Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-11 / 35. szám

M A Már nem szakad a szál 3. oldal Mit fizetnek a leadott lakásért? XLV. évfolyam. 35. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. február 11.. csütörtök II Béketanács ülése Mindenki számára nyitot­ták voltak az ajtók az Or­szágos Béketanács évzáró­évnyitó ülésén, amelyet szer­dán tartottak a Magyar Tu­dományos Akadémia székhá- zábain. Az ország minden tájáról érkezett többszáz békeakti­vista részvételével megtar­tott nyilvános eszmecseréjén az OBT a magyar békemoz­galom tavalyi tevékenységé­nek összegzését, illetve az idei munkaprogram megvita­tását tűzte napirendre. Az idei munkaprogram hangsúlyozottan megfogal­mazza: a magyar békemoz­galom bővíteni kívánja tevé­kenységének körét. Kezde­ményezi egyes elméleti kér­dések kidolgozását és vitá­ját, s e munkában számít a különféle kutatóintézetek, az egyetemek és a faiskolák tá­mogatására is. Emellett fon­tos feladatának tartja annak tudatosítását, hogy a béke­mozgalom jól szolgálja ha­zánk érdekéinek, a nemzeti sajátosságok kifejezését, a nemzeti azonosságtudat meg­őrzését. A mozgalom keresi az egyéni békeszolgálat újabb lehetőségeit, s ebbe lényeges szerepet tulajdonít a cselekvő haza fiságnak, az emberi értékek tiszteletének, a családszeretetnek. Végeze­tül lépéseket tesznek a béke­mozgalom anyagi önállóságá­nak megteremtésére. Nincs influenza­járvány Bár az utóbbi időben je­lentősen megnövekedett az influenzaszerű betegségek száma, gyakori a hűlés, meg­fázás, szerencsére influenza- járványról még egyetlen te­lepülésről sem kapott jelen­tést a KÖJÁL járványügyi osztálya, tájékoztatta lapun­kat dr. Réthy Mária veze.- tő főorvos. A betegség megfi­gyelésére már októberben felkészültek, ettől az időpont­tól a körzeti és üzemorvosok, valamint a kórházak is jelen­tik, ha területükön influenza megbetegedéssel találkoznak. Amennyiben ilyet észlelnek, azonnal életbelép az influen­za jelentő szolgálat, amely már konkrétan, korcsoportok szerint elhatárolva jelenti a KÖJÁL-nak a megbetegedé­seket. A figyelőszolgálat — mindaddig tart, amíg a meg­betegedés veszélye fennáll. Volt már példa arra is, hogy az eseménytelen tél után márciusban kapott lábra a járvány. A téli időszakban általá­ban csökken a szervezet el­lenállóképessége, az is gyak­ran megesik, hogy nem for­dítunk kellő figyelmet a meg­felelő öltözködésre, ennek el­lenére megelőzhető az influ­enza. Tanácsos minél több vitamint — közöttük sava­nyúkáposzta és citrom — fogyasztani, s már az első tünetek észlelésekor orvos­hoz fordulni. Átképzés, üzemalapítás, ingázás Sürgető tennivalók a munkahelyteremtésben Szabolcs-Szatmár egyedül nem képes megbirkózni egyik legsúlyosabb gondjával, a foglalkoztatás nehéz­ségeivel — hangzott el a legfontosabb megállapítás kedden a Szakszervezetek Házában, Nyíregyházán tar­tott tanácskozáson. A Vasasszakszervezet ál­tál kezdeményezett vitán résztvett többek között Kört- vélyes István iparú miniszter- helyettes, Bánóczi Gyula me­gyei tanácselnök, Gyuricsku Kálmán, a megyed pártbizott­ság -titkára, valamint a Sza- bolcs-Szatmárban működő nagyvállalatok, s azok me­gyei gyáregységeinek irányí­tó apparátusa. A tájértekez­leten eme érintett üzemek tevékenységét, s a megye foglalkoztatási helyzetét te­kintették át. Paszternák László, a va­sasszakszervezet . központi vezetőségének titkára som­más megállapítással kezdte mondandóját: a vállalatoknál csökken a joglalkoztátották száma, s a hátrányos hely­zetben -lévő területek felzár­kóztatását célzó kormány- program megvalósítása sem úgy halad; mint azt elhatá­rozták. Jelenleg mind a murukaerőfelesieg, mind a munkaerőhiány jelen van az országban, ám az ipari szer­kezetváltás, a változó adó­rendszer, a soronlévő szaná­lások miatt már a legköze­lebbi jövőben jelentős lét­számleépítések várhatók. A szerkezetátalakítás, a le­építés a dolgok logikája sze­rint éppen az egyébként is lemaradt, gyengén, illetve egyoldalúan iparosított terü­leteket sújtja majd főleg, igy természetszerűleg Szabolcs­ban is fokozódhatnak a gon­dok. Mit tehet ilyen helyzet­ben a szakszervezet? Nem várja meg a problémák ki- szélesedését, s támogat min­den olyan munkahelyteremtő beruházást, mely megfelelő hatékonysággal párosul, szor­galmazza a felmondási idő növelését, a szakemberek, la­káscseréjét gátló tényezők felszámolását, az ingázók utazása feltételeinek javítá­sát, s el szeretné érni, hogy az átképzési támogatást ki­terjeszthessék a munkavi- szonnyaSl még nem rendelke­zőkre is. A munkaerő-piacon a VII. ötéves tervoiklus során mint­egy 170—200 ezer ember moz- gásávál kell számolnunk — szögezte le elöljáróban Szi­lágyi Antal, az ipari minisz­térium főosztályvezető he­lyettese. Ez az ország kéj tu­catnyi gyengén iparosított te­rületén számtalan gond for­rása lesz majd, de talán se­hol sem olyan kritikus a helyzet, mint Szabolcs-Szat- márban. Itt a minisztérium egyik legfontosabb dolga, SZENT ISTVÁN EMLÉKBIZOTTSÁG ALAKULT. Ál­lamalapító királyunk, I. István halálának 950. évfordu­lója alkalmából — a római katolikus egyház kezdemé­nyezésére, a Magyar Tudományos Akadémia támogatá­sával — Szent István Emlékbizottság alakult szerdán, a Parlamentben. A megemlékezéssel kapcsolatos teen­dők koordinálására alakult testületet az Országgyűlés elnöke, Sarlós István vezeti. (KM-telefotó) hogy elérje: a foglalkoztatot­tak száma ne csökkenjen, a nagyvállalatokat pedig arra ösztönzi, a piaci igényeikhez igazítva hajtsanak végre fej­lesztéseket e régiókban. Meg kell vizsgálni, hogyan lehet növelni a már meglévő gyáregységek önállóságát, s szükség van újabb ipari üze­mek telepítésére is. Sajnos, nagy egység kialakítására aligha van mód, de a kis- és középüzemek alapítására igen. S ehhez Szabolcs-Szat- márban megfelelő szakmai összetételű munkaerő is ren­delkezésre áll. Sziabolcs-Szatmár foglal­koztatású helyzete évről évre romlik — állapította meg korreferátumában László András, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese. Az aktív keresők száma fokozott mértékben csökken, a mun­kaképes korba lépők száma ma is huszonkét százalékkal haladja meg a búcsúzokét, akár holnap hat-hétezer em­ber lépne munkába, ha len­ne hol. A megyének igen szűk a mozgástere, ám még így is sikerült az elmúlt há­rom évben az iparban két­ezer, a mezőgazdaságban pe­dig ezer új munkahelyet megteremteni. Az erőfeszíté­sek ellenére azonban a gon­dok szemernyit sem csökken­tek, sőt félő, a helyzet a ké­sőbbiekben még rosszabbra fordul. Szükség van tehát a foglalkoztatási alapból újabb összegekre, s továbbra is napirenden kell tartani az elmaradott térségek gondját. A sürgető tennivalókból nem kis feladatok hárulnak a szabolcs-szatmári gyáregy­séggel rendelkező nagyválla­latokra, ám megnyugtató ren­dezést csak országos intézke­déssorozat hozhat. B. G. Korai tavaszra számítanak Gyorsítják a vetőmagok előkészítését, fémzárolását A tavaszi vetőmagellátás­ról tartott sajtótájékoztatót február 10-én Kiss László, a Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat nyírségi köz­pontjának igazgatója. Beve­zetőben elmondta: mivel ko­rábban tavaszodik, ezért gyorsítani kívánják a vető­magok előkészítését, fémzá­rolását és a szállítást, hiszen a meteorológusok is gyor­sabb kikeletet jósolnak. Ez nem éri váratlanul a vállalatot, mert megfelelően felkészült a nagyüzemek, a háztáji gazdaságok és a kis­kertek vetőmaggal történő ellátására. Ahol kipusztulás várható, ott ajánlják a ta­vaszi búzát, amelyből az igé­nyek kielégítése érdekében még Csehszlovákiából is hoz­nak be 10 tonnát, s emellett osztrák importból durum tí­pusú tavaszi búzákat is vár­nak. Tavaszi árpából idén bővült a fajtaválaszték, így most 6 fajtából válogathat­nak a gazdaságok, mintegy 780 tonna a készlet, mely bőségesen fedezi az igénye­ket. Valamennyi fémzárolva van, s megkezdték a meg­rendelések kielégítését. Zab vetőmagból 4 kiváló, magas termőképességű fajtával ren­delkeznek, ezekből mintegy 850 tonna a készletük. Gabonafélék közül a leg­nagyobb területen a hibrid- kukoricát termelik gazdasá­gaink Szabolcs-Szatmárban. Ezért különösen fontos a ter­mőhelyeknek megfelelő ku- koricavetőmag-fajta meg­választása, s nálunk még az is, hogy ezek tenyészidőben megfeleljenek a megye ég­hajlati adottságainak. Ezért a 26 hibridkukorica-vetőmag fajtából a túlnyomó többség a rövid és a középérésű. A hibridkukorica-vetőmagok­ból a legtöbb az amerikai hibrid, melyből csaknem 1900 tonna áll rendelkezés­re, míg a kooperációs hibri­dekből 368 tonna a készlet, s a magyar hibridből is 80 tonna van. A vállalat min­den jelentkező igényt ki tud elégíteni. Idén tovább javult a vető­A háztáji és kiskertek ve- tőmagellátása várhatóan za­vartalan lesz — a nyíregy­házi Búza téri boltban jelen­leg jó a kínálat. magok minősége és forgal­mazása. Az említettek mel­lett a vállalat az üzemek más fontos megrendeléseit is ki tudja elégíteni. Szükséges mennyiségben és minőségben rendelkezésre áll a vetőmag herefélékből, fűfajokból, csil­lagfürtből, különböző napra­forgófélékből, takarmánybor­sókból, cirokfélékből, lóbab­ból, szójából is. A nagyüze­mek igénye mellett a kon­zerv- és hűtőipar rendelései­re is felkészültek. A szabolcsi terület adja rostkendervetőmagból az egész ország igényét. Ez mintegy 600 tonna, s már megkezdték a szállítást Bé­kés és Csongrád megye gaz­daságainak. A megnöveke­dett igények és a rendelések bizonyítják: ismét a figye­lem középpontjába került a szabolcsi burgonya. Vető­burgonyából a vállalat még az ősszel kielégítette a nagy­üzemek szükségletét. A ta­vasszal jelentkező .vásárlók­nak 500 tonna vetőgumó áll rendelkezésre a nyíregyházi és a mátészalkai üzleteikben. A háztáji és a kiskertek vetőmagellátása is zavartalan lesz — ígérték. Ezt bizonyít­ja. hogy 330 áfész-bolt meg­rendelését teljesítik. Mintegy 3 millió tasak és csomag ve­tőmag kerül folyamatosan a boltokba. Bőséges a konyha­kerti növényekből is a fajta- választék. Említésre érde­mes. hogy fejeskáposzta-ve- tőmagból 13, sárgarépából 9, hónapos retekből 7, salátából 9. paradicsomból 15, papri­kából 23 fajtából válogathat­nak a kiskerttulajdonosok. A kisgazdaságok igényeit 31 zöldségfaj 295 fajtájából tudják kielégíteni. Kedvez­nek a díszkerttulajdonosok- nak is. hiszen 118 virágfaj 308 fajtájából van lehetősé­gük válogatni idén tavasszal. (farkas) nem póz A z egyik nagyközségi pártbizottság éves munkaprogramj ában találtam egy feladatot, az egész évre szóló elképzelést, ami első pillanatra megle­pett. A hagyomány, a múlt, a történelmi örökség ápolá­sát középpontba állították, mondván: a szűkebb szü­lőföldhöz ragaszkodás nél­kül aligha képzelhető el, hogy élő lesz az a felelős­ségérzet, lendület és akarás, ami a mai gondok megol­dásához kell. Mert legyen a világ bármennyire is raci­onális, érzelmek nélkül élni nem lehet, minden hiába akkor, ha az ember, az egyén nem érti, nem érzi, hogy tette, cselekedete egy nemzet sorskérdésének megoldását segíti. A valahová tartozás nagy érzése tehát nem di­vatprogram. A faluszeretet nem póz. A múltból erő­merítés nem kényszermeg­oldás. A hazaszeretet nem pótszer. Csupa olyan elem, ami ha megvan, munkál az emberben, mássá teszi fe­lelősségérzetét, más vi­szonyt teremt a napi reális gondok megoldásához. Mert a tulajdonosi érzés nemcsak üzemhez, gazdasághoz, szö­vetkezethez kapcsol elsősor­ban. A tulajdonosi érzés legmagasabb formája, ha valaki a hazáját érzi ma­gáénak. Amint beszélgettünk a munkaprogramról, egyre világosabbá vált számomra egy színesedő politika kör­vonala. Egy olyan ráhatást szorgalmazó eszmerend­szer, amely a legközvetle­nebbül megfogható való­ságra épít. Egy nemzeti ér­deket szolgáló gazdaság, politika ugyanis csak akkor hozhat eredményt, ha az érzelmi azonosulás jelenti kőszikla alapját. Ehhez vi­szont itthon kell lennünk. A nagyközség kommunistái jól ismerték fel ezt, s bár lehet, hogy valaki előtt mindez rendhagyónak tű­nik, nem az. Az volt a rendhagyó, hogy ez nem mindig így fogalmazódott meg. R acionálissá lett a vi­lág. Szóhasznála­tunkban mindenna­posak azok a kifejezések, melyek pénzzel, gazdaság­gal kapcsolatosak. De sze­gényebb lesz a világ, ha ki­szorul belőle az, ami érze­lem, ami a lélek dolga, ami szellemi, erkölcsi kötődés. Nekünk ebben a hazában kell boldogulnunk. Nem mindegy, hogy értelmünk elszánásai mellé mennyit tudunk adni szívünkből, hitünkből. (bürget) (k. é.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom