Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-10 / 34. szám
1988.február 10. Kelet-Magyarország 3 Diplomáscsalogató Szakembergondokkal küzd Szabolcs-Szatmár, különösen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma kevés. A teljesség igénye nélkül néhány olyan területet, ahol akár ma tucatszámra fel tudnának venni hozzáértő szakembereket : az államigazgatás, egészségügy, kereskedelem, számvitel... Az esetek többségében hiába a pályázati felhívás is, alig akad komolyan számba- vehető jelölt. Többféle okra vezethető mindez vissza. Köztudomású, hogy a szabolcsi munkahelyek az országos átlagnál jóval kevesebbet tudnak fizetni, s nemcsak a fizikai munkakörben tevékenykedőknek, de a vezető beosztásban dolgozóknak is. Az egy agrár- és egy tanárképző főiskolánkat nem számítva a felsőfokú oktatási intézmények végzős hallgatói is szívesebben maradnak tanulmányaik helyszínén Debrecenben, Miskolcon, Budapesten, Veszprémben, vagy azok közelében. Mi szükséges hát a fiatal, ambiciózus szakemberek megszerzéséhez, megkötéséhez? Természetesen pénz, de jó adag türelem, a lelemény, is. Két példa a megyéből: a tiszavasvári áfész nemrég hét szolgálati lakást épített, a háromszintes tömbben adott a színvonalas otthonok megteremtésének minden feltétele. Hatmillió forintba került mindez; tehát nem volt olcsó mulatság, a szövetkezet vezetői tudják, ígérhetnek bármilyen karrierlehetőséget a fiatal szakembereknek, ha képtelenek lakást biztosítani, az inkább Nyíregyházán, vagy Debrecenben próbál majd szerencsét. Jó-jó, mondhatják sokan, de honnan vegyen ennyi pénzt egy kisebb település? A geszterédiek ötlete azt bizonyítja, ésszel sok esetben a milliók is pótolhatók. E nyírségi községben & múltkorában azon állt a vita, hogy építsenek-e egy szolgálati lakást, mely egymillió forintba került, vagy osszák azt az összeget öt felé, s adják oda támogatásként azoknak a pályakezdő pedagógusoknak, akik saját otthonra vágynak. A tanácsülés az utóbbi mellett döntött, s két legyet is ütött egy csapásra. Megszabadultak a szolgálati lakás fenntartásával járó költségektől, s egyszerre ót pedagóguscsaládot gyökerezhettek, gyökereztetnek meg a faluban. Ezzel remélhetőleg hosszú időre lemondhatnak az „idegenlégiós” nevelők szolgálatairól, s bízhatnak abban, hogy a régiek mellett az új immár tényleg geszterédi honpolgárrá lett pedagógusok nemcsak az iskola, de a község közéletéből is kiveszik részüket. Két kiragadott példa, mely mutatja, elfogadhatatlan a gyakran hangoztatott védekezés: sajnos, bennünket elkerülnek a diplomások. Tudjuk, sok helyen követhetetlen a tiszavasvári példa, s jó néhány településen még a geszterédiek egymilliója is hiányzik. De a sajnálatos tények egyszerű tudomásulvételén túl az adott területek gazdáinak még ekkor is keresniük kell a lehetőségeket, ha az kevés sikerrel kecsegtet. Ellenkező esetben még feszítőbb lesz a szakember- hiány. S ha most nem igyekszünk, később még több erőfeszítésre lesz szükség, hogy pótoljuk a tegnap, s a ma mulasztásait. Még ha azokat sokszor nem is az adott terület gazdáinak számlájára kellene írni. Balogh Géza Tk T em őrzi senki a böl- esek'kövét. Ha vata- ■Hü ki ezt birtokolná, kesében tartaná a megoldás kulcsát is. Mivel azonban illyen nincs, marad a töprengés, a gondos előrelátás. Ez pedig szükségszerűen azt követeli, hogy vállalataink reális távlatokat vázoljanak a közeli jövőről, a holnapokról, s ilyen irányban lépjenek is. Ha csupán a régi vágányon indultak volna a Szabolcs megyei Tejipari Vállalatnál vagy a Szabolcs- Szatmár megyei Gabonafor- galmi és Malomipari Vállalatnál — de sorolhatnám még a példákat — akkor a tavalyi jelentős aszályt is ideszámítva, most vészharangot kellene kongatni, s lehúzhatnák a rolót. Hogy nem fulladtak a tétlenségbe, abban minden központi segítség mellett is elsősorban a kezdeményező, a kockázatot is vállaló veGondolatelőny zetésmek van érdeme. Talán nem is miinősítem helyesen, mert ma már ez nem is annyira érdem, miint a realitások, a megélhetés, a továbblépés szükségszerű felismerése. Ki gondolta volna, hogy valaha Szabolcsban borjú- tápszert fognak gyártani? És megértük, hogy a Pingvin tápszer keresett termék. A galbonaforgalmi négy termelőszövetkezetben kezdte . meg a vegyszermentes rozs termelését, mely igazán jó üzlettel kecsegtet az NSZK piacán. Kis lépés? Igaz, de már elmozdultunk a holtpontról, s ez már valami. Szalkberkekben sok szó esik mostanában a szójáról, hasznáról, s ennek nyomán á hazai fehérjeprogramról. Kiszámították: megvalósulásával sok millió dollárt takaríthatnánk meg, ha itthon termelnénk meg a ma még drága pénzért vásárolt fehérjetakarmányt. Léptek a szabolcsiak. Idén a magas fehérjét tartalmazó növényekből, elsősorban a szójából mintegy 2700 tonnára kötöttek szerződésit a gazdaságokkal. Igyekeznek minden lehetőséget felkutatni és megtalálni a tejipariak is. Erre vall egyebek között, hogy 5 milliós tőkével tagjai lettek a Veszprémi Jéggyártó Ginek. Életre hívták a Beregi Tejgazdasági Társulást. A Mérken épülő sajtüzemnek szintén részesei. Vajon nem a gondos előrelátást bizonyítja-e, hogy a tejipariak több kisbanknak is tagjai lettek? Jelen vaminaik az Észak-magyarországi Innovációs Centrum Rt-ben is 3 milliós részvény- értékkel. Megteremtették, a nemzetközi fuvarozás feltételleit. Ki gondolná, hogy ma már a magyar tejipar által exportált és importált termékek mintegy felét a szabolcsi tejipar szállítja? S minit a közmondás tartja: evés közben jön meg az étvágy. Színvonalas szolgáltatásuk javítása érdekében a HUNGAROCAMION- tól két 22 tonnás hűtőkamiont vásárolták erre a célra^ S bár lehet, hogy ma még nem sláger a Nyíregyházán gyártott búzacsíra és búzakorpa, a gabonaipariak joggal reménykednek: holnap jó üzlet lehet belőlük. Már keresett termék a durum- dara is, amelyet az országban egyedüli a nagykállói mailom őröl. Innen szállítják a tésztagyáraknak az országiba. De miért csak szállító Szabolcs? Miért ne lehetne termelő is? Bizonyára ezért döntöttek: Nyírbátorban tésztagyárat építenek! És megteremtik a fejlődés alapját. Már most. Szabolcs mellett Hajdú, Heves, Borsod megye néhány tsz-ében is termeltetnek durumbúzát. Idén már 2700 hektáron. Ésszerű kockázatvállalás - sal hátrányunkat csökkenteni lehet. Szükséges okos előrelátással kihasználni a szocialista gazdálkodásban rejlő lehetőségeket. Mert ennek csak a kezdetén vagyunk! Farkas Kálmán A nagyság fitogtatása? Mentegetőzés helyett árut Nincs. Gyakorta kénytelen kimondani ezt a szót a falusi boltos Szabolcs-Szatmár megyében is. Nemcsak akkor, ha hűtőszekrényt, porszívót, vagy egyéb tartós fogyasztási cikket keresnek a vásárlók. Ez a felelet esetenként akkor is, ha élelmiszerért mennek a boltba az emberek. Bosszankodnak emiatt a vásárlók, de nem öröm a boltosnak sem. Jövedelme a forgalommal arányos, s a nemleges válasz egyiket sem gyarapítja; kellemetlen azért is, inert a falusi boltost mindenki ismeri, így külön-külön kell elmagyaráznia a hiány okát. A laggyalkrabban emlege- itett indok, hogy nem szállítanak időben és elegendő árut a nagykereskedők. Erre persze lehet mondani, hogy könnyű a hibát má.s munkájában ikeresni. Nem állítható, hogy minden sza- badkozás csupán a felelősség áthárítása, de az esetek tekintélyes részében a bolto- sofcnak igazulk van, amiikor a nagykereslkedelmat hibáztatják. Fölényeskedő nagykereskedők Ez olvasható ki az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség jelentéséből is, amely a kistelepülési boltok ellátását összegezte. „Az elmúlt évekhez viszonyítva nem történt lényeges előrelépés a nagykereskedelmi vállalatok szállításaiban, nem javították áruszállítási készségüket, nem igazodtak kellőképpen ,a kisebb boltok igényeihez” — ír jóik .a feil ügy előség szakemberei. E megállapítás nem szórványos vizsgálatok (tapasztalata, hiszen a főfelügyelőség tizennégy megyében 171 vállalat, 552 szövetkezeti boltban és 26 magán- kereskedőnél ellenőrizte a kistelepülési élelmiszerüzletek és vegyesboltok munkáját, s közvetve a lakosság éltetését. A föboltosok meg a többiek A szakemberek árnyaltan fogalmaznák, 'a kistelepülési boltosok sóikkal nyersebben mondják véleményűiket: „ki vagyunk szolgáltatva a nagykereskedelmi vállalóitoknak”, Nem érdemes azon vitatkozni, melyik fogalmazás a pontosabb. A lényeg úgy is 'az, hogy a nagykereskedelem nem teljesíti a kisebb boltok rendeléseit, tiltott árukapcsolásokat alkalmaz. A szövetkezetek és a boltosok a legkülönfélébb módszerekkel igyekeznek beszerezni az árukat. Sok helyen bevezették az úgynevezett jő boltos tv rendszert, melynek lényege, hogy 4—5 kisebb boltnak egy nagyobb üzletet jelölnek ki a vásárlás helyéül, s azt a nagykereskedelem ellátja áruval. Másutt az áfészek saját központi elosztó raktárai tartanak fenn, ahol boltvezetőik vásárolhatnak. Bármelyik módszert is vizsgáljuk meg alaposabban, kiderül, hogy a kiskereskedők átvállalják a nagykereskedelem szállítását. Ez ugyan javítja a falvak ellátását, ugyanakkor növeli a szövetkezetek költségeit is. A széles körben tapasztalható gyakorlat mögött meghúzódik az a jelenség, hogy a kisebb vállalatok, szövetkezetek kiszolgáltatottak a nagyobbaknak, kapcsolatuk nem üzleti, piaci elvekre épül, hanem jórészt a méretbeli különbségre korlátozódik. A szállítások elmaradása nemcsak a nagyság fitogta- tásának következménye, hanem gazdaságossági okai is vannak. A kisebb, szórványosan települt boltokba valóban költségesebb a szállítás. s a nagykereskedelem szűk árréseibe ez nem mindemkor fér bele. Ez a magyarázat persze egyáltalán nem vigasztaló a falun élőknek, hanem ők árut, tisztességes ellátást alkarnak még aTíeg- logiikusabb érvelés helyett is. E ezt nemcsak a nagykereskedők hibájából nem kapják meg. Dolgoznak ,a falusi boltokban túlságosan óvatos üzletvezetők is, akik rendeléseikkel nem igazodnak kellően a fogyasztók igényeihez, szokásaik változásaihoz. Előfordul, hogy már a kora délutáni órákban nem lehet tejet, tejtermékeket, kenyeret kapni a falusi boltokban. Látni a polcokon lejárt szavatossági idejű, vagy gyengébb minőségű árukat, s e hiányosságokért elsősorban a boltvezetők marasztalhatok el. Óvatos üzletvezetők A különböző eredetű hiányosságok régiek, már-már megszokottak. Megváltoztatásuk viszont éppen napjainknak egyik sürgető feladata, hiszen az ellátás a korábbiaknál is inkább közhangulatot befolyásoló tényezővé válik. Az árak emelkedésével igény esebb sík lesznek - a vásárlóik a minőségre, az utazási költségek megtakarítása miatt még inkább lakó- és munkahelyükön akarják beszerezni az áruk többségét. A végleges megoldáshoz a szövetkezetek és .a nagykereskedelmi vállalatok sem önmagukban, sem együttesen nem elegendők. Működésük közgazdasági feltételeinek is változni kell ahhoz, hogy a falusi ellátás érzékelhetően javuljon. F. J. TftlfPfCtftlŐ Innvnlf Gépek segítségével ké- lányon. szíti e, Bartók Erzsébet és Bíró Magdolna egy villanymotor elektromos tekercsét az Ipari Műszergyár fehérgyarmati üzemében. (Elek Emil felvétele) Távcső mellatt CB-rádió is Mezőőrök sárkányrepülővel Sok gondot pkoz a vagyonvédelem a nyírbátori Üj Barázda Mezőgazdasági Szövetkezetnél is. Ezért a szövetkezetnél dolgozó mezőőröket a legmodernebb technikával is ellátták, távcső mellett CB- rádió is segíti munkájukat. A téesz a közelmúltban egy sárkányrepülőt is vásárolt, ezzel is kjvánja a vagyon- megörzés helyzetét szolgálni. SERPENYŐ A nyugdíj előtt álló kőműves brigádvezető gyakran felidézi a régi időket. „A munkásszállón nem volt fehér lepedő, meg színes tévé. Sokszor pajtában, vagy fűtetlen, földes szobában aludtunk, de a serpenyőnk olyan tiszta volt, hogy munka után abban sütöttük a szalonnát, meg a kolbászt. Most van olyan fiatal szaki, akinek a serpenyőjén vastagon áll a száraz malter, meg a rozsda.” A célzásra a fiatal kőműves gúnyosan mosolygott. Ám néhány nap múlva a brigádot egy vidéki munkahelyre vezényelték. Ide nem hoztak üzemi ebédet. A fiatal kőműves fanyalogva majszolta a parizert. A brigadve- zetö kimosta, majd gondosan szárazra törölte serpenyőjét és szalonnát, meg kolbászt vágott bele. Szembe tett egymással két B 30-as téglát, tüzet csiholt és a serpenyőből fenséges illat áradt. A fiatal kőműves nem tudta legyűrni kíváncsiságát: kért és kapott egy katonát. Mondják, mostanában munka után tiszta a fiú serpenyője. FRIZURA Az uszodában négyen-öten ösz- szejöttek és a srácok erejüket, ügyességüket fitogtatták. Lármáztak, fejest ugráltak a vízbe, közben kokettáltak a parton ülő két esi- f nos lánnyal. Közü- } lük a két fiú csak f úgy, csurom vize- f sen odament a Iá- í nyokhoz, egyikük f így szólt: „Gyér- í tek, ússzatok ti is!” ( A lányok elutasí- * tották a fiúkat. * Az egyik pilla- natban jó negyve- ^ nes hölgy úszott a / medence széle fe- ,f lé, a vízből kitor- -t) nyosult gondosan tt fésült kontya. Há- f rom fiú is mellet- ( te csobbant a víz- ( ben. A hölgy fri- zuráját féltve re- í begett valamit, ( mire a fiúk szem- télén megjegyzé- ( sekkel illették. '> VJWtJHANG, Kincs veszteség Erre felállt az egyik parton ülő lány és erélyesen rászólt a fiúkra: „Hagyjátok, ő az édesanyám!” Egy perc alatt sima lett a medence tükre. A fiúk úgy elsomfordáltak, mintha ott sem lettek volna. Nábrádi Lajos Január 27-én megjelent Tempó című glosszánkra válaszolt a. Szabolcs Volán Vállalat Teherforgalmi Üzemegysége. A következőiket írják: A csuklósbusz-harmónikát szállító — az írásiban bírált — gépjármű vállalatunk tulajdona. A szerző néhány — szerintünk fontos — tényről nem tudott, a látszattal ellentétben nincs veszteség. A gépjármű szinte menetrendszerűen, naponta szállít a nyíregyházi Tauru-s gumigyárból az Ikarus budapesti, székes- fehérvári gyárába, valamint az Autöker gyáli telepére. A több éve kialakított technológia szerint a jármű a fuvarozás napja előtt előrakodlk, a gépjármű vezetője délután, illetve fél éjszaka kiveszi a pihenőidejét, és éjfélkor indul, hogy műszakkezdiésre a címzettnél legyen. Heiggel fel- rakodik, felveszi a visszárut és még aznap visszajön, Lerakodik, és elő rakodik a másnapi feladatra. Ezzel a módszerrel nincs a járműnek vesztesééi ideje, s nem merül fel szállodaköltség sem. A gépkocsivezető napi munkával töltött ideje 13—14 óra Szükség esetén két gépjárművezetővel éjjel-nappal tudnánk foglalkoztatni az eszközöket, de erre sajnos nincs igény.