Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-23 / 96. szám

1988. április 23. Kelet-Magyaronzág 3 Jegyzet Gesztorok vagy gengszterek? A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEK társulásainak jogi szabályozása jócskán lema­radva kullog a való élet mögött — mondta a tsz- szövetség elnökségének ülé­sén Mészáros János, a kál- lósemjéniek elnöke. Ügy hatottak szavai, mint ami­kor követ dobnak a vízbe — alig akartak elülni a vi­ta hullámai. Hozzátett még egy költői kérdést, misze­rint ezt is a szövetkezeti mozgalomnak kell megol­dani? Szó se róla. gőzerő­vel folyik az országban a társulási törvény felülvizs­gálata és újraalkotása, ami annál is inkább időszerű, mivel például a Medicor a napokban múlt századi pa­ragrafusok alapján szabdal­ta magát konszernné. A megye 117 gazdasága közül mindössze kettő nem tagja valamilyen társulás­nak, és ez ékes bizonyítéka annak, hogy a közös fellé­pés erejét bizonyítani telje­sen felesleges. A mikéntje azonban számokkal körül nem írható erők, és a szo­kásjog úgyszintén íratlan törvényei miatt meglehető­sen homályos. Leitner Ist­ván, a nyíregyházi Ságvári Tsz elnöke szerint sokszor gyanakvás fogadja a társul­ni akarás szándékát, ők maguk több sikeres együtt­működés hasznán osztoz­nak, de emlékezetes né­hány eset, amikor a javas- lattevőt úgy fogadták, mint­ha lépre akarta volna csal­ni a másikat. VAN-E OKA A FÉLE­LEMNEK? Az ülésre elő­készített írásos anyag név nélkül felsorol néhány pél­dát arra, hogy igen. Hosszú László titkár még csak nem is megyei történetből kifo­lyólag idézett valakit, aki feltette a kérdést: „A tár­sulásban a vezető és irányító, legtőkeerősebb tag gesz­tor vagy gengszter?” Játék a szavakkal, de véresen ko­moly mégis, amiről szó van. Hogy lehet az, hogy a tár­sulás és a gesztor által kö­zösen üzemeltetett targon­cákat mindig a társulás számlájára javítják? Mi le­het az oka, hogy a „segít­se az erős a gyengét” moz­galom keretében együttmű­ködő egyik gazdaság — a gyenge — pereli a másikat, majdnem egymillió forint megfizetéséért? Miként ke­rül a gesztor számlájára olyan központi juttatás, amely a társulást illetné? Hogy kap az ilyen pénz még a megyén kívül pánt­likát, ami virágnyelven azt jelenti, hogy a megye nem szólhat bele abba: ki kap­ja. Aztán a nyereség-visz- szaosztások ... Hogy fino­man fogalmazzunk: itt is minden szentnek maga fe­lé hajlik a keze. Korán felismertük-e a társulásban rejlő lehetősé­geket, miként az előterjesz­tés leírva tartalmazza, vagy későn, ahogy végül is meg­kérdőjeleződött? A megye termelőszövetkezeti társu­lásai döntő módon járultak hozzá azokhoz az eredmé­nyekhez, amit végül is ma­gunkénak tudhatunk. A jö­vőben is könnyebben jut­hatunk általuk fejlesztési pénzekhez, vagy ha nem kapunk, mert véknyabban csörgedez, megmarad az erők egyesítésének előnye. Most, amikor a társulási törvény érdemi alakulásába még bele lehet szólni — a Teszöv is részt vesz a mun­kában — mindenképpen be­le kell szőni bőséges ta­pasztalataink összes tanul­ságát. Ha szétnézünk sző­kébb hazánkban, láthatjuk: akik vitték valamire, mind összefogtak valakivel. Tör­ténetükben pedig megtalál­hatók azok a buktatók, amelyeket könnyűszerrel el lehetett volna kerülni. A BOLDOG ÖSSZEFO­GÁS idején, vagyis az ele­jén meglehetősen gaválléro- sak a résztvevők, utána sem mindig kötik le magukat „holmi formaságokkal”. Van olyan társulás, amelynek tagjai nem is emlékeznek az utolsó igazgatósági tanácsi ülésre. Az ellenőrző bizott­ság összetétele és hatásköre sokszor olyan, hogy enyhén szólva nem állhat hivatása magaslatán. A bajok pedig sokasodnak a felszín alatt, míg végül, amikor kipattan­nak, jogász legyen a tal­pán, aki kibogozza az igaz­ságot. Érthetetlen, hogy az alapozáskor, majd magában a társulási életben miért nem vonnak be külső, füg­getlen szakértőket — jogá­szokra gondolunk. Miért nem adnak több munkát mindjárt a Teszöv jogi iro­dájának? Egyáltalán: olyan társulási szellem, és ennek megfelelő törvény kellene, hogy a címben jelzett sza­vak így, egymás mellett ne fordul janak elő ... Csik Sándor Mindezeket, vagyis az el­ső negyedév tapasztalatait Gorond Tibor, a Szabodcs- Szatmár megyei Adófedügye- lőség közgazdasági és in­formációs osztályának veze­tője összegezte. Számla nélkül nem megy — Az új adótörvény be­vezetése után az egyéni vál­lalkozók, szellemi foglalko­zásit és egyéb értékesítést végzők kaptak adószáimoit. Enélkül ugyanis nem tud­nak számlázni és nyilván­tartást végezni. A megyé­ben 11 ezren kapták meg az adószámot, ők szabály­szerűen végzik munkájukat. 1800-an nem küldték vissza a nyilatkozatukat, többségük adófizetés nélkül folytatja továbbra is működését. Szá­múikra egy idő után lehe­tetlenné válik a munka, hi­szen vásárláskor, eladáskor számlát kér mindenki, ne­kik pedig nincs. A majd­nem 13 ezer vállalkozó adat­ellenőrzése óriási munkát adott a felügyelőségnek. Ren­geteg pontatlanságot, félre­értést kellett tiszáZnunk, de még most is jönnek hoz­zánk kérdéseikkel, amikre vagy személyesen, vagy írás­ban válaszolunk. A legnagyobb problémát a naplófőkönyv vezetése, eleinte ennek hiánya okoz­ta. Most már lehet kapni a nyomtatványellátónál. A ki­lalkozak? — A törvény egyértelmű­en leírja, mit hova kell köny­velni. Az a baj, hogy ezt nem olvassák el a vállalko­zók, és hangoztatják, hogy nem értik, közben régi pénz­tárkönyvet és egyéb nyil­vántartást vezetnek, ami sza­bálytalan. Pedig március el­sejétől minden egyéni vál­lalkozónak január 1-iig visz- szamenőleg naplófőkönyvben kell vezetnie kiadásait és be­vételeit. Egyre jobban rájön minden vállalkozó, hogy ezt el kell fogadni. A kérdések között továbhra is szereped olyan tétel, amit egyszerű­en nem tudnak hova köny­velni. Ilyen a napidíj, ami termelési és kezelési költség k;özé tartozik. Adóelőleg — pótlékkal — Kik kaphatnak felmen­tést a naplófőkönyv vezeté­se alól? — Kivételes méltánylás esetén idősek, vagy minimá­lis jövedelemmel rendelke­zők, akik sokszor a minden­napi kenyerüket a vállalko­zásból származó alacsony jövedelemből veszik meg. Nekik egyszerűsített nyil­vántartást kell vezetni, egy­más alá felsorolják a be­vételeket és kiadásokat. — Április 20-dg kellett be­fizetni magánszemélyeknek a személyi jövedelemadó, míg egyéni vállalkozóknak a vállalkozási adó első ne­gyedévi előlegét. Milyen for­mában és mennyi ez az összeg? — Magánszemélyeknek a nem jogi személytől szár­mazó jövedelem húsz száza-, téka, míg a vállalkozói adó 25 százalék. A naplófőkönyv alapján az első negyedéves eredményt száiflítja ki a vállalkozó, s ez után fizet. Az OTP-nél és a bankok­nál elszámolási számlán át­utalási megbízással, a taka­rékszövetkezeteknél posta­utalványon adhatták fel az adóelőlegét. Még nem tud­juk teljes pontossággal, Gondot okozott az év első három hónapjában az egyéni vállalkozóknak a naplófőkönyv vezetése, a számlázás és az új adózási forma. Ezt tovább bo­nyolította az általános forgalmi adó bevezetése és a magánerős építkezéseknél annak a visszatérítése. Az adófizetők kételkednek abban is, hogy a borravalós foglalkozásúak vajon fognak-e adót fizetni, és ezt hogy állapítják meg? töltését is megértették a vál­F elhős az ég a propagan­da égboltján. Különbö­ző ideológiai homályok, értékzavarok, zsákutcák, dog­mák nehezítik a tisztán lá­tást. — Pedig világosságra van szükségük az embereknek, hogy aktív cselekvésre tud­juk serkenteni őket. A re­form ideológia nélkül elkép­zelhetetlen — jegyzi meg Harcsa Zoltán, aki az orszá­gosan jó hírnévnek örvendő nyíregyházi Bánki Donát Szakközépiskola párttitkára. Neve közismert és becsült országszerte. Korábban ki­váló labdarúgó volt: nyolc esztendeig rúgta a labdát, nem is akárhogyan. Az ak­kor még sok-sok örömet szer­ző, NB I B-s Szpariban volt jobbszélső. Ám a sikeres lab­darúgó érdemeket szerzett vezető testnevelő tanárként is. — Négyszer nyertünk or­szágos labdarúgó-bajnoksá­got a középiskolák között — mondja. Olyan kiváló sportemberek kerültek ki a keze alól, mint Bakosi Béla európai hírű hár­masugrónk, Szűcs József, a Tanár űr a jobbszélről válogatott kosárlabdázó, Kő­szegi György, a súlyemelő, Stefán László, a gerelyvető, Máté János, röplabda-váloga­tott játékos és sokan mások. Harcsa Zoltán sikeres párttitkár is: e megbízatást közmegelégedésre két évti­zede tölti be. Húsz esztende­je áll katedrára felnőttek elé is. Pártpropagandista. Tagja a pedagógus-pártbizottság­nak. Rengeteg az elfoglaltsá­ga. Ebben a rangsorban azon­ban propagandistamunkája, az oktatás-nevelés az első. Nős, két gyermek édesapja, felesége vezető óvónő. Szókimondásáért, nyíltsá­gáért, őszinteségéért, példa- mutatásáért tisztelik és be­csülik. Még emlékeznek rá, annak idején távollétében választották kollégái az szb- titkári tisztségbe. Elvállalta. Végezte tisztességgel. Bizalom emelte újra és is­mételten a párttitkári funk­cióba is. — Legfontosabbnak tar­tom a munkában és a magán­életben is a 'példamutatást. Ez a legjobb propaganda. A propagandistának különösen e nehéz időszakban van kulcsszerepe. Főleg személyj- .ségétől, példaadásától, felké­szültségétől, nyitottságától és őszinteségétől függ: meg tud­ja-e értetni, amit akar? El tudja-e fogadtatni, amit sze­retne? Ez most különösen fontos, amikor a párt veze­tő szerepének a megújulásá­val politikájának, propagan­dájának a megújulása is ér­tendő — magyarázza. Irodája a tornaterem mel­lett van: az előtérben sport- felszerelések, a polcokon, a falakon díjak, kitüntetések sora. Diákok jönnek, s a ta­nár úr útbaigazítja őket. Idejének jelentős részét a diákokkal tölti. Közöttük töl­tődik fel, tőlük kap új erőt, de ő is igyekszik kitartásra nevelni. Tudja: csak egyszer kell feladni, s akkor oda a tekintély. — Valahogy így vagyunk most a propagandával is — példálózik. — Kétségtelen: sokkal nehezebb a helyze­tünk, de tovább nem késle­kedhetünk. Ki kell állni, vál­lalni a „veszélyt”. Be kell is­merni tévedéseinket. Azt is el kell mondani, hogy nem volt a szocializmusnak olyan „kaptafája”, amit csak le kell akasztani a szegről, és alkalmazni a mi valóságunk­ra. Ez sokkal bonyolultabb. Úgy gondolom, hogy ész ér­veket, bizonyítható (!) reali­tásokat kell adnunk, ha of­fenzívába akarunk lendülni a propagandamunkában. Maga elé néz, elgondolko­dik, aztán szenvedélyesen folytatja: — Frázisokkal, képtelensé­gekkel nem lehet meggyőzni az embereket. Hol vannak már a rothadó kapitalizmus­ról és másról vallott néze­tek? Fontos, hogy ne illúzi­ókra épüljön a propaganda, hanem a megújulásra mindig képes, tudományosan megala­pozott marxizmusra—leniniz- musra. Ha dogmákká váltak a tételei, akkor arról mi te­hetünk elsősorban. Bátran el kell vetni bizonyos, az élet ál­tal nem igazolt nézeteket. A régi beidegződésekkel pedig szakítani. Újraértelmezni a klasszikusok tanításait. Ha képesek leszünk rá, hatékony lesz a propagandánk, ha nem, ez mindaddig késlekedni fog, amíg meg nem újulunk — el­mélkedik. Szavaiból, elkötelezettségé­ből úgy ítélem: propagandis­táink zöme képes erre. Al­kalmas és felkészült. S még csak arra sem vár, mit mon­danak felülről. Igyekeznek Harcsa Zoltán tanár úrhoz hasonlóan cselekedni. Farkas Kálmán Vezérlő­pult Kül- és belföldi pi­acra készül röntgen- berendezésekhez ve­zérlőpult a MEDICOR vásárosnaményi üze­mében. Képűnkön: Maczinkó Lászlón« NEO Diagnomax kap­csolóasztalt szerel össze. (Farkas Zoltán felvétele.) mennyi adóelőleg folyt be, de akik elkéstek, pótlékot fizetnek! Az összeget az adó- revízió ellenőrzi, ötéves cik­lusban valamennyi vállal­kozó számláit átvizsgáljuk. Hétmilliót visszakaptak — Egyesék nem, mások vi­szont felszámolják az álta­lános forgalmi adót, miért? — Iparosoknak és egyéb értékesítésűeknek 250 ezer, kereskedőiknek 1 millió fo­rint feletti árbevételt köte­lező be jeleníteni, ök kötele­sek felszámítani az ÁFÁ-t. Értékesítéskor és beszerzés­kor az általános forgalmi adó egyenlegét számolják ki, ha pozitív, akkor a pénzt befizetik az adóelszámolási irodának, ha negatív az egyenleg, megvárják, míg el­éri az összeg a tízezer fo­rintot, és akkor visszaigé­nyelhetik. — Panaszkodtak a magán­erős lakásépítők, hogy ide- oda küldözgetik őket a szám­lával, és közben nem fizet­nek nekik. — Az általános forgalmi adó visszatérítést csak tar­talmilag és formailag jól kitöltöitt számlák alapján le­het visszaigényelni. A közü­letiek és vállalkozók az első két hónapban ezt nem tar­tották be, hibás és téves számlákat adtak, amelyen nem volt rajta az ipari ter­mék jegyzékszáma, az adó­szám, rosszul volt megálla­pítva a forgalmi adó, és még sorolhatnánk. Kénytelenek voltak a vevő kérésére eze­ket javítani, de ez hosszas utánjárást igényéit. Amióta a Kelet Tüzép gazdasági ve­zetőjével megegyeztünk a számlák kitöltéséről, nincs különösebb gond. Ezek alap­ján az első három hónap­ban hétmillió forintot kap­tak vissza az építkezők. — Most számolgatják a borravalós szakmák képvi­selői az adóelőlegüket is. Az összeg nagyságát tudják-e ellenőrizni ? — Ez a legnehezebb, hi­szen csak következtetni le­het a láthatatlan jövedelem­ről például a kiugró fo­gyasztás, nagyobb beruhá­zás, nyugati turistautak alapján. A téves összeg va­lódiságára adóellenőrzéskor derül fény. A «bejelentések is megszaporodtak, a lako­sak egy részét irritálja a környezetükben „nagylábon” élő, aki jövedelmét ilyen forrásból szerezte. Máthé Csaba Adózás kicsiben es nagyban % Itt a számla, hol a számla... Mín.ítzi'T.oJmt nn .-JI ______ t r t «i m * <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom