Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-11 / 60. szám

ARA: 1,80 FORINT 1988. március 11., péntek XLV. évfolyam, 60. szám Napirenden a közúti közlekedésről, a szövetkezetekről, az élelmiszerekről szélé törvényjavaslat Új csarnok Naményban Irányelvek az áremelkedések mérséklésére Korszerűsítik a társadalombiztosítást * * Illést tartott a Minisztertanács A héten hozzáláttak a for­gácslapgyártó gépek szerelé­séhez Vásárosnaményban, ahol az üzem rekonstrukciója után Interspan néven ma­gyar—svájci vegyes vállalat kezdi meg működését. A ké­pen látható csarnok építését a múlt év végén kezdték, a külső munkálatok mellett belül már szerelésre kész a terület. Bal oldalt az apríték tárolására emelt silókat áll­ványozták fel festés előtt. (Elek Emil felvétele) a Minisztertanács csüt' ö. ■ki üléséről a kormány vrj? a következő tájékozta­tást adta: A Minisztertanács megtár­gyalta a társadalombiztosítás korszerűsítéséről, valamint a nyugdíjrendszer módosításá­nak elveiről szóló előterjesz­téseket. A korszerűsítés cél­ja olyan finanszírozási, gaz­dálkodási rendszer kialakítá­sa, amely a társadalombizto­sítás és a nyugellátás értéké­nek megőrzésével hosszú tá­von garantálja a szociális biztonságot. A kormány úgy döntött, hogy egy későbbi időpontban társadalmi vitára bocsátja a nyugdíjrendszer módosításának elveit. A kormány a Tervgazdasá­gi Bizottság elnökének elő­terjesztése alapján megvitat­ta a gazdasági mechanizmus korszerűsítésével kapcsolatos elképzeléseket és elfogadta a további munka programját. A kormány irányelveket fogadott el az árak növeke­désének mérsékléséről. A Minisztertanács módosí­totta a szabálysértésekről szóló rendeletet, értékelte az Állami Ifjúsági és Sporthiva­tal eddigi tevékenységét és kijelölte további feladatait. A kormány ülését követő szóvivői értekezleten Bányász Rezső külön is szólt a Mi­nisztertanács irányelveiről, amelyeket az áremelkedések mérséklése érdekében fogad­taik el. Mint mondta: a Mi­nisztertanács áttekintette az adóreform miatt szükségessé vált árintézkedések végrehaj­tását, és elemezte az év ele­jén kialakult folyamatokat. Megállapította, hogy az ár­rendezések döntő többségét a kormány rendelkezései sze­rint hajtották végre. Az ed­digi árváltozások az elő­irányzatoknak megfelelően, a tervezett 15 százalékos ár­színvonal emelkedésének mintegy kétharmadát teszik ki. Ugyanakkor a kormány határozott szándéka, hogy az árszabályokat meghaladó újabb áremelkedések veszé­lyét a vállalati magatartás megfelelő szabályozásával és egyéb állami intézkedésekkel elkerülje. A Minisztertanács ezért irányelveket fogadott el az árak növekedésének rövid távú mérséklése érdekében. A kormány kötelezettséget vállal, hogy nem hoz a ter­vezett kereteken túlmenően inflációt növelő, közvetlen áremelő hatású, vagy költsé­geket növelő központi intéz­kedéseket. Elvárja, hogy mindaddig a vállalatok is ön­mérsékletet tanúsítsanak, ha­tékonyságjavulással, költség­megtakarítással kerüljék el áraiik emelését. Ugyanakkor utasítja a gazdaságirányító VOI.ÁN-ftRTKKKl.KS Eredményes személy- és teherszállítás Eredményesen látja el a személyszállítást, az áruszál­lításban egyre jobban reagál a versenyre a Szabolcs Vo­lán Vállalat — állapították meg csütörtökön délután azon a tanácskozáson, amelyen a Közlekedési Minisztérium felügyeleti ellenőrzésének ta­pasztalatait összegezték. A Szabolcs Volán 2700 embert foglalkoztat, az évi 900 mil­liós termelési érték mellett több mint 100 millió forintos nyereséget ér el. A megye majdnem mindegyik közsé­gébe eljut 300 darabos autó- buszparkjával, és nemcsak a nagyfuvaroztatók igényeit elégíti ki félezernyi teher­autójával. Az ellenőrzés itapasztalaitait Klézl Róbert, miniszterhe­lyettes foglalta össze. A me­gyei vezetés pozitív értékelé­sét Gyuricsku Kálmán, a me­gyei pártbizottság titkára is­mertette. Elhangzott, hogy a vállalat irrvunkója ’több tekin­tetben túlmutat az átlagos magatartáson, ugyaniakkor további lehetőség ék vannak .a belső önállóság és érde- íkeltség fokozására, a szerve­zettség emelésére. Erős Ká­roly igazgató a vizsgálat ja­vaslatainak végrehajtáséira iteendő intézkedésekről be­szélt. Ülésezik az országgyűlési képviselők Szabolcs-Szatmár me­gyei csoportja. Képünkön Klézl Róbert miniszterhelyettes tájékoztat a közlekedési törvénytervezetről. az iparra, az enerigaellátás- ra, a szolgáltatásra. Bár az útépítésben is jelentős a ha­ladás, ez nem tartott lépést a járművek számának emel­kedésével. Ez is az egyik oka annak, hogy a balesetek szá­ma megnövekedett. Mind az állampolgárnak, mind az ál­lamnak érdeké lenne, — hi­szen bevételt jelentene és az idegenforgalom fejlesztésé­hez járulna hozzá — a köz­lekedés fejlesztése, az utak korszerűsítése. A tervezet — ha elfogadják — segít a köz­lekedés gondjainak megol­dásában. Cseh Lajos, a Közlekedési Minisztérium főosztályveze­tője szerint a közlekedés fej­lesztése a területfejlesztéssel összhangban történik majd, jobban vigyáz a gyalogosok biztonságára, védi a történel­mi városrészeket, garanciát kíván nyújtani az alkatrész- ellátás javítására. A törvény az utak védelmét azzal is szolgálja, hogy megdrágítja a területfoglalást, összehan­golja az utak és a közművek cseréjét, felújítását, s na­gyobb felelősséget ró az utak kezelőire. A törvényjavaslat vitájá­ban Mezey Károly javasolta, hogy a fegyveres testületek­re se vonatkozzanak a tör­vényben megfogalmazottól eltérő jogszabályok. A kör­nyezet védelme miatt sürget­te a kétütemű autók mielőb­bi kitiltását és javasolta: ha lényeges változás történik a közlekedés szabályaiban, a járművezetőket képezzék to­vább.' László Béla elmondta: ha a gyalogosok feltételek nél­kül vehetik igénybe a köz­utakat, az joghátrány a jár­művezetőknek. Tisztázni kel­lene, mit jelentenek a látási és útviszonyok, mert enélkül minden járművezetőt felelős­ségre lehet vonni. Kifogásol­ta, hogy csak a közúton köz­lekedőknek vannak kötele­zettségeik a vasúti kereszte­ződésben, a MÁV-nak nincs. Kérdezte: megteremth etők-e annak a feltételei, hogy — amint a törvény javasolja — az általános iskolások kismo­torvezetésből, a középiskolá­sok autóvezetésből szerezhes­senek vezetői engedélyt. Soltészáé Pádár Ilona fel­vetette, hogy a város belterü­leti útjai kezelőjének is kap­nia kellene az útalapból. Egyetértett azzal, hogy út­használati díjat kellene fi­zetni. Szántó Sándor arról érdek­lődött, hogy igaz-e vagy rém­hír, hogy hazánkban is be­vezetik az egyik nap a pá­ros, másik nap a páratlan rendszámú autók közleked­hetnek, s hogy az üzem­anyag-fogyasztást korlátoz­ni fogják, majd arra kért vá­laszt, hogy 2000-re az M—3- as Miskolcig kiépül-e, s mi­ért nem lehet a jól belátha­tó széles úton belterületen is hatvannál nagyobb tempóban közlekedni ? Kovács Andrásné azt ja­vasolta, hogy ahol indokolt, helyezzenek el jelzőtáblákat, a beláthatatlan kanyarokban tükrök segítsenek a közleke­dőknek, a gyalogátkelőhelye­ken pedig ne követeljék meg az eltérő világítást, hiszen a községi tanácsoknak erre nincs pénze. Kérte a Volán vezetőit, hogy az autóbuszok legalább az expressz vona­tokhoz biztosítsanak csatla­kozást. Gulyás Gyula azt javasol­ta, hogy a tanácsi utak keze­lését is vegye át a Közleke­dési Minisztérium, bizonyára akkor több pénz jut rá. Kovács János véleménye szerint ez a törvény a jövő­nek készül, hiszen holnap még nem lesz jobb az alkat­részellátás, nem lesznek job­bak az utak, elegendő pénz híján a törvény semmilyen változást nem eredményez. Azzal egyetértett, hogy út­(Folytatás a 4. oldalon) A tanácsok napirendjén Tervezés, gazdálkodás, beruházások Csütörtökön több szabolcs- szatmári városi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága ülésezett, fontos napirendi pontokat tárgyalva. Kisvárdán egyebek mellett a költségvetési üzem múlt évi gazdálkodósát, felad at - terviének végrehajtását érté­kelték. Az üzem dolgozói ta­valyi áribevételi tervüket iti- zenlkiétmillió forinttal téljesí- itették túl. kis 'híján elérték a hetveram üllőt, míg nyeresé­gük megközelítette a négy és fél millió forintot, mely négy­szerese a tervezettnek. Ta­valy hirdették meg a saját alapítású „Élenjáró Dolgozó” kitüntetést, s nyugdíjasokat segélyező alapot hoztak létre. Fehérgyarmaton a legna­gyobb érdeklődés azt az elő­terjesztést kísérte, mely a (város VIiI. ötéves tervének módosításával foglalkozott. Három évvel ezelőtt még nemigen lehetett látni a mai pénzügyi akadályokat, me­lyek arra szorítják a szakem­berekét, hogy korrigáljanak az eredeti elképzeléseken. Az elkövetkező időkben Is szá­mítani kell a bevételi forrá­sok csökkenésére. így szük­ség van. főleg a beruházási kiadások mérséklésére. Csengerben egyebek mel­lett elhangzott, hogy .az el­múlt időszakban a székhely­községben és társtelepülésein több jelentős beruházás fe­jeződött be. Többek között Csengerben elkészült nyolc OTP-lákás, több útalapozás, Szaimosangyáloson a vezeté­kes ivóvízhálózat. Rakamazon az eredménye­sebb hatósági munkavégzés­hez fogadtak el szakmai programot. Ebben más tenni­valók mellett elhatározták, hogy nagyobb gondot fordí­tanak a szakember -nevelés­re, -képzésre, s ,a magasabb tudást nagyobb bérrel isme­rik majd el. szerveket, hogy az áremelé­seknél legyenek tekintettel az adóreform miatti változások­ra, és tanúsítsanak nagyobb aktivitást a gazdasági erőfö­lényen alapuló áremelések mérséklése terén. A kormány a kínálat bővítésének ösztön­zésével is segíteni fogja az árak megfelelő keretek kö­zött tartását — zárta nyilat­kozatát a szóvivő. A szóvivő ezután az újság­írók kérdéseire válaszolt. A nyugdíjrendszer korszerűsí­tésére, változtatására irányu­ló elképzelésekről többek kö­zött elmondta: a kormány hosszú távra, 20—25 évre sze­retné rendezni a nyugdíjkér­dési. A szakszervezeteknek is ez a törekvése. A Minisz­tertanács úgy foglalt állást, hogy a szakértői munkát a szociális és egészségügyi mi­niszter vezetésével tovább kell folytatni. Ha lehetséges­sé válik, akkor a kormány még idén decemberben java­(Folytatás a 4. oldalon) A Szabolcs-Szatmár megyei képviselőcsoport csütörtökön Nyíregyházán a Szabolcs Vo­lán Vállalatnál tartotta az Országgyűlés tavaszi üléssza­kát megelőző tanácskozását. Elsőként Erős Károly igazga­tó köszöntötte a képviselőket és mutatta be a 2500 dolgo­zót foglalkoztató vállalatot, amely az elmúlt évben 75 és fél millió utast szállított, 478 tehergépkocsijával 2,5 millió tonna árut mozgatott meg. Ezután Klézl Róbert közle­kedési miniszterhelyettes tá­jékoztatott a közúti közleke­désről szóló törvényjavaslat­ról. Elmondta: az elmúlt húsz évben több mint tíz­szeresére emelkedett a gép­járműállomány, s ez kihatott Tanácskozott a megyei képviselőcsoport

Next

/
Oldalképek
Tartalom