Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-02 / 52. szám

1988. március 2. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Egy pohár víz A levél érkezhetett vol­na a megye bármely te­lepüléséről, s a név sem hiszem, hogy lényeges a történetünk számára. A tartalma annál tipikusabb. Idős, reszkető kezű bácsi­ka írta, kinek ez a tíz sor, ennek papírra vetése is egy egész napot vett igénybe. S mennyi gondol­kodás, aggodalom előzte meg, míg tollat ragadott és lapunktól kért segít­séget. Olvasta, hogy egyes helyeken miként gondos­kodnak az idősekről, a legjobban rászorulókat szociális otthonba he­lyezik el. Oda szeretne ő is bejutni, mert „nagyon legyengült állapotban va­gyok és senkim sincs, aki egy pohár vizet adna, vagy egy kosár fát behozna” — írja. önkéntelenül a kérdé­sek özöne jut az ember eszébe. Hol vannak a hoz­zátartozók, a hivatalos szervek, akiknek észre kellene venni őket, a ma­gukra maradt embereket? A legtöbb faluban, ha végig megy valaki az ut­cán, messziről megálla­pítható, melyik házban lakik magányos, idős em­ber. A portán megállt az idő, az egyszeri cifrasá­gok is csak a múlt emlé­keit, a régi időket idézik. Ezek az emberek nem szoktak hozzá, hogy kér­jenek, s ha már ezt teszik nagyon nagy bajban van­nak. A legtöbben szé­gyellik elesettségüket és azt, hogy akinek eddig csak ők adtak, azoktól kér­jenek. A szülőházról való lemondáshoz is nagy-nagy lelkierő kell. Hányszor halljuk beteg, idős isme­rőseinktől, hogy még a kórházba se akarnak el­menni, „itt születtem, itt akarok meghalni”, mon­dogatják. A hosszú évek egyedülléte megcsonto- sodottá teszik a szokáso­kat, a magányt. Nehéz egy új közösségbe beillesz­kedni, másokat elviselni, esetleg hozzájuk alkal­mazkodni. Emlékeimben gyakran felidézödik az az idős néni, akit megláto­gattam a szociális otthon­ban, s legnagyobb prob­lémája az volt, hogy sze­rezzek neki horkolás el­leni gyógyszert, mert a szobatársa állandóan ma- cerálja ezért. De térjünk vissza az írásunk elején szereplő bácsihoz. Megkeresésünk­re az illetékes tanács megvizsgálta körülmé­nyeit és indokoltnak tart­ja, hogy az időskorúak szociális otthonában el­helyezzék. A tájékozta­tásból az is kiderül, hogy olvasónknak nyolc élő gyermeke van, akikkel a kapcsolata megszakadt. (Hogy kinek a hibájából, arra nem térnek ki.) Egye­dül él, kora miatt nehe­zen tudja ellátni magát. Kérésére gyermekeivel nem közölték elhatározá­sát. Saját jogon nyugdí­jas, így a szociális ottho­ni gondozási díjat fedez­ni tudja. Hamarosan meg­történik tehát a helyki­jelölés, s az otthonban, megkapja a tiszta, meleg szobát, a főt ételt. Azt, amit a társadalom adhat! Dankó Mihály ELVESZETT SZÉNÜTALVÁNY 1987-ben vásároltam két 1200 forintos szénutalványt. Sajnos az egyiket elvesztettem. Igazolta a vállalatom, hogy az utalvány árát részletekben törlesztem. Ennek ellenére, amikor bejelentettem a nyíregyházi TÜZÉP- nél, elutasítottak, hogy nincs „idejük” az utalványok számát végignézni —, nem vittek-e ki valahol rá tü­zelőanyagot. Szeretném tudni, ilyen esetben mire szá­míthatok? N. J. Nyíregyháza (A nyíregyházi Tüzép illetékesének válaszleveléből kiderül, hogy sajnos nem tudnak kedvező információ­val szolgálni. Ugyanis az utalvány készpénzt helyette­sít, azt bárki az országban bárhol beválthatja. A Tüzép-telepeken a számlázának nincs lehetősége annak megállapítására, hogy a vásárló tulajdonát képezi-e az utalvány. (Így, azt sem lehet megállapítani, ha valaki jogtalanul váltja be. Sokszor megtörténik az is, hogy a vevők helyett a fuvarossal számiáztatják le a tüzelő­anyagot.) A tüzelőutalványokat a Budapesti Tüzép Vállalat ad­ja ki, a helyi telep részére csak a beváltott és a hoz­zájuk felküldött utalványok ellenében fizetik ki az el­adott szén árát. KÖLCSÖNZÉS Az embernek sokszor van olyan kisgépre szüksége, amit a kölcsönzőtől bérel. A nyír­egyházi Zrínyi Ilona utcai Belkereskedelmi Kölcsönző­vel kapcsolatban kedvező a tapasztalatom, csak az újab­ban szokásos reggel 8 órától 17 óráig tartó nyitva tartási időt nem helyeslem. Már na­gyon sok intézmény alkal­mazkodott a főmunkaidő utáni ügyfélfogadáshoz. Jó lenne ha ők is egy órával előtte, 7-től nyitnának, eset­leg 18 óráig. Ezzel megkí­mélnének bennünket a mun­kahelyi kilépőtől, vagy sza­badságtól. A. K. Nyíregyháza KÖSZÖNET Az elmúlt napokban műté­ten estem át a nyíregyházi Jósa András Kórházban, örömmel tapasztaltuk beteg­társaimmal együtt, hogy az új épületek elkészültével korszerű berendezések és esz­közök bevezetésével mennyi sokat javult a betegellátás. A magasabb szintű gyógyító munka érdekében sokat tesz­nek az ottani orvosok, nővé­rek, az egész személyzet. Kö­szönet nekik ezért. Fekete József Nyírlugos NEM ÁLLT MEG Január első vasárnapján lányom hat útitársával együtt Budapestre akart utazni Kis- várdáról a 4 órási vonattal. A kisvárdai állomásra autó­busszal lehet bejutni Gyula­házáról. Nagy meglepetésük­re a nyírkárász felől érkező autóbusz megállás nélkül to­vább robogott. Nem tudták elképzelni mi történt. Szeren­csére egy személygépkocsival sikerült elérni a gyorsvona­tot, de nem tudom mi lett volna, ha lekésik. Egyébként hétköznap jár be autóbusz a községből, jó lenne ha ezt va­sárnap is indítanák. Szerin­tem ekkor is lenne megfele­lő utaslétszám. Magyar Miklósné Gyulaháza (A Szabolcs Volán Vállalat szíves elnézést kér az oko­zott kellemetlenségért. Az autóbusz vezetőjének nyilat­kozata szerint a Baktalóránt- házáról 14,15 órakor induló járat az ünnepekre való te­kintettel annyira zsúfolt volt, hogy már mikor a gyulaházi elágazáshoz érkezett, nem tu­dott több utast felvenni. A vezető lassított és közölte is ezt a várakozókkal. A prob­lémát jelezte Kisvárdán a forgalmi szolgálatnak is, azonban már nem volt idő „rásegítő” járatot küldeni, mivel az autóbusz a vonat indulása előtt közvetlenül ér­kezett meg a végállomásra. szemét az Árokban Foglalkozásomból adódóan járom a megyét, még a leg­eldugottabb tanyáig is elju­tok. Szomorúan tapasztalom, hogy hóolvadás után ilyenkor tavasszal „kivirágzik” az árok, de nem hóvirágot, vagy ibolyát teremnek, hanem rossz fazekakat, építési tör­melékeket, üveg- és műanyag flakonokat. Sokat beszélünk a környezetszennyezésről, ter­mészetvédelemről, de sajnos nem tanulnak belőle az em­berek. Ezek az illegális sze­métlerakóhelyek (lakott terü­lethez közel, vagy távol) na­gyon csúnyák, de veszélyez­' tetik a vadon élő állatokat is. Ügy érzem, felelősek vagyunk mindannyian, elsősorban azok, akik szemetelnek, de azok is, akik látják a tett el­követőit és nem tesznek el­lene semmit. Kiss János Fehérgyarmat KIVÁGOTT fasorok A megye több területén, még a szatmár-beregi tájvé­delmi körzet szatmári részén is azt tapasztalom, hogy ki­vágják a fasorokat és nem telepítik újra. Nem tudom el­képzelni, hogy a tsz-eknek csak ez az egyetlen megoldás a táblásítására? Talán így növekszik a termés, de nem gondolnak arra, milyen nagy szerepe van ezeknek a faso­roknak a talaj megkötésében, párologtatásban, a vadvéde­lemben. Ha most azonnal pó­tolják is a kivágott fákat, még nagyon sokára fognak azok árnyékot adni. Kovács József Vásárosnamény Szerkesztői üzenetek P. J.-né. Jármi: Kérdésé­re részletes felvilágosítást a Magyiar Televízió adhat, címük: 1810 Budapest, V. Szabadság tér 17. Sándor János, Győrietek: Az ELITÁSZ tájékoz tartása szerint, a háztartási hűtő- szeikrényének javítását anyaghiány akadályozta, mely időközben megoldó­dott és üzemképes állapot­ban átadták az ön részére a hűtőt. H. J. Nyíregyháza: Ha az építési kölcsönszerződés aláírása után az építtető­nek gyermeke születik, az érvényben lévő rendelkezé­sek alapján, sor kerülhet szociálpo lititoai kedvez­mény utólagos elszámolásá­ra, mely minden esetben a szerződés aláírásakor ha­tályban lévő feltételek sze­rint történhet. ■ Barcsay Árpádné, Csen- ger: örülünk, hogy közben­járásunkra gyermeke már meg is kapta az ortopéd cipőt. A. T.-né Nyíregyháza: Kérdéseivel forduljon sze­mélyesen vagy levélben a Megyei Társadalombiztosí­tási Igazgatósághoz. (Cí­mük: 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 2. sz.) G. P., Vásárosnamény: Problémájára a KIOSZ Me­gyei Titkárságán Nyíregy­háza, Dózsa György u. 9. sz. alatt adják meg a vá­laszt. Paulay Edéné, Nyíregy­háza: Köszönetét továbbí­tottuk a Bessenyei György Kollégium vezetőjének. Szinyei Bertalan, Nyír­egyháza: A SZABÓLCSHÖ tájékoztatása szeriint a fű­tést biztosító hőközpont üzeme automatikus, magas nappali külső hőmérséklet esetén, normális üzemálla­pot mellett a fűtésszabályzó automatika a fűtőwíz hő­mérsékletét alacsony érték­re korlátozza. Ez esetben előfordul, hogy a fűtőtestek felületi hőmérséklete tapin­tásra hideg érzetet kelt, de a lakások belső léghőmór- séklete ilyenkor is a rende­letileg előírt értékben ma­riad. (Legalább 20 C-fok) S. Lajosné, Mátészalka: Amíg a dolgozó társada­lombiztosítási ellátásban részesül, a bérpótlékot áz­zál kell folyósítani. Az illetékes válaszol a táppénzről Hogyan számítják ki a táp­pénzt? Tette fel levelében a kérdést J. Pálné kisvárdai olvasónk. A választ a Megyei Társa­dalombiztosítási Igazgatóság illetékesétől kaptuk meg, mely szerint: az 1988. január 1-jével életbe lépett új táp­pénz-számfejtéssel kapcsola­tos rendelkezések értelmé­ben, a táppénz minden nap­tári. napra jár. A folyósító szervnek, az irányadó nettó munkabért kell bruttósítani, hozzáadva a 310 Ft bérkiegé­szítést is. (Az így megállapí­tott napi munkabérből kell tehát a táppénzt kiszámíta­ni.) A rendelkezés szerint a táppénzből is vonni kell adó­előleget, amennyiben a táp­pénz, illetve a munkabér összege eléri vagy meghalad­ja az adóköteles jövedelem legkisebb összegét. AJÁNLOTT KÜLDEMÉNY KÉZBESÍTÉSE R. K. nyíregyházi lakos le­velében azt sérelmezi, hogy a posta az utóbbi időben az ajánlott leveleket — hia nincs otthon a címzett — a posta­ládába kézbesíti, egy kis cet­li kíséretében. A nyíregyházi 1. sz. körze­ti postahivatal vezetőjének tájékoztatása szerint: a Pos- -faszábályzat 50. § 3. pontja értelmében, az ajánlott kül­deményt a posta levélszek­rény útján is kézbesítheti, ha: — alakjánál fogva gyűrő­dés- 'és s zakad ásmentese n helyezhető a levélszekrény­be, — sem a címzettnek, sem pedig az átvételre jogosult más személynek nem lehet kézbesíteni, — a címzett lakása nem kétséges, — a kézbesítő meggyőző­dött arról, hogy a címzett nem utazott el hosszabb idő­re, — a levélszekrény a kül­demény részére megfelelő biztonságot nyújt. Az ilyen esetékben a kéz­besítő igazolja az ajánlott könyvben a postaládában történő elhelyezést. Ez a kéz­besítési mód az egész ma­gyar posta területére beveze­tésre került 1966. július 1-jétől. Az eddigi tapasztala­tok szerint az ügyfelek szí­vesen fogadták. I. B. mátészalkai olvasónk szülei elváltak. Tulajdon­jogukat képezte egy házas ingatlan, és miután édesanyja az elmúlt évben meghalt és végrendelet nem maradt, azt a hat gyermek örökölte — de hagyatéki tárgyalás még nincs lefolytatva. Olvasónkat felkereste egyik testvére és alá akart vele Íratni egy olyan nyilatkozatot, hogy a szülők lakása egy szalmatetős lakás volt, és az édesapa halálakor, még 1967-ben a lakást ő átépítette, ezért az örökség fele őt illeti meg. Olvasónk a nyilatkozatot nem írta alá, mert ez va­lótlan. Szó sincs arról, hogy a testvérének bármi köze is lenne a lakáshoz. Kérdése, hogy ez a nyilatkozat érvé­nyes-e vagy sem? Olvasónk ha nem írta alá a nyilatkozatot, akkor az ő vonatkozásában az semmiképpen nem érvényes. (Bár az örökösök egymás között bármiben megegyezhetnek a köz­jegyző előtt. Ha az egyezség nem törvénysértő, akkor a közjegyző azt írásba is foglalja.) így olvasónk teljes jog­gal tarthat igényt a hagyaték egyhatod részére. Őszirózsa jeligével kereste meg szerkesztőségünket egyik levélírónk. Elmondja, hogy az apósáék saját tulaj­donú lakásukat férjének ajándékozták, ,de kikötötték, a holtig tartó haszonélvezeti jogot. Az apósa meghalt, így a haszonélvezeti jogot az anyós gyakorolja. Ugyanerre az in­gatlanra a haszonélvező hozzájárulásával építettek egy is­tállót, a telket bekerítették, s kialakítottak egy fürdőszo­bát. Anyósa mindezek ellenére állandóan követelőzik ve­lük szemben, kötekedik a gyerekekkel. Ha ők ez szóvá te­szik, arra hivatkozik, hogy ő a haszonélvező és mehetnek ahová akarnak. Tény az, hogy a haszonélvezet az ingatlan birtoklása vonatkozásában megelőz minden más jogot. Bár a szer­ződésben nem szerepel, de leveléből kitűnik, az ajándé­kozás idején az volt a szándék, hogy a haszonélvező gyer­mekükkel és annak családjával együtt fognak élni. (Te­hát szó sincs arról, hogy a gyermek és családja jogcím nélkül lakik a lakásban.) Ezen túlmenően miután a haszonélvező tudtával és hozzájárulásával ők is ráépítettek a lakásra, kérhetik bí­rói úton a haszonélvezet korlátozását, a haszonélvező pe­dig kérhet használati díjat. Ez esetben a bíróság ponto­san meg fogja szabni, hogy az ingatlanból ki mit jogosult használni és ezzel további jogi vitának nincs helye. Az emberi, érzelmi magatartást a jog sajnos kevésbé tudja szabályozni. K. E. olvasónk édesanyja meghalt. Sajnos édesapja úgy viselkedik, hogy kiskorú testvérét kénytelen volt ma­gához venni, és a saját háztartásában nevelni. A gyermek után semmiféle kedvezményben nem részesülnek, csupán a családi pótlékot kapják. Kérték az OTP-től, hogy miután a kiskorúval együtt három gyermeket nevelnek, kedve­zőbb törlesztést adjanak a részükre. Küldtek is egy űr­lapot, melyet a tanácsnál kellett igazoltatni, — hogy olva­sónk neveli a kiskorú testvérét. A tanácson ezt nem vol­tak hajlandók igazolni azzal az indokkal, hogy olvasónk szívességből neveli a testvérét. Mindenekelőtt leszögezzük, hogy a tanács álláspont­ja merőben téves és helytelen. Ezek szerint tisztázott, hogy a gyermeket az olvasónk neveli és ezt a tényt kö­telesek is igazolni. Panaszosunknak tanácsoljuk még, hogy az apja ellen sürgősen indítson pert, melynek során kérje, hogy a bíróság a kiskorú testvérét nála helyezze el. Az apát pedig kötelezzék tartásdíj-fizetésre. K. L. mátészalkai olvasónk arról érdeklődik* hogy mi­lyen jövedelmet vesznek figyelembe a gyermektartás-meg­állapításnál. A gyermektartási díj megállapításánál minden jöve­delmet figyelembe kell venni. (Hivatkozni kell arra, hogy a kötelezettnek ván-e jövedelme és az milyen.) A módosí­tott Családjogi Törvény szerint a tartásdíj mértéke egy gyermek után a jövedelem 15—25 százaléka között lehet. A bíróság itt figyelembe veszi a gyermeket ténylegesen tartó szülő anyagi helyzetét is. A tartásdíjat a per indítá­sától visszamenőlegesen .csak hat hónapra lehet kérni. , D. Juhász Barnabás Haszonélvezeti jog, gyermektartási díj

Next

/
Oldalképek
Tartalom