Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-01 / 51. szám

lemzó, hogy mennyiségi igé­nyeket és minőségi határidő­ket tartalmaznak, míg az ár- megálliapod ásókat későbbi időpontban rögzítik. Januárban 138 millió fo­rintos termelési értéket pro­dukáltak a szabolcsi szövet­kezetek. A kedvező időjárás segítette az építőiparban dol­gozókat, őik a tervezettnél na­gyobb ütemben haladtak, vi­szont a cipőipari szövetkeze­tek elmaradtak a termelés­ben. Különösen a nyíregyhá­zi cipészek forgalma csök­kent anyaghiány miatt. Szocialista exportszállítá­saikat a tavalyi hasonló idő­szakhoz képest negyedével növelték a szövetkezetek, az élen a Racita és a Nyíregy­házi Háziipari Szövetkezet járt. Ugyanakkor a tőkés ex­port értéke januárban „csak" 12 millió forint volt, ugyanis a Rakamazi Fa- és Fémipari Szövetkezet az első negyed­év végén szállít nyugati partnereinek. Az ágazatok közül a gép­ipar alapanyag ellátási és im­portgondokkal küzd. A vil­lamosgépiparba tartozó Nyíregyházi Elekterfém Kis­szövetkezet hiányszakmáira — forgácsoló, keménykróim és precíziós öntés — több íz­ben folytatott tárgyalásokat kapacitáslekötésre, egyelőre sikertelenül. A fémtömeg­cikkiparba sorolt Baktaló- rántházi Vertikál és a Nagy- kállói Vasipari Szövetkezet­nél tárgyalnak újabb szerző­désekről. Előbbinél csak a konfekciórészleg dolgozhat gőzerővel, míg utóbbi egy hiánycikknek számító lemez miatt élelmiszeripari gépek és berendezések gyártását meg sem tudta indítani. A fafeldolgozóiparban dol­gozó szövetkezetek a fenyő­fűrészáru, a forgácslap és a vasalatok ütemtelen szállítá­sára panaszkodnak. Várha­tóan ezek a gondok a vásá- rosinaményi faforgácslapgyár rekonstrukciója után meg­szűnnek, bár a fenyőáru to­vábbra Is hiánycikknek fog számítani. A cipőiparban to­vábbra is tapasztalható a piaci bizonytalanság, amit még növelhetnek a várható alapanyagár-emelkedésak. A 1 milliárd 58 milliós forga­lom mintegy 80 százalékát kívánják exportálni. A textil- és konfekcióipari szövetkezetek a piaci ver­senyképességük megőrzése érdekében gépi beruházáso­kat terveznek. Az ipari szövetkezetek idén 4,2 milliárd forint forgalmat terveznek, viszont az árbevé­telük elsősorban a termelői árak csökkenése miatt vár­hatóan 4,3 százalékkal keve­sebb lesz mint idén. (máthé) M A A Guszev ■ ■■ W 9 jovoje (2. oldal) Ha olcsó, gyenge is (3. oldal) A megye ipari szövetkeze­teinek termelése a januári évkezdetkor (kétharmad arányban volt szerződéssel lekötve — hangzott el hétfőn délelőtt az Ipari Szövetkeze­tek Szabolcs-Szatimár me­gyei Szövetségének elnökségi ülésén. A szövetkezetek szer­ződéseinek egy részére jel— őszre marad a telepítés Mirelit­üzem Tavaly valamennyi szerző­déses kötelezettségét teljesí­tette a Mezőgazdasági Épí­tőipari Közös Vállalat. Ki­lencvennyolc millió forint ár­bevételt és több mint 12 mil­lió forint nyereséget produ­kált. Az igazgatótanács hét­fői ülésén elhangzott, hogy a vállalat kapacitása 1989 kö­zepéig lekötött. A felada­toknak a múlt évivel azo­nos létszámmal kíván eleget tenni. A Mezép zömmel a jövő­ben is mezőgazdasági üze­meknek épít. Az idén többek között a Nyírlugosi Állami Gazdaságnak mirelitüze­met létesít, a Balkányi Ál­lami Gazdaság a piricsei és a kállósemjéni termelőszö­vetkezet tehenészeti telepén pedig rekonstrukciós mun­kálatokat végez. Kevés a csemete Alaposan megcsappant a nyíregyházi főiskolai tangaz­daság kertészeti árudájának gyümölcs- és dísznövény- készlete. Az elmúlt év őszién a megnövekedett telepítési kedv mintegy hatmillió fo­rintos forgalmat hozott, s ez­zel ki is merítette a készlet nagy részét. Az idei tavaszi telepítésre már csak szerény választék­kal rendelkeznek, s a gyü­mölcsfakészletből egyedül a cseresznye tartja a frontot, amelynek négy fajtájából kö­rülbelül négyezer darab van raktáron. Háromfajta kajszi­ból és körtéből 4—5 ezer da­rab csemetéjük van. Meggy, szilva csak elvétve található a telepen. Hiánycikk a kösz­méte, valamint a piros és fe­kete ribizli is. A bogyós növények közül egyedül a jostából van egy száz darabos készlet, de is­merve az igényeket. ez a mennyiség elegendő lesz. Szamócapalánta viszont nagy mennyiségben kapható a ta­vaszi telepítés idején. A hiány pótlására konte­rt eres oltvány- előá 11 ítással próbálkozik a lerakat, ame­lyekből augusztusra 5—10 ezer darab várható. Díszfáik és díszcserjék kö­zül még lehet is választani, de örökzöldek csak kis szám­ban vannak, s a legnagyobb gond az. hogy utánpótlás még a szaporítótelepről sincs. Díszfáik közül a nyír, berkenye, vérszilva, díszal­ma és díszmogyoró van. De hiányzanak a gömb alakú — gömbakác, gömb juhar — díszfáik, valamint a lehajtó típusú, főleg nyírfák. A kí­nálatot figyelembe véve úgy tűnik, őszre maradnak a na­gyobb telepítési munkák, hi­szen erre az időpontra újra nagy készlettel rendelkezik majd a kertészeti áruda. Zenével M eggyőződésem, Ko­dály országában sen­ki előtt sem lehet kérdéses, hogy zene nélkül mennyivel szegényebb a világ. Ám annak is érdemes utánagondolni, a zenehall­gatás mennyire érzelem­gazdagító és pedagógiai ha­tása is milyen fontos. Az sem lehet vitás, hogy a ze­nei nevelést is — mint min­dent — gyermekkorban kell elkezdeni. Éppen ezért jó volt hallani a napokban egy — koncertek szervezésével foglalkozó — megbeszélé­sen, hogy megyénkben ezen a területen van mivel di­csekedni. Félidejénél tartunk az 1987—88-as évben rende­zett hangversenysorozatok­nak, s bár a zene világát számokkal nemigen szabad megközelíteni, egy kis sta­tisztika mégsem árt. Me­gyénkben mintegy 12 ezer tanuló szülei váltanak ko­molyzenei bérletet, közülük ötezer-négyszáz általános iskolásnak közel ötezer gimnazistának és ezerötszáz szakmunkásképzősnek. Ti­zenkétezer tanuló jár el rendszeresen hangverseny­re és közülük remélhetőleg sokan megízlelik a zene röptetö varázsát, gljönyörü­Sok ez vagy kevés? Nem lehet vitás, tiszteletreméltó nebulósereg. Csak dicsérni lehet az ifjúsági hangver­seny szervezőit, s a pedagó­gusokat, hogy ennyi diákot össze tudtak verbuválni. Példamutató a kisvárdaiak eredménye, ahol három if­júsági bérletsorozatot szer­veztek, összegyűjtve egy- egy hangversenyre a város­körzethez tartozó tizenhat község zenét kedvelő kisdi­ákjait is. Vagy dicséret il­leti Tarpát, ezt a néhány ezres községet is, ahol már évek óta néhány várost is lepipálva mindent megtesz­nek azért, hogy távol a fő­várostól, megyeszékhelytől, a gyermekek eljuthassanak egy-egy igazi hangverseny­re. De azon is el kell gondol­kozni, hogy megyénk 2ő0 iskolájából csak alig ötven kap arra lehetőséget, hogy a zene iránt fogékony nö­vendékeit komolyzenei hangversenyre küldhesse. Középiskolákban már jobb a helyzet, a gimnáziumok több mint felében eredmé­nyesen toboroztak bérlete­seket. Á hangversenyszerve­zők a napokban már a jövő évi tervekkel foglalkoznak, tudakozódnak a várható zenei igények iránt. Csak remélni lehet, hogy újabb iskolák is be­kapcsolódnak a hangverse­nyek szervezett látogatásá­ba, annál is inkább, mivel meglehet, sok gyerek egyéb­ként sohasem fog eljutni hangversenyterembe és so­se, fogja megérinteni őket a zene jellemformáló ereje. Bodnár István XLV. évfolyam, 51. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. március 1., kedd A SZOT elnökségének állásfoglalása a mozgalom időszerű kérdéseiről Ez év február 19-én ülést tartott a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa. A közzétett állásfoglalás a beérkezett in­formációk szerint széles kör­ben alapvetően pozitív vissz­hangot váltott ki. Mindaz, ami az árakkal, a foglalkoz­tatási problémák kezelésével, érdekvédelmi munkánk erő­sítésével, a szakszervezetek tevékenységének tartalmi, szervezeti megújulásával kap­csolatban megfogalmazódott, találkozik a tagság többségé­nek helyeslésével. A tagság igényli és támo­gatja az ágazati szakszerve­zetek és a SZOT felelős ál­láspontját, fellépését a dol­gozók széles rétegeinek élet- és munkakörülményeit érin­tő kérdésekben, érdekeinek határozott védelmében. Tu­datában van annak, hogy a jelenlegi helyzetben az ország 'társadalmi-politikai ténye­zőinek közös erővel, együttes cselekvéssel kell hozzájárul­ni társadalmi-gazd asági prob­lémáink megoldásához. (Folytatás a 4. oldalon) Mátészalkán nyitották meg II magyar nyelv hete Mátészalkán tartották teg­nap a magyar nyelv hetének Szabolcs-Szatmár megyei megnyitóját. Az esemény helyszíne a városi tanács volt, ahol Bachát László megnyi­tóját követően Kálmán Bé­la akadémikus tartott elő­adást Táj, nyelv, ember cím­mel. Több nyíregyházi közép- és általános iskolában is elő­adás hangzott el a két hétig tartó rendezvénysorozat el­ső napján. A továbbiakban a megye számos településén — iskolákban, könyvtárak­ban, művelődési házakban, üzemekben — megemlékez­nek a magyar nyelv tavaszi ünnepéről. Rendkívüli iro­dalomórák lesznek többek között Adyról, Örkényről, Kölcseyről, Krúdyról, József Attiláról; hallhatnak majd az érdeklődők a nyelvjárá­sokról, a tanári beszédről, a nyelv illemtanáról, az ifjúság nyelvéről, Nyíregyháza föld­rajzi neveiről, megyénk iro­dalmáról, szólásainkról. Évkezfct az Ipari szövetkezeteknél j ............................................................................................................................. ...............-I Ár csak később • MŰTRÁGYA- FOGADÓ. A Szovjetunióból széles nyomtá­vú vagonokban ömlesztve ér­kezik a műtrá­gya hazánkba. A MÁV és az AGROTEK be­ruházásában műtrágyafoga- dót és zsákolóti építettek Eper- jeskén. A be­rendezések al­kalmasak a műszakonkénti 480 tonna mű­trágya csoma­golására és to­vábbítására. KépUnk a pró­baüzemelés közben készült a zsákolóról. (elek) '

Next

/
Oldalképek
Tartalom