amíg uralkodóvá nem vált az üvegablakos építészet — min­dig az ajtók elé és mögé erősí­tett, sűrű szövésű, dúsan redő­zött függönyök tartották hidegen vagy melegen a helyiségeket. Az üvegablakokkal a függöny funkciója és helye megváltozott. Elsősorban az lett a feladata, hogy az üveg elé erősítve meg­akadályozza a lakásba való sza­bad belátást, kirekessze, illetve csak szűrve engedje be a külső fényhatásokat. A lakáskultúra fejlődésével együtt kialakuLt a függönyök díszítő jellege is. A csipke, tüli, gitter s általá­ban a laza kézi szövésű függö­nyök ugyan némileg akadályoz­zák a belátást az ablakon ke­resztül, és csinosítják a helyisé­get is, de a külső fény- és hang­hatások ellen nem védenek. E kellemetlen ingerek erősödésével indult kibontakozásnak az úgy­nevezett sötétítő függönyök di­vatja. A függöny azért érdemli meg. hogy foglalkozzunk vele, mert sokan megfeledkeznek arról, hogy a függönyöket nem lehet „függetleníteni” a helyiség össz­képétől, a szoba színeitől, stílu­sától, a szőnyegek, a bútorhuza­tok kelméjének jellegétől, min­tázatától. A függöny csak akkor nyújthat kellemes látványt, ha Restaurálás — régi módon Rómában a savas esőtől megtá­madott építményeket olyan be­vonattal igyekeznek „meggyógyí­tani”, amelyeket az ókorbáh használtak. Ennek receptje már id. Plinius (i. sz. 61—114) Naturá­lis história című művében is elő­fordul. Eszerint közönséges me- szet összekevernek sovány te­héntejjel, s a keletkező pépet egyenletesen márványfelületre juttatják. Ez a bevonat, amely megvédi a márványt a korrózió­tól és az időjárás viszontagsá­gaitól, csaknem átlátszó és egyenletes színű, nem támadja meg az alapanyagot, s bármikor eltávolítható vagy megújítható. A rómaiak szívesen alkalmaz­ták ezt az eljárást. Több olyan oszlopon, amelyeket az utóbbi évek restaurálási munkálatai so­rán — sok évszázad óta először — alaposan megvizsgáltak, tucat­nyi ilyen bevonatot találtak, s alatta a márvány ugyanolyan ép volt. mint kétezer évvel ezelőtt. Ennek az ősi eljárásnak az új­rafelfedezése együtt járt azzal, hogy a márvány tartósítására használt műgyanta rosszul vizs­gázott. A természetes kő a mű­gyantabevonat alatt nem tudott lélegezni miközben mégis „dol­gozott”, s e bevonat az idők so­rán csúnya piszkos színt is öl­tött. teljesen összhangban van a lakás egyéb berendezési tárgyaival: a bútorhuzattal, a szőnyeggel, a térítőkkel, de még a bútor stílu­sával is. A brokát sötétítő függöny ko- rabeliséget színlelő fényével és mintázatával stílbútorhoz illik, sőt kölcsönösen növelik egymás hatását, ha színük, mintájuk egyáltalán nem, vagy csak ár­nyalatokkal tér el egymástól. A brokát alá bizony nem nejlon vagy más műszálas csipke, ha­nem vízszintes redőkbe szedett tüllfüggöny kívánkozik. Tarkán mintázott lenvászon sötétítő, és hozzá ritkás, szinte minta nélküli kézi szövésű háló­függöny ott hat dekoratívan, ahol a bútor huzata mintázatlan durva vászon vagy bőr. Ahol a garnitúra bevonata többszínű és mintás, emellett a szőnyeg is önálló képet ad, elő­nyös, ha a sötétítő teljesen min­tázatlan szövet — alatta fehér csipkefüggönnyel — és a söté­títő színe nagyjából egyezik a bútorhuzat alapszínével. A pasztellszínű, tompa fényű ripszselymek. a mélybarna ne­mez- vagy posztófüggönyök ka­méleonként alkalmazkodnak a környezethez. Érdemes szót ejteni a függö­nyök fazonjáról is. A rojtok, bojtok nélküli, az ablak széles­ségének kétszeres méretű redő- zése az elegáns. A karnisra csak akkor kerüljön vízszintes drapé­ria, ha annak lelógó oldalszár­nya is van, különben befejezet­len, félmegoldás. A függöny ne hívja fel a figyelmet magára. „Függetlenített” függönyök „Tavasz” jeligére, Nyíregyhá­za: Negyvenöt éves asszony va­gyok. Bőröm már kissé pety­hüdt, ráncosodik. Kérem adjon tanácsot, milyen gyümölcs és zöldségfélékből lehet szépítő pakolást csinálni, illetve mi mire való. Barátnőimmel együtt erről is szeretnénk olvasni a lapban. Van köztük zsíros, nor­mális és száraz bőrű is, nekik is kellene „szépségrecept”. Az arc szépségét mindenek­előtt a szervezet belső álLapota, és a kor határozza meg. Min­denkinek tudnia kell, hogy a szépségreceptek nem adják vissza a fiatalságot, csupán se­gítenek a bőr megújulásában. Jóformán mindenféle konyhai nyersanyagot fel lehet használ^* ni pakolásra vagy tonikként, mert ásványi anyagokat, kü­lönféle illóolajokat stb. tartal­maznak. Zsíros arcbőr ápolásá­ra az uborka, paradicsom, na­rancs, eper alkalmas) ezek most már kaphatók, illetve nem sokára kaphaitók lesznek). Uborka: frissen kicsavart le­ve toniknak kiváló. Karikákra vágva. illetve pépesen pedig arcpakolásnak alkalmazható, mert frissít, hidratál, táplál. Paradicsom: csak frissen használható fel, kicsavart levő­vel áttöröljük az arcot, nyakat, dekoltázst. A levét felhaszná­lás előtt finom szűrőn átszűr­jük. (Érzékeny bőrtípusúaknak nem szabad használni, mert sa­vas.) Fokozza a vérbőséget és frissíti a bőrt, pakolásnak azonban nem alkalmas. Narancs: szintén a levét hasz­náljuk fel toniknak, de bele­keverhetjük a krém ükbe is, ám akkor a krémet ajánlatos hűtőszekrényben tartani. Eper: mélyhűtötten nem al­kalmas, csak frissen. Villával összetörjük, levét átszűrjük és tonikként használjuk. Húsa összezúzva krémekhez kever­hető. Mivel A-vitamint tartal­maz nagyobb mennyiségben, ezért táplálja az arcbőrt. Normál bőrtípushoz a tavasz- szal kapható zöldségek, gyü­mölcsök közül az uborkán kí­vül az édeskáposzta, paprika és spenót használható föl szép­ségápolási célokra. Káposzta: összezúzzuk, vagy összeturmixoljuk a jól megmo­sott leveleket, levét kicsavar­juk és azzal töröljük át az ar­cot. Megpépesített húsa pako­lásnak is jó. Paprika: ugyanúgy használ­ható mint az édeskáposzta, de felhasználás előtt alaposan meg kell mosni, ereit kivágni. Ha csak enyhén csípős, már akkor se használjuk föl. Spenót: főleg nyugtató hatá­sa van. A leveleket megmos­suk, villával összetörjük, a le­vet átszűrjük, úgy alkalmaz­zuk toniknak, de jó külön arcpakolásra is. A száraz érzé­keny bőrűeknek a burgonyát és almát ajánljuk. Burgonya: a legjobb nyersen megreszelni, és tejszínnel, vaj­jal, vagy megszokott krémünk­kel arcpakolást készíteni belő­le. Nyugtatja a bőrt, gyulladás- csökkentő és egyben frissítő hatása is van. Alma: csak frissen megre­szelve (és természetesen meg­hámozva) használjuk. Ha túl sok a leve, akkor krémmel, rozsliszttel vagy búzacsírával elkeverve használjuk arcpako­lásnak. „Kismama” jeligére: veszé­lyeztetett terhes vagyok, már három hónapja fekszem a nő­gyógyászaton, és döbbenettel figyelem, hogy a szülés előtt álló kismamák nagy része do­hányzik! Van olyan, aki na­ponta tízszer, tizenötször ki­megy a vécébe füstölni. Én magam szintén dohányoztam, de amikor megtudtam, hogy teherbe estem, azonnal eldob­tam a „koporsószeget”. No persze, mondanom se kell, az itt lévő orvosok jó része maga is dohányzik, ha nekik is le­het, nekünk miért nem? — ez­zel érvelnek a többiek. Az or­vosnak nem kellene példát mu­tatnia? Sajnálom, hogy nem közölte velünk, melyik városunk nő­gyógyászatán tapasztalta ezt. Az orvos az egészség őre, ezért példát kellene mutatnia a többi embernek, különben nem hisz­nek neki, ha az ellenkezőjét mondja annak, amit cselekszik. A dohányzás káros hatásairól megrendítő tényekkel számolt be dr. Czeizel Endre a nemrég vetített tévésorozatban, én nein sorolom föl a káros hatásait, de azt a kismamát mélységesen elítélem, aki felelőtlenül és bű­nösen mérgezi a cigarettával önmaga utódját. És azt az or­vost is, aki rossz példát mutat a betegeinek. KM Maradékok felhasználása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom