Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-11 / 35. szám

1988. február 11. Kelet-Magyarország T Találkozás a történelemmel Matiné a múzeumban A diákok egyik kedvenc tantárgya a történelem. Álta­la megismerhetik több száz . évvel ezelőtt élt emberek életét, országok és népek sor­sát, technikai eszközök fej­lődését. A múlt idők tárgya­it, emlékeit a múzeumokban őrzik. Nyíregyházán a Jósa András Múzeum gyakran szervez az általános iskolás tanulóknak matinét, ahol történésizek, néprajzosok, ré­gészek, művészettörténészek előadásait hallgathatják a kíváncsiak, s természetesen beszélgetésre, sőt vitára is van lehetőség. Az egyik szombat délelőtt az Árpádházi királyainkról volt szó. Mint máskor, most is sokan vettek részt. — Mi először voltunk ezen a foglalkozáson — mondja a rendezvény után Kdcsor László és Benkei Kornél. Mindketten 6. osztályos ta­nulók a 9. sz. iskolában sportitagozaton. — Miivel ké- zilatodázuinik, a sok edzés mi­att ritkán érünk rá. Járunk történelem szakkörre, s tanár nénink, Pásztor Attiláné hív­ta fel figyelmünket a múze­umi matinéra. — Nekem édesanyám szólt — folytatja Nagy Imre, aki 6. osztályos tanuló a 4. sz. iskolában. — Az újságban olvasta, s tudja, hogy szere­tem a történelmet. Én pedig elhívtam a barátomat, Kiss Zoltánt, aki a 7. sz. iskolá­ban ötödikes. — Tetszett az előadás — értékeli a hallottakat Laci. — Az iskolában mostanában tanultunk az Árpád-házi ki­rályokról, így már a meglévő ismereteinkhez tudtuk kap­csolni a Riczu Zoltán bácsi által elmondottakat. Vala­mennyi királyunkról láttunk képeket, s a kort is jobban el tudjuik képzelni. — Sok érdekes történetet hallottunk az uralkodókról — meséli Imre. — Az isko­lában a tanítási órákon nincs arra idő, hogy tanár néni mindezeket elmondja ne­künk, pedig biztos a többi­ek is szívesen hallgatnák. Jó volt az is, hogy mi is el­mondhattuk, amit tudtunk őseink életéről. Mint elmondják, szívesen járnak múzeumba, hiszen olyan fegyverekkel, tárgyak­kal, régi eszközökkel ismer­kednek meg, amelyeket már nem lehet a mindennapi élet­ben látni. De nemcsak Nyír­egyházán, hanem máshol is megtekintik a múzeumok ki­állításait. Kornél és László a kétnapos osztálykirándulás­ra emlékezik vissza szívesen, amikor Boldogkőváralján és Riczu Zoltán történész magyaráz Egerben nézték meg a várat. Zoltán a sárospataki várra és könyvtárra, Imre Egerre, Veszprémre, Zircre, Nagyvá­zsonyira gondol gyakran. A beszélgetés végén újra a múzeumi matiné kerül szó­ba. Szeretnének majd a kö­vetkező rendezvényen is részt venni, hiszen tudják, hogy még sokat kell olvasni­uk és tanulniuk, hogy minél többet tudjanak Magyaror­szág történelméről. M. M. L. Galambkiállítás m Városmajorban Fajtagyőztes: Karrier Kisgyerekkoromtól 'szere­tem az állatokat. Kedven­ceim a négylábúak és a ma­darak. Most kiét papagájom is van, amelyek szinte már családtagnak számítanak. Szombat, délelőtt 10 óra. A városmajori művelődési házba sietek, ahol a nyíregy­házi galamb tenyésztők egye­sülete kiállítást rendez. Ezen a borús, esős délelőttön sok gyerek — de szép számmal felnőtték is — jött el meg­nézni a galambokat. — Én nagyon szeretem a madaraikat — mondja Beáta, ákiiviél a bejáratnál találko­zunk. Mint kiderült, nagycso­portos óvodás, ősztől már el­ső osztályos lesz. Most álta­lános iskolás nővérével intézik meg a kiállításit. — Én legszívesebben ott­hon Is 'tartanék cicát, fcu- tyust, lés kanárit, vagy ■ananythöircsögiöt — mesél i Beáta kissé szomorúan, csak anyu szerint egyik sem való emeletes házba. Tavaly a születésnapomra kaptam ugyan lakváriumot, de az nem ■az ligazá. Annak örülök leg­jobban, amikor nyáron a na- gyiétonál lehetek, ők sokféle állatot tartanak. Játszónapot rendeztek a múlt héten az úttörőházban. Ké­pünkön a résztvevők cseh játékot tanulnak. A teremben alig lehet el­férni, a legtöbb gyerek iz­gatottan szaladgál egyik ket­rectől a másikig. Az egyik sarokban nagy csoportosulás, kiderül, két kígyó köti le a látogatók figyelmét. Én is megnézem őket, közben arra gondolok, hogy szépek, „ara­nyosak” ezek a hüllők, de ha meg kellene fognom valame­lyiket, hét... — A kiállításra 43 .tenyész­tő hozta el a madarait, sóik köztük a fajtagyőztes is. — Mintegy tízféle szem­pont szerint bírálják el a' ga­lambokat — magyarázza Kiszely Béla, aki Nyíregyhá­zán, a Miadách utcában la­kik. Ilyenek például az össz­benyomás, tollszerlkezetrajz, lábak, állás stb. 94-től 110 pontig jár a kiváló minősí­tés, 86-tól 93-ig igen Jó, 75 és 85 (között (jó, 70-‘tő! 77-ig pedig magi éléit a minősités. Nekem az idén la Karrier lett kiváló fajtagyőztes. — Debreceni pergő, buda­pesti tükrös, angol modena, angol begyes, kínai sirályka, king fehér, amerikai óriás posta, parókás, strasszer, s még hosszan lehetne sorolni hányféle galamb „szerepelt” ezen a kiállításon. — A legtöbb ketrecére a „kiváló", vagy „fajtagyőztes” minősítést írták. Látszik, hogy gazdáik szeretettel gon­dozzák őket, foglalkoznak ve­lük. Néhány fajtát meg is le­het vásárolni, s bizony néme­lyik szülő nem tud nemet mondani1 a gyerek kérésére: Anyu, ugye megvesszük? (h. g.) Budaházi István; Kiscsikó fut Kiscsikó fut, szalad az út, csúszik a szán, messzire jut. Fut az égen, fut a földön, száguldozik hegyen-völgyön. Most láthatod a termésMOtbon! A selyemkóró Megyénk igen sok pontján ta- lá'lko2h.a>tunk ezzel az Észak- Amerikából származó, ma mér egyes helyeken szinte kiirthatat- lan szívós növénnyel. Még az 1600-as években került Európá­ba, ahol aztán fokozatosan el­terjedt. Többek között azért is, mivel magjaikról leszedhető se­lyemszerű hófehér szőrpilléiket növényi selyem készítésére hasz­nálták. így télidőben ha találkozunk elszáradt kóróival legelőször igen furcsa, szinte bizarr for­májú tőkterméseikre leszünk fi­gyelmesek. Ha aztán szétbontjuk a többnyire már amúgyis felre­pedt — a gubólepke bábszövedé­kéhez hasonilátó érdes felszí­nű szürkés színű termést — elő­tűnnek a sorban álló kávébarna magok. Ezek első látásra alma- maghoz hasonlók, de ha kive­szünk egyet közülük, rögtön fel­tűnik furcsa féloldalas dombo­rúsága. Egy-egy magon 3—\ cm hosszú igen szép selyemibóbita van, mely a termés felrepedése után száraz időben kinyílik, s a könnyű mag tovaröpítésében se­gít. A selyemkóró évelő gyök- törzsű növény, mely nyáron mé­ter magas zöld szárat nevel, raj­ta tenyérnyi nagy levelekkel. Virágai örvökben állnak s erős rózsaszínűek, édes hódító Üte- túak. Ha a növényt megkarcol­juk, vagy letörjük levelét, fe­hér ragacsos nedv csepeg ki be­lőle, mely nehezen mosható ki ruhánkbóL Ezért inkább kerül­jük ki a sűrűséget alkotó se­lyemkórós területeket! Árokpar­tokon, erdőszéleken, fasorokban, parlagokon gyakorta előfordul. A ricsikai erdőben hatalmas öszr- szefüggő területeken nő az erdei vágásokban. Mivel igen jó mé­zelő, a méhészek előszeretettel keresik fel június végén, július elején virágzó állományait. A le­vágott száron levő száraz tokter­mések lakásdíszként is haszná­latosak. Nem árt azonban előbb a termés tfelsejét, vagyis a puha selyemszálacskákat és magvakat kiszedni, ugyanis a lakásban széthullva alapos takarításban lehet részünk, ha ezt elmulaszt- j-uk. Agárdy Sándor MINŐSÍTŐ TORA Nemrégen a Zempléni-hegységbe kirándultunk. Aba- újszántóig vonattal utaztunk, onnan pedig gyalog kö­vettük először a zöld, majd a kék turistajelzést. Sajnos, eleredt az eső, s a nagy „dagonya” miatt kénytelenek voltunk utunkat rövidíteni. Felmentünk a Hollós-tető­re is, amely minősítő pontot jelentett nekünk. Mire le­értünk a mádi vasútállomásig, mindenki elázott, még Haraszti Béla tanár bácsi is. Fáradtan, de nagyon jó­kedvűen érkeztünk haza. Birovecz László és Szabó István 19. sz. iskola, Nyíregyháza SZAVALÓ VERSENY Hagyomány már iskolánkban, hogy minden évben van házi szavalóverseny. Az idén első helyezést ért el Olajos Viktória (3. o.), Varga Edina (5. o.), és Papik Gabriella (8. o.). ök képviselik majd a városi verse­nyen iskolánkat. Márta Krisztina, Fényeslitke FÖRUM A PAJTÁSRÓL Rajunk vendége volt Horváth Mihály, a Pajtás új­ság főszerkesztője. Kérdéseket tettünk fel, s ő szívesen válaszolt azokra. Mesélt életéről és a szerkesztőség munkájáról. A találkozó végén megajándékoztuk Misi bácsit egy Szabolcs-Szatmár megyei útikönyvvel. Szűcs Attila, 2. sz. iskola, Nyíregyháza munkasörök köszöntésé Úttörőcsapatunk és a munkásőrszakasz rendkívüli ünnepséget tartott, amelyre meghívtuk a fehérgyarmati egység községünkben élő alapító tagjait. A vendégek­nek virággal és műsorral kedveskedtünk, majd elbe­szélgettünk velük a munkásőrök munkájáról. Szabó Zsolt, Nábrád IDŐSEK SEGÍTÉSE A napköziben minden évben célul tűzzük ki, hogy segítjük az idős embereket. Az idén már két hétvégén is segítettünk nekik. Mostunk, takarítottunk, bevásá­roltunk és a szenet is behordtuk. Nagy örömet szerez­tünk nekik. Sutler Zsuzsanna, Szántó Veronika Rakamaz SPORT MINDENNAP Egy nap rajunk összeült, hogy a „Mozduljkához” méltók legyünk, s mindennap sportoljunk. A fiúk a focit javasolták, de ez nem tetszett mindenkinek. Az­tán kitaláltuk a kosarazást. Jó időben kosárlabdázunk, ha pedig nem lehet a sár miatt, a tanteremben sakko­zunk. A kosárlabdában a legügyesebb Sallai István és Taraszovics Tamás. Boczkó Dóra, 2. sz. gyak. isk., Nyíregyháza POLITIKAI VITAKÖR Iskolánkban szinte már hagyománynak számít, hogy minden évben politikai fórumot rendezünk. Az idén először vetélkedő volt, amelyben bel- és külpolitikai kérdések szerepeltek. A politikai fórumra a pártbizott­ság egyik munkatársát hívtuk meg, akinek kérdése­ket tehettünk fel városunk gazdálkodásáról, életéről, fejlődéséről. • Sulyok Tímea, Kabay János Ált. Isk., Tiszavasvári A selyemkóró termése. 30 éves a CIMEA A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség (DÍVSZ) Vég­rehajtó Bizottsága 1958. feb­ruár 12—15. között Buda­pesten tartott ülésén döntés született arról, hogy egy nemzetközi bizottságot kell létrehozni, amelynek tagjai a különböző országok gyermek- szervezetei, pionírszövetsé­gei. Az öt betű (CIMEA) a francia elnevezés rövidítése, magyarul a következőt je­lenti: „Gyermek- és Serdü­lőkori Mozgalmak Nemzet­közi Bizottsága”. CIMEA Vickyt valameny- nyien jól ismerhetitek, ő a szervezet kabalababája. Az évforduló alkalmából nemzetközi táborokban járt pajtások az ott kapott aján­dékokból rendeztek kiállítást az úttörőházban. Törd a fejed! Vízszintes: 1. Megfejtendő (zárt négyzetekben aibc- sorrendiben: G, R, U). 6. Mely személy? 7. Tromf. 8. Disznólak (—’). 9. Ésszel fel- foig. 111. Időegység. 12. MÖEK. 14. Parányi élősködő (pl. rüh). 16. Megfejtendő (a függ. 15. folytatása). 18. Nikkel vegyjele. 20. Ez vezeti le a Balaton vizét. 21. Fé­lig költ! 22. Iurjum, germanium vegy­jele. 24. Erődítmény. 25. Férfinév (jan. 12.). 27. Méretben gyarapodó. 28. Meg­fejtendő (utolsó négyzetben két betű!). 29. Sajtoló szerkezet. Függőleges: 1. Kivet (pl. adót). 2. Ugyanaz, rövidít­ve. 3. Római 500, 501. 4. Jugoszlávia nem­zetközi gépkocsijelzése. 5. New- . . . (USA). 6. Füstelvezetők. 10. Szétszaggat. 11. Idejétől fogva. 13. Himállat. 14. Név­elő® állóvíz. 15. Megfejtendő (folytatása a vizsz. 16., 28. sorokban). 17. Egyszerű fúvós hangszer. 18. Rigó betűi keverve. 21. Főként reggeli ital. 23. Kence köze­pe! 24. Csak részben vörös! 26. Igen ré­gi, hajdani (második négyzetben két be­tű). 27. Nitrogén, foszfor vegyjele. Megfejtendő: Megyénkből elszármazott író (Vizsz. 1.) és egyik jellegzetes műve (függ. 16., vizsz. 16., 28.). Múlt heti megfejtés: — MÓRICZ ZS36G- MOND — HÉT KRAJCÁR. Könyvjutalomban részesültek: Zám Evg Vámos- atya, Nádasdi Róbert Tiszalők, Szendirei Júlia Nylr- bogdány, Bánfai Angéla Sóstóhegy, Tar Edit Ibrány. Karsai Anita Geszteréd, Mika István Kölese, Ország Krisztina Gyügye, Vincze Mónika Csengerújfalu, Pere Margit Öpályi. Katona Andrea Jánkmajtis, Szíroják Sándor Mátészalka, Ács Mónika Nyíregyháza, Révész Péter KisVárda, Szilvás Ilona Kemecse. Kérjük, hogy a megfejtéseket levelezőlapon küld­jétek be! Miénk a szó! GYERMEKVILÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom