Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-28 / 74. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. március 28. Önálló otthon — nagycsaládoknak is Négyszázezer három gyermek után Mennyi a kedvezmény felső határa? esőbb lakásmegoldást talál. Ilyenkor az a szabály, hogy a használatba vételi en­gedély kiadása előtt kell a szociálpolitikai kedvez­mény iránti igényt beje­lenteni a területileg illetékes OTP- fióknál. Gyakran változik a ked­vezmény mértéke, éppen ezért az államtól kapott fo­rintok nagysága a vásárlás vagy építés időpontjában ér­vényes rendelkezés alapján számolható el. A kedvezmé­nyek változására vonatkozó Egyszerre áradtak a folyók A Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság székházá­nak előcsarnokában egy szerény, de annál tartalma­sabb kiállítás fogadja a lá­togatót néhány napja: egy tragikus, száz évvel ezelőtti eseménysort idéz fel, az 1888-as nagy Tisza-völgyi ár­víz történetét. A nevezetes dátumról megyeszerte meg­emlékeztek, így a vízügyi igazgatóságon is, melynek vezetője, Szlávik Lajos vál­lalkozott arra, hogy feleleve­nítse a száz évvel ezelőtti márciust, áprilist, bemutatva az előzményeket is. A Tisza árvizeiről már a löinaiak ídejepöl is rendel­kezünk feljegyzésekkel, II. TheodosiUS bizánci császár Attilához küldött követe mocsarakkal teli térségnek festi le a Tisza völgyét. Történtek is lépések, az áradások megfékezésére, de az első igazán komoly tettre 1846-ig kellett várni, mikor Tiszadobnál megtörtént az első kapavágás, hogy vég­leg megregulázzák a folyót. A kanyarok átvágása, a gá­tak építése természetesen együtt járt a árvízszint meg­emelkedésével, melynek ve­szélyességét csak fokozta, hogy a munkákat nem min­denütt végezték egyszerre, így a gátak meglehetősen foghíjasok voltak. Ilyen helyzetben jött el 1887'88 tele, mely rendkívül zord volt. Az Alföldön majd félméternyi, fent a forrás­vidéken, a hegyekben pedig egy méternél is magasabb hó gyűlt össze, és szokatla­nul vastag jégpáncél fedte a Tiszát, mellékfolyóit. Az olvadás igen gyorsan tör­tént, egyszerre áradt meg a Tisza, a Szamos, a Bodrog, a Sajó. Az árhullámok egye­sülve addig sohasem látott katasztrófát sejttettek. 1846 óta sok helyen épültek ki ugyan a töltések, de azokat az 1853-as, *56-os, ’76-os ár­vizek jórészt megsemmisí­tették. így ezeken a helye­ken nem állta semmi a víz útját, de ahol volt is gát, azt átszakítbtta, vagy egy­szerűen átfolyt fölötte. Csak a Szamoson huszonkét gát­szakadásról szólnak a kora­beli krónikák, itt Szatmár­németitől Nábrádig ■ majd minden folyó menti. falu víz alá került. A katasztrófát követően azonnal hozzákezdtek a ká­rok helyreállításához és meggyorsultak a folyószabá­lyozási, gátépítési munká­latok is. Csak egy példa az erőfeszítés roppant nagy­ságára: több mint kétmillió köbméter földet mozgattak meg kézzel szűk egy esztendő során, s 1889 novemberére a helyreállítás a legtöbb he­lyen befejeződött. B. G. A nagy nyeremény A Parlament Vadász-termé­ben március 14-én Deák Gá­bor államtitkár, az ÁISH el­nöke .átadta az idei Ifjúsági díjakat. A kiemelkedő egyé­nek és kollektívák sorában ott lehetett Hodász iskolaszö­vetkezeti csoportja is. A Parlamentben négyen .képviselték az iskolát: Pér- csy Bertalan ligazgató, Laka­tos Lajos tanárelnök:, Laka­tos Diana és Szűcs Gábor di­áik tisztviselők. — 1979-iben hoztuk létre az iskoliaszövetkezetet. A térség­ben ugyanis komoly gondok voltak a kereskedelmi szak­ember-utánpótlással, az is­A rendőrség a 36 éves Ba­logh Ferencet, a 31 éves Ko­vács Jánost,, valamint a 20 éves Balogh Árpádot előze­tes letartóztatásba helyezte. Mindhárman érpataki lako­sok, büntetett előéletűek, és a biri postabetörés elköveté­sével alaposan gyanúsítha­tok. A bűncselekményt legelő­ször Blaskó László, biri la­kos, a község általános isko­la fűtője fedezte fel. A tör­téntekre így emlékszik: 1987. december 1-jén haj­nali három órakor az isko­lában — amely -a postával egy épuietben van — vé­geztem a munkámat. A házon kívülről nem látszott sem­mi. Amint a tanári szobában lévő kályhába fűtöttem be, a szomszédos helyiségben, az igazgatói irodát és a postát elválasztó falon jókora nyí­lást vettem észre. Rögtön gon­doltam: betörtek. Ijadtem- ben* leizzadtam, torkom pe­dig kiszáradt. Nem tudtam, hogy a bűnözők bent vannak- e még, vagy már" elmentek. Latolgattam, merre • mene­küljek, mert ha a betörők el­kapnak, nem igen kukoricáz- nak ... Végül is, ahol bemen­tem ott jöttem ki. Eközben megláttam: az igazgatói iro­da ablakának vasrácsát ki­feszítették. Ezután hajnali Horgászlak a páncélszekrényben Húszasok a kaktusznál fél négy körül elszaladtam az iskola igazgatójához, aki értesítette a körzeti megbí­zottat. A történet további fejle­ményeiről Hudák István rendőr százados, a a rendőr­főkapitányság bűnüldözési osztályának, betörési vo­nalvezetője tájékoztatott. — A betörők a posta he­lyiségében felfeszítették az asztalfiókokat. A pénztároló szekrény kulcsát nem talál­ták meg. (Nem is volt ott). Ezután mintegy két órán át a viszonylag korszerű Ma­xim—2 típusú páncélszekrény kifosztásával foglalatoskod­tak. Az ajtaját nem tudták kinyitni, de azon (feszítés­sel) egy rést sikerült képez­niük, melyen át benyúlva, valamint egy drótból készí­tett kampóvasi 360 ezer forin­tot „kihorgásztak”. A’rendőrség széles körű nyomozás után Balogh Fe­rencet december 22-én őri­zetbe vette. Annak Nyíregy­házán lakó testvérénél tartott házkutatáskor egy cserépben, á kaktusz gyökerénél 22 da- rabb papírhúszast és keve­sebb 500-ast találtak. A szak­értők a pénzeken a „horgá­száshoz” használt drótról származó anyagmaradványo­kat találtak. Decemberben Kovács Já­nost is elfogták, akinek a cipőjében és a nadrágján a biri postahivatalban felfe­szített páncélszekrényről le­vált féstéknyomokat rögzí­tettek. (Egyébként Kovács Jánosnak már korábban a büntetés végrehajtási inté­zetben. kellett volna jelent­keznie. A lopott pénz egy ré­szét a házában ásta el.) Balogh Árpád idén febru­ár 22-én került rendőrkéz­re. A lakásában az ágy alatt ásott gödörben rejtőzködött el. ö, a Balogh Ferenc lo­pott pénzének egy részét is elcsente. Az ügyükben a vizsgálat folytatódik. (cs. gy.) kólát közelíteni akartuk az élethez, s a nevelés területién is új színfoltot jelentett. Az udvariasság és a felelősségér­zet kialakítása mellett a köz- életiségre nevelés szintén nagy szerepet kapott. Az is­kolaszövetkezeti tagok részt vesznek a közügyek intézésé­ben — tájékoztat Pércsy Ber­talan. Az iskolaszövetkezet bolt­jában árusítanak iskolaszere­ket, édességet, üdítőitalokat, tejet és tejtermékeket, köny­vet, pékárut, sportszereket és ■úttörőfelszeneléseket. Az ala­kulást követő első évben a forgalmuk 70 ezer forint volt, Boldogság és büszkeség az arcokon. A díj az 1986 87-es tanév folyamán 1 millió 200 ezer forint érté­ket forgalmaztak. — A tanulók önállóan áru­sítanak itt a boltban — mondja Lakatos Lajos. — Az árubeszerzéstől a pénz­feladásig mindent maguk in­téznek. A bolti kiskereske­delmen kívül a tagok foglal­koznak hasznos anyagok és gyógynövények gyűjtésével, mezőgazdasági tevékenység­gel, s bevezettük a takarék­szövetkezeti szolgáltatást is. A forgalom után kapott árrést és az egyéb tevékeny­ségből származó bevételt az iskolaszövetkezeti csoport kö­zös célra használja fel. A ha­zai kirándulások mellett többször voltak Csehszlová­kiában, tavaly pedig az NDK- beli Werderiben építőtábor­ban lehettek. Alakulásuk óta 58 volt is­kolaszövetkezeti tag válasz­totta élethivatásul a keres­kedelmi és vendéglátóipari pályát. Ez a terve Szűcs Gá­bornak is, aki három éve dolgozik a szövetkezetben. A „Takarékos őrs” tagja, a ta­karékbetéttel foglalkozik. Lakatos Diana nemrég került ide Özdról,- de máris a „Kópé őrs” vezetője: ők árusítják az iparcikkeket, sportszereket. A díjjal kapott 100 ezer fo­rintból — a tervek szenint — iskolai sportfelszerelést és számítógépet vesznek. M. Magyar László Tengernyi adósságot vesz a nyakába, aki lakást épít vagy vásárol. Az állam szociálpoli­tikai kedvezményekkel igyek­szik enyhíteni ezeken a gon­dokon. László Józseftől, az OTP megyei lakásépítési ás -értékesítési osztályvezető- helyettesétől kértünk tájé­koztatást a nemrégiben vég­rehajtott szociálpolitikai vál­tozásokról. lozzák a néhány hónapja be­vezetett újdonságok. Minde­nekelőtt arra kell törekedni, hogy a rohamosan emelkedő lakásépítési árakkal legalább próbáljon meg lépést tarta­ni a kedvezmény. Míg a ko­rábbi esztendőkben gyere­kenként 30 ezer forinttal se­gítette az állam a lakáshoz jutást, később 40 ezerre nőtt ez az összeg. Minden további gyermek után a kedvezmény 50 ezer forint. Számítunk azzal, hogy egy családban nemcsak gyer­mekek, hanem idős szülők is élnek, mint eltartottak. Utá­nuk személyenként 30 ezer forintos támogatást adunk. Azt viszont igazolni kell, hogy az illetőnek a nyugdíja nem éri el a 3130 forintot, és legalább egy éve él az építte­tővel (vásárlóval) közös ház­tartásban. Bár a kedvezmények több százezer forinttal csökkent- hetik a majdani otthon költ­ségeit, ám jó, ha tudjuk, hogy a szociálpolitikai kedvezmény mértékének felső határa nem haladhatja meg az építés vagy vásárlás összegének 45 százalékát. Sokakat érdekel, vajon kaphatnak-e szociálpolitikai juttatást, ha az OTP-től nem, csak a munkáltatótól kérnek kölcsönt? Természetes,_ hogy nem kerülhet senki igazság­talanul hátrányos helyzetbe, csak azért, mert kevesebb pénzt kér kölcsön vagy ol­rendeletek nem érvényesek visszamenőleg, ezért a rende­let hatálybalépése után min­dig csak az újonnan érvényes szabályt lehet alkalmazni. Hátrányt jelent viszont az építtetőnek, ha nem pénzin­tézet közreműködésével jut lakáshoz, hanem szabad for­galomban, magánszemélytől vásárol, ilyen esetben az ille­tő nem kap szociálpolitikai támogatást az államtól. Ha a házaspárnak még nincs gyermeke és egyikük sem töltötte be a 35. életévet,’ akkor két gyermekre jutó szociálpolitikai kedvezményt előlege^ meg nekik az OTP. A lakás használatba vé­telétől számítva kell az egyik gyermeknek lega­lább három, a második­nak pedig hat éven belül ’megszületnie. A megelőlegezett időponton belül, születési anyakönyvi kivonattal, a szülés után nyolc napon belül kell iga­zolni ezt az OTP-nél, hogy a család és a költségvetés mi­előbb „rendezze tartozását”. T. K.. most egy gyermek után 50 ezer, a második gyer­mek után 100 ezer forint, a harmadik gyermek után 250 ezer, tehát összesen 400 ezer forint szociál­politikai kedvezményt nyújt az OTP. Üzletház a kiskörúton IFJÚSÁGI DÍJ HODÁSZON emeletes épületben az igé­nyek szerinti nagyságú helyi­ségeket alakítanak ki, az alapterület lehet 15-től 100 négyzetméteres is. Az üzletet bérlőknek egyszeri igénybe­vételi díjat kell fizetniük, amelynek összege az előzetes számítások szerint négyzet­méterenként 30 ezer forint. A vállalkozók kulcsrakészen kapják meg az üzlethelyisé­get, a fenntartás és a fel­újítás a kezelő szerv felada­ta. A bérlők bármikor vál­toztathatnak a profilon, nincs megkötöttség. ✓ Nemsokára elkészítik a végleges kiviteli tervet, s megkezdődhetnek a munká­latok. Bár most még nehéz elképzelni, de hamarosan forgalmas üzletnegyed lesz a környék modern épületekkel, hiszen egymást érik a beru­házások: a kiskörút majd to­vábbfolytatódik, a Hungária Biztosító székháza már épül, s pár száz méterrel arrébb «a leendő Domus Áruháznak készítik elő a terepet. A jövő hónapban lesz 15 éve, hogy várossá nyilvánították Nyírbátort. A szépen fejlődő ősi településen sorra épülnek magánberuházásból a kényelmes családi házak. Felvételünk a Benczúr utcáról készült. (E. E. felv.) — A nagyobb létszámú csa­ládoknak is elérhetővé kell tenni az önálló otthon felépí­tését vagy megvételét, ezt cé­Üj kereskedelmi színfolttal gazdagodik majd Nyíregyhá­za központja, ugyanis a vá­rosi tanács üzletház építését tervezi az úttörőház melletti üres területre. Az eddig je­lentkezett magánkereskedők 'és kisiparosok révén lesz töb­bek között szabóság, híradás­technikai eszközök értékesí­tése és javítása, divatáru- és gyermekruhaüzlet, fagyial­tos, vegyes iparcikk-kereske­dés. A Budapesti Horgász­cikk-értékesítő Vállalat és a Délkor Vállalat is az igény­lőkhöz tartozik. Van még le­hetőség arra, hogy további gazdálkodó egységek, keres­kedők és kisiparosok kapja­nak üzletnek vagy felvevő irodának helyiséget. A. városi tanács termelés-ellátásfel- ügyeleti osztályán jelentkez­hetnek a vállalkozók. Bármi­vel foglalkozhatnak, keres­kedhetnek, lehet szó egyedi, extra áruról vagy tevékeny­ségről, a kikötés csak annyi, szeszt és használt ruhát nem árulhatnak, a házban. Az Katasztrófa 100 évvel ezelőtt Még lehet igényelni helyiséget

Next

/
Oldalképek
Tartalom