Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-03 / 53. szám
2 Kelet-Magyaror»á£ 1988. március 3. EGY PERC - EGY FORINT Tovább bővült az elmúlt évben a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár zenerészlegének kazetta- és hanglemezkínálata. A han- goskönyvtár-részben az idén már újabb 2557 hangkazetta, a nyelveket tanulókat pedig huszonkét kazetta várja, s azok, akik zenét akarnak hallgatni újabb 831 lemez közül választhatnak. Évente átlagosan 100 ezer forintot fordítanak hangzó dokumentumokra, s ebben az összegben nincs benne a hangoskönyvtár 2557 kazettája, amelyet elsősorban a vakok és gyengénlátók részére szereztek be. Video is... A könyvtár megkezdte a videókazetták gyűjtését is, amelyekből az elmúlt évben 42 darabot szereztek be. Egyelőre azonban — a szűkös anyagi lehetőségek miatt — a kazetták csak egy példányban vannak meg, így azokat mindössze két napra, s csak intézményeknek kölcsönzik térítés nélkül. A vakoknak és gyengén- látóknak létesített hangoskönyvtár méltán népszerű, hiszen közülük sokan képmég hozzájön a 25 százalék forgalmi adó is, amely bizonyos fokon értelmetlen, hiszen a hanganyagokat hozott kazettákra másolják. telenek megtanulni a brill- írást, s akik tudnák is használni az ilyen jellegű kiadványokat, azoknak sincs megfelelő mennyiségű brill- lap. A hangkazetták segítségével azonban megismerkedhetnek a világ- és a magyar irodalom remekművePénz kérdése De nemcsak ez jelent ellentmondást a könyvtár e részlegében, hanem az is, hogy a zenét helyben hallgatók a régebbi tíz hely közül már csak öt mellé ülHalkuló zenei könyvtár ível, s a beérkező igények szerint ezeket az anyagokat vidékre is el tudják küldeni. Fellendülőben van az idegennyelveket tanulók mozgalma is. A könyvtár az elmúlt évben összesen huszonkét kazettányi nyelvleckét szerzett be, amelyeket igaz, csak helyben hallgathatnak a tanulók. Kazetták átjátszása Lehetőség van a kazetták átjátszására is, de ezek ahhoz képest, hogy évekkel ezelőtt még nem kerültek pénzbe, mára már nagymértékben megdrágultak. Percenként egy forint az át- játszási díj, s mindehhez hetnek le, hiszen a többi olyan mértékben rossz, hogy azok javítása szinte felesleges. Így hiába bővült 831 lemezzel a zenetár, ha azok hallgatására már nincsenek meg a szükséges feltételek. Ez az állapot várhatóan tovább fog romlani, s az 1976-tól működő technikai rendszer ez év végére talán már teljesen leromlik. Akkor azonban kérdés, mi szükség van ennyi kazetta és lemez beszerzésére. A szakemberek véleménye szerint az egyetlen megoldást a technikai berendezések teljes cseréje jelentené. Innen kezdve azonban minden már csak pénz kérdése. Kertész Sándor j Analógia ^ BORREND. Űjabb taggal gyarapodott a magyarországi borrendek sora: Szekszárdon a Vármegyeháza borozóban ünnepélyes szertartás keretében megalakult az Alisca Borrend. Az eseményen, amelyen részt vett Teszár József és Bíró Tibor, a Bacchusi Borrendek magyarországi nagymestere, illetve titkára is, tizen tettek próbát a szőlészeti és borászati ismeretekből, majd beírták nevüket a borrend eredeti, XIX. századból származó kutyabőrrel bevont nagykönyvébe. (MTI-fotó) NÉPMŰVELŐK FÓRUMA: Egy pályázat haszna B akafántos vénember volt a „jógazdának” titulált Filep nemze- tes úr a század eleji Sza- mosszegen. Őseitől örökölt birtokát három parasztcsalád alig győzte művelni harmadában, mégis mindig sírt, Tógához vert minden garast mérhetetlen fukarsága miatt. Azt tartotta, fillérből lesz a forint (korhűbben szólva: krajcárból a korona), hát nem is adott ki abból a marókba szorított kézből pénzt az olyan dolgokra, amelyeket kölcsön is lehetett kérni másoktól. Egyszer is hatalmas szilvatermése volt, de a kifőzött- lekvárt nem tudta mibe tenni. Azt nem engedte meg a feleségének, hogy pénzt költsön lekvárosfazékra, pöndörített hát egyet megőszült bajuszán, és sanda mosollyal kiadta az utasítást: — Eredj héj, kérd kölcsön a harmadosét! A munkás persze adta szívesen a fazekakat kenyéradó gazdájának. Mit is tehetett volna mást? Na meg, neki abban az évben rossz volt a szilvatermése, így nem volt szüksége a lekvárosfazekakra sem. Eltelt aztán az ősz, a tél, még a tavasznak is a nagyobbik fele. A kölcsön vett fazekak lassan kiürültek. Filepné nemzetes asz- szony annak rendje-módja szerint elmosogatta takarosán mindet, majd szólt az urának. — Hallod héj! Ezeket a fazekakat haza kellene vinni a harmadosoknak. Filep nemzetes úr azonban másképp ítélte meg ezeknek a nevezetes lekvárosfazekaknak a dolgát. Ősz bajuszát ismét megpödöri ntette, el is somolyodott alatta, aztán már hozta is a megfellebbezhetetlen döntést: — Anyjuk! Rakd fel inkább a padlásra őket! Hátha elfeledkezik róluk a harmados. Eddig a régi történet analógiaként ahhoz az egészen mai történethez, amelyik ezután következik. Mert ilyen is van ám. Figyeljék csak meg! Mint ismeretes, ebben a nagy bérrendezési zűrzavarban sehogy sem tetszett nekem a túlóradíj bruttósítása, írtam hát „Nyílt levél Illetékesekhez bruttósítás ügyében”- címmel egy cikket a Kelet-Magyaror- szágban (február 8.j. Ebből aztán egy egészen furcsa ügy kerekedett ki lassacskán. Álig jelent meg az írásom, rosszul számított 43 forintos túlóradíjam már is 53 forintra ugrott. De még mindig rosszul számítva. Minthogy tehát Illetékes ügyintézésével elégedetlen voltam, felülvizsgálatot kértem Illetékesebbtől. Megtörtént a felülvizsgálat, s az én túlóradíjam megint feljebb ugrott, kerek 60 forintra. Érdekes ez a fokozatosság úgy-e ? De még érdekesebb, ami ezután történt. Főnököm ugyanis mindezek ellenére 53 forinttal bruttósította túlóráimat, s a jogszerinti módosítást nem hajlandó egyelőre megtenni. — Majd a tanév végén! — mondta. Aztán vigasztalásként még hozzátette: — Akkor megkapod visz- szamenoleg a különbözeiét is. S mit tehet ilyenkor a szegény „harmados”, akarom mondani: szegény beosztott? Bólogat. Bólogat. Jó! Jó! Ámen! Azt szükségtelen is megkérdezni, hogy mire való ez a tologató, időpontelhúzó ügyintézés, hisz a szamosszegi Filep nemzetes úr már a század elején megadta rá a választ. Per analógiám ... Balogh László VÁLASZ CIKKÜNKRE Video Először csak átfutva olvastam a Kelet-Magyaror- szág 1988. február 1-jei számában az „Interpelláció — Video alkohollal” című cikket, de kénytelen voltam ezt követően az alapos tanulmányozásra. A tényleges helyzet ismertetése érdekében — többek között — megkívánom jegyezni, hogy az áfész saját videójával utoljára 1985-ben szolgáltatott műsort Tunyog- matolcson, ezt követően engedéllyel rendelkező külső személyek szórakoztatták a fiatalokat, amely rendezvényekhez mindig megkaptuk a helyi hatóságoktól az engedélyeket. Az is az igazsághoz tartozik, hogy vidéki vendéglátó egységeink közül az elmúlt években a legtöbb elismerést a tunyogmatolcsi Autós csárda kapta a vendégek részéről, amelyek az ízletes ételekre, az udvarias kiszolgálásra, az igazi vendéglátásra vonatkoztak. Őszintén kell arról is szólnom, hogy problémák is előfordultak, km’ikeí,'. igyekeztünk folyamatosan megszüntetni. Meggyőződésem, hogy a fiatalok jövője és megfelelő irányú fejlődése érdekében szövetkezetünknek is többet kell vállalni az eddigiektől. Tudjuk, hogy ezt a nemes feladatot az egész társadalomnak fel kell vállalnia, amelynek részese kell, hogy legyen a Fehérgyarmati Áfész, amit mi szívesen vállalunk. Tóth Zsigmond áfész-elnök FEHÉRGYARMAT Klubélet A kezdeti nehézségek után a múlt esztendőben már igen tartalmas programot sikerült összeállítani a városi művelődési központ értelmiségi klubjának. Rendszeresek voltak például a kirándulások. Ezek közül is a legemlékezetesebb a nagybányai kiruccanás volt, ahol a tagok megismerkedtek a híres festőiskola egykori művészeinek még helyben található alkotásaival. Az idén újból ellátogatnak a határon túlra. Napjainkban minden lehetőséget ki kell használni — különösen a közművelődés esetében — ha egy-egy pályázaton olyan pénzhez lehet jutni, melyet nem kell kereskedő módjára „kigazdálkodni." A szakszervezetek megyei tanácsának Móricz ZsigI VlSSzflflflcJ Van, amikor büntethet A Nyíregyházi Élet február 25-i számában írtuk, hogy sajnos a közterület-felügyelők nem bírságolhatnak olyan esetben, amikor szabálytalanságot észlelnek. Mint Molnár Ilona leveléből kiderül, ez nem teljesen pontos. A városi tanács gazdasági ellátó szervezetének vezetője a következőket Trja: A szabálysértésre szóló törvény értelmében a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki az alábbi esetekben: annak, aki az ahhoz szükséges engedély nélkül utat megszüntet, elzár, az úton az alatt vagy felett létesítményt helyez el, illetőleg ahhoz csatlakozást épít; aki utat engedély nélkül felbont ’ vagy elfoglal; aki az út árkába, vagy átereszébe olyan anyagot juttat, amely a lefolyást akadályozza, vagy árkot, átereszt szennyez; aki az úton, az alatt, felett vagy mellett végzett munka jelzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi. Az ezenkívüli esetekben áll az, amit a tanács műszaki osztálya mondott, határozat szükséges a bírságoláshoz. Szerencse, hogy a közterület-felügyelők éberen vigyáznak, s nem egy bírsággal igyekeznek rendet teremteni. Pilla a múlt százaiból Egyre fogynak azok a műemlék jellegű népi épületek, melyek még látványukkal idézik az elmúlt évtizedeket. Fülesden. a Kis utca 8. számú ház hosszú ideje szembetűnően kínálja az összehasonlítást a 491. számú út mentén. Sajnos, azt kell látnia az arra haladónak, hogy az épület állaga egyre romlik. A Kölesei Nagyközségi Közös Tanács illetékes osztálya levélben kereste fel az egykori tulajdonos Budapesten élő lányát, A ház ugyanis évek óta üresen áll. A Műemléki Felügyelőség mond Művelődési Háza az elmúlt évben a fiatal szakmunkástanulók művészeti ízlésének fejlesztésére nyert így pénzt, amit a tervek szerint három szakmunkásképző iskolában kívánnak felhasználni egy-egy program- sorozat keretében. A szakmunkástanuló napok helyszíneinek kiválasztása is céljaink egy részét tükrözi, mégpedig azt, hogy programjaikkal olyan iskolákat keressünk fel, amelyek már területi elhelyezkedésüknél fogva is eleve hátrányosabb helyzetben vannak: a kulturális igények kielégítésének feltételei csak részben, vagy egyáltalán nincsenek meg. A művészetek szinte minden ágából adtunk és adunk ízelítőt, így a képzőművészet, a zene, az irodalom, a táncművészet területéről. Persze a szórakoztató programok sem hiányozhatnak a rendezvénysorozatból, ahol lehetőséget kaptak a tanulók az alkotó tevékenység kibontakoztatásé-' ra is. Baktalórántházán a mezőgazdasági szakmunkás- képző intézetben és Üjfe- hértón, a textilipari szakközép és szakmunkásképző iskolában már lemérhettük munkánk eredményét. És itt kell megcáfolnom azokat a hangokat és véleményeket, amelyek a mai fiatalokról „közszájon”, általánosságban megfogalmazódtak. Nevezetesen, hogy nem érdeklődőek, közömbösek — igenis nyitottak, fogékonyak a szépre, a jóra, a művészet adta értékekre, a közösségek teremtette harmóniára. Szegőné Türk Mária Móricz Zsigmond .Művelődési Házanyagiakkal is segítette a tulajdonost, hogy a 19. századi népi építészet egy kis részét sikerüljön konzerválni. Időközben a pitvar, a füstös konyha, illetve a szoba és különösen a tető olyan állapotba került, hogy rendbe tétele feltétlenül szükséges. Fülesd község lakói, de a környéken élők is joggal remélik, hogy a tanács érÜJ BARÄZDA címmel újabb üzemi lap jelent meg megyénkben. Kiadója a nyírbátori Oj Barázda Termelő- szövetkezet. Első számában terjedelmes cikket olvashatunk a raktárbázisról. Az elmúlt évtől a telep tevékenysége kiszélesedett, a termelés mennyiségében növekedés történt, tágult a piaci kapcsolatok köre is. Tevékenységük főterülete továbbra is a Szovjetunióból érkező műtrágya fogadása. Az elmúlt évben 73 159 tonna műtrágyát fogadtak, exportra és belföldi forgalomra 53 798 tonnát csomagoltak. Az előbbi tevékenységgel párhuzamosan 1200 tonna napraforgót fogadtak tárolásra. tranzitáruként pedig 800 tonna konzervárut és 2 millió palackot meghaladó mennyiségű bor forgalmazását végezték el. A raktárbázis fogadja a folyékony műtrágyagyártás alapanyag-szükségletét is. Ezzel párhuzamosan foglalkoznak a folyékony műtrágya előállításával. 1987-ben 242 tonna nitrogénoldatot. valamint 1995 tonna szuszpenziót állítottak elő. ezzel biztosították 5700 hektár szántóterület tápanyagigényét. További tervük egy fa- és lemezipari tranzitraktár kiépítése. A NYÍREGYHÁZI közüti Építők az újítási mozgalomról tájékoztatja olvasóit. 1987-ben az elbírálásra beérkezett 13 újítás műszaki és szervezési megoldásokat tartalmazott, melyek közül kilencet fogadtak el. Az elfogadott újítások életképesnek bizonyultak. A legjelentősebb anyagi megtakarítást a záhonyi határ- átkelőhely alapozásának módosítása jelentette. Közel kétmillió forinttal lett olcsóbb a kivitelezés. mint ha az eredeti tervek alapján készült volna el. Az asz"- faltgyártó gépkocsik új szigetelési megoldása anyagtakarékos és csökkenti a környezetszeny- nyezés mértékét. A VOLVO rakodógép törött féltengelyének felújítási módja iránt az ország más vállalatai is érdeklődnek. Jó ötlet volt a távbeszélő központ géptermét a hideg pincéből felszívott levegővel klimati- zálni a drága berendezések megvásárlása helyett. A FELSÖTISZAI FAGAZDASÁGI HÍRADÓ a kooperációs kapcsolatokról és a vegyes vállalati elképzelésekről ad tájékoztatást. Ezek szerint döntés született arról, hogy a gazdaság a lengyelországi Bydgoszczi Faipari Gépgyárral közösen gyártana egy 1100 mm szalagkerék átmérőjű hasító szalagfűrészt, hidraulikus előtoló asztallal. Az idei év első felében a lengyelek 2 alapgépet biztosítanak a FEFAG részére a 2 referenciagép előállítása és kipróbálása céljából. A gazdaság javaslatot tett a „Zakarpatlesz" Fagazdasági Egyesülésnek évi 5000 köbméter kapacitású réte- gelt-ragasztott szerkezetet előállító üzem közös létrehozására Fehérgyarmat térségében. Ugyancsak szovjet partner a Ívovi ..Lvovszkaja Ovascspaja Fab- rika” kért javaslatot egy. a Szovjetunió területén létesítendő, évi 30 000 köbméter keményfát feldolgozó üzem közös létrehozására. A fő termék a kész parketta. az értékesebb termékek —■ balkonelem, lépcsőanyag. kerítés és komposztelem — termelése mellett. A FEFAG fenyőalapanyagot és félkészterméket kapna ellentételezésként.' vényt tud szerezni határozatának, s a múlt e darabja — a mai korszerű füles- di lakóházak közé beékelődve, megmarad emlékeztetőnek. A lakás rendbe tételét követően mód nyílhat arra, hogy az átutazó turisták közelebbről tájékozódjanak arról, hogyan éltek az Erdöhát szegényei az elmúlt században. (m. k.)
