Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-13 / 37. szám

XLV. évfolyam, 37. szám ÄRA: 2,20 FORINT 1988. február 13., szombat M A Számolni tudni kell! 3. oldal Hétvégi melléklet Felújított műhelyek, korszerű üzletek Közös pénz szolgáltatásra Az utóbbi három évben 400 millió forintot igényelhetitek a központi -támogatási alap­ból a lakossági szolgáltatást végző ipari szövetkezeteik, hogy felújítsák műhelyeiket, korszerűsítsék az üzleteket. A megyében közel 27 millió forintot kaptak a szövetke­zetek. Az éleződő versenyben a fodrászszövetkezetek a bol­tok felújításával, esztétikus­sá v-arázsolésáva-1 vendégkö­rük megtartására törekedtek. A nyíregyháziak a városban és környékén 6,6 millió fo­rintot költhettek el a támo­gatási keretből. Mátészalkán és környékén köze! három­millió jutott a csinosításra, a kisvárdaiak amiatt, hogy 1985-ben nem tudták felhasz­nálni a támogatást, .kétmil­lió alatt fordíthattak felújí­tásra. Tavaly olyan, jó hírnévét szerzett kisszövetkezetek is kaptak támogatást, akiket korábban nem ismer,! ,a kö­zönség. vagy új szolgáltatást honosítottak meg. Így lehe­tett jobb színvonalú a Szig- ma Kisszövetkezet munkája, szerezhetett be millión felül műszereket a Tempó Autója­vító Leányvállalata. Magyar—szovjet kapcsolatok Január elsejétől egy mun­kanélküliből is lehet vállal­kozó, ha versenyképes ter­mékkel jelentkezik a piacon, vagy olyan szolgáltatással, ami hiányt pótol. Induló tő­keként újrakezdési támoga­tásként 150 ezer forintot igé­nyelhet. Ha utánaszámolunk, egy vállalkozónak kezdetként azonnal rámegy gépvásárlás­ra, de ha többen összefog­nak, akkor ez már szép sum­ma. Az újrakezdési kölcsön ré­sze a Foglalkoztatási Alap­nak, amely összege 1,2 mil­liárd forint. Ebből fedezik például az átképzéseket, az elhelyezkedési, utcai nevén a munkanélküli segélyeket, és ez évtől a munkahelyterem­tő beruházásokat. Utóbbi összege több száz millió, pon­tos számadatot egyelőre nem tudunk. A tétel nagyságáról az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke dönt. míg az újrakezdési támogatás össze­gét az Állami Fejlesztési In­tézet kezeli. A létszámcsökkenések mi­att már tavaly jelentősen megnőtt az átmenetileg mun­kanélküliek száma, idén ez csak fokozódik, hiszen majd­nem minden gazdálkodó szerv létszámleépítést tervez. Ez különösen megyénket érinti, ahol gazdaságilag amúgy is elmaradott térsé­gek vannak. Ahhoz, hogy az újrakezdé­si kölcsönt valamelyik gaz­dálkodó szerv, vagy kisipa­ros elnyerje, vállalkozni kell. Olyanra, ami hamar megté­rül és népgazdasági érdek. A pályázók a fejlesztések, be­ruházások részletes adataival jelentkezéseiket a megyei ta­nács munkaügyi osztályához küldhetik. A páTVázatokat legelőször egy koordinációs bizottság minősíti, majd a javaslatot felküldi az ÁBMH- ba. ahol döntenek a támoga­tás mértékéről és arról, hogy az összeget visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő kölcsönként kapja a pályázó. Míg a maszekoknál újra­kezdési támogatást nyújt a kölcsön, addig a gazdálkodó szerveknél a munkahelyte­remtő beruházások, fejleszté­sek kiegészítő része lehet, a nagyobbik hányadot a válla­latnak, vagy szövetkezetnek kell állni. Ha a vállalkozás valamilyen ok miatt beful­lad. akkor a kölcsön megma­radt. de 13—15 százalékos kamattal terhelt részét visz- sza kell fizetni. Megyénkbeh nagy szükség lenne erre a támogatásra, hi­szen az átmenetileg állásta­lanná válók sokszor kilátás­talannak látják azt. hogy új munkahelyet találjanak. A megye városain kívül ez csak hatván.yozódik. És itt nem­csak irodistákra, segédmun­kásokra. hanem esetleg dip­lomásokra, szakmunkásokra gondolunk. Számukra is je­lent lehetőséget újrakezdés­hez. a megkapaszkodáshoz. Az előzetes felmérések alap­ján Szabolcs-Szatmárban az igény óriási, már 20 gazdál­kodó szerv jelezte szándékát. Ahogy mondani szokták, egy kicsit meg kell mozgatni az agytekervényeket, vállalkoz­ni kell. Olyanra, ami hasz­nos, gyorsan megtérül és enyhít a foglalkoztatási gon­dokon. (máthé) A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRA készítik fel a gépeket a Balkányi Állami Gazdaság szerelőműhe­lyében és a kovácsműhelyében. Képűnkön: Varga Mihály az almáskertekben használt talajjavító gép kapáit és ru­góit cseréli ki. (Császár Csaba felvétele) Sokoldalú együttműködés Hármas jubileumra, a ma­gyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés alá­írásának 40., a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság meg­alakulásának 30., valamint a Szovjet Hadsereg és Hadi­flotta létrehozásának 70. év­fordulójára emlékeztek pén­teken a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság Országos El­nökségének ülésén. A Parla­ment Vadász-termében meg­tartott tanácskozáson Apró Antal elnök méltatta a je­lentős történelmi eseménye­ket, mint a béke védelme erősítésének, a szocializmus történelmileg szükségszerű győzelmének, további fejlő­désének egy-egy mérföldkö­vét. Űj szakaszt nyitott hazánk életében a barátsági szerző­dés megkötése: jelentős sze­repe van a kétoldalú diplo­máciai, gazdasági, műszaki­tudományos, kulturális kap­csolataink fejlődésében — hangsúlyozta, majd megálla­Apró Antal méltatja a jubi­leumokat. pította: a két ország közötti kontaktusokat a nyíltság, az egyetértés, az azonos célok jellemzik; egyezményeink a kölcsönösségen és az egyen­jogúságon alapulnak. A négy évtizedes együttműködés leg­dinamikusabb területe a gaz­daság. s eredményesen fej­lődnek a magyar—szovjet kulturális kapcsolatok is. Fontos szerepet tölt be egymás népei életének, kul­túrájának megismertetésé­ben az MSZBT 30 éve «la­kúit testvérszervezete. a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság. A két szervezet sokol­dalú együttműködése felöleli népeink politikai, gazdasági és kulturális életének vala­mennyi területét. A baráti társaságok alappillérei az új típusú kapcsolatrendszernek^ amely legújabban a közvet­len vállalatközi kontaktusok­kal bővült — mondotta vé­gezetül. Támogatás vállalkozóknak Magánosok is igényelhetik Bruttó A zt előre sejtettük, ne­hezen birkóznak meg mindenütt a bérek bruttósításával úgy. hogy a legfőbb alapelv megmarad­jon: azonos teljesítmény esetén semmiképpen ne kapjon kevesebb fizetést kézhez senki. Az első hul­lám. a havibéresek fizeté­se már megvolt. Kiderült, hogy hiába a sok tanfo­lyam, az .eligazítás, mert volt. ahol csak „átlagban” sikerült bruttósítani. Mert mit szóljon az a több évti­zedes gyakorlattal rendel­kező tanárnő, aki rájött, I hogy kevesebbet ér túlórá­ja, mint a most odakerült kezdőé? Hogyan magyaráz­za meg az ügyeleti díjat az az egészségügyi dolgozó, aki azt érzi, hogy személyre ' szólóan kevesebb, vagy több a pénz. miközben vigasztal­ják az adott keretszámmal. A héten aztán a munká­sok nagy többsége is szá­molni kezdhetett. Mint la­punk 3. oldalán munkatár­saink jelentéséből kiderül, a fizikai dolgozók, teljesít­ménybéresek között is sok volt, aki nem tudta, hogy mit és miért kell számolnia. Pedig az adórendszer azt is feltételezi, hogy „profi” mó­don számítják ki az új bé­reket, s lesz, aki ezt meg­érti a gyakorlatban is. A példák alapján ko­rántsem akarunk általáno­sítani. mert igenis értékel­ni kell azt a nagy munkát, amely a gazdasági vonalra, a bérelszámolókra várt. Bár találkoztunk olyan megfo­galmazással is, miszerint mindennek az oka, hogy nem volt központi, pontos iránymutatás. Annyiban igaza van a panaszkodó- nak. hogy a tervezettől ké­sőbb megjelent utasítások, végrehajtási segédletek tényleg hátráltatták a munkát. Azonban azt is látni kell, hogy ez egyszer nagymértékben építettek a sokat igényelt önállóságra. T ehát ott, ahol a bruttósítás úgy sike­rült. hogy a jól dol­gozót sújtotta a nagyobb adóval, önmagukról állítot­tak ki szegénységi bizonyít­ványt. Még van idő a pótvizs- gá(lat)ra. r R Népi iparmű vészek Közönség előtt két év termése Szalbolcs-Sziatmár megye népi iparművészeinek III. kö­zös kiállítását tegnap nyitot­ták meg Nyíregyházán, a Le­nin téri kiállítóteremben. Az .alkotók hivatásos népművé­szek. egy részűik a háziipari szövetkezet aktív, vagy már nyugdíjas dolgozója, míg má­sok a népművészeti stúdió tagjaként bontakoztatták ki tehetségüket. Hárman a Nép­művészet Mestereiként, 'tizen­egyen Népi Iparművészként, hatan pedig a Népművészet Ifjú Mestereként mutatkoz­nak be alkotásaikkal, ame­lyek egyébként országos pá­lyázatokon már mind díjat nyertek. Vajda László tiszalöki vas­műves a paraszti élet hagyo­mányos eszközének számító tüzikutyával, vas háromláb­bal, szénavágóval, szalimahú- zóval és a taknővájáshoz használatos kapocskával sze­repel a kiállításon, ugyanak­kor emberformájú és há­romágú gyertyatartója, a ka­puik, ajtók díszítésére alkal­mas vasalásai, kopogtatói a mai iparművészethez áltoak Jcözel. Hasonló szellemiben alkot a 'nyíregyházi Dorogi házaspár is — fazefcastár- gyaik között szilkét. kantáit is találunk, de szép étkészle­tük, boroskanesóik, poharaik a mai háztartásnak is szemet gyönyörköd tető, napi hasz­nálatra alkalmas tárgyai le­hetnek. Tripsóné Török Erika főj.eg a pásztorművészefhez vopzódik, ezek a motívumok jelennek meg szironyozott bőrmellényén, övén, táská­ján is. A fiatalok közül először ál­lít ki Farkas Sándor máté­szalkai-fazekas, aki -azt iaz anyagot hozta el bemutatni, amellyel megpályázta — és a közelmúltban el .is nyerte — a Népművészet Ifjú Mestere címet. Ugyancsak először lép közönség elé ezen a megyei kiállításon a nyíregyházi Bak Zoltán. A ikalotiaszentlkirályi (Erdély), rátétekkel díszített szűr-motívumai a felesége számára készített, és -szintén bemutatott öltözékeken is fellelhetők. Kakuk Pálné a közelmúlt­ban lett Népi Iparművész. A megye református -templo­mainak únasztali iterítő-it dol­gozz« fel. Arany-, ezüstszál- lal hímzett térítői elsősorban reprezentatív célokat szolgál­nák, tehát például házasság­kötő termet díszíthetnek. A Váci Mihály művelődési központ és a népművészeti stúdió által rendezett kiállí­tás — kedd kivételével — március 6-ig látogatható Képünkön a kiállítás egy részlete. (gm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom