Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-10 / 34. szám

1988.február 10. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás Szomorú dosszié A kegyelet érzése na­gyon mélyen gyökerezik bennünk. Példa rá az a sok-sok levél, amelyet ha­lottak napja után kapunk. Tele vannak fájdalommal, keserűségekkel, gyötrel­mekkel: miért nem tiszte­lik némelyek az elhunyta­kat, miért zavarják, aláz­zák meg őket,' s ezzel az élőket is, akik ápolják a kedves emlékezetűek sír­ját, hantját? A virág- és koszorúlopókat, a sírkő­tolvajokat, a kriptafoszto­gatókat rossz, bűnös szán­dék, a könnyű meggazda­godás vágya vezeti. De kegyeletsértést elkövet­hetünk egy meggondolat­lanul kimondott bántó szóval, nemtörődömségből vagy éppen kivagyiság­ból, magamutogatásból is. Ez az utóbbi történt nemrég a tiszaeszlári te­metőben. Egy özvegyasz- szony a rokonai síremlé­kéhez úgy kívánta hozzá­építeni saját síremlékét, hogy elfoglalta a szom­szédos hant melletti utat is. Emiatt B. J. nyíregyhá­zi olvasónk szüleinek a sírján tapostak gyalogutat maguknak a temető láto­gatói. A sírkeret — mely olvasónk tudomása sze­rint engedély nélkül lett letéve — ugyanis egy fél méterrel nagyobbra „si­került”, mint amit a ta­nácsi törvény megenged. Bár levélírónk első döb­beneté és haragja után megkereste a tanácselnö­köt, hogy szólítsa fel az özvegyasszonyt, távolítsa el onnan a sírkeretet — az ígéret ellenére semmi sem történt. Sőt, másodjára a tanács elnöke kissé furcsa választ adott a követelés­re: „Nem úgy van az, oda érték van letéve!” Külön­ben is, olvasónk és nővére miért akarnak sírkövet emeltetni a szülőknek...? A harmadik teljesítetlen ígéret után a bizalmát vesztett férfi tanácsért fordult hozzánk. Számára a szülei emléke nagyobb értéket jelent, mint egy idegen (élő) ember sírkö­ve — írta —, de van-e ne­ki joga ahhoz, hogy önha­talmúan eltávolítsa azt az útról? Az elnök kötelessé­ge a temető rendjének a helyreállítása, nem pedig az, hogy ők miért kíván­nak síremléket állítani a szüleiknek. Ki ítélkezhet a kegyeletsértés ügyében? A megyei tanács vb-tit- kára által megbízott épí­tési- és vízügyi osztály munkatársai ítélkeztek a helyszíni szemle után: a törvényesnél szélesebb sír­keretet vissza kell bon- tatni. A tanácselnök köte­lességmulasztás miatt fi­gyelmeztetést kapott a megyei tanács elnökétől. Ezzel bezárult a szomorú dosszié, csak éppen olva­sónk és nővére lelkében sajog a seb, mert szeretett halottaik emlékezetének megsértésével megalázták őket is. No, nemcsak az emberek, akik kényszerű­ségből, s talán bűntudat­tal tapostak a sírra. A gazdagságát imigyen mu­tató asszony, és a hivatal­nok, aki nemtörődömsé­gével támogatta ebben. Tóth M. Ildikó TOLLFORGÖ NÉLKÜL Fényeslitkén nagy felháborodást keltett a tavaly november 7-én felavatott Rákóczi-szobor újbóli meg­rongálása. A bronzszobor már a felavatás előtt áldo­zatul esett a vandál rongálók kedvének. Most, január 26-ra Virradó éjjel letörték róla a toliforgót, ami nyom­talanul eltűnt. Ismét döbbenten állnak a magyar tör­ténelmet, a múlt nagyjait tisztelő, jó érzésű emberek az érthetetlen rongálás előtt. Éretlen ifjak „csínytevé- se”, vagy az erkölcsöt, a hagyományt sárba tipró garáz­dák. tették ezt Rákóczi Ferenc szobrával? Ideje lefogni a nekik és a hozzá hasonlóknak a kezét. Martba Tibor Fény esi itke MIÉRT NEM HASZNÁLHATJÁK ? Javaslatom országszerte sok idős embert érintene. Én már 68 éves leszázalékolt nyugdí­jas vagyok, a feleségemet is leszázalékolták. Mindannyi­an kaptunk ötvenszázalékos utazási kedvezményt a MÁV- tól, csakhogy nem mindenki szeret utazni, vagy az egész­ségi állapota nem engedi. Az én jegyem évről évre meg­marad, a feleségem viszont felhasználja az övét, mert ő látogatja a gyermekünket, az unokákat, ha betegek. Miért nem lehet bevezetni azt, hogy a férj vagy feleség utazhas­son a házastársa felesleges jegyével. Ezzel nem károsod­na a MÁV, a kisnyugdíjas meg jól járna. Gondolom, az országban nagyon sok ember örülne egy ilyen lehetőség­nek, ha például 100 kilomé­terre kell ügyes-bajos- ügyekben, vagy gyógyszerért elutaznia. Rinkács József , Tornyospálca (A MÁV Debreceni Igazga­tóságának kereskedelmi osz­tályvezetője, Pinezés Imréné az alábbiakról tájékoztatta lapunkat: A nyugdíjasok uta­zási kedvezménye szociálpo­litikai .kedvezmény. Mérté­két és igénybevételi lehetősé­geit minisztertanácsi rende­let írja elő a MÁV-nuk. En­nek értelmében, a házastár­sak nem használhatják egy­más utazási utalványát. Amennyiben már felhasz­nálták a saját jogon kapott utalványt — ezzel ötven-, il­letve kilencven százalékos menetjegyet lehet váltani —, utána korlátlan számban Jcér- hetnek 20 százalékos menet­jegyet.) MÁR CSAK VÁZ ... Már csak váz szinte az az IK-s rendszámú Zsiguli, ame­lyik január végén karambo­lozott Örökösföldön, a Lobo­gó utcán. Aznap még meg­volt mindene, de mára — szép lassan. —, eltünedezett róla minden. „Kibelezték” teljesen, elvitték a motorját is, a kerekeit, és beleborítot­ták az árokba. Lehet, hogy a tulajdonosa jelenleg is kór­házban fekszik, ezért nem tudta elvinni a kocsiját. Bi­zonyára mindenki felhábo­rodna az ilyenen, ha a saját autójáról lenne szó, de a más (valószínűleg tehetet­len) ember iránti érdekte­lenség elgondolkodtató. Ha pedig lopott volt a kocsi, miért nem hiányzik senki­nek? S. A. Nyíregyháza, Örökösföld ZSÚFOLTAN Kemecséről Nyíregyházá­ra és, vissza sajnos elég rossz a közlekedés. Hat 6ra előtt van egy busz, amely Kisvár- dáról érkezik, és fél hét táj­ban, még egy, amelyik Besz­tercéről. Ez az utóbbi igaz, hogy csuklós autóbusz, de ál­landóan zsúfolt, néha oly­annyira tömött, hogy egy gombostűt nem lehet leejte­ni. Három-négy falu, község dolgozói utaznak ilyen kö­rülmények között. Jó lenne, ha a Szabolcs Volán délután 4 óra után indítana Nyíregy­házáról Kemecse felé egy já­ratot, amelyik hazavinné a nem műszákba járó dolgozó­kat, a napközis gyerekeket. Tudjuk, hogy épp elég gond­ja van a Volánnak, de nem lehetne valahogy ezt is meg­oldani? D. L.-né és utastársai Kemecse VENDÉGMARASZTALÓ Többször szóvá tett gon­don segítettek azzal, hogy Nyíregyházán, a Bocskai úti orvosi rendelőintézet közelé­ben, a füves részen autópar­kolót alakítottak ki. Sajnos azonban ez a kijelölt parko­lóhely majdnemhogy alkal­matlan a feladatára, ugyanis olyan hatalmas a sár (főként esős időben), hogy valóság­gal lehetetlen oda beállni. A feltételek tehát nincsenek meg ahhoz, hogy valóban autóparkírozó legyen. Ennek ellenére díjat szednek az autóstól épp úgy, mint a vá­ros kellős közepén, a beton­nal fedett parkírozóhelyeken. S. P. Nyíregyháza, Üjteleki-bokor ROMBADÖLHET! Nemrégiben olvastam, hogy valamelyik utcán kidőlt egy vályogfal, és csak a véletlen­nek köszönhető, hogy nem történt baleset. Egy ilyen életveszélyes, romos lakásra szeretném felhívni a figyel­met. Ez az épület a Vasvári Bál utca 67. szám alatt van. Igaz, a félig már összedőlt, lakatlan épületnek a körút felőli része meg van tá­masztva, de a sok csapadék miatt a vályogfal minden pillanatban rombadőlhet, vagy rázuhanhat a 2. számú gyakorlóiskolába járó gyere­kekre. Látom, hogy naponta gyermekek csoportjai jár­nak el ezen az utcarészen. Ha a támfal oszlopait ki akarják kerülni, óhatatlanul az úttestre kell lépniük. Ez — a forgalmat figyelembe vé­ve — szintén életveszéllyel jár. Ügy tudom, hogy fal le- dőlése miatt már halt meg Nyíregyházán kisgyermek. Ne várjuk meg, hogy megis­métlődjék! Papp Árpád Nyíregyháza, Dohány u. 10. Szerkesztői üzenetek K, S., Kölese: Levelét, amelyben a szatmári ter­mészetvédelmi terület álla­potáról, illetve a villany­árammal elpusztított ha­laikról ír, eljuttattuk a megyei halászati hivatal­hoz. M. Ferencné, Nyíregyhá­za: A gyermekek étkezési díját a 4/1979. (III. 14.) MŰM. számú rendelet sze­rint a szülőik együttes jö­vedelme alapján számítják kJi. Szikrora László, Dombrád: Szerkesztőségünkben nem akad babonás ember, ezért megszakítjuk a szerencse- láncot, és várjuk a „meg­lepetést”. Felhívjuk azon­ban önnel együtt a többi olvasó szíves figyelmét is arra, hogy az ilyen szeren­cseláncot általában — a munka nélküli meggazda­godás reményében — ra­vasz szélhámosok kezdemé­nyezik. Kander Judit, Nyíregyhá­za: Ebben az évben is meg­jelenik lapunk magazinja, ebben azonban nem hirde­tünk mag szépségversenyt. Helyette más jellegű vetél­kedőt kívánunk indítaná. Láda Sándor, Tiszarád: Ha az útviszonyok megen­gedik, a szerelő feli tétlenül megkeresi, és elvégzi a szükséges javítást a televí­zión. M. M.-né, Balkány: A gyermekgondozási díj ősz- szege helyesen lett megál­lapítva. A gyed a gyermek kétéves koráig jár. Tarcza Jenő, Rozsály: Ügyében a Megyei Társa­dalombiztosítási Tanács még nem hozott határoza­tot. „Egy olvasó” jeligére, Vá- sárosnamény: Bögrecsár­dákkal kapcsolatos észre­vételeit a Vám- és Pénz­ügyőrség Megyei Parancs­nokságához is továbbíthat­ja. Címük: 4400 Nyíregyhá­za, Bethlen Gábor u. 22. Az illetékes válaszol KORENGEDMÉNYES NYUGDÍJAZÁS Mik a korengedményes nyugdíjazás feltételei? — er­ről érdeklődött lapunktól egy nyírszőlőisi nőolvasónk. Az öregségi nyugdíjkorha­tár nőknél 55 év, férfiaknál 60. Abban az esetben, ha fel­számolják, vagy más módon megszüntetik, átszervezik a munkahelyet és a dolgozót a munkáltató nem tudja meg­felelően elhelyezni, akikor a dolgozó korengedményes nyugdíjazását a munkáltató az 52/1987. MT. számú ren­delet alapján kérheti a telep­helye szerinti illetékes me­gyei tanács elnökétől, ha — ehhez hozzájárul a dol­gozó, és egyetért vele a mun­kahelyi szakszervezet, — a dolgozó nő legalább 25 évi ••szolgálati idővel ren­delkezik, — és legalább öt éve dol­gozik annál a munkáltató­nál, amelyik a korengedmé­nyes nyugdíjazást kezdemé­nyezi. A korengedményes nyugdí­jazást legfeljebb 5 évvel az öregségi nyugdíjkorhatár be­töltése előtt (vagyis nőknél ötven éves korban) lehet kér­ni, de csak akkor engedélyez­hető. ha a munkáltató vállal­ja, hogy az öregségi nyugdíj- korhatár eléréséig a megál­lapított nyugellátás összegét évente előre befizeti a társa- da lombiztosífásnak. ÍGY ÍRJA ELŐ A RENDELET Bizonyára sokakat érdeklő kérdésre kért nyilvános vá­laszt Szabó Gábor, nyíregy­házi lakos. Olvasónk tanácsi bérlakásban lakik, s annak ellenére, hogy sem az elő­szobában, sem a fürdőszobá­ban nincs radiátor, épp any- nyi távfűtési díjat fizet, mint más, akiinek a lakásában vi­szont van. Hogy lehetséges ez, miért bírálják el a két 'Lakás fűbését azonos módon? — fordult a szerkesztősé­günkhöz. A megyei távhőszolgáltató vállalat műszaki igazgatóhe­lyettese, Fodor József adott választ a kérdésre: A .távhőszo 1 gáltatásjpan ré­szesülő lakások fűtött lég­térfogatának ■ kiszámítását (illetve a meghatározás sza­bályait), a 6 1982. (IV. 15.) ÁH. sz. rendelkezés, valamint az Ipari Minisztérium 1982- ben kiadott 363-as számú közleménye tartalmazza Ezek alapján, ha a távhőel- •látásban részesülő lakás für­dőszobájában az előírt belső hőmérsékletet — azaz a 24 fokot — kiegészítő fűtéssel (például az olvasónk laká sának fürdőszobájában lévő beépített villamos hősugár- zóvatl) biztosítják, vagyis ilyen á műszaki terv, akkor a fürdőszoba légtérfogatának hatvan százalékát kell fű­töttnek venni, és ez után, kell a díjat kiszámítani. Az előszobában előírt hő­mérséklet 16 fok. Olvasónk lakását 1983-ban mérték fel, és az említett előírások sze­rint állapították meg a táv­fűtés díját. Bár levélírónk azt is pana­szolta, hogy nem elég meleg a lakása, a helyszíni hőmér - sékletmérések 19 és 21 Cel­sius fok közti ingadozást mu­tattak, vagyis nem volt tar­tós „alulfűtöttség”. Mégis le­hetett valami hiba az épület fűtésében, mert — a panasz­tól függetlenül — intézked­tek, hogy megfelelő legyen az átlagos hőmérséklet. Ennek a hatását remélhetően már érzik az örötkösföldi épület 'lakói. Ha megszűnik a tagsági viszony Sz. Andrásné hosszú évekig volt az egyik termelőszö­vetkezet tagja. Tavaly tavasszal munkahelyet változta­tott, de nem tisztázta előre, hogy az új termelőszövetke­zetbe tagként vagy alkalmazottként veszik fel. Alkalma­zottként foglalkoztatták, amit ő sérelmesnek tartott, és néhány hónap múlva visszament a korábbi termelőszövet­kezethez. Itt január elsejétől újra termelőszövetkezeti tag lett, csakhogy tavaly egyik munkahelyéről sem kapott háztáji juttatást, illetve illetményföldet és nem tudja, hogy q mulasztott-e, avagy valamelyik termelőszövetke­zetben tévedtek a jogosultságával kapcsolatban. A termelőszövetkezet tagja á kilépés szabályai szerint más termelőszövetkezethez átléphet, azonban az átlépési szándék bejelentéséhez csatolni kell az érdekelt termelő­szövetkezet vezetőségének a nyilatkozatát, miszerint az át­lépni kívánó dolgozót felveszi a tagjai közé. Levélírónk tagsági viszonya kilépéssel és nem átlépéssel szűnt meg, így nem voltak biztosítva az átlépéshez kapcsolódó elő­nyök. Emiatt tehát nem hibáztatható egyik termelőszö­vetkezet sem, hiszen erről olvasónknak kellett volna elő­re gondoskodni, kérnie az új munkahelyén a tagfelvételét. A háztáji juttatás és az illetményföld az alapszabá­lyokban foglaltak szerint jár. A tagsági viszony év köz­ben történő megszűnése esetén a háztáji juttatás arányos részére jogosult, amennyiben a részére meghatározott é'vi munkamennyiséget arányosan teljesítette. K. F.-né nyíregyházi levélírónk problémája is hason­ló. ö is munkahelyet változtatott, megszüntette a tagsági viszonyát a termelőszövetkezetben. A tsz — arra való hi­vatkozással —, hogy év közben kilépett, nem biztosított neki háztáji juttatást, amit olvasónk sérelmesnek tart. A tagsági viszony megszűnése esetén a vezetőség en­gedélyezheti a kijelölt háztáji föld betakarításáig történő használatát, illetve a termény juttatás arányos részének a kiadását. A vezetőség azonban csak a tagsági viszony megszűnését követő időre nézve mérlegelheti, hogy kiad­ja-e az arányos részt, feltéve, hogy olvasónk teljesítette a részére előírt munkamennyiséget. Tóth Jánosné Tiszavasváriból érkezett levelében a föld megváltásáról érdeklődik. Édesanyja annak idején két hold földet vitt be a termelőszövetkezetbe. Halála után — te­kintettel az özvegyi haszonélvezeti jogra —, a föld nem került megváltásra. Időközben azonban olvasónk édesap­ja is elhunyt, így tavaly a termelőszövetkezet kezdemé­nyezte, hogy rendezzék a föld sorsát és felajánlotta, hogy megváltási árat fizet. Olvasónk tudni szeretné, hogy mi­lyen összegre jogosult. A termelőszövetkezetbe bevitt föld öröklése esetén (amennyiben az örökös kívülálló), a föld megváltására ke­rül sor. A megváltási határozatot, amely tartalmazza a megváltási árat is, a területileg illetékes földhivatal hoz­za meg és közli az érdekeltekkel. A megváltási ár a föld .bevitelkori aranykorona értékének ötszázszoros, illetve százszoros forintértéke. Ez egy összegben jár, és függ a művelési ágtól. A megváltás évére fizetendő föld járadék időarányos része a megváltási áron felül jár. B. M. mátészalkai levélírónk is termelőszövetkezeti tag. Nyugdíjazását követően is minden évben dolgozott, azonban erre az időre nem biztosított neki a termelőszö­vetkezet szabadságot. Mennyi szabadság jár neki, és mennyi időre visszamenőleg kérheti? — erről érdeklődött lapunknál. A termelőszövetkezetben folyamatosan munkát vég­ző nyugdíjas tagot a rryankamegállapodásban meghatáro­zott munkamennyiség arányában illeti meg fizetett sza­badság, feltéve, hogy teljesítette a termelőszövetkezet ál­tal a részére megállapított munkaórát. Olvasónk — jogo­sultsága esetén — igényét három évre visszamenőleg ér­vényesítheti. Dr. Nyitrai Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom