Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-09 / 33. szám

1988. február 9. Kelet-Magyarország 7 KISTERMELÖK-KISKERTEK Kertbarátklub-jubileum „Kertészkelj, művelődj, barátkozz” Húsz évvel ezelőtt alakult meg Tuzséron a Nagy Sán­dorról elnevezett kertbarát klub. Létrejötte megelőzte a mozgalom országos elterjedé­sét, és a 'tagok lelkesedése azóta sem csökken. Az év­forduló alkalmából a közel­múlt napokban megemléke­zést tartottak a helység mű­velődési otthonában. Részt vett az eseményein Soltészné Pádár Ilona, a Hazafias Nép­front megyei titkára. Felhasználták az alkalmat a résztvevők arra, hogy a meghívott vendégek előadá­sát meghallgassák szakterü­letük időszerű kérdéseiről, ezt követően pedig Szép Béla emlékezett vissza az elmúlt két évtizedre. A klubvezető meghatót tan idézte az alapí­tó tagok névsorát. Közülük sokan már eltávoztak az élők sorából. Annáik idején gyü­mölcstermesztő szakmunká­sok, mezőgazdasági szakem­berek és más foglalkozásúak társultak kertjükkel kapcso­latos gondjaik és örömeik megosztására. Hetenként- kéthetenként jöttek és jön­nek össze, így aztán élénknek mondható a klubélet. A Szabolcs-szatmár megyei almatermesztés jelentős sze­mélyiségének, Nagy Sándor­nak a nevét négyéves mű­ködés’ után vették fel, emlé­két azóta is híven ápolják. Tevékenységük gerincét ter­mészetesen az almatermesz­tés segítése adja. Tuzsér ré­gi almatermesztő helység nagy értékű közös és háztá­ji gyümölcsösökkel. A fog­lalkozások zöme a korszerű almatermesztéssel, a célszerű növényvédelemmel, a téli al­ma tárolásával, és értékesí­tésével volt kapcsolatos. En­nek elősegítésére tapasztalat- cseréket szerveztek, amelye­ket a legjobb szakemberek vezettek. A klub keretében a hetvenes években gyümölcs­termesztő és faiskola kezelő, majd népes növényvédő be­tanított munkás tanfolyam működött. Télvégón, tavasz elején rendszeresek a met­szési bemutatók. A klub tagsága ma hetven főt számlál. Kertészkedj, mű­velődj, barátkozz — ez a jel­szavuk, és ennek maradékta­lanul eleget is tesznek. Ma már céljaik közé tartozik mindezek mellett a környe­zetvédelem, a szennyezések és ártalmak kiküszöbölése. Szeretnék, ha a klub munká­ja eredményeként szebbé válna a lakó- és a munka­hely és egészségesebb lenne az emberi élet. A hangulatos összejövetel fényét emelte, hogy az év­forduló alkalmából a klub és a tagság több aktivistája magas kitüntetésben része­sült. Algír csodája Napszak szerint váltja a színét Bent járt _ia szerkesztőség­ben Gárdonyi Vince nyugdí­jas kertész, aki lakóhelyén már ismert paradicsom- és virágtermesztő. Most virág- magvakat hozott. Az apró, mákszemnél is kisebb ma- gocskákból igen szép növény nevelhető. Gárdonyi Vince ezt az egy, másfél méterre is megnövő virágot „Algír cso­dájának” nevezi. Nemcsak azért, mert a magokat fia négy éve valóban Algériából hozta, de azért is, mert a virág a napszakoknak meg­felelően változtatja színét. Reggel tűzpirosak a szirmok, délben sötétlilla színre válta­nak, este, alkonyaikor kékes- pirosán pompáznak a fürtök. Mondom, bent járt Gárdo­nyi Vince és hozta a magot, közben azt is elmondta, sze­retné, ha az ország minél több kertjében lenne az övé­hez hasonló virág. Mag bő­ven van, utánvéttel bárki­nek küld. Közben a virág termesztéséről is szó esett. Ügy kell vetni, mint a be­góniát. Tápdús, de nem agyontrágyázott talajt igé­nyel a növény. Elmagyaráz­ta, hogy a finoman rostált talajt — hajtatáshoz — egy Megyénk homokosabb földte­rülettel rendelkező gazdaságai­ban évről évre jelentős területen termesztenek dinnyét. Sokan fog­lalkoznak dinnyével a háztáji­ban is. A dinnye kedvelt és jól jövedelmező gyümölcs, termesz­tése azonban nagy szakértelmet és gondos munkát kíván. A szakértelem kiegészítésére, ta­pasztalatok szerzésére ió alka­lom. hogy számos intézmény közreműködésével a Heves me­gyeiek baráti köre Horton az Er­kel Ferenc Művelődési Házban február ll-én, délelőtt 10 órától szaktanácskozást tart. Szó lesz ott a palántaneveléstől a fajta- ismertetésig mindenről, még a dinnye részes művelésének adó­zásáról Is. A meghirdetett nyolc előadást konzultáció követi és a különböző zöldségmagvakból al­kalmi vásárt is rendeznek. Környezetkímélő védekezési módok Olló, fűrész a kórokozók ellen A nyugalomban lévő kertben a téli időszak igen alkalmas arra. hogy vegyszeres permetezések nélkül, egyszerű eszkö­zökkel pusztítsuk el a búvóhelyeiken megbúzódo kórokozó­kat és kártevőket. Az úgynevezett mechanikai védekezések során kéregkaparóval. drótkefével, metszőollóval, fűrésszel, ecsettel és sebkezelő anyaggal vesszük föl a harcot a károsí­tok kai. E munkánkkal egyben jól meg Is alapozzuk a növényvédelmi permetezések sikerét a tenyész- időben, illetve azok számát is csökkenthetjük. Búvóhely a vértetünek A gyümölcsfák gyökeréből el­térő sarjak nemcsak azért ve­szélyesek, mert tápanyagot von­nak el, és így gyöngítik a fát, hanem kiváló búvóhelyei is a vértetünek. A gyökéren élő egyedeket ugyanis nem éri el, és így nem is károsíthatja a permetlé. A sarjat bontsuk ki a földből úgy, hogy gyökeréhez férhessünk. Ezután metszőolló­val vágjuk le, vagy kezünkkel tépjük ki a sarjvesszőt. és éges­sük el. A vértetvek rendszerint a sárjvessző gyökértörzsén búj­nak meg. Ha a kérgen apró. kerek lyu­kakat látunk, vagy azt meg­emelve. ürülékcsomó hullik ki alóla, akkor legjobb, ha az egész kérget lehántjuk. Ezt megelőző­en azonban terítsünk újságpa­pírt a fa törzs köré a földre, majd a lehántott kéreg alatti részt dörzsöljük át kéregkaparó­val vagy drótkefével. A lehullott áltelelő rovarképleteket gyűjt­sük össze a papírlapon, majd égessük el maradéktalanul. A fatisztogatási munkák során vágjuk le és égessük el a her­nyófészkeket is. A szüret során behasadt, sérült vagy a kártevő által megbetegített gallyat és ágat ne hagyjuk tovább a fán, hanem vágjuk le. Az ilyen nagy felületű, roncsolt sebeket nem érdemes kezelni, azaz sebkezelő anyaggal ellátni sem. hanem in­kább visszavágni az ép. egészsé­ges részig. Minden, forintosnál nagyobb felületű sebet kezeljünk. Ezt cél­szerű a metszés, a fürészelés után azonnal elvégezni. A na­gyobb, fűrészelt sebek felületét kezelés előtt faragjuk simára éles késsel vagy kacorral. A seb­kezelő anyagot ecsettel vigyük föl a felületre. Az almán és kör­tén ejtett sebek kezelésére a Vulneron A, a csonthéjasok (mint a cseresznye, a meggy, a kajszi és őszibarack meg a szil­va) sebkezelésére a Vulneron Cs a megfelelő. Általánosan használható sebkezelő anyagok a Cellcid. a Fasebkátrány és a Standout 300 jelű fémmentes olajfesték. Sebkezelés gondosan Az éles szerszámmal, szabályo­san levágott és simára faragott sebfelület szépen kalluszosodik. A sebkezelést azonban ilyen esetben is célszerű 2—3 évenként megismételni, mert a berepedező farész fertőződhet. A kéregkaparót óvatosan hasz­náljuk, mert ha ezzel durva se­bet ejtünk a kérgen, az utat nyit a kórokozóknak, kártevőknek. A bábok, gubók eltávolítására jó eszköznek bizonyult a súrolóke­fe. amely puhább és rugalma­sabb a drótkefénél. Fagyfolt ellen meszezés A téli. nagy hidegben a fák délkeleti, gyorsan fölmelegedő részén az erős napsütés és az ezt követő hirtelen lehűlés fagy­foltokat hagy, vagy a kéreg meg- repedését okozhatja. Ennek ügy vehetjük elejét, ha a fák törzsét bemeszeljük, mert a fehér szín visszaveri a nap sugarait, és nem melegszik át a törzs. A fagyfoltokon és a fagyrepe­déseken az elhalt kérget az élő szövetekig távolítsuk el. A sebet ezután zárjuk. Ha ezt a munkát az előző években elmulasztottuk, és a fagyfoltokon már megjelen­tek a taplógomba termőtestei, akkor ezeket a kéregdarabbal együtt kell kivágni, és a kitisz­tított sebhelyet bekenni. Fontos az is. hogy a kipusztult fák tuskőját, tönkjét ne hagyjuk a földben, mert a nagy vágási felületen hamar megtelepszenek a korhasztó gombák (taplógom­bák). és a termőtestekben fejlő­dő spórák az élő fák sebfelüle­tét Is fertőzik. Vadjárta vidékeken sok gon­dot okozhatnak a nyulak. őzek és szarvasok azáltal, hogy meg­rágják a fák törzsét, koronáját. Ellenük az áthatolhatatlan kerí­tés a leghatásosabb védelem. En­nek hiányában a fatörzsre csa­vart Netlon háló is jelenthet né­mi védelmet. Szerencsés esetben a kereskedelmi forgalomban kapható vadriasztó szerek is eredményesen távoltarthatják a vadakat. ládikában lenyomkodjuk, meleg vízzel permetszerűen átnedvesítjük, majd a mago­kat liszttel keverve, óvato­san a talajra szórjuk. A ma­got újságpapírral takarj ulk, földdel nem szabad, az új­ságpapírt mindaddig, amíg a mag ki nem kelt, nedvesen tartjuk. Hallgatom a kertészkedőt, közben eszembe jut, hogy a szép virág ára a munka, de aki kedveli a kertészkedést, az a fáradozást nem sajnál­ja. Közben tart tovább az is­mertető: ha a mag kikelt, az újságpapír levehető és ha már 2—3 centiméter a nö­vény, egy fogpiszkáló segít­ségével átültetjük. -Az új földben, új ládában 2X3 centiméter legyen a tőtávol­ság. A palántákat a kertbe, a szabad földbe március vé­gén kell kiültetni 50X50 cen­timéteres távolságra. A virág évelő, ötévig is megél a he­lyén. Van egy felvétel is az Al­gír csodájáról, amatőr kép. Gárdonyi Vince szerint a va­lóságban minden szebb. Egyébként a virág fagyérzé­keny, óvni kell, viszont ta­va v: tói őszig folyamatosan virít. Egyszóval, aki szép vi­rágot akar a kertjébe, az kérhet magot, a cím 4431 Sóstógyógyfürdő, Szivárvány utca 7. A gyügyei káposztasavanyítók Télidében a Fehér- gyarmat és Vidéke Áfész helyi boltjai­ban már megszokott, hogy a vásárló sava­nyított káposztát kér és kap. A káposzta egyik szállítója Ka­rácsony Ignácné — fehérgyarmati váro­si kórház dolgozója — gyügyei lakos. Karácsony Ignác a helyi termelőszö­vetkezet alapító tag­ja, s ma is aktív, a közösség érdekében munkálkodó ember. Emellett arra is jut ideje, hogy kertjé­ben, illetve a tsz-től kapott háztáji föl­dön megtermelje a családnak szükséges zöldségfélét, sőt a termés nagy része piacra jut. A káposztasava­nyítás története, hogy a rokonságból vannak akik Vecsé- sen élnek: tőlük származik a recept. A káposztát is a ve- csési lapos és göm­bölyű, valamint dán tartós fajtákból biz­tosítják. Tavaly jó volt a termés. A ház­táji a Szamos holt­ága közelében van. s lehetőség nyílott az 1200 négyszögölnyi ká­poszta négyszeri öntözésére. Karácsony Ignácot és családját úgy ismerik, mint akiknél nem számít a szombat-vasárnap vagy ünnepnap, ha a munka szólít. Az eltelt években igyekeztek gépesíteni azokat a folyamato­kat, ahol erre lehetőség nyílott. A káposztagyalut villanymotor hajtja. A körkéses megoldás le­hetővé teszi, hogy a káposzta egészét hasznosítsák. Sokan igénylik, hogy teljes fejeket is savanyítsanak, s ebből készítik a háztartásokban a töltött ká­posztát. A káposzta ..beérési ideje” kö­zel egy hónap, műanyag hor­A gimnazista lány káposztát gyalul. dókban érik, megbontás után zárható műanyag vödrökben szállítják az elárusító helyre. Mi­vel az eljárás, az alapanyag, a felhasznált ízesítőanyag mennyi­ségi aránya állandó — az ízben sincs eltérés. Vöröskáposztából is készült hasonló eljárással sa­vanyúság. Ám szokatlan volt a fogyasztóknak, nem aratott nagy közönségsikert. A Szamos menti embereket ed­dig mint igazi almatermesztőket emlegették. Karácsony Ignácék Gyügyén igazolták, ha valaki ki­tartóan. s körültekintően próbál­kozik új növénykultúrák megho­nosításával — az eredmény nem marad el. Laskagomka zsákban A laskagomba termesztése iránt időről időre sokan érdek­lődnek. Az utóbbi hetekben töb­ben is kértek termesztési ta­nácsadást. A kéréseknek eleget téve közöljük az alábbi írást. A gomba fehérjéinek összeté­tele hasonló a húsfehérjékhez, a szervezet számára teljes értékű valódi fehérjét biztosít. Jelentős mennyiségű ásványi anyagot tar­talmaz. nyomelemekben gazdag. A C-vitaminon kívül A. B1 B2 és D-vitamin is megtalálható a gombában, szemben más nö­Olvasóink kérdésére A nyúl ára és a kedvezmények A Kelet-Magyarország ja­nuár 26-i számában jelent meg a nyúlhús új felvásár­lási áraival 'kapcsolatos cikk. Az írásban szó volt a te­nyészállatok kihelyezéséről, illetve nyúlketrecek önkölt­séges áron 'történő beszerzé­sének léhetöségéről. Ez sokak érdeklődését felkeltette és le­vélben kérdezték: „milyen feltételiekkel kaphatnak te­nyészállatokat. hol igényel­hetik, kinél érdeklődhetnek a nyúlketrecek -iránt. Ramo- csa Antal komorói és Kozma Béla kisvárdai lakosok kéré­sét teljesítve kiértünk választ a kérdésekre Kovács •Páltól, a Mészöv főelőadójától: — Azok, .aikik ia jövőben nyúltenyésztéssel szeretnének foglalkozni, és segítséget is kémek állományúik kialakí­tásához, a lakhelyük szerint illetékes áfész felvásá/nlási fő-, • vagy osztályvezetőihez fordul j-analk. Közvetlenül a nyúlvásárlást végző ki svár - dai HUNNIACOOP Vállala­tot is megkereshetik, -ahol Putnoki Nagy Iván termel­tetési főelőadó áll rendelke­zésükre és ad tájékoztatást a lehetőségeikről. Fordulhatnak közvetlenül a Meszöv-höz is, ahol személy szerint én le­szek -a segítségükre. A nyúltenyésztők kedvez­ményesen — 150 forintért — kaphatnak lanyanyul-at és öt anyianyúl után egy ingyen bakot. Önköltséges áron, ket­receket is kiérhetnek a 'te­nyésztéshez. Állategészség­ügyi célokra térítésmentes vakcina áll rendelkezésükre. Jó minőségű -tápot is vásá­rolhatnak az állatok etetésé­re. Aki nyúltenyésztéssel akar foglalkozni, szakcsoport­tag -is lehet. 24 áfészmél je­lenleg 44 szakcsoport műkö­dik, több hatot 'kétezer tag­gal. Gélszerű szakcsoporttag- na-k lenni, mert 'szervezettebb a tenyésztés és -az értékesí­tés, a szakcsoportok külön­böző 'támogatásokban Is 'ré­szesülnek. A szakcsoport- tagságról az áf-észék felvásár­lási osztályain adnak tájé­koztatót. A szakcsoporttagság nem kötelező, a -kívülállóktól is felvásárolja -a nyulat az ille­tékes áfész. Sőt őket is meg­illetik -a kedvezmények. Ter­mészetesen -az értékesítésre szerződést kell kötniük, így lesz biztonságos az értékesí­tés,, ezt a tenyésztők egyéni érdieke megköveteli. Még -annyit: az áfészek fel­vásárló fő- és osztályveze­tőinek értekezletet szervez­tünk, ahol pontosan tájékoz­tattuk őket a HUNNIACOOP szakembereivel 'együtt — a nyűltenyésztés időszerű kér­déseiről. így a hozzájuk for­dulóik alapos tájékoztatást kaphatnak minden kérdésük­re. Még legyszer az új áraikról január 25-101. Az -első osztá­lyú fehér nyúl kilogrammja 76, az első osztályú tankáé 68 forint. A másodosztályú ár maradit a kilónkénti 40 fo­rint. Az új ár visszavonásig érvényes. vényekkel, melyek D-vilamint nem tartalmaznak. Ma már több termesztési tech­nológia ismert. Nálunk elterjedt a mezőgazdasági hulladékra (ga­bona-, szalma, kukoricacsutka) épülő eljárás. Ebben a termesz­tési módban az alapanyag leg­gyakrabban perforált polietilén zsákokban van. Szállítása egy­szerű. könnyű, elhelyezése nem jár szeméttel, az alapanyag nem szóródik. A Nyíregyházán is be­szerezhető kis egységes kiszere­lése lehetővé teszi a család ellá­tására irányuló termesztést. A gomba hőmérséklet-, leve­gő-. nedvesség- és fényigénye fejlődési ciklusonként változó. Mivel a zsákok átszövetett álla­potban kerülnek forgalomba, így a termesztők a laska fejlődésé­nek első két ciklusával nem ta­lálkoznak. Ez az átszövés és ér­lelés időszaka. Termés időszaká­ban a hőmérsékleti igényt a faj­ták befolyásolják. Az őszi faj­ták 12—15 fokon, a nyári fajták 20—22 fokon teremnek szépen. Az időszakos hőmérsékleti inga­dozásokat jól tűri. kis fagy a fejlődését nem zavarja. A ter­mésképzés időszakában a laska- gomba nagyon levegőigényes Ha kevés a friss levegő, a kalap nem terül ki, a gombacsokor torzult lesz. A gomba a természetben is nedves, párás helyeken fordul elő. ezért termesztésekor is biz­tosítani kell a 85—90 százalékos páratartalmat. A hiányzó vizet öntözéssel, párologtatók elhelye­zésével lehet pótolni. A zsákot öntözni a terméskezdemény 2—3 centiméteres nagyságáig szabad, utána már csak permetszerűen lehet öntözni. A laska egészséges fejlődésé­hez fény is szükséges. Fényigé­nye nem nagy (80 lux), de fény hiányában a gomba kalapja vé­kony törékeny, szára megnyúlt lesz, esetleg a csokrokból nem fejlődik ki a gomba termőteste. A laskagomba termesztési felté­teleit' — kis tételű termesztés esetén — már a zsák helyének kijelölésével is részben biztosíta­ni lehet. Az átszövetett zsákokon — ha megfelelő környezetben van — 4—8 nap alatt a perforált részen gombostűfej nagyságú szürkésfehér kezdemények jelen­nek meg. Egy-két nap múlva színűk sötét lesz. kialakul a gomba kalapja és szára. Növekedése folyamán a kalap kiterül, színe kékes- vagy bar­násszürkévé változik. Az érést megelőző napokban a kalap ki- terülése és színének halványodá- sa rohamos. Ez a szedés optimá­lis ideje. Az ilyenkor szedett laskagomba húsa nem szívós, ru­galmas. A leszedett gomba egy két napig hűtés nélkül is eltart­ható. de fagyasztás után is fel­használható. A helyesen szedett gomba gyakorlatilag konyha- tiszta. A zsákos termesztési mód­ban a terméshullámok közötti idő nem olyan hosszú, mint a természetben. Egy-egy hullám között 2—3 hét telhet el. Termés- mennyiségének zömét három termőhullámba adja le. A laskagomba-termesztés nem­csak gazdaságos, a termőcsok­rokkal megrakott zsák esztéti­kailag is mutatós. A laskával va­ló foglalkozás kis helyen nyújt­hatja a gazda örömét. Nagyné Sz. Katalin tanácskozása

Next

/
Oldalképek
Tartalom