Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-10 / 34. szám

1988.február 10. Kelet-Magyarország 3 Diplomás­csalogató Szakembergondokkal küzd Szabolcs-Szatmár, különösen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma kevés. A teljesség igénye nélkül né­hány olyan területet, ahol akár ma tucatszámra fel tud­nának venni hozzáértő szak­embereket : az államigazga­tás, egészségügy, kereskede­lem, számvitel... Az esetek többségében hi­ába a pályázati felhívás is, alig akad komolyan számba- vehető jelölt. Többféle okra vezethető mindez vissza. Köztudomású, hogy a sza­bolcsi munkahelyek az or­szágos átlagnál jóval keve­sebbet tudnak fizetni, s nemcsak a fizikai munkakör­ben tevékenykedőknek, de a vezető beosztásban dolgozók­nak is. Az egy agrár- és egy tanárképző főiskolánkat nem számítva a felsőfokú oktatá­si intézmények végzős hall­gatói is szívesebben marad­nak tanulmányaik helyszí­nén Debrecenben, Miskolcon, Budapesten, Veszprémben, vagy azok közelében. Mi szükséges hát a fiatal, ambiciózus szakemberek megszerzéséhez, megkötésé­hez? Természetesen pénz, de jó adag türelem, a lelemény, is. Két példa a megyéből: a tiszavasvári áfész nemrég hét szolgálati lakást épített, a háromszintes tömbben adott a színvonalas otthonok meg­teremtésének minden feltéte­le. Hatmillió forintba került mindez; tehát nem volt olcsó mulatság, a szövetkezet veze­tői tudják, ígérhetnek bár­milyen karrierlehetőséget a fiatal szakembereknek, ha képtelenek lakást biztosíta­ni, az inkább Nyíregyházán, vagy Debrecenben próbál majd szerencsét. Jó-jó, mondhatják sokan, de honnan vegyen ennyi pénzt egy kisebb település? A geszterédiek ötlete azt bi­zonyítja, ésszel sok esetben a milliók is pótolhatók. E nyírségi községben & múlt­korában azon állt a vita, hogy építsenek-e egy szolgá­lati lakást, mely egymillió forintba került, vagy osszák azt az összeget öt felé, s ad­ják oda támogatásként azok­nak a pályakezdő pedagógu­soknak, akik saját otthonra vágynak. A tanácsülés az utóbbi mellett döntött, s két legyet is ütött egy csapásra. Megszabadultak a szolgálati lakás fenntartásával járó költségektől, s egyszerre ót pedagóguscsaládot gyökerez­hettek, gyökereztetnek meg a faluban. Ezzel remélhető­leg hosszú időre lemondhat­nak az „idegenlégiós” neve­lők szolgálatairól, s bízhat­nak abban, hogy a régiek mellett az új immár tényleg geszterédi honpolgárrá lett pedagógusok nemcsak az is­kola, de a község közéletéből is kiveszik részüket. Két kiragadott példa, mely mutatja, elfogadhatatlan a gyakran hangoztatott véde­kezés: sajnos, bennünket el­kerülnek a diplomások. Tud­juk, sok helyen követhetet­len a tiszavasvári példa, s jó néhány településen még a geszterédiek egymilliója is hiányzik. De a sajnálatos té­nyek egyszerű tudomásulvé­telén túl az adott területek gazdáinak még ekkor is ke­resniük kell a lehetőségeket, ha az kevés sikerrel kecseg­tet. Ellenkező esetben még feszítőbb lesz a szakember- hiány. S ha most nem igyek­szünk, később még több erő­feszítésre lesz szükség, hogy pótoljuk a tegnap, s a ma mulasztásait. Még ha azokat sokszor nem is az adott te­rület gazdáinak számlájára kellene írni. Balogh Géza Tk T em őrzi senki a böl- esek'kövét. Ha vata- ■Hü ki ezt birtokolná, ke­sében tartaná a megoldás kulcsát is. Mivel azonban illyen nincs, marad a töp­rengés, a gondos előrelátás. Ez pedig szükségszerűen azt követeli, hogy vállala­taink reális távlatokat vá­zoljanak a közeli jövőről, a holnapokról, s ilyen irány­ban lépjenek is. Ha csupán a régi vágá­nyon indultak volna a Sza­bolcs megyei Tejipari Vál­lalatnál vagy a Szabolcs- Szatmár megyei Gabonafor- galmi és Malomipari Válla­latnál — de sorolhatnám még a példákat — akkor a tavalyi jelentős aszályt is ideszámítva, most vészha­rangot kellene kongatni, s lehúzhatnák a rolót. Hogy nem fulladtak a tét­lenségbe, abban minden központi segítség mellett is elsősorban a kezdeményező, a kockázatot is vállaló ve­Gondolatelőny zetésmek van érdeme. Ta­lán nem is miinősítem he­lyesen, mert ma már ez nem is annyira érdem, miint a realitások, a megél­hetés, a továbblépés szük­ségszerű felismerése. Ki gondolta volna, hogy valaha Szabolcsban borjú- tápszert fognak gyártani? És megértük, hogy a Ping­vin tápszer keresett termék. A galbonaforgalmi négy ter­melőszövetkezetben kezdte . meg a vegyszermentes rozs termelését, mely igazán jó üzlettel kecsegtet az NSZK piacán. Kis lépés? Igaz, de már elmozdultunk a holt­pontról, s ez már valami. Szalkberkekben sok szó esik mostanában a szójáról, hasznáról, s ennek nyomán á hazai fehérjeprogramról. Kiszámították: megvalósu­lásával sok millió dollárt takaríthatnánk meg, ha itt­hon termelnénk meg a ma még drága pénzért vásá­rolt fehérjetakarmányt. Léptek a szabolcsiak. Idén a magas fehérjét tartalma­zó növényekből, elsősorban a szójából mintegy 2700 tonnára kötöttek szerző­désit a gazdaságokkal. Igye­keznek minden lehetőséget felkutatni és megtalálni a tejipariak is. Erre vall egyebek között, hogy 5 mil­liós tőkével tagjai lettek a Veszprémi Jéggyártó Gi­nek. Életre hívták a Beregi Tejgazdasági Társulást. A Mérken épülő sajtüzemnek szintén részesei. Vajon nem a gondos elő­relátást bizonyítja-e, hogy a tejipariak több kisbank­nak is tagjai lettek? Jelen vaminaik az Észak-magyar­országi Innovációs Centrum Rt-ben is 3 milliós részvény- értékkel. Megteremtették, a nemzetközi fuvarozás fel­tételleit. Ki gondolná, hogy ma már a magyar tejipar által exportált és importált termékek mintegy felét a szabolcsi tejipar szállítja? S minit a közmondás tartja: evés közben jön meg az étvágy. Színvonalas szol­gáltatásuk javítása érdeké­ben a HUNGAROCAMION- tól két 22 tonnás hűtőka­miont vásárolták erre a cél­ra^ S bár lehet, hogy ma még nem sláger a Nyíregyházán gyártott búzacsíra és búza­korpa, a gabonaipariak jog­gal reménykednek: holnap jó üzlet lehet belőlük. Már keresett termék a durum- dara is, amelyet az ország­ban egyedüli a nagykállói mailom őröl. Innen szállít­ják a tésztagyáraknak az országiba. De miért csak szállító Szabolcs? Miért ne lehetne termelő is? Bizo­nyára ezért döntöttek: Nyírbátorban tésztagyárat építenek! És megteremtik a fejlődés alapját. Már most. Szabolcs mellett Hajdú, Heves, Borsod megye né­hány tsz-ében is termeltet­nek durumbúzát. Idén már 2700 hektáron. Ésszerű kockázatvállalás - sal hátrányunkat csökken­teni lehet. Szükséges okos előrelátással kihasználni a szocialista gazdálkodásban rejlő lehetőségeket. Mert ennek csak a kezdetén va­gyunk! Farkas Kálmán A nagyság fitogtatása? Mentegetőzés helyett árut Nincs. Gyakorta kénytelen kimondani ezt a szót a fa­lusi boltos Szabolcs-Szatmár megyében is. Nemcsak akkor, ha hűtőszekrényt, porszívót, vagy egyéb tartós fogyasztási cikket keresnek a vásárlók. Ez a felelet esetenként akkor is, ha élelmiszerért mennek a boltba az emberek. Bosszankod­nak emiatt a vásárlók, de nem öröm a boltosnak sem. Jö­vedelme a forgalommal arányos, s a nemleges válasz egyi­ket sem gyarapítja; kellemetlen azért is, inert a falusi bol­tost mindenki ismeri, így külön-külön kell elmagyaráznia a hiány okát. A laggyalkrabban emlege- itett indok, hogy nem szállí­tanak időben és elegendő árut a nagykereskedők. Er­re persze lehet mondani, hogy könnyű a hibát má.s munkájában ikeresni. Nem állítható, hogy minden sza- badkozás csupán a felelős­ség áthárítása, de az esetek tekintélyes részében a bolto- sofcnak igazulk van, amiikor a nagykereslkedelmat hibáztat­ják. Fölényeskedő nagykereskedők Ez olvasható ki az Orszá­gos Kereskedelmi Főfelügye­lőség jelentéséből is, amely a kistelepülési boltok ellátását összegezte. „Az elmúlt évek­hez viszonyítva nem történt lényeges előrelépés a nagy­kereskedelmi vállalatok szál­lításaiban, nem javították áruszállítási készségüket, nem igazodtak kellőképpen ,a kisebb boltok igényeihez” — ír jóik .a feil ügy előség szak­emberei. E megállapítás nem szórványos vizsgálatok (ta­pasztalata, hiszen a főfel­ügyelőség tizennégy megyé­ben 171 vállalat, 552 szövet­kezeti boltban és 26 magán- kereskedőnél ellenőrizte a kistelepülési élelmiszerüzle­tek és vegyesboltok munká­ját, s közvetve a lakosság él­tetését. A föboltosok meg a többiek A szakemberek árnyaltan fogalmaznák, 'a kistelepülési boltosok sóikkal nyersebben mondják véleményűiket: „ki vagyunk szolgáltatva a nagy­kereskedelmi vállalóitoknak”, Nem érdemes azon vitatkoz­ni, melyik fogalmazás a pon­tosabb. A lényeg úgy is 'az, hogy a nagykereskedelem nem teljesíti a kisebb boltok rendeléseit, tiltott árukap­csolásokat alkalmaz. A szövetkezetek és a bol­tosok a legkülönfélébb mód­szerekkel igyekeznek besze­rezni az árukat. Sok helyen bevezették az úgynevezett jő boltos tv rendszert, melynek lényege, hogy 4—5 kisebb boltnak egy nagyobb üzletet jelölnek ki a vásárlás he­lyéül, s azt a nagykereskede­lem ellátja áruval. Másutt az áfészek saját központi elosz­tó raktárai tartanak fenn, ahol boltvezetőik vásárol­hatnak. Bármelyik módszert is vizsgáljuk meg alaposabban, kiderül, hogy a kiskereske­dők átvállalják a nagykeres­kedelem szállítását. Ez ugyan javítja a falvak ellá­tását, ugyanakkor növeli a szövetkezetek költségeit is. A széles körben tapasztalható gyakorlat mögött meghúzó­dik az a jelenség, hogy a ki­sebb vállalatok, szövetkeze­tek kiszolgáltatottak a na­gyobbaknak, kapcsolatuk nem üzleti, piaci elvekre épül, hanem jórészt a mé­retbeli különbségre korláto­zódik. A szállítások elmaradása nemcsak a nagyság fitogta- tásának következménye, ha­nem gazdaságossági okai is vannak. A kisebb, szórvá­nyosan települt boltokba va­lóban költségesebb a szállí­tás. s a nagykereskedelem szűk árréseibe ez nem min­demkor fér bele. Ez a magya­rázat persze egyáltalán nem vigasztaló a falun élőknek, hanem ők árut, tisztességes ellátást alkarnak még aTíeg- logiikusabb érvelés helyett is. E ezt nemcsak a nagyke­reskedők hibájából nem kap­ják meg. Dolgoznak ,a falusi boltokban túlságosan óvatos üzletvezetők is, akik rende­léseikkel nem igazodnak kel­lően a fogyasztók igényeihez, szokásaik változásaihoz. Elő­fordul, hogy már a kora dél­utáni órákban nem lehet te­jet, tejtermékeket, kenyeret kapni a falusi boltokban. Látni a polcokon lejárt sza­vatossági idejű, vagy gyen­gébb minőségű árukat, s e hiányosságokért elsősorban a boltvezetők marasztalha­tok el. Óvatos üzletvezetők A különböző eredetű hiá­nyosságok régiek, már-már megszokottak. Megváltozta­tásuk viszont éppen napja­inknak egyik sürgető felada­ta, hiszen az ellátás a ko­rábbiaknál is inkább köz­hangulatot befolyásoló ténye­zővé válik. Az árak emelke­désével igény esebb sík lesznek - a vásárlóik a minőségre, az utazási költségek megtaka­rítása miatt még inkább la­kó- és munkahelyükön akar­ják beszerezni az áruk több­ségét. A végleges megoldás­hoz a szövetkezetek és .a nagykereskedelmi vállalatok sem önmagukban, sem együt­tesen nem elegendők. Műkö­désük közgazdasági feltéte­leinek is változni kell ahhoz, hogy a falusi ellátás érzékel­hetően javuljon. F. J. TftlfPfCtftlŐ Innvnlf Gépek segítségével ké- lányon. szíti e, Bartók Erzsébet és Bíró Magdolna egy villanymotor elektromos tekercsét az Ipari Műszergyár fehérgyarmati üzemében. (Elek Emil felvétele) Távcső mellatt CB-rádió is Mezőőrök sárkányrepülővel Sok gondot pkoz a vagyon­védelem a nyírbátori Üj Ba­rázda Mezőgazdasági Szövet­kezetnél is. Ezért a szövetke­zetnél dolgozó mezőőröket a legmodernebb technikával is ellátták, távcső mellett CB- rádió is segíti munkájukat. A téesz a közelmúltban egy sárkányrepülőt is vásárolt, ezzel is kjvánja a vagyon- megörzés helyzetét szolgálni. SERPENYŐ A nyugdíj előtt álló kőműves bri­gádvezető gyakran felidézi a régi időket. „A mun­kásszállón nem volt fehér lepedő, meg színes tévé. Sokszor pajtában, vagy fűtetlen, föl­des szobában aludtunk, de a serpenyőnk olyan tiszta volt, hogy munka után ab­ban sütöttük a szalonnát, meg a kolbászt. Most van olyan fiatal szaki, akinek a serpenyőjén vas­tagon áll a száraz malter, meg a rozsda.” A célzásra a fia­tal kőműves gú­nyosan mosoly­gott. Ám néhány nap múlva a bri­gádot egy vidéki munkahelyre ve­zényelték. Ide nem hoztak üzemi ebé­det. A fiatal kő­műves fanyalogva majszolta a pari­zert. A brigadve- zetö kimosta, majd gondosan szárazra törölte serpenyő­jét és szalonnát, meg kolbászt vá­gott bele. Szembe tett egymással két B 30-as téglát, tü­zet csiholt és a serpenyőből fen­séges illat áradt. A fiatal kőműves nem tudta legyűr­ni kíváncsiságát: kért és kapott egy katonát. Mondják, mos­tanában munka után tiszta a fiú serpenyője. FRIZURA Az uszodában négyen-öten ösz- szejöttek és a srá­cok erejüket, ügyességüket fi­togtatták. Lármáz­tak, fejest ugrál­tak a vízbe, köz­ben kokettáltak a parton ülő két esi- f nos lánnyal. Közü- } lük a két fiú csak f úgy, csurom vize- f sen odament a Iá- í nyokhoz, egyikük f így szólt: „Gyér- í tek, ússzatok ti is!” ( A lányok elutasí- * tották a fiúkat. * Az egyik pilla- natban jó negyve- ^ nes hölgy úszott a / medence széle fe- ,f lé, a vízből kitor- -t) nyosult gondosan tt fésült kontya. Há- f rom fiú is mellet- ( te csobbant a víz- ( ben. A hölgy fri- zuráját féltve re- í begett valamit, ( mire a fiúk szem- télén megjegyzé- ( sekkel illették. '> VJWtJHANG, Kincs veszteség Erre felállt az egyik parton ülő lány és erélyesen rászólt a fiúkra: „Hagyjátok, ő az édesanyám!” Egy perc alatt sima lett a medence tükre. A fiúk úgy elsomfordáltak, mintha ott sem lettek volna. Nábrádi Lajos Január 27-én megjelent Tempó című glosszánkra válaszolt a. Szabolcs Volán Vállalat Teher­forgalmi Üzemegysége. A követ­kezőiket írják: A csuklósbusz-harmónikát szál­lító — az írásiban bírált — gép­jármű vállalatunk tulajdona. A szerző néhány — szerintünk fon­tos — tényről nem tudott, a lát­szattal ellentétben nincs veszte­ség. A gépjármű szinte menet­rendszerűen, naponta szállít a nyíregyházi Tauru-s gumigyár­ból az Ikarus budapesti, székes- fehérvári gyárába, valamint az Autöker gyáli telepére. A több éve kialakított technológia sze­rint a jármű a fuvarozás napja előtt előrakodlk, a gépjármű ve­zetője délután, illetve fél éjszaka kiveszi a pihenőidejét, és éjfél­kor indul, hogy műszakkezdiésre a címzettnél legyen. Heiggel fel- rakodik, felveszi a visszárut és még aznap visszajön, Lerakodik, és elő rakodik a másnapi fel­adatra. Ezzel a módszerrel nincs a járműnek vesztesééi ideje, s nem merül fel szállodaköltség sem. A gépkocsivezető napi munkával töltött ideje 13—14 óra Szükség esetén két gépjárműve­zetővel éjjel-nappal tudnánk foglalkoztatni az eszközöket, de erre sajnos nincs igény.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom