Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-02 / 52. szám
1988. március 2. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Egy pohár víz A levél érkezhetett volna a megye bármely településéről, s a név sem hiszem, hogy lényeges a történetünk számára. A tartalma annál tipikusabb. Idős, reszkető kezű bácsika írta, kinek ez a tíz sor, ennek papírra vetése is egy egész napot vett igénybe. S mennyi gondolkodás, aggodalom előzte meg, míg tollat ragadott és lapunktól kért segítséget. Olvasta, hogy egyes helyeken miként gondoskodnak az idősekről, a legjobban rászorulókat szociális otthonba helyezik el. Oda szeretne ő is bejutni, mert „nagyon legyengült állapotban vagyok és senkim sincs, aki egy pohár vizet adna, vagy egy kosár fát behozna” — írja. önkéntelenül a kérdések özöne jut az ember eszébe. Hol vannak a hozzátartozók, a hivatalos szervek, akiknek észre kellene venni őket, a magukra maradt embereket? A legtöbb faluban, ha végig megy valaki az utcán, messziről megállapítható, melyik házban lakik magányos, idős ember. A portán megállt az idő, az egyszeri cifraságok is csak a múlt emlékeit, a régi időket idézik. Ezek az emberek nem szoktak hozzá, hogy kérjenek, s ha már ezt teszik nagyon nagy bajban vannak. A legtöbben szégyellik elesettségüket és azt, hogy akinek eddig csak ők adtak, azoktól kérjenek. A szülőházról való lemondáshoz is nagy-nagy lelkierő kell. Hányszor halljuk beteg, idős ismerőseinktől, hogy még a kórházba se akarnak elmenni, „itt születtem, itt akarok meghalni”, mondogatják. A hosszú évek egyedülléte megcsonto- sodottá teszik a szokásokat, a magányt. Nehéz egy új közösségbe beilleszkedni, másokat elviselni, esetleg hozzájuk alkalmazkodni. Emlékeimben gyakran felidézödik az az idős néni, akit meglátogattam a szociális otthonban, s legnagyobb problémája az volt, hogy szerezzek neki horkolás elleni gyógyszert, mert a szobatársa állandóan ma- cerálja ezért. De térjünk vissza az írásunk elején szereplő bácsihoz. Megkeresésünkre az illetékes tanács megvizsgálta körülményeit és indokoltnak tartja, hogy az időskorúak szociális otthonában elhelyezzék. A tájékoztatásból az is kiderül, hogy olvasónknak nyolc élő gyermeke van, akikkel a kapcsolata megszakadt. (Hogy kinek a hibájából, arra nem térnek ki.) Egyedül él, kora miatt nehezen tudja ellátni magát. Kérésére gyermekeivel nem közölték elhatározását. Saját jogon nyugdíjas, így a szociális otthoni gondozási díjat fedezni tudja. Hamarosan megtörténik tehát a helykijelölés, s az otthonban, megkapja a tiszta, meleg szobát, a főt ételt. Azt, amit a társadalom adhat! Dankó Mihály ELVESZETT SZÉNÜTALVÁNY 1987-ben vásároltam két 1200 forintos szénutalványt. Sajnos az egyiket elvesztettem. Igazolta a vállalatom, hogy az utalvány árát részletekben törlesztem. Ennek ellenére, amikor bejelentettem a nyíregyházi TÜZÉP- nél, elutasítottak, hogy nincs „idejük” az utalványok számát végignézni —, nem vittek-e ki valahol rá tüzelőanyagot. Szeretném tudni, ilyen esetben mire számíthatok? N. J. Nyíregyháza (A nyíregyházi Tüzép illetékesének válaszleveléből kiderül, hogy sajnos nem tudnak kedvező információval szolgálni. Ugyanis az utalvány készpénzt helyettesít, azt bárki az országban bárhol beválthatja. A Tüzép-telepeken a számlázának nincs lehetősége annak megállapítására, hogy a vásárló tulajdonát képezi-e az utalvány. (Így, azt sem lehet megállapítani, ha valaki jogtalanul váltja be. Sokszor megtörténik az is, hogy a vevők helyett a fuvarossal számiáztatják le a tüzelőanyagot.) A tüzelőutalványokat a Budapesti Tüzép Vállalat adja ki, a helyi telep részére csak a beváltott és a hozzájuk felküldött utalványok ellenében fizetik ki az eladott szén árát. KÖLCSÖNZÉS Az embernek sokszor van olyan kisgépre szüksége, amit a kölcsönzőtől bérel. A nyíregyházi Zrínyi Ilona utcai Belkereskedelmi Kölcsönzővel kapcsolatban kedvező a tapasztalatom, csak az újabban szokásos reggel 8 órától 17 óráig tartó nyitva tartási időt nem helyeslem. Már nagyon sok intézmény alkalmazkodott a főmunkaidő utáni ügyfélfogadáshoz. Jó lenne ha ők is egy órával előtte, 7-től nyitnának, esetleg 18 óráig. Ezzel megkímélnének bennünket a munkahelyi kilépőtől, vagy szabadságtól. A. K. Nyíregyháza KÖSZÖNET Az elmúlt napokban műtéten estem át a nyíregyházi Jósa András Kórházban, örömmel tapasztaltuk betegtársaimmal együtt, hogy az új épületek elkészültével korszerű berendezések és eszközök bevezetésével mennyi sokat javult a betegellátás. A magasabb szintű gyógyító munka érdekében sokat tesznek az ottani orvosok, nővérek, az egész személyzet. Köszönet nekik ezért. Fekete József Nyírlugos NEM ÁLLT MEG Január első vasárnapján lányom hat útitársával együtt Budapestre akart utazni Kis- várdáról a 4 órási vonattal. A kisvárdai állomásra autóbusszal lehet bejutni Gyulaházáról. Nagy meglepetésükre a nyírkárász felől érkező autóbusz megállás nélkül tovább robogott. Nem tudták elképzelni mi történt. Szerencsére egy személygépkocsival sikerült elérni a gyorsvonatot, de nem tudom mi lett volna, ha lekésik. Egyébként hétköznap jár be autóbusz a községből, jó lenne ha ezt vasárnap is indítanák. Szerintem ekkor is lenne megfelelő utaslétszám. Magyar Miklósné Gyulaháza (A Szabolcs Volán Vállalat szíves elnézést kér az okozott kellemetlenségért. Az autóbusz vezetőjének nyilatkozata szerint a Baktalóránt- házáról 14,15 órakor induló járat az ünnepekre való tekintettel annyira zsúfolt volt, hogy már mikor a gyulaházi elágazáshoz érkezett, nem tudott több utast felvenni. A vezető lassított és közölte is ezt a várakozókkal. A problémát jelezte Kisvárdán a forgalmi szolgálatnak is, azonban már nem volt idő „rásegítő” járatot küldeni, mivel az autóbusz a vonat indulása előtt közvetlenül érkezett meg a végállomásra. szemét az Árokban Foglalkozásomból adódóan járom a megyét, még a legeldugottabb tanyáig is eljutok. Szomorúan tapasztalom, hogy hóolvadás után ilyenkor tavasszal „kivirágzik” az árok, de nem hóvirágot, vagy ibolyát teremnek, hanem rossz fazekakat, építési törmelékeket, üveg- és műanyag flakonokat. Sokat beszélünk a környezetszennyezésről, természetvédelemről, de sajnos nem tanulnak belőle az emberek. Ezek az illegális szemétlerakóhelyek (lakott területhez közel, vagy távol) nagyon csúnyák, de veszélyez' tetik a vadon élő állatokat is. Ügy érzem, felelősek vagyunk mindannyian, elsősorban azok, akik szemetelnek, de azok is, akik látják a tett elkövetőit és nem tesznek ellene semmit. Kiss János Fehérgyarmat KIVÁGOTT fasorok A megye több területén, még a szatmár-beregi tájvédelmi körzet szatmári részén is azt tapasztalom, hogy kivágják a fasorokat és nem telepítik újra. Nem tudom elképzelni, hogy a tsz-eknek csak ez az egyetlen megoldás a táblásítására? Talán így növekszik a termés, de nem gondolnak arra, milyen nagy szerepe van ezeknek a fasoroknak a talaj megkötésében, párologtatásban, a vadvédelemben. Ha most azonnal pótolják is a kivágott fákat, még nagyon sokára fognak azok árnyékot adni. Kovács József Vásárosnamény Szerkesztői üzenetek P. J.-né. Jármi: Kérdésére részletes felvilágosítást a Magyiar Televízió adhat, címük: 1810 Budapest, V. Szabadság tér 17. Sándor János, Győrietek: Az ELITÁSZ tájékoz tartása szerint, a háztartási hűtő- szeikrényének javítását anyaghiány akadályozta, mely időközben megoldódott és üzemképes állapotban átadták az ön részére a hűtőt. H. J. Nyíregyháza: Ha az építési kölcsönszerződés aláírása után az építtetőnek gyermeke születik, az érvényben lévő rendelkezések alapján, sor kerülhet szociálpo lititoai kedvezmény utólagos elszámolására, mely minden esetben a szerződés aláírásakor hatályban lévő feltételek szerint történhet. ■ Barcsay Árpádné, Csen- ger: örülünk, hogy közbenjárásunkra gyermeke már meg is kapta az ortopéd cipőt. A. T.-né Nyíregyháza: Kérdéseivel forduljon személyesen vagy levélben a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatósághoz. (Címük: 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 2. sz.) G. P., Vásárosnamény: Problémájára a KIOSZ Megyei Titkárságán Nyíregyháza, Dózsa György u. 9. sz. alatt adják meg a választ. Paulay Edéné, Nyíregyháza: Köszönetét továbbítottuk a Bessenyei György Kollégium vezetőjének. Szinyei Bertalan, Nyíregyháza: A SZABÓLCSHÖ tájékoztatása szeriint a fűtést biztosító hőközpont üzeme automatikus, magas nappali külső hőmérséklet esetén, normális üzemállapot mellett a fűtésszabályzó automatika a fűtőwíz hőmérsékletét alacsony értékre korlátozza. Ez esetben előfordul, hogy a fűtőtestek felületi hőmérséklete tapintásra hideg érzetet kelt, de a lakások belső léghőmór- séklete ilyenkor is a rendeletileg előírt értékben mariad. (Legalább 20 C-fok) S. Lajosné, Mátészalka: Amíg a dolgozó társadalombiztosítási ellátásban részesül, a bérpótlékot ázzál kell folyósítani. Az illetékes válaszol a táppénzről Hogyan számítják ki a táppénzt? Tette fel levelében a kérdést J. Pálné kisvárdai olvasónk. A választ a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság illetékesétől kaptuk meg, mely szerint: az 1988. január 1-jével életbe lépett új táppénz-számfejtéssel kapcsolatos rendelkezések értelmében, a táppénz minden naptári. napra jár. A folyósító szervnek, az irányadó nettó munkabért kell bruttósítani, hozzáadva a 310 Ft bérkiegészítést is. (Az így megállapított napi munkabérből kell tehát a táppénzt kiszámítani.) A rendelkezés szerint a táppénzből is vonni kell adóelőleget, amennyiben a táppénz, illetve a munkabér összege eléri vagy meghaladja az adóköteles jövedelem legkisebb összegét. AJÁNLOTT KÜLDEMÉNY KÉZBESÍTÉSE R. K. nyíregyházi lakos levelében azt sérelmezi, hogy a posta az utóbbi időben az ajánlott leveleket — hia nincs otthon a címzett — a postaládába kézbesíti, egy kis cetli kíséretében. A nyíregyházi 1. sz. körzeti postahivatal vezetőjének tájékoztatása szerint: a Pos- -faszábályzat 50. § 3. pontja értelmében, az ajánlott küldeményt a posta levélszekrény útján is kézbesítheti, ha: — alakjánál fogva gyűrődés- 'és s zakad ásmentese n helyezhető a levélszekrénybe, — sem a címzettnek, sem pedig az átvételre jogosult más személynek nem lehet kézbesíteni, — a címzett lakása nem kétséges, — a kézbesítő meggyőződött arról, hogy a címzett nem utazott el hosszabb időre, — a levélszekrény a küldemény részére megfelelő biztonságot nyújt. Az ilyen esetékben a kézbesítő igazolja az ajánlott könyvben a postaládában történő elhelyezést. Ez a kézbesítési mód az egész magyar posta területére bevezetésre került 1966. július 1-jétől. Az eddigi tapasztalatok szerint az ügyfelek szívesen fogadták. I. B. mátészalkai olvasónk szülei elváltak. Tulajdonjogukat képezte egy házas ingatlan, és miután édesanyja az elmúlt évben meghalt és végrendelet nem maradt, azt a hat gyermek örökölte — de hagyatéki tárgyalás még nincs lefolytatva. Olvasónkat felkereste egyik testvére és alá akart vele Íratni egy olyan nyilatkozatot, hogy a szülők lakása egy szalmatetős lakás volt, és az édesapa halálakor, még 1967-ben a lakást ő átépítette, ezért az örökség fele őt illeti meg. Olvasónk a nyilatkozatot nem írta alá, mert ez valótlan. Szó sincs arról, hogy a testvérének bármi köze is lenne a lakáshoz. Kérdése, hogy ez a nyilatkozat érvényes-e vagy sem? Olvasónk ha nem írta alá a nyilatkozatot, akkor az ő vonatkozásában az semmiképpen nem érvényes. (Bár az örökösök egymás között bármiben megegyezhetnek a közjegyző előtt. Ha az egyezség nem törvénysértő, akkor a közjegyző azt írásba is foglalja.) így olvasónk teljes joggal tarthat igényt a hagyaték egyhatod részére. Őszirózsa jeligével kereste meg szerkesztőségünket egyik levélírónk. Elmondja, hogy az apósáék saját tulajdonú lakásukat férjének ajándékozták, ,de kikötötték, a holtig tartó haszonélvezeti jogot. Az apósa meghalt, így a haszonélvezeti jogot az anyós gyakorolja. Ugyanerre az ingatlanra a haszonélvező hozzájárulásával építettek egy istállót, a telket bekerítették, s kialakítottak egy fürdőszobát. Anyósa mindezek ellenére állandóan követelőzik velük szemben, kötekedik a gyerekekkel. Ha ők ez szóvá teszik, arra hivatkozik, hogy ő a haszonélvező és mehetnek ahová akarnak. Tény az, hogy a haszonélvezet az ingatlan birtoklása vonatkozásában megelőz minden más jogot. Bár a szerződésben nem szerepel, de leveléből kitűnik, az ajándékozás idején az volt a szándék, hogy a haszonélvező gyermekükkel és annak családjával együtt fognak élni. (Tehát szó sincs arról, hogy a gyermek és családja jogcím nélkül lakik a lakásban.) Ezen túlmenően miután a haszonélvező tudtával és hozzájárulásával ők is ráépítettek a lakásra, kérhetik bírói úton a haszonélvezet korlátozását, a haszonélvező pedig kérhet használati díjat. Ez esetben a bíróság pontosan meg fogja szabni, hogy az ingatlanból ki mit jogosult használni és ezzel további jogi vitának nincs helye. Az emberi, érzelmi magatartást a jog sajnos kevésbé tudja szabályozni. K. E. olvasónk édesanyja meghalt. Sajnos édesapja úgy viselkedik, hogy kiskorú testvérét kénytelen volt magához venni, és a saját háztartásában nevelni. A gyermek után semmiféle kedvezményben nem részesülnek, csupán a családi pótlékot kapják. Kérték az OTP-től, hogy miután a kiskorúval együtt három gyermeket nevelnek, kedvezőbb törlesztést adjanak a részükre. Küldtek is egy űrlapot, melyet a tanácsnál kellett igazoltatni, — hogy olvasónk neveli a kiskorú testvérét. A tanácson ezt nem voltak hajlandók igazolni azzal az indokkal, hogy olvasónk szívességből neveli a testvérét. Mindenekelőtt leszögezzük, hogy a tanács álláspontja merőben téves és helytelen. Ezek szerint tisztázott, hogy a gyermeket az olvasónk neveli és ezt a tényt kötelesek is igazolni. Panaszosunknak tanácsoljuk még, hogy az apja ellen sürgősen indítson pert, melynek során kérje, hogy a bíróság a kiskorú testvérét nála helyezze el. Az apát pedig kötelezzék tartásdíj-fizetésre. K. L. mátészalkai olvasónk arról érdeklődik* hogy milyen jövedelmet vesznek figyelembe a gyermektartás-megállapításnál. A gyermektartási díj megállapításánál minden jövedelmet figyelembe kell venni. (Hivatkozni kell arra, hogy a kötelezettnek ván-e jövedelme és az milyen.) A módosított Családjogi Törvény szerint a tartásdíj mértéke egy gyermek után a jövedelem 15—25 százaléka között lehet. A bíróság itt figyelembe veszi a gyermeket ténylegesen tartó szülő anyagi helyzetét is. A tartásdíjat a per indításától visszamenőlegesen .csak hat hónapra lehet kérni. , D. Juhász Barnabás Haszonélvezeti jog, gyermektartási díj