Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-08 / 57. szám

1988. március 8. Kelet-Magyarország T Borverseny Nagyecseden Nagyecseden a kertbarátklub rendezésében háziborversenyt tartot­tak. 15 gazda zsűriztette termékét. Nehéz helyzetben volt a zsűri, mert jók voltak a borok. Végül a bizottság döntése után a fehér bor arany fokozatát Nyíri Sándor és Murguly Sándor, míg a vö­rös bor arany fokozatát Laczkó Antal nyerte. Felvételünkön Mur­guly Sándor Tihanyi Ferenctől átveszi az arany fokozatról szóló oklevelet. (Baján Erzsébet) V e t őmagcser e Kötetlen klubfoglalkozás A nyíregyházi központi kertba- rátklub 15 éves fennállása során először tartott olyan foglalkozást, almikor a legfontosabb napirend a vetőmagcsere és a kötetlen beszélgetés volt. A vetőmagcsere várakozáson felül sikerült. Volt olyan klub­tag, mint Szakos János, aki több mint 60 féle szaporítóanyagát iíjtalamil kínálta kertbarátai­nk. Szathmári Imre 20 féle éve- ő virágmagjával aratott sikert, íelenyánszky András nagy nennyiségű csemegekukorica­magot osztott szét és felajánlot­ta, hogy aki Zeolitra tart igényt, annak készséggel segít az ásvá­nyi anyag beszerzésében. A klubfoglalkozás tehát sike­rült és a vezetőség ügy határo­zott, hogy hasonlókat — tagto­borzói szándékkal is — a jövő­ben gyakrabban rendeznek. A nyíregyházi kertbarátok foglal­kozásaikat minden hónap első és harmadik csütörtökön tartják a megyei-városd művelődési köz­pontban, délután 4 órától. V. F. CSALÁDI ALAPON A kistermelők adózása Sokan érdeklődtek személye­den, telefonon, vagy levélben az ránt, hogy a mezőgazdasági kis- ermelést hogyan adóztatjuk? Ki­tint, hogy az 1988. január 1-től iletbelépő jogszabályokat a kis- ermelők nem kellően ismerik, egymást félretájékoztatják, ezzel ;gyivtt egymás kedvét is szegik, v félreértéseket és hiedelmeket izeretnénk eloszlatni tájékozta- ásunkon keresztül és biztatni ninden kistermelőt arra, hogy a ogszabályok adta lehetőségeken jelül továbbra is végezzék mun­kájukat, annál is inkább, mert a lezőgazdasági kistermelés zavar- alanságához fontos népgazdasá­gi érdek fűződik, éá ezt az adó­rendszer figyelembe veszi. Mezőgazdasági kistermelésnek íz az »élelmiszertermelés minősül, imit munkaviszony keretén kí- ml végeznek. Ilyenek: a szántó- öldi növénytermesztés, szabad- öldi és hajtatott zöldségtermesz- és, gyógynövénytermesztés és gyűjtés, szőlő- és gyümölcster- nesztés, valamint a gombater- nesztés. Az állattartás, állathiz- * alás, méhészet, halászat szintén de tartozik. Kistermelésnek mi- íősülnek a felsorolt tevékenysé­gek akkor is, ha azt megállapo- lás alapján munkakörön és nunkaidőn kívül, részes mun­kavállalás keretében végzi vala­ki. Nem minősül kistermelésnek a drágkertészet és dísznövényter- nesztés, valamint a díszállatok is kísérleti állatok, a kedvtelés- jói tartott állatok tartása és te- íyésztése. A felsorolt mezőgazdasági kis- ermelésből származó bevétel évi .00 ezer forintig mentes a sze- nélyi jövedelemadó fizetési kö- elezettsége alól. Az évi 500 ezer Print és az évi 2 millió forint cözötti bevétel esetén a jövedel- net a törvény a bevétel száza- ékában határozza meg. Állatte- lyésztés és állati termék értéke­lése esetén a bevétel 10 száza- éka, míg a növénytermesztésnél i bevétel 30 százaléka minősül övedelemnek. A 2 millió forintot neghaladó árbevételnél a vállal­kozókra vonatkozó adóztatás ér- /ényes, ezzel most nem foglal-« kozom, mert csak zavarná a könnyebb megértést. A kistermelői tevékenységek elentős részét az adózók nem igyedül, hanem családtagjaikkal ?gyütt végzik. A jövedelem meg- Dsztása nem állapítható meg egy­értelműen a családtagok között, nert sem az adóhatóságnak, sem i kistermelőknek erről megfele-. lő adataik nincsenek. Azért a 16. évüket betöltött együtt élő hozzátartozó között a kisterme­lői jövedelmet egyenlő arányban kell megosztani. A családtagok közötti megosztással a jövede­lem egy része kedvezőbben adó­zik, mintha a bevétel csak egy családtag nevén lenne összevon­va. A jövedelem nem vonható össze, azért sem mert a munka és a jövedelem a családtagok között ténylegesen is megoszlik. Ezzel van összhangban, hogy a mentesség (500 ezer forintig) az adózókat csak családonként együttesen illeti meg. Amikor a jövedelmet a család­tagok között egyenlő arányban szétosztjuk, ha a családtagnak más jövedelme is van (pl. mun­kaviszonyból származó), akkor a két különböző forrást össze kell vonni, ez után kell az adót ki­számítani. bevallani és befizetni. A más forrásból jövedelemmel nem rendelkező családtag az előbbi módon szétosztott jövede­lemmel 48 000 forintig nem adó­zik. Adómentes a nyugdíjas ab­ban az esetben, ha nyugdíja és a más forrásból (pl. az említett kistermelésből) származó jöve­delme 96 000 forintot nem halad­ja meg. Az elmondottakat egy egysze­rűsített példán keresztül szem­léltetjük. Van egy közös háztar­tásban élő négytagú család, a férj 6000, a feleség 4000 forint havi fizetéssel rendelkezik, a nyugdíjas nagyszülő havi nyug­díja 3000 forint, a 17 éves gyer­mek középiskolás. Mivel nem tartoznak a nagyfizetésűek közé, ezért is foglalkoznak kisterme­léssel. amiből 700 ezer forint összárbevétel származik. Ennek az árbevételnek 50 százalékát zöldségtermesztés. 50 százalékát sertés- és baromfitartás adja. Kérdés: a család hogyan adózik? Mezőgazdasági kistermelés árbevétele 700 000 forint, Le: adómentes árbevétel 500 000 forint. Adóköteles árbevétel 200 000 forint. Az 50 százalék növénytermesztés, azaz 100 000 FtX30 százalék = 30 000 forint. Az 50 százalék állattenyésztés, azaz 100 000 FtXlO százalék = 10 000 forint. Jövedelem tehát 40 000 forint. Egyenlő arányban megosztva a jövedelmet 10 000 : 4 = 10 000 Ft/fő Férj Feleség Nagyszülő Tanuló pő munkaviszony- _ ból származó bev. 72 000 Ft 48 000 Ft 36 000 Ft ^g. kisterm. jöv. 10 000 Ft 10 000 Ft 10 000 Ft 10 000 Ft jíedvezmény —12 000 Ft —12 000 Ft — Szem jöv. ______ adóalapja 70 0G0 Ft 46 000 Ft 46 000 Ft 10 000 Ft Szem. jöv. adó 4 400 Ft — — ______~~ A család tehát összesen 4400 fo­rint személyi jövedelemadót fog űzetni, azt is a férj összevont övedelme miatt. A feleség nem izet adót. mert 48 000 forintig 0 >zázalék az adókulcs. A nyugdí- as nagyszülő 96 000 forintig men­és az adó alól. A 17 éves tanu- óra, mivel más jövedelme nincs, 8 000 forintig szintén 0 százalé­kos adókulcs vonatkozik. A család részére van még egy .kedvezmény”. Mivel az árbevé- el 500 000 forint felett van és ezt •izonylatokkal igazolja, (feltét­en meg kell őrizni az értékesí­tés bizonylatait) lehetőség van arra, hogy ha a tevékenységéhez valamilyen eszközt vásárolt (kis­gépet) és azon forgalmi adó van, úgy a 3000 forint feletti forgalmi adót visszaigényelheti az adóha­tóságtól. A visszaigénylés akkor történhet, amikor számlával bi­zonyítottan a bevétel túlhaladta az 500 ezer forintot. Utolsó le­hetőség az adóbevallással egy időben történő visszaigénylés, azaz az adóévet követő március 20. Papp László megyei adófelügyelőség Felkészülés Kikeltek a kiscsibék flz őszibarack tél végi lemosó permetezése Az őszibarack egyik legvesze­delmesebb gombabetegsége a , .klaszterospóriumos’ ’ levéllika- csosság. A 'kórokozó a. fertőzött vesszőkben gombafonalakkal, a vesszők felületén és a lehullott levelekben spórákkal telel át. A legújabb kutatások szerint a megbetegedett kéreg, a rügyek, sőt a mézgacseppek is fertőzési forrásul szolgálhatnak. Sajnála­tos módon, amint az első tavaszi esők lehullanak, alacsony, 4—5 Celsus-fok körüli hőmérséklete­ken is megkezdődhet a gomba spóráinak képződése. A spórák rendkívüli életképességük ré­vén ,.sokáig” megtartják csírá­zóképességüket és ha friss nö­vényi részekre kerülnek, csíra- tömlőt fejlesztenek, a légzőnyí­lásokon vagy a még sértetlen bőrszöveten keresztül behatol­hatnak a gazdanövény szövetei­be. A gomba rendkívüli életképes­ségét bizonyítja, hogy fertőzése 9—27 Celsius-fok közötti érték­tartományokban egyaránt bekö­vetkezhet ! A kórokozó a ned­vességkedvelő gombák közé tar­tozik. Nemcsak a cseppfolyós víz, hanem a levegő magas pára­tartalma is 'kedvezően hat elsza­porodására. A klaszterospóriumos betegség elleni védelem kiter­jesztésére többféle lehetőség is rendelkezésünkre áll. Alapvető követelmény a fertőzött növényi részek, a mézgás, sebzett felü­letek eltávolítása, majd elége­tése ! Rügypattanás előtt réztartalmú növényvédő szerrel sikeresen permetezhetünk. Zárt, hideg fek­vésű őszibarackosokban. külö­nösen pálcás, nedves időjárás esetén, gondjainkat fokozhatja az őszibarack levélfodrosodás be­tegség. A gomba a vesszőkben, rügyekben és a lehullott leve­lekben illetve azok felületén te­lelhet át. A kórokozó biológiá­ját tanulmányozó növényvédelmi szakemberek arra a megállapí­tásra jutottak, hogy a fertőzé­sek elsősorban a rügypattanás utáni időszakokban gyakoriak. Ha két-három napon keresztül csapadékos, esős ' az időjárás, vagy ha a nehezen felszakadó ködöket, erős lehűlések követik, illetve ha a 2—7 Celsius-fok kö­zötti átlaghőmérsékleti értékek 80 százalék körüli relatív pára- tartalommal párosulnak, igen nehézzé válik a kórokozók le­küzdése ! A növényvédelmi teendők it is a rezes lemosó permetezések re, 1 százalékos . bordóiporos1 vagy bordőilé-alapanyagból ké­szített, ugyancsak 1 százalékos töménységben kiszórt, áztatás- szerű permetezésekre alapoz­hatok! Rügypattanás után 0,3 százalékos Orthociddal. vagy 0,2 százalékos Dithane M—45-tel vé­dekezhetünk. Nagyüzemi kerté­szetekben jelentős sikereket ér­tek el az Efuza 500' FW-vel tör­ténő permetezésekkel. E készít­mény dózisa 2—2,6 liter/ha. A permetezések során magunk és környezetünk védelme érdeké­ben a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat szigorúan tartsuk be! Dr. Széles Csaba Fehérgyarmaton Kájdi Feren- cék portáján már február 19-én kikeltek az első csirkék. A gaz­da szabadidejében saját készíté­sű keltetőgéppel dolgozik. A to­jásokat Nyírbátorból vette, és jónak bizonyult az indulás, a kelés 76 százalékos. Ez már sej­teti, 'hogy a további 15—16 kel­tetésnél sikerül a 90 százalékot elérni. Ügyelni kell arra — mondta Kajdi Ferenc, hogy a nagykeres­kedelemből származó csirkéktől olcsóbban adja áruját, hogy a fogyasztók tőle vásároljanak. Természetesen, az eladott csir­kékért, jótáll, hiszen a vevőkre máskor is szükség lesz. Tavaly jó éve volt a kisüzemi keltető­nek. Tizenhat keltetésből 25 450 csirkét értékesített. Év végi számadás: mintegy 60 ezer fo­rinttal gyarapodott a családi kassza. Ebben az évben 45 ezer csibe értékesítését tervezi. Molnár Károly II hosszú élet titka a fokhagymában A fokhagyma alighanem a leg­ősibb gyógy- és fűszernövénye­ink egyike. Kínában már több mint ötezer évvel ezelőtt ter­mesztették és használták, de a sumerok cseréphengerekbe ége­tett ékírásos szövegeiben is ta­lálkozhatunk vele. Időszámítá­sunk előtt kétezer évvel Mezo­potámiában mint fontos fűszert és orvosságot tartották számon. Hérodotosz, a „történetírás aty­ja” említi, hogy a fáraók pira­misainak építése alkalmával mintegy 1600 ezüst talentum ér­tékű fokhagymát osztottak ki a 360 ezer munkás között munka- képességük megőrzése érdeké­ben. Sokan ma a hosszú élet titkát látják a fokhagymában. A fok­hagyma természetes antibioti­kum a gyomor- és bélfertőzések ellen. Enyhe nyálka oldó. A felső légúti megbetegedések fellépése­kor a nyálkavírusokra és genny- okozókra csíraölő hatású. Segíti a szem vérellátását és csökkenti az időskori látási zavarokat. Jó­tékony hatással van a magas vérnyomásra, megakadályozza a vér rögösödését, ezáltal csökken a trombózis veszélye. Természetes aetibistikam Egy 12 grammos fokhagymage­rezd 16,3 kalóriát (3.9 Joule), 0,7 gramm fehérjét. 0,01 gramm zsírt, 3.1 gramm szénhidrátot, 4,3 mg kalciumot, 15,2 mg foszfort, 0,15 mg vasat, 0,02 mg B1-vita­mint tartalmaz, valamint kisebb mennyiségben A és D-vitamint, és olyan ásványi anyagokat, mint a magnézium, cink, man­gán, réz, kobalt és a klór. A fok­hagyma hatóanyaga a szerves kénvegyületeket tartalmazó illó­olaj (erős ízének és illatának is ez az oka). Ez a hatóanyag a szervezetbe jutva allicin nevű természetes antibiotikummá ala­kul át. Ott hat, ahol fertőzés lép fel a szervezetben. A jelenleg termesztett fokhagy­mafaj ta-változatokat gerezdekről szaporítjuk. Ültetés előtt néhány héttel az ültetésre szánt fok­hagyma-szaporítóanyagot átvá­logatjuk, válogatás közben a kül­ső boritóhéját eltávolítjuk. A ge­rezdekre való bontást követően a fokhagymát gombabetegségek el­len ki ültetés előtt ajánlatos f un- dazolos oldatban csávázni. Az ültetést minél korábban, le­hetőleg még március első felé­ben, ahogy a talaj állapota lehe­tővé teszi, végezzük el. A telepí­tés hagyományos módon, az utallóval előre bevonalazott te­rületen., 25—28 centiméter sor- és Fajtaválaszték és termesztés cióra van szükség. A kereskede­lem az árufokhagymáit 2-3 centi- méteres szárcsonkkal veszi át, és ritka szövésű, úgynevezett ra- schel zsákokban forgalmazza. Fokhagyma esetében hivatalos felsza pori tás és a fajták garan­ciális forgalmazása az országban ez idő szerint nem folyik. A sza­porítóanyag-beszerzés ezért csak piacon, az üzleti forgalomban, esetleg közvetlenül a termelőtől •lehetséges. Termesztett fokhagyma-fajta- változatok: őszi B 15 (államilag minősített), Makói Őszi (állami­lag minősített, 1975), Makói Ta­vaszi (forgalomba hozatalra en­gedélyezett, 1985), Bzenecky (ví­rustoleráns cseh), Fructidor (ta­vaszi típusú francia). Valameny- nyi fajtaváltozat közül fűszere­ző értékét tekintve legértékesebb a Makói Tavaszi. Igen jól tárol­ható, konyhai és ipari célra egy­aránt alkalmas. Várható termés­hozama 25X8 centiméteres nö­vényállásban 12—15 tonna hektá­ronként. A téli kolbász eltartha­tóságát a fajtában rejlő átlagon felüli fűszerező érték biztosítja. Halász Bálint kertészmérnök 8—10 centiméter tőtávolságra kéz­zel történik. Az ültetés mélysé­gét- a talaj kötöttsége szabja meg ez általában 3—6 centiméter kö­zött van. A sekély ültetést a fok­hagyma nem tűri. A gyomtalaní­tás mechanikai, a sorokat kézi kaparóval tartsuk rendben. H növényvédelem alapja Kisorolás előtt Reglonol, klór- oxuron tartalmú szerekkel per­metezzünk. A kelés utáni keze­léseket feltétlenül hűvös időben kell alkalmazni. Gombaölő sze­reket általában 4—5 alkalommal permetezünk, szükség szerint ro- varöllő szerekkel kombinálva. A gombabetegségek közül a fehér­penészes rothadás és a zöldpe­nészes rothadás okozhat komoly károkat. A fokhagyma állati kár­tevői közül a fokhagymalepke, a gyökératkák és a szárfonálfé­reg a jelentősebbek. Az eredmé­nyes ’ vegyszeres védekezést nagyban nehezíti a fokhagyma termesztésének háztáji jellege. Ilyen körülmények között ugyan­is magas biológiai aktivitású ké­szítmények nem alkalmazhatók. A fokhagyma a legtöbb vizet a fő lombnövekedés és hagyma­képződés időszakában igényli. A termést jelentősen növelheti, ha aszály esetén 2—3 alkalommal 30—40 milliméteres vízadagot jut­tatunk ki. A szedést megelőző hetekben ne öntözzünk, mert a hagymák felrepednek, borítóle­veleik megfakulnak és a gerez­dek szétnyílnak. A fokhagyma érésének legbiztosabb jele. ami­kor a növények levelei megbar- nulnak, elszáradnak. A fokhagy­mát szárasán, levelesen szedjük fel, majd néhány napig a talaj­ra fektetve szárítjuk; A rendre gyűjtött száras növényekből 1-2 kilogrammos úgynevezett „ker­tészcsomókat” kötünk. Bötermő a Mákéi Tavaszi A fokhagy maszed és kézi mun­kaerőigénye elég magas. A táro­lás vékony rétegben kiterítve, száraz, szellős, hűvös helyen tör­ténjen. Vastagabb rétegekben rakva már mesterséges ventillá­A betakarított fokhagyma renden A bötermő Makói Tavaszi KISTERMELŐK-KISKERTEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom