Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-05 / 55. szám

A KSH elnökének sajtótájékoztatója Korszerűsítik az életszínvonal-statisztikát Nyitrai Ferencné államtitkár, a KSH elnöke pénteken sajtótájékoztatót tartott az adatgyűjtési rendszer korszerű­sítéséről, az életszínvonal-statisztika fejlesztéséről és a KSH előtt álló egyéb feladatokról. Elmondta, hogy az állami statisztikai adatgyűjtési rend­szert a múlt év első felében mintegy 500 szakértő felül­vizsgálta, s javaslataik alap­ján megszüntettek indokolat­lan párhuzamosságokat, csök­kentették egyes .adatszolgál­tatások gyakoriságát, s ma már alaposabb elemzéssel jobban kihasználják a meg­lévő adatokat. Függetlenül az adatok mennyiségiétől, mindenkép­pen tovább .korszerűsítik a statisztika rendszerét. mert annak igazodnia kél! a tár­sadalom- és gazdaságirányí­tás új módszereihez, szabá­lyaihoz. Különösen az adóre­form bevezetése és ia támo­gatások egy részének meg­szüntetése kíván új megoldá­sokat a statisztikában, mert ki kell mutatnia, hogy az ár- és .adórendszer változá­sának hatására hogyan to­lódnak el a főbb népgazda­sági .arányok, hogyan válto­zik a vállalatok, a szövetke­zetek, a költségvetés és a la­kosság helyzete. Utalt arra, hogy az utóbbi években stagnáltak vagy csökkentek a reálkeresetek, s a nyugdíjasok jelentős ré­szénél .a nyugdíjak reálérté­ke i.s számottevően vissza­esett. Ugyanakkor szembetű­nővé vált bizonyos .rétegek vagyonosodása. Az így ki­alakult jövedelembeli kü­lönbségekről a .KSH felmé­rést készít. Ezekben a he­tekben keresik fel a kér de- zobiztosok azt a mintegy 24 ezer — véletlenszerűen kivá­lasztott — háztartást, ahol információt kérnek az 1987- ben elért különböző jövedel­mekről. Az így beszerzett adatok segítségével ia jövőben képet lehet majd kapni ar­ról, hogy .a személyi jövede­lemadó milyen étrendeződé­seket eredményez a jövedel­mi viszonyokban, milyen mértékben változtatja meg az egyes rétegek közötti jöve­delemarányokat, csökkenti-e vagy éppen növeli a jövedel­mi különbségeket. Az államtitkár szólt az idei első statisztikai gyorstá­jékoztatóról i/>, amely a népgazdaság januári eredmé­nyeit elemzi. Az ipari ter­melés 1,4 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év el­ső hónapjában, miközben a foglalkoztatottak száma 2,6 Együttműködés B mezőgazdaságban az integráció egyet je­lent a részek együtt­működésével, azaz:a gazda­sági tevékenység elkülönült ágainak egységes láncolatba való kapcsolásával. Az in­tegráció igénye mindig lé­tezett, de igazán akkor vált szükségszerűvé, amikor a háztáji és a kisárutermelés igazoltan a nagyüzemi gaz­dálkodásnak nélkülözhetet­len és szerves része lett. A háztáji és kisáruterme­lés fokozatosan teremtette meg az elismeréshez jogait és alapjait, évről évre bizo­nyította, hogy a nagyüzem­nek hasznára tud lenni. Az idei termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűléseken, a vezetőségi beszámolókban a háztáji volt az egyetlen olyan ágazat, amelyről min­denütt egyértelműen úgy szóltak, hogy nyereséges. Van tsz, ahol a háztáji ter­melési értéke 20—30 millió forint, de az sem ritka, hogy az éves tevékenység után 70—80 millió forint forgalmat könyveltek el. Az együttműködés jelentősége azonban gazdaságilag, tár- sadalompolitikailag és más szempontokból is nagyobb. mint az említett milliók. A háztáji és kisáruterme­lés nagyrészt átvette a nagyüzemektől az élőmun­_________________________ ka-igényes termékek ter­mesztését. a dohányt, a zöldséget, a gyümölcsöt, ugyanakkor az állattenyész­tésben is nélkülözhetetlen. Erre egy példa is elég. A Számos-menti Állami Tan­gazdaság 1987. évi mérleg­beszámolójában a kisterme­lői integrációt így említik: „Az elmúlt évben az integ­ráció tovább fejlődött, az almaművelésben, 615 hektá­ron, 1029 saját dolgozó és 300 kívülálló vett részt mint vállalkozó. A gazdaság 52 hektáros szilvását 45-en gondozták vállalkozók, ugyanakkor mások kihelye­zett sertés- és marhahizla­lásra kötöttek szerződést. A vállalkozóknak kifizetett díj 54 millió forint volt. A gazdasági integráció a ter­meltetés, az áru és külön­böző anyagok értékesítése, mint takarmány, műtrágya és egyéb jelentős haszonnal járt." z integrációt, magya­rán a nagyüzem, a háztáji és a kisáru­termelés együttműködését idén mindenütt erősítik. He­lyesen cselekszik, mert nem­csak a megtermelt árura van szükség, de arra is, hogy a tsz-ek, állami gaz­daságok pénzügyi pozícióját a háztáji ágazat is javítsa, másrészt szükség van arra a kiegészítő jövedelemre is, amit a kisárutermelő, a vál­lalkozó a főmunkaidőn túl végzett tevékenységéért kap. Seres Ernő százalékkal csökkent. Kedve­zőtlen jelenség, hogy jó tíz százalékkal kevesebb élő állatot vásárol, tak fel, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelmi forgalom folyóáron számítva 5,1 szá­zalékkal magasabb volt ugyan, mint egy évvel ko­rábban, ha azonban az ár­emelkedéseket leszámítjuk, valójában 11,5 százalékkal kevesebb árut vásárolt a la­kosság, mint 1987 januárjá­ban. Ebben nyilvánvalóan köz­rejátszott a múlt év végi nagyméretű felvásárlás, to­vábbá a januári áruválaszték szűkössége, de az árak jelen­tős emelkedése is. A fogyasz­tói árak 18,5 százalékkal vol­tak magasabbak, mint a múlt év január jában, ebbe azonban beleszámítanak a múlt évi áremelkedések is. 1987 de­cemberéhez képest 8 száza­lékkal nőttek a fogyasztói árak. Nagyobb figyelem a hagyományok ápolására Megiyititták a művészeti leteket Ümiepi hangulatban fogad­ták a vendégeket péntek dél­után a nyíregyházi Váci Mi­hály művelődési házban: fú­vószenekar játszott a bejá­ratnál, kismesterségek képvi­selői, szövő, fafaragó, faze­kas, gyöngyös stb. készítették és kínálták portékáikat. Itt nyitották meg a megyeszék­hely hagyományos tavaszi kulturális rendezvényét, ez­úttal a XX. művészeti hete­ket. Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza vezető testületéi és az ünnepségen jelen lévő vezetői nevében Szemerszki Miklós, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára kö­szöntötte a nézőteret zsúfolá­sig megtöltő közönséget, köz­tük a művészeti főiskolákról érkezett oktatókat, hallgató­kat. Százötven éves városunk fejlődéséről szólva kiemelte; a városiasodás jele az is, hogy ma már nemcsak la­kást, jó munkakörülménye­ket, szolgáltatásokat követel­nek az itt lakók, hanem ma­gukénak kívánják az ország kulturális értékeit, igénylik a szépet, a felemelőt, amely új erőt ad a további feladatok­hoz. színt, harmóniát az em­berek között. A XX. nyíregyházi művé­szeti heteket ezt követően Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes nyitotta meg. — A megnyitó ezúttal kö­szöntő műfajú lehet — mond­ta — és nem a XX. sorszám, a huszadik évforduló alkal­mából, hanem a tartalom mi­att. Ebben az országban tár­sadalmi méretekben döbben­tünk rá a hagyományőrzés fontosságára — és ehhez szer­vesen hozzátartozik a hagyo- mányteremtés, illetve az új hagyományok kialakítása. Itt már bebizonyosodott, hogy hagyomány lett egy életképes kezdeményezés. Foglalkozott a miniszterhe­lyettes a továbbiakban azzal a kérdéssel, milyen szerepe van a művészet megteremté­sében a közönség jelenlété­nek, és elismerését fejezte ki a művészeti hetek rendezői­A központi államigazga­tás felépítését érintő dön­tések végrehajtásának ta­pasztalatairól, az új szerve­zetek kapcsolatrendszerérői tájékozódtak a fővárosi, me­gyei és megyei városi tanács­elnökök pénteken a Parla­mentben Horváth István bel­ügyminiszter vezetésével megtartott értekezletükön. Az eszmecserén — az új vagy kibővített hatáskörrel tevé­kenykedő minisztériumok vezetői számoltak be az egyes tárcák megváltozott ten­nivalóiból eredő szervezeti kialakítás helyzetéről, a he­lyi államigazgatási szervek­hez fűződő jövőbeni kap­csolataikról. A Parlamentben megtar­tott mostani tanácskozás jó lehetőséget teremtett arra, hogy a helyi népképvisele­ti, államigazgatási szervek vezetői további javaslataik­kal, észrevételeikkel segít­ség a főhatóságok felépíté­sének, szervezeti rendjének kialakítását. A művészeti hetek megnyitójának résztvevői — Pusztai Ferenc beszél. nek a közönségszervező, il­letve vonzó programokat kí­náló munkáért, amellyel a művészet szerepét szeretnék erősíteni. A művészetek tá­mogatásával kapcsolatban el­mondta: a megye és a város számos törekvése megmutat­kozik ebben a rendezvényso­rozatban. és megjelenik a művészeti élet teremtő gond­ja. Kiváló alkalmat adnak ezek a rendezvények a fiatal tehetségek kibontakozására, és ebben Nyíregyháza példa­mutatóan ösztönző lehetősé­geket teremt meg. Három művészeti főisko­lánk képviselőinek magas színvonalú bemutatója követ­kezett. amit a közönség lel­kes ünnepléssel honorált. A Liszt Ferenc Zeneművészeti főiskoláról Molnár Zsuzsan­na, Dvorák Lajos és Rózsa Gábor trióját hallhattuk, az Állami Balett Intézet növen­dékei, Csik Edina és Nádasdi András egy duettet adtak elő. majd az Állami Artistaképző Intézet akrobatáit Németh Krisztinát, Klimaj Mariannt és Széchenyi Tündét láttuk. Díjaf alapított a Szabolcs- Szatmár megyei, illetve a Nyíregyházi Városi Tanács a művészeti heteken kiemelke­dő színvonalú produkciókkal jelentkező képző- és iparmű­vész hallgatóknak. A díjakat itt adta át Gyúró Imre a me­gyei tanács élnökhélyiettese és Csabai Lászlóné a Nyír­egyházi Városi Tanács elnö­ke. A megyei tanács díját kapta a Magyar Képzőművé­szeti Főisköla két halilgaitója: Szűcs Attila festő és Gerendi Jenő alkalmazott grafikus. Nyíregyháza díját Farkas Antal fotótipográfusnaik és Gulyás Miklós fotóvideósnak ítélték oda, akik a Magyar Iparművészeti Főiskola hall­gatói. ★ Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes a nap fo­lyamán a megyéi pártszék­házban Varga Gyula első tit­kárnál eszmecserét folytatott időszerű művelődéspolitikai témákról. ★ Országos tanácskozást ren­deztek a művelődési házban, itt tartották meg a hazai mű­vészeti szakközépiskolák ve­zetőinek, oktatóinak szakmai tapasztalatcseréjét. A művészeti hetek kereté­ben négy kiállítás nyílt a ha­zai művészképző .intézeték hallgatóinak, növendékeinek munkáiból. Szombaton a Ko­dály Társaság ülésével és a 4-es iskolában egy órakor ikezdődő megemlékezéssel és koncerttel folytatódik a mű­vészeti hetek programja, a jövő hét első rendezvénye a Kósa-film, A másik ember ,bemutatója és anikótja lesz 9-én. A hónap folyamán szá­mos színházi, zenei, képző- művészeti és egyéb kulturá­lis programot ajánlanak a népművelők a közönség fi­gyelmébe. (b. e.) A Magyar Posta közleménye DUNSZTALMA A NYÍRSÉGBŐL. Holland exportra gyárt dobozos dunsztalmál a Nyírség Konzervipari Vál­lalat nyíregyházi gyára. Haller Jánosné a dobozokat cimkézi. (Császár Csaba felvétele) Az Alkotmányjogi Tanács sajtóban nyilvánosságra ho­zott döntésével kapcsolatban a Magyar Posta az alábbi közlemény megjelentetését kérte a Magyar Távirati Iro­dától. A Minisztertanács 1987. május 13-i ülésén rendeletét hozott a távbeszélő beruházá­si hozzájárulás fizetésének bevezetéséről. Egyidejűleg felhatalmazta a Magyar Pos­ta elnökét arra, hogy rendel­kezésben határozza meg a távbeszélő beruházási hozzá­járulás összegét, fizetésének feltételeit. Mindkét jogsza­bály kihirdetése a Magyar Közlönyben megtörtént. Ezt követően adta ki a M,agyar Posta elnöke azt a belső sza­bályozást (központi utasítást), amely részletesen tartalmaz­za a minisztertanácsi rende­let és az államtitkári rendel­kezés végrehajtásával kap­csolatos ügyintézési tenniva­lóikat. Ezt a központi utasí­tást azért adták ki, mert a Magyar Postánál az egész ország területén több százan - foglalkoznak a távbeszélő be­ruházási hozzájárulással kap­csolatos ügyek intézésével. A postának ezt a belső uta­sítását az Alkotmányjogi Ta­nács most nyilvánosságra ho­zott döntése alkotmányelle­nesnek minősítette, mert egyes rendelkezései az állam­polgárok jogait és kötelezett- ősegeit is érintik. A Magyar Posta elnöke az Alkotmányjogi Tanács dön­tésének megfelelően 1988. má­jus 1-jéig hatályon kívül he­lyezi a szóban forgó utasí­tást. és ezzel egyidejűleg a szükséges mértékben kiegé­szíti a beruházási hozzájáru­lásról szóló államtitkári ren­delkezést. Ennek keretében a belső utasítást átdolgozza, és azon rendelkezéseit, amelyek az állampolgárokat közvetle­nül érintik, jogszabályi szint­re emeli. Ez az intézkedés a beruházási hozzájárulás fi­zetési kötelezettséget és an­nak mértékét nem érinti. XLy. évfolyam, 55. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1988. március 5., szombat Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben

Next

/
Oldalképek
Tartalom