Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-01 / 78. szám

XLV. évfolyam, 78. szám ÁRA: 1,80 FORI 1988. április 1., péntek Foglalkoztatási feszültségeink országos figyelmet sürgetnek ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI .TANÁCS A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Tanács — Bánóczi Gyu­la tanácselnök vezetésével — csütörtökön ülést tartott. A testület először személyi ügyekről tárgyalt. Bizottsági tagokat mentett fel és új ta­gokat választott, majd a vég­rehajtó bizottság megürese­dett helyére Kosa Barnabást, az ÉRDÉRT Vállalat máté­szalkai üzemének igazgatóját választotta meg. Ezt követő­en — többek között — beha­tó vitában tárgyalták meg a munkaerő-gazdálkodás és foglalkoztatottság megyei helyzetéről készített előter­jesztést, amely megkülönböz­tetett figyelmet szentelt a fi­atalok elhelyezkedési gond­jainak. A továbbiakban a megyei tanács egészségügyi, szociálpolitikai, valamint az oktatási, ifjúságpolitikai és sportbizottsága tevékenysé­gét értékelte a tanács, s kö­szönetét fejezte ki e bizott­ságokban tevékenykedők munkájáért. Jóváhagyta a testület a megyei népi ellen­őrzési bizottság idei ellenőr­zési tervét, elfogadta a taná­csi irányítású háttérszerveze­tek korszerűsítésének prog­ramját, majd „A Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács al­kotói díja” idei adományozá­sáról döntött. A megtárgyalt napirendek fontosságát az is bizonyítja, hogy öt tárca képviseltette magát a megyei tanács tegnapi ülésén. A létbiztonság csak úgy'va- iásítható meg, ha elegendő és elfogadható jövedelmet nyúj­tó muinlkaihelyelk áillnalk ren­delkezésre. Megyénkben a munkalehetőség hiánya az évek során állandósult, <a joglalkozlöfiasi feszültség fo­lyamatosan éreztette hatását — állapította meg itölb'bök kö­zött az írásos* élőterjesztés a munkaerő-gazdálkodás hely­zetéről, amelyhez a végrehaj­tó bizottság megbízásából Ju­hász Gábor, munkaügyi osz­tályvezető fűzött szóbeli ki­egészítést. A felszabadulás óta több mint 200 ezren kényszerültek elhagyni a szű- kebb hazát, Szabolcs-Sziat- márt. s a nagyarányú népes­ségcsökkenés elsősorban a nem kielégítő munka-, kere­seti és megélhetési lehetőség­re vezethető vissza. Az okok között találjuk, hogy az el­múlt négy évtizedben Sza­bolcs-Szatmár igen alacsony hányadban részesült a beru­házásokból. A tarthatatlan helyzet, a feszítő gondok ve­zették a hatvanas évek kö­zepén 'arra. hogy a párt Poli­tikai Bizottsága határozatot hozzon Szabolcs-Szaitmár ki­emelt fejlesztésére. Ennek megvolt a kedvező hatása: 1984 végéig a megye 903 mil­lió fejlesztési támogatásban részesült, amelynek felhasz­nálásával 3,6 milliárd forint értékű, s mintegy 20 ezer fő toqldlkoztatását jelentő beru­házás valósult mea. A mező­gazdaságban felszabaduló munkaerő -további foglalkoz­tatásénak lehetőségét a ter­melési adóból visszatérítendő, közel 530 müHrió forintból lét­rehozott melléküzemági tevé­kenység teremtette meg. Fontos eredmény, hogy az említett idő alatt 35 ezer olyan nő vállalhatott mun­kát. akinek túlnyomó része szakmai képzettségei nem rendelkezett. Mindezek nyo­mán a hetvenes években csökkent az elvándorlás, -sóit a megye népességének száma 21 ezerrel növekedett. Sajnos, év-tizedünk elején ez a növekedési pálya módo­sult, majd negatív változá­sok (következtek be (csökkent a kereslet a munkaerőpiaco­kon, visszaestek a beruházási lehetőségek), amit az is mu­tat, hogy az aktív keresőik száma 1980—85 között 4100­zal csökkent. Ez a hullám­völgy újból hátrányos hely­zetbe juttatta a megyét, is­mét növekedett az elvándor­lás, s a nehéz helyzet egy sor -társadalmi probléma for­rásává is vált (kevesebb há­zasságkötés, csökkent a szü­letések száma.) Már 1985 őszén megállapí­totta a megyei tanács végre­hajtó bizottsága: az évtize­dek során felgyülemlett fog­lalkoztatási gondokat a me­gye saját erejéből képtelen megoldani,^az új munkahe­lyek létrehozásához központi támogatásra van szükség. Ám az erőfeszítések, a különbö­ző támogatások ellenére is tovább romlott Szabolcs- Szatmárban a foglalkoztatás helyzete. Az aktív keresők száma 1985-ben 1700-zal, 1986-;ban 1900-zal, míg tavaly már 3200 fővel csökkent. A keményedő gazdasági köve­telmények és a szigorú sza­bályozórendszer hatása kö­vetkeztében a megyében ed­dig egy telephely, egy szö­vetkezet, egy költségvetési üzem és társulás szűnt meg, ami több mint 230 ember el­bocsátását jelenti. Nehezíti a helyzetet, hogy az anyavállalatok a gyáregy­ségek értékesítésével kíván­ják az egyensúlyt helyreállí­tani, a szanálást elkerülni. Ez Fehérgyarmattól Tiszaber- c-élig -több üzemet és -több száz embert érint., Úgyszin­tén tetézi a gondokat a más megyéből hazatérő távolsági ingázók mimikáiba állítása. (Ez év februárig számuk elérte a négyszázat.) Ma. is Itt találr ható a legtöbb elhelyezkedni nem tudó pályakezdő és mo­bilizálható munkaerő. A súlyos gondok közül is kiemelkedik a munkaképes korú fiatalok problémája. Évenként átlagosan 17—18 ezer fiatal fejezi be tanulmá­nyait. S hia mindent egybeve­tünk, akkor is évenként 1300 —1500 fiatal kénytelen el­hagyni munkaalkalom híján a megyét. E probléma meg­oldása sem tűr sokáig ha­lasztást. (Évtizedünk -végén mér több mint 7 és fél ezer fiatal igényel majd évienként munkát.) A testület részletesen meg­vitatta a 'társadalom és gaz­dasági folyamatok kölcsön­hatását, a gazdaságilag el­maradott körzetek felzárkóz­tatására készült program ha­tását is. A vitában -elsőként Benke László (Káüósemjén) azt ecsetelte, hogy a munkahely elvesztése milyen nagy meg­rázkódtatással jár és erről nyíltan kell beszélni, nagy figyelmet fordítani a pálya­kezdőikre. Galvács Miklós (Fehérgyarmat) elmondta, hogy a térségben ezer fiatal vár munkára, s hogy a ha­tár mentán 40 kilométeres sávban nincs ipari munka­hely. Ojtozi János (Benyige, Kömörő, Szatim-árcselke) azt hangsúlyozta, hogy a foglal­koztatási gond Szabolcs-Szat­már akkui betegsége, s ecse­telte az elbocsátások és az állami teendők szoros össze­függését. Vörös István, a MÉM főosztályvezetője ar­ról beszólt: a minisztérium segít, hogy a mezőgazdasági üzemek a nehézségek ellené­re is stabilak maradjanak Szabolcs-Szatmárban. -ahol a 117 termelőszövetkezetből 104 kedvezőtlen adottságú, s ezt a kormányzatnak figyelembe kell vennie. Az idei 600 mil­liós országos fejlesztésből je­lentősen részesedik Szabotes- Szatmár — mondta, az ered­ményesebb gazdálkodás új formáinak meghonosítását hangsúlyozta. Varga Gyula, -a megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta: megyénk tör­ténelmének legrégibb és leg­nagyobb gondját tárgyalja a tanács, hiszen még az úgyne­vezett „arany évek” (idején i-s megvoltak a sajátos foglal­koztatási nehézségek, s az utóbbi időben ezek súlyo- sodtak. 1980—86 közö-tf jelen­tősen csökkent a miegye több részén a lakosság lélek szá­ma és féty, hogy — például a fehérgyarmati körzetben— elnéptelenednek egyes közsé­gek. Most elsősorban a pá­lyakezdőket érinti a foglal­koztatási nehézség, s ez azt jelenti, hogy Szabolcs-Szat­már kénytelen elengedni az ország más részére a kvali­fikált fiatal munkaerőt. Ugyanakkor probléma, hogy mind többen jönnek vissza, hiszen a leépítéseknél első­sorban az ingázókat bocsát­ják el. Az utóbbi időben kö­zülük már 1300-an jelentkez­tek munkáért. A gondok együttes kezelése túlnő a megye erején, ez már a kor­mány szintjére is , tartozik. Szólt a határmenü kapcsola­tokban rejlő II ehetőségekről, s arról, hogy a jelenlegi kény­szerhelyzet helyett jól végig­gondolt koncepcióra van szükség foglalkoztatási ne­hézségeink enyhítésében. Márton Mihály (Vásárosna- móny) a beregi térség ta­pasztalatairól szólva hang­súlyozta: a megyét elhagyó fiatalok jó része gyökértelen- n-é, majd deviánssá válik. Sol­tész né Pádár Ilona, a Haza­fias Népfront megyei titká­ra hangsúlyozta: a társada­lomban egyetlen ember sor­sa sem lehet közömbös, hát még egy megye sorsa az or­szágnak. A szabolcsi foglal­koztatási feszültségek halo­gatása tovább növeli a súlyos társadalmi problémát. Szük­séges. hogy mindenütt lássák: Szábolcs-Szatmár nem kö- nyöradomány.t kér, hanem jogos segítséget vár. Varga Gyula (Tyúkod! a fiatalok és a nyugdíjasok problémájával foglalkozott, majd a cigány lakosság hely­zetét elemezte. Rózsa József, az ÁBMH főosztályvezetője arról beszélt, hogy a testület döntése a 24. órában szüle­tik, mert valóban súlyos a foglalkoztatási helyzet Sza- bolcs-Szatmarban. Beszélt a tévhitről, hogy itt csak szak­képzetlen munkaerő van, ez korántsem igaz, ezért bátran lehet korszerű üzemeket is létesíteni. Tájékoztatta a tes­tületet néhány kedvező köz­ponti döntésről, például ar­ról, hogy április elseje után a 10 főn aluli, elbocsátás ese­tén is juttatható az elhelyez­kedési támogatás. Beszélt ar­ról, hogy a jövőben a mező- gazdaságban a vállalkozáso­kat az állam jelentős összeg­gel támogatja, -hogy így is csökkenjen a munkanélküli­ek száma. László András, a megyei tanács általános el­nökhelyettese szerint 10—12 ezer új munkahelyre lenne szükség a hetedik ötéves tervben, hogy nagyjából meg­oldódjanak a foglalkoztatási gondok, de ennek csupán az egyharmadára van lehetőség. A kritikus helyzet gyors megoldást sürget, a norma hi­vatás hélyiett megkülönbözte­tett támogatásra van szükség Pongrácz Antal, az ÁISH ál­talános elnökhelyettese a munkaerő-foglalkoztatás és a fiatalok helyzetének össze­függését -taglalta, arról be­szélt. hogy milyen nehéz fel­adat a hatékony foglalkozta­tás és a munkához való jog kezelése. „Váltóállításra" van szükség a gondolkodásunk­ban. azért, hogy meg .tud­juk állítani a Szabolcs-Szat- márbasn is -tapasztalható hát­rányok újratermelődését. Ha­linda Tibor, az SZ-MT titká­ra azt sürgette, hogy új mun­kahelyeket ott hozzanak lét­re, ahol a legnagyobb mérvű a létszámleépítés. Az elhangzottak nyomán hozott határozatot a megyei tanács a munkaerő-gazdálko­dás és foglalkoztatottság leg­sürgősebb feladatainak -mi­előbbi megoldására. 1 l,H* 11 ■■ ■ mi Tavaszi határszemle Előkészítve várják a feliek a jepeket Túlzás lenne azt mondani, hogy szorgoskodókkal van tele a határ. Szatmárban, Be- regben és a Rétközben sok a felszíni víz, az elmúlt na­pok esőzését képtelen befo­gadni a talaj. A folyók, csa­tornák és vízfolyások ma­gas vízállása is közrejátszik abban, hogy a termőföldek vízszinlje magas, a mélyebb fekvésű részeken a felszíni vízborítás összefüggő. Azért dolgoznak is. Legsürgetőbb tennivaló a kalászosok lomb­trágyázása a vegyszeres gyomirtással kombinálva. A nagykállói Nyírség, a mária- pócsi Rákóczi Termelőszö­vetkezetek ‘ gabonaföldjein most szinte megállás nélkül dolgoznak a vegyszerezők, de ezt teszik mindenütt, . ahol elég szilárd a talaj a földgé­pek kártétel nélküli mun­kájához. Jártunk a máriapócsi ag­rokémiai telepen is. Megál­lás nélkül készül a folyékony műtrágya. Torma Tamás a telep vezetője közölte, hogy a tavaszi időszakban éjjel­nappal kétszer tizenkétórás műszakban üzemelnek. Na­pi 100—150 tonna folyékony műtrágyát szállítanak ki a környező üzemek. Húsvét- kor is ügyeletet tartanak annak érdekében, hogy az esetleges jó időt kihasználva dolgozhassanak a gépek. A szuszpenzál ható műtrágya most elegendő, nincs fenn­akadás a partnergazdaságok kiszolgálásában. Újdonság a telepen, hogy elkészült és üzembe helyezték az amoni- záló egységet. A CHEMOBt- HAR kivitelezésében készült vegyi üzem a cseppfolyós 82,3 százalékos ammóniák­ból készít 20 százalékra hígí­tott változatot. A berendezés az országban egyedülálló, előnye, hogy a helyszíni hí­gítással nem kell a vegyi üzemekből hosszú távon vi­zet szállítani, az eljárás költ­ségtakarékos és gazdaságos. Felső-Szabolcsban már hozzáláttak a csíráztatott burgonya ültetéséhez. A burgonyaültetés még nem általános, de aki korai ter­méssel kíván piacra me.n- ni az igyekszik. Általános a dohánytermesztők mun­kája. A magokat a fóliasát­rakban már elvetették és a jó kelést, a biztonságos pa- lántaneveiést elősegítendő, locsolják az ágyásokat. A tavaszi határszemle az egy évvel korábbihoz vi­szonyítva most jóval ked­vezőbb képet mutatott. Nincs szárítatlan terület, magvetéshez már a kukori­caföldeket is előkészítették. Amire szükség lenne, az csak a száraz, napos idő, hogy a szikkadt talajon dolgozhas­sanak a gépek. A megyében tavasziakkal 150 ezer hektár területet kell bevetni és ez nem kevés, ugyanakkor a kertápolás, a növényvédetem is halaszthatatlan. (seres) Felszabaduló sunk ünnepén Megemlékezés megyeszerte I Színes programmal köszöntik megyénkben hazánk fel - szabadulásának 43. évfordulóját. Nyíregyházán díszün­nepséget tartanak a Váci Mihály művelődési központban április 2-án II órakor. „Szabadság a zenében" címmel összeállítási hallhatnak a vendégek az egyesített vegyes kar és a szabolcsi szimfonikus zenekar ' előadásában. Szombat délelőtt koszorút helyeznek el Nyíregyházán a kozák lovas szobornak talapzatán és a temetőben a román hősök emlékművén. Az ünnepségekre szovjet, lengyel és román delegáció érkezik. A vendégek résztvesznek a KE- MÉV-nél, a Volánnál és a TITÁSZ-nái az üzemi ünnepi megemlékezésen. A felszabadulási évforduló alkalmából faluházat avat­tak Varsánygyürében. Vásárosnaményban a szovjet hősök emlékművénél koszorúznak ma, Nyírbátorban szintén ma lesz a koszorúzás. Ugyanekkor Kisvárdán ünnepi nagy­gyűlést tartanak a szeszipari vállalatnál, utána a városi KISZ-bizottság Bolondos április címmel tavaszköszöntő műsorral lép a közönség elé. Mátészalkán szintén pénte­ken koszorúzzák meg a hősök emlékművét, Tiszavasvári- ban még március 31-én elhelyezték a virágokat a szovjet hősi emlékművön. Fehérgyarmaton ünnepi gyűlést tarta­nak a művelődési központban április 1-jén 17 órától. MA Kulturális körkúp (2. oldal) Segítő kéz a letelepedők­nek A tavasai ültetéshez válogatják a burgonyát a Balkányi Állami Gazdaság Biriben lévő burgonyatárolójában, (cs)

Next

/
Oldalképek
Tartalom