Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-19 / 67. szám

2 Kelet-Mag yarország 1988. március 19. Húsvétra Első képünkön: Kisvár­dán a Szabolcs Aruház ABC-osztályán bő válasz­ték várja a vásárlókat a közelgő húsvéti ünnepek előtt. Van miben válogat­ni a hentesárurészlcgen. Második képünkön: Ké­szül az ajándékkosár az illatszerrészlegen. _ (vincze) EGY ZENEKAR — 70 LEMEZ Világjáró mozsikusok Nyíregyházán Külföldi vendégek is meg­fordulnak Nyíregyházán márciusban a művészeti he­tek rendezvényei idején. A múlt héten a világhírű Szlo­vák kamarazenekar koncer­tezett a művelődési házban. Vezetőjükkel Bogdan War- challal a fellépés előtt be­szélgettünk. —Kérem, mutassa be rö­viden együttesüket. Pozsonyban élünk, 20-an vagyunk a zenekarban, és 1960-tól dolgozunk együtt. Több mint 1500 koncertet ad­tunk már, bejártuk a világot Japántól kezdve Amerikáig, minden kontinensen voltunk. Kb. 70 lemezünk jelent meg, az utóbbi időben havonta ké­szítünk új lemezt. Mit mond­jak még? Én tanítok is a fő­iskolán a zenélés mellett, a többiek főfoglalkozású mu­zsikusok. — Meg lehet élni a zené­ből? — Hogyne, elég jól meg­élünk. A fizetésünket az évi 32 kötelező koncertért kap­juk, ezzel szemben van éven­te 80—100 hangversenyünk, abból keresünk, plusz a té­vé, plusz a lemez . . . — Magyarországon, főleg vidéken nem túl népszerű a kamarazene, kevesen járnak koncertre. És Önöknél, ahol sokan a fúvószenét kedvelik? — Eleinte a mi koncertje­inken is csak ötvenen vol­tak, de aztán fokozatosan si­került ennek a műfajnak újabb híveket toborozni. Ma már — és hosszú idő óta — telt házak előtt játszunk, azt hiszem azért, mert sikerült a tradíciókat megteremteni. Ügy gondolom, ezen a téren igen sokat tehet a tévé és a sajtó is. — Valóban, a csehszlovák tévé Sok igényes, komolyze­nei műsort közvetít. Mit te­het az írott sajtó? — Ügy kellene népszerűsí­teni a muzsikusokat, akiket a világon minden hangverseny- teremben szívesen látnak, mint a jeles sztárokat, pél­dául : amint épp leszállnak a repülőről, amint közleked­nek, stb. — és nem csak a szokásos ünneplős koncert­fényképeket közölni. Dehát ezt Önök bizonyára jobban tudják . . . — Meglepett a műsoruk, amivel hazánkban turnéz­nak: egyetlen magyar művet sem játszanak. Miért? — Jogos a kérdés, és azt ne higgyék, hogy nem játszunk magyar szerzőtől. Természe­tesen Bartók: Divertimentó- ját repertoáron tartjuk, van Weiner Leótól is egy mű a műsorunkon, és egy kamara­szám a kortárs magyar zené­ből. De hát Magyarországra magyar művet hozni, amit Önök sokkal eredetibben ad­nak elő ? ... — Hol lépnek-fel? — Az Országos Filharmó­nia szervezte a programokat, így volt egy koncertünk Szol­nokon, ez a másik itt, és a harmadik a budapesti, a Ze­neakadémián. ★ Megjegyzés a beszélgetés­hez: A méltán világhírű ze­nekar szolnoki koncertjén a nézőtéren nem sokkal voltak többen, mint a színpadon, Nyíregyházán is szűk „fél ház” gyűlt össze. Remélhető­leg a Zeneakadémia közönsé­ge valamivel jobb színben tűnteti fel vendégeink szá­mára a magyar szellemi szín­vonalat, és jó emléket is visz­nek magukkal rólunk . . . BE. I ^Avevők elégedettek _________ Vihar egy bolt körül Tavaszi, sáros hétköznap délelőtt. Elmúlt a reggeli csúcs, egy-két vásárló nyit be a tiszaiadonyi ABC-ibe. Egy idősebb férfi ijedten nalkja vissza a kosárból a ka­kaós tejet, tartós tejnek néz­te a zacskót. Helyette tejet, tejfölt vásárol. Egy asszony a süteményeket gusztáljia. Látszólag elégedetten távoz­nak a boltból. A két fcereske- dölány is elégedetten szól: a februári forgalmúik jóval nagyobb volt, mint az egy évvel korábbi. Felmondott a boltos „Egyszerűen nem értem, miért kényszerítenek távo­zásra a Tiszaszalka és Vidé­ke Áfész vezetői olyan embe­reket, alkilk eddig megbecsült szakemberek voltak. Csupán elkövették azt a hibát, szót ■emeltek az igazságtalanság ellen. A munkájukat nehezí­tő hiányosságokat jelezni merték vezetőiknek." Az aláíró, Herczeg László- né férjével együtt hat évig dolgozott a tiszaadomyi ve­gyesboltban. Novemberben mondtak fel, azóta a szom­széd községből találtak olya­nokat, ákiik vezetik a boltot. Nem keresték az okot — Szerettem csinálni, ko­rábban szüleim vezették ezt a boltot, amikor nyugdíjba mentek, akkor váltottam szakmát — mondja Herczeg László, aki a szövetkezetnél pártvezetőségi tag is volt, a községi párthizottság tagja. Sorolja a sérelmeket, em­líti, hogy a MESZÖV-höz is írtak panaszlevelet, több mindenben igazat adtak ne­kik, mégsem történt válto­zás. Ennek viszont ellent­mond Vinkler János, az áfész fél éve választott új igazgatósági elnöke: — Panaszkodtak a faluban a boltra, az ellátásra. Ezért akkor elbeszélgettünk Her­czeg Lászlóval, aki megígér­te, hogy változtat. Ehelyett viszont beadták a felmondá­sukat. Igazából, munkajogilag A KÁRPÁTI HÓHEEYZF.T Csapadékos, enyhe volt a február Sokat emlegetjük manap­ság, hogy bezzeg a február! Tény, nem volt kelLemetlein hónap az idén a második. Az átlaghőmérséklet plusz 2,2 Celsius volt, 3,3 fokkal több, mint a sokéves átlag. Csa­padék is hullott, ha nem is túl sok, de azért észrevehető. A Nyírségben 48 millimeter, ez 13-mal több, mint a ko­rábbi átlag, Felső-Saabolcs- ban 56, ami viszont jóval 21 milliméterrel haladta meg a sok év alatt mért mennyisé­get. A Kelet-Nyírben 48, az Ecsedü-láp környékén 54, Beregben 55, a Tisza és Sza­mos közében szintén 55 mil­limétert mértek. Ez általában 10—12 milliméterrel haladja meg az átlagokat. A csapadék hatására a fo­lyók vízszintje is emelkedett. Igaz, még mindig nem volt magas egyik sem, így a Ti­sza Tisziaibecsnél mínusz Í00 volt, Záhonyinál —50. A Sza­mos Csengéméi nulla fölött állt, a Túr Garbóiéinál éppen a nulla alá süllyedt. A Kna&z- nia, éppen szabályozott csa­tornajellegéből adódóan plusz 180 centiméteren állott. A vízügyi igazgatóság össze­sítése szerint a folyók vízmi­nősége átlag körüli, így a Ti­sza Vásárosnaiményig első osztályú tisztaságú volt, on­nan, éppen a nagyon szeny- nyezett Szamos miatt rom­lott. Néhány. főfolyást leszá­mítva Viizeinik másodosztályú értékeket mutattak. A februári összesítés fog­lalkozik először a Kárpátok­ban uralkodó hóviiszonyoik- kial. Ebből megtudhatjuk, hogy ALsóvereokénél, Vezér­szálláson, A lsóh idegpatak könnyekén 11 és 20 centis át­lagos vastagságú a hótakaró, Dombénál viszont már 35 centis. Máramarossziget és Aknasuhatag vidékén 18—20 oemtit mértek. Másutt, így Beregszászon, Ilosván az ér­tékek alig haladják meg az öt centit. Mindez igen lénye­ges, hiszen ez a Tisza víz­gyűjtő területe, így a hő­mennyiség a tavaszi olvadá­sok idejére ad előre értékel­hető adatokat. Ez a hómeny- ny.iség, főleg fokozatos eny­hülés esetén, nem jelent ko­moly fenyegetést. A tárgyalóteremből A fagylaltos bácsi Nemcsak a kislányok, ha­nem a kisfiúk is áldozatul es­hetnek a viccekből oly jól is­mert „cukros bácsinak” — ha gyanútlanul engednek pél­dául egy fagylaltmeghívás­nak. Két általános iskolás fiú járt így tavaly nyáron egyik nagyközségünkben. Az iskolából jöttek ki dél­után, amikor megszólította őket egy barátságos férfi és rövid beszélgetés után meg­hívta pket a cukrászdába. Az irányt azonban a közelben lévő csalitos felé vette és ott furcsa kéréssel állt elő: le­tolta az egyik gyermek nad­rágját. A másik ekkor már gyanút fogott, menekülni szeretett volna, de az ide­gen férfi nem engedte, kést rántott elő a zsebéből és ha­lállal fenyegette mindket­tőjüket. A két gyermek na­gyon megijedt, sírva fa­kadtak — szerencsére az ijedségen kívül komolyabb bajuk nem történt, mert „csá­bítójuk” erősen ittas álla­potban volt. Két hét múlva a férfi megjelent egy ismerőse la-, kásán és pénzt követelt tő­le. Mivel a kérést kereken megtagadták, a követelőző ember felpofozta, majd egy literes üveggel' alaposan fej­be vágta áldozatát. Az ütés nem volt túl erős, csak könnyebb sérülést okozott. A brutális, beteges hajla­mú férfi, P. József bíróság elé került. Természet elleni erőszakos fajtalanság, rab­lás és súlyos testi sértés kí­sérlete miatt, mint különös' visszaesőt 2 év és 10 hónapi börtönbüntetést kapott, s el­rendelték a kényszergyógyí­tását is. Az ítélet jogerős. B. A. nem is lehet többet szólni a tiszaadomyi ABC-ről. Viam vi­szont néhány elgondolkodta­tó tény: a novemberben írás­ban beadott felmondásra csak december 13-án, lejárta előtt egy nappal jelentkezett a szövetkezet párttátkára, hogy megtudakolja az oko­kat. A községi pártbizottság titkára sem váltott szót a boltossal az eltelt néhány hó­nap alatt, miközben igencsak meg kellene nézni, hogy ki­nek van igaza, miért alakul­hat ki egy embernél a rossz ■hangulat. Az ilyen magatar­tás nyilván azt erősítheti a panaszkodó feleségben, hogy sem a szakszervezet, sem a kereskedelmi osztályvezető nincs mellettük, drasztikus kifejezésekkel seprik le az ellenvéleményt. — Elvártuk volna tőle, hogy a faluban a szövetke­zet érdekeit képviselje — mondja a pártbizottság tit­kára. Van tennivaló — A jó, képzett kereske­dőikre, itt, Tiszaszalkáin is szükség lenne — teszi hozzá Vinkler János, akinek elnök­sége összefügg azzal is, hogy próbál rendet csinálni, a he­lyi étteremben például a gyengén dolgozó, a monopol- helyzetet kihasználó „vezér­kar” távozásához járult hoz­zá. Persze még van tenniva­ló, mert sokszor rossz érte­lemben „falusi módon” dol­goznak az áfész üzleteiben, az irányítást is javítani szük­séges ahhoz, hogy elmozdul­jon ez a kis szövetkezet a . gyengének besoroltak kate­góriájából — ahogy a megyé­ben számon tartják őket. (lányi) /--------------------------------------\ Hírünk: a világban Nyári egyetemünkről A Majna melletti Frank­furtban megjelenő kiad­vány részletesen felso­rolja mindazokat a nyá­ri kurzusokat, ahol vala­mit tanulni lehet. Nyári egyetemek, tanfolyamok, speciális képzési for­mák sokasága sorakozik a kötetnyi könyvben, örömmel fedeztük fel, hogy immár Nyíregyháza is helyet kapott benne, mégpedig a TIT nyári egyetemének kapcsán. A könyv közli, hogy az idén is lesz, tárgya a ma­gyar történelem és poli­tika. Az előadások német nyelvűek. A pontos dá­tumot is közli: július 24- től augusztus 6-ig tart az idén. A hír talán nem érde­melne kommentárt ak­kor, ha olyan múltunk lenne, mint mondjuk a szomszédos Debrecennek. De a nyíregyházi nyári egyetem sokkal fiatalabb, s olyan mezőnyben kel­lett kivívni az elismerést, amely mindenképpen erősnek mondható. Volt ugyanis egy időszak, ami­kor gombamódra szapo­rodtak ezek a képzési le­hetőségek, s csak azok maradtak talpon, akik kellően erősnek bizo­nyultak. A főiskola és a TIT képes volt arra, hogy ran­got adjon ennek a ren­dezvénynek. A múlt év­ben sokan, igényesek jöt­tek el, s várható, hogy az idén se lesz kisebb az ér­deklődés. Engem büsz­keség tölt el a hír halla­tán. Városunk, megyénk, s hazánk hírét viszik el a majdani hallgatók. Re­méljük: jó hírét. (b) V _____) VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Kifizetik a nevelési segélyt CSENGER Segítség a kicsinyeknek A gyed bevezetése óta el­sősorban a hároméves kor körüli gyermekeket viszik, adják bölcsődébe Csenger- ben. Ebből is következik, hogy bár nem csökken a ki­csinyek száma, a bölcsőde ki­használtsága elmarad a lehe­tőségektől, általában negyven gyermeket gondoznak az in­tézményben. A bölcsődében kilenc gon­dozónő és tíz technikai dol­gozó végzi az apróságok kö­rüli teendőket, a bölcsőde orvosa pedig egészségükre ügyel. A mindennapi teendők mellett az elmúlt évben 52 800 forint értékű társadal­mi munkát is végeztek a böl­csőde dolgozói. A település üzemei, munkahelyei is tá­mogatják a bölcsődét. A cipő­üzem ágyneművarrással, a TITÁSZ virágföld szállításá­val, a határőrség meszelés­sel, az állami gazdaság szén­berakással segíti a bölcsődét. A helyi költségvetési üzem egyik brigádja a szükséges kőművesmunkákat végezte el. A Kelt-Magyarország 1988. február 27-i számában a lap B. Józsefné nyírteleki lakos kérésére válaszolva a kisko­rúak részére megállapított 1987.-évi december havi rend­szeres nevelési segély kifi­zetésére vonatkozóan a „me­gyei illetékesektől” vár vá­laszt. Az üggyel kapcsolatosan az alábbi tájékoztatást adom: a Családjogi Törvény módosítása és ezzel kap­csolatos új gyámhatósági jog­szabályok jelentős hatáskö­ri változást rendeltek el. így többek között a kiskorúak részére megállapítható rend­szeres nevelési segélyek oda­ítélése, — ami eddig a Me­gyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet javaslata alapján tör­tént — a segélyösszeg folyó­sítása a Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet hatás­köréből teljes egészében a helyi tanácsok gyámhatósá­gai, illetve pénzügyi szak- igazgatási szerveinek hatás­körébe került. Változás a korábbiakhoz képest az is, hogy amíg a megyei intézet a segélyt ha­vonta utólag fizette, 1988. január 1-től a gyámhatósá­goknak előre kell fizetni. Ugyanakkor az egész 'megyé­re vonatkozóan egy évre rendelkezésre álló segélyke­ret (1987. évben 16 millió forint) eddig egy összegben a gyermekvédő intézetnél állt rendelkezésre, 1988. ja­nuár 1-től ezt az összeget 114 helyi tanács részére kell le­Ez az átménet nem járt az­zal, hogy 1987. december hó­napban az érintett csalá­dok nem kaptak rendszeres nevelési segélyt, vagy hogy egyetlen hónapban is ki­maradt volna a segély kifi­zetése. Tehát valamennyi rászoruló kiskorú részére havonta (1987-ben 12 hónap­ra) folyósították a segélyt és 1988. januártól is folyama­tos az utalás. (1988. decem­berben még több mint 2 millió forint rendkívüli se­gélyt is kiutaltak a helyi gyámhatóságok.) A jogszabályi rendelkezé­sek változása folytán azon­ban 1988. január hónapban két hónapi (1987. december, 1988. január) segélyösszeget kellett volna kifizetni. Té­ves jogszabály-értelmezés, il­letve a 13. havi segélykeret utólagos biztosítása miatt a helyi tanácsok mintegy egyharmada valóban csak a januári segélyösszeget fi­zette ki, mivel a tanácsok ré­szére 12 havi segélykeret állt rendelkezésre. 1988. február 26-án a me­gyei tanács vb pénzügyi osz­tályával közösen kiadott in­tézkedés alapján valameny- nyl helyi, tanácsnál meg­történt az 1987. évi decem­beri segélyösszeg kifizetése is. A 13. havi segélykeret biz­tosítására utólag az év fo­lyamán kerül sor. Dr. Czap Lajos osztályvezető megyei tanács vb igazgatási osztály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom