Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-02 / 27. szám
2 Kelet-Magyarorszag 1988. február 2. A téli vásár első napján Sok nézelődő, kevés vásárló Állják a rohamot a kötöttáru osztály eladói a Centrumban / vissz ! mí lesz veled, Ügy érzem ennek a cikknek a megírására gazdaságilag és lélektanilag nem a legmegfelelőbb időt választották. Mi lesz veled Jósa- város? Hát mi lenne? Lakni fognak benne boldog és megelégedett emberek, úgy mint ahogyan eddig is tették. Aki boldogtalan és elégedetlen lesz, nem a panelfalak fogják azzá tenni, hanem a nagyravágyás, a mindig többet és többet akarás. Bár mint a cikk ezt sejtetni engedi, társadalmunk igénytelen rétege az, amelyik megalkuszik egy panelházban való éléssel. Államunk nagy erőieszíté- * sek révén hozta létre ezeket a lakótelepeket sokak megelégedésére és örömére. Tíz, tizenöt év alatt olyan magasra szöktek az igények, hogy ma már ezek nem megfelelők ... A mai nehéz gazdasági viszonyok mellett teljesen fölösleges az emberek hangulatát így irritálni. Mert mi van azokkal, akiknek egy egész élet munkája van egy ilyen kaptafára készült házgyári lakásban, amiben még az az öröm sem érheti őket, hogy eltévedjenek. Nem az a tény zavarja a lakókat, hogy lakótelepen kell élniük, hanem az, hogy a házak panelból vannak. Én is azok közé a szerencsétlenek közé tartozom, akik ilyen lakásban kényszerülnek élni. (Ráadásul kertes házból költöztem ide.) Minden otthonnak megvan a maga sajátos, egyéni arculata, amit lakója a maga ízlése és anyagi lehetősége szerint alakíthat ki, anélkül, hogy ez ellen a panelok tiltakoznának. Minden bosszúságom ellenére nevetnem kellett, amikor azt olvastam, hogy hat és hét óra között a konyhában kigyulladnak a villanyok és mindenki tudja, hogy a család vacsorázik. Tudják, hogy hol van elhelyezve a tv, a hűtő, a hokedli és uram bocsá' a konyhaszekrény fiókban az evőeszköz. Amíg a családi házban laktam, körülbelül ott is ez volt a konyhám rendje és az evőeszközöket sem a fáskamrában tartótJósaváros? tam. A luxuslakások lakói ugyan, hogy rendezik be az életüket? Ök nem szoktak vacsorázni? Nincs evőeszköz stb? „Nem szeretik az emberek, ha ilyen sokat tudnak róluk” közli a cikk írója. Az a megállapításom, hogy a lakótelepen élők sokkal kevesebbet tudnak egymásról, mint a családi, vagy társasházak lakói. Kívánatos lenne, hogy többet tudjunk és többet törődjünk egymással! Mindenki az anyagi lehetőségeihez mérten igyekszik a szebbre, a jobbra és ez így van rendjén ... de keveseknek futja, hogy több millióért luxuslakásokat építsenek és tartsanak fönn. Akinek nincs loggiája, télikertje és biokertet sem tud magának varázsolni, az érezze magát szerencsétlennek, a sors üldözöttjének? Vánnak hibák, beázások, hideget beengedő nyílászárók? Persze hogy vannak. Mindezek a hibák nem lennének, ha nem építették volna fel ezeket a lakótelepeket, amik azért nagy többségükben mégis csak jók. Szerény véleményem szerint jó lenne a sokak számára elérhetetlen fellegekből leszállni a földre. Megállni a realitások talaján és mondjuk a szépen épülő, jó lakásokat magában rejtő örökösföldi lakótelepet megszabadítani a cipőt lehúzó nehéz sártól. Utakat építeni, fásítani, hogy akik épületen belül otthon érzik magukat, az útra kimenve se ragadjanak bele az elkeserítő sárba. Környezetünket néhány fával, virágzó bokorral, alattuk elhelyezett padokkal is kellemesebbé és otthonossá tehetjük. 1988 januárjában ne télikertekről álmodozzunk, hanem próbáljuk megvalósítani, ami esetleg társadalmi összefogással is kivitelezhető és emberek ezreinek tenné szebbé,»jobbá az életét. Egy elégedett panelházi lakó a Jósaváros, Eperjes utca 14-ből A Legfelsőbb Bíróság döntéseiből Szép álmok - munkaidőben Nagy volt a nyüzsgés hétfőn délelőtt Nyíregyháza utcáin, a téli vásár soklakat iki- csalt otthonukból. A nézelő- dőik, érdeklődőik megtöltötték az áruháziakat, de kevés volt a vásánló. Ennek oka, hogy az idei vásáron az üzletek kisebb értékű árut tudtak kirakodni a polcokra. A Nyírfa Ánuházhan hárommillió forintos árualappal indították a téli vásárt, amely csaknem harmada a tavalyi értéknek. Üres nagy kér- raktárak Király József, az áruház igazgatója elmondta, hogy a nagykereskedelmi raktárakban nem volt miből válogatni, mert elenyésző a készletük. Egymillió forint értékű cipőt kínálnak az idén, de ezt nem a nagykereskedelemtől szerezték be, hanem a Szabolcs Cipőgyártól. Kevés a konfekció, a méteráru, ezek nagy részét a saját készletükből árazták le. Ügy tűnik, hogy az idén a legkeresettebbek a gyermekcipők, és a gyermek divatáruk, ano- rákok, averallok. A kéthetes vásár alatt igyekeznek utánpótlásról gondoskodni, így nemcsak az első napokban érdemes benézni a vásárlóknak az áruházba. — Ha nem lenne leértékelve, nem hiszem, hogy megvennénk • - — nézegette Balogh Andrásné és Koszityu Ferencné a fiúcsizmákat. A régit eflnyűttók a gyerekek, s most körülbelül olyan áron jutunk hozzá, mint az áremelések előtt. A 3,1-es méretű 557 fonintos kiscsizmát 30 százalékkal olcsóbban vehetjük meg. Egy számmal nagyobbat választottunk, hogy jövő télre is jó legyein. A Centrum vásári készlete a tavalyinak felét teszi ki, négymillió forint értékű árut áraztak le. Lecsökkent készletek — Valamivel jobb helyzetben vagyunk, mint a többi üzlet, mert saját (Centrum) nagykereskedelmi raktárunk van. Bár ők sem tudtak túl nagy választékból .ajánlani, úgyhogy a leértékelt áru nagy része nekünk is saját készletünkből került ki. Az év végi felfokozott vásárlási kedvnek és az átárazásnak köszönhető, hogy lecsökkentek a készletek — vélekedett Krasznai Tiborné, a Centrum Áruház igazgatónője, örülünk, ha az első nap egymillió forintot forgalmazunk a 'tavalyi másfél millióhoz képest. A Gevda házaspár csomagokkal felpakolva járja az üzleteket. Női csizmát, két kosztümre való bükié anyagot vásároltak. Minden évben végigjárják a szezonvégi vásárokat, s Ilyenkor szerzik be a szükséges holmikat. — Kicsi a készlet az idén, az elmúlt évben jobban lehetett vásárolni. Azért így Is megszereztem, amire szükségem volt, csak több üzletet kellett bejárnom — mondja Gerda Andrásné. Hol vannak a gyermekcipők ? Csécsi György, a Kelet Áruház igazgatója borúlátó: „Nem a tömeget kell nézni, hanem azt, hogy mennyire működnek a pénztárak. Sokan nézelődnek, de kevesen vásárolnak. Az első két nap Az okok persze különbözőek. Vannak olyan gyerekek is, akik a szülők halála, betegsége, netán súlyos anyagi körülményei miatt kerültek nehéz helyzetbe, sorsukért tehát nem a felnőttek felelősek. Sajnos, ök vannak kevesebben. Jóval több ugyanis azoknak a száma, akik a szülők felelőtlensége, gondatlansága, életmódja miatt kerültek állami gondozásba. Ami hiányzik Egy részük már megszokta a család légkörét, hangulatát, s konkrét élményvilág birtokában kezd egy másfajta életet. Másik részük születése pillanatától lesz a' társadalom gyermeke. Az anyaság öröméről re- . gények, versek tömegei szólnak, s még így sem képesek maradéktalanul kifejezni azt az érzést, amelyet egy gyermek világrajötte jelent. el is dönti a keresletet, utána egyre kevesebb a vevő. Talán holnap nagyobb lesz a forgalmunk, ha megkapják az emberek a fizetésüket.” A Kelet-ben három és félmillió forint értékű cipő, konfekció, méteráru került a polcokra. Kelendőek a női csizmák, s azok lennének a gyermekcipők is — ha lenne. A nagykereskedelemtől beszerzett áru ugyanis a tavalyinak csak a húsz százaléka, ez az áruház Ls jó részt saját készletéből fedezte az idei Ám nem mindenki gondolkodik így, sajnos ma is nő azoknak a száma, akik a kórházban „felejtik” csöppségüket. Az anyás csecsemőotthonokban'jó körülmények között fejlődhetnek az apróságok. Tiszta, napfényes termek, fehér pelenkák és ágyneműk, orvos által meghatározott étrend és életforma — mind együtt van ahhoz, hogy az állam gondjára bízott csecsemők megfelelően fejlődhessenek. Minden együtt van tehát, csak egy valami, — a legfontosabb — hiányzik. Az anya, a család, a féltve őrzött meleg fészek. Jelző nélkül Lassan az elnevezés is módosításra szőrül. Az anyás csecsemőotthonok tábláiról akár le is maradhatna .a jelző. A fiatal anyák, szinte valamennyien lányok, •— ma már rábeszélésre sem élnek azzal a lehetőséggel, hogy gyermekeik mellett töltsék az első hónapokat. Pedig a lehetősége megvan rá. Külön szobát, ingyenes, teljes ellátást kaphatnának, s cserébe „csak” együtt kéne élniük gyermekeikkel. A nyíregyházi anyás csecsemőben jelenleg egyetlen pici baba sem bújhat a mamájához. Pedig milyen nagy szükségük lenne a szeretetre! A statisztika szerint ugyanis az állami gondozott csecsemők fele koraszülött, születési súlyuk nem éri el a 2500 grammot. Magyarországon 4509 gyermek csecsemőotthoni elhelyezésére van lehetőség, ebből 420 található megyénkben. Az országos átlagnál 20 Műveltségi vetélkedőn Buji babérok Szombaton rendezték meg azt a műveltségi vetélkedőt, amelyet általános és középiskolai tanárok részére szervezett a Pedagógus Szakszervezet körzeti bizottságának ifjúsági tanácsa és a KISZ pedagógus ágazati bizottsága. Tavaly tartották meg 'először ezt a vetélkedőt, s mivel akkor a bujli általános iskola tanárai szeretjeitek a legjobban, ők voltaik a mostani verseny házigazdái is. A döntőn 8 csapat szerepelt. A feladatok között volt totó, kópfel'ismerés, tálálmá- nyok-fieltalálók párosítása, fogalommeghatározás. A versenyt végül megint Búj csapata nyerte meg, második lett Nagyhalász, és a harmadik a 12. sz. általános iskola. A szervezők szeretnék hagyománnyá tenni a vetélkedőt, s jövőre újra meghirdetik, s a döntő színhelye természetesen újra Búj lesz. Színházi nap Kisvárdán Zenés mesejátékot mutatnak be február 2-án a Népszínház művészei a kisvár- dai művelődési központban. A Móricz-bérlet tulajdonosai tekinthetik meg Peter Ensikat A brémai muzsikusok című darabját, mely 15 órakor kezdődik. Este hét órától szintén a Népszínház szerepel a pódiumon. Illyés Gyula—Simon István—Rónai Pál szerzők Tűvé tevők című zenés parasztkomédiáját láthatják a Krúdy Gyula-bérlet tulajdonosai. százalékkal magasabb, 80,5 százalék a kihasználtságuk. Nem nagy öröm. Már csak azért sem, mert közben igen sokan vannak, akik gyermek nélkül üresnek találják életüket, s mivel sajátjuk nem lehet, boldogan fogadnák örökbe a csecsemőotthonban nevelkedő apróságokat. Csakhogy egymásra találniuk közel sem egyszerű. Az örökbefogadók szándéka önmagában még édeskevés, szükség van a vérszerinti szülő lemondó nyilatkozatára is. Évente egy levél És itt jönnek a bajok! Merthogy ezt megszerezni tőlük nem is olyan könnyű. Kár lenne persze érzelmi kötődésre, szülői ragaszkodásra gondolni. Néha megtalálni sem egyszerű a vérszerinti anyát, sokúk bűnöző életmódot folytat, lakóhelye ismeretlen. A szakembereket és e sorok íróját az is gondolkodóba ejti, miért elég ma a szülők „szeretetének” bizonyítására egy évente postára adott levél? Miért akadályozhatja meg az örök- befogadást egy szóban kinyilvánított, de tettekkel soha nem bizonyított ragaszkodás. Mondják, a közelmúltban hozott törvények, rendelkezések majd segítenek a fenti helyzeten. Épp ideje lenne. Bár meggyőződésem, hogy a szülői szeretetet sem törvénnyel, sem egyébbel senkire sem lehet ráerőszakolni. Annyi talán mégis elvárható lenne, hogy ne annak legyen nagyobb szava, aki csak világra hozta, s eldobta magától gyermekét. Kovács Éva Egy mezőgazdasági termékeket előállító vállalat üzemében, az éjszakai műszak alatt, megjelent az igazgató, a belső ellenőrzési osztály vezetője és a rendész. Vizsgálatuk során a műszakvezetőnek az üzem területén, a parkolóban lévő autójában, táskában nagyobb meny- nyiségű tápot találtak. A vezető azt állította: nem az üzemből való, boltban vásárolta. Ezt azonban számlával, vagy blokkal nem tudta bizonyítani. Súlyosbította a helyzetet, hogy korábban téttenérték, amikor tápot akart elvinni, és ezért fegyelmi büntetéssel sújtották. A továbbiakban megdöbbenve látták: a beosztottak közül hárman alszanak, egy negyedik pedig ittas. Mindezek miatt a szakművezetőt fegyelmi büntetésül elbocsátották. A volt műszakvezető a határozat hatályon kívül helyezését kérte, amely a bizonyítási eljárás után a lopást nem látta bizonyítottnak. Az a körülmény, hogy a vásárlási blokkot nem őrizte meg, nem jelenti azt, hogy nem üzletben vette — szögezte le az ítélet. Különösen azért nem, mert a vételkor vele volt egykori ismerőse is, ezt tanúsította. Bizonyítottnak látta viszont a bíróság az ellenőrzési kötelezettség elmulasztását, mert eltűrte, hogy dolgozók aludjanak, egy pedig ittas legyen. Ezért a vállalat által kiszabott fegyelmi büntetést egy évig tartó és tíz százalék bér- csökkentéssel járó alacso nyabb munkakörbe helyezésre módosította. A jogerős ítélet ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvást emelt. Ebben rámutatott arra, hogy az ügyben csak egy kérdés vitás: az elbocsátott ember vásárolta-e az autójában talált tápot, vagy az üzemből eltulajdonította? A rendelkezésre álló adatok szerint, a vásárlásnál állítólag jelen volt tanú határozatián vallomást tett. Az sem érthető, hogy ha valóban üzletben vásárolt a volt műszakvezető, a vétel után, de a műszak előtt a kocsiján miért nem vitte haza, amikor erre ideje és módja volt. Az egyik dolgozó azt állította: látta, amikor a műszakvezető egy táska tápot kivitt az üzemből. Az árut könnyen ki lehetett vinni, mert a portán a kulcsot le lehet emelni. Tehát a cselekmény elkövetése bizonyított. A Legfelsőbb Bíróságnak az óvást tárgyaló tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy ellentétes adatok vannak, amelyek alapján megnyugtató döntést hozni nem lehet. Ezért az óvással megtámadott ítéletet hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt bíróságot a tényállás tisztázására utasította. Február l»től Nyíregyházán Kamasz-panasz szolgálat Felgyorsult világunkban egyre több fiatal nem találja helyét, különböző problémákkal viaskodnak, s mindez visszahat személyiségük fejlődésiére is. Az egész társadalom érdeke és egyben feladata la segítségnyújtás. Ez a felismerés vezette Nyíregyházán a TIT Peda- gógiiai -psz ich alóg i ai Szakosztályát és a tanárképző főiskola pszichológiai tanszékét, amikor együtt beindítják február elsejétől Kamaszpanasz címmel telefonos pszichológiai és pedagógiai tanácsadó szolgálatukat. Általános és középiskolás korúak telefonihívásait várják, melyek áz iskolai, a családi élettel, a kortárs-aikkal és a személyes problémákkal kapcsolatosak. A tanácsadás díjtalan, s minden szerdán 15 és 17 óra között áll az érdeklődők rendelkezésére a 15-636-os telefon 220-as mellékén. téli vásárt. B. A. Segít majd az új törvény? Kórházkai „felejtett” kisbabák Magyarországon jelenleg harminchatezer gyermek él állami gondozásban. Ennyien vannak azok, akiket születésük után valamilyen ok miatt az állam nevel.
