Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-08 / 32. szám
1988. február 8. Kelet-Magyarország 3 A kérdések jó részét az utolsó pillanatban -kaptam, ráadásul sokan sem nevüket, sem címüket nem közölték, így még levélben sem pótolhatom a lapunkból most hiányzó választ. Elnézést — nem rajtam múlott. dést nekik címzik olvasóink), valóban vita alakult ki, hol is van a kisajátítási határ. Ezért a tanács március elejéig ismét felméreti a területet. Az eredményről és az ezt követő döntésről az érintetteket tájékoztatni fogják. Névtelen az a levél is, amelynek feladója már másodszor fordul szerkesztőségünkhöz citera- zenekaruk ügyében. A nyugdíjasokból álló együttes a gávavencsellői művelődési házban működött, de néhány hónappal ezelőtt — mint levélírónk fogalmaz, „egy-két ember elhatározásából” — megszűnt. Nos, kérésének megfelelően a legilletékesebbtől, Csertő Kálmántól, a művelődési ház immár nyugalmazott igazgatójától kértem tájékoztatást az előzményekről. Mint megtudtam, a kilenctagú zenekar korántsem azért hullott széjjel, mert az a bizonyos „egy-két ember” nem törődött vele. Az igazság az, hogy a zenekaron belül hiányzott a közös muzsikáláshoz elengedhetetlen, jó légkör. A torzsalkodások miatt szűnt meg ez az együttes, amely pedig — a művelődési ház igazgatójának véleménye szerint is — sokra vihette volna, hiszen működésének ideje alatt is szép eredményeket ért el a zenekar. De bizony az is előfordult, hogy a kilenc emberből csak három jelent meg a fellépésre ... Ha ők maguk annyira akarták volna, mint ahogyan azt a levélíró állítja, még ma is együtt lehetnének ... Végül egy kérdés a névtelen- címtelen levélíróhoz: mitévők legyünk a leveléhez mellékelt, önnek bizonyára fontos fényképpel? Imre Pálné Nyíregyházáról telefonált. Ügy hallotta a televízióban, hogy most már tízszeres használati díjat térítenek vissza a tanácsi bérlakás bérlőjének, ha a lakást visszaadja a tanácsnak. Tapasztalata szerint azonban Nyíregyházán ez nem így van. Létezik-e tehát a fent említett rendelkezés? — Létezik — de csak Budapestre vonatkozik, ugyanis a fővárosi tanács döntéséről van szó. Nyíregyházán a következő a helyzet: ha valaki öt éven belül adja vissza a lakást a tanácsnak, akkor háromszoros visszatérítésre tarthat igényt; ha öt év eltelte után, akkor ötszörös (legalább háromszobás lakás esetén), illetve négyszeres (ha háromszobásnál kisebb a lakás) a visszatérítés mértéke. Szabó József — ugyancsak Nyíregyházáról — a Tünde utca elejének állapotára panaszkodik, és a tanács ezzel kapcsolatos szándékát tudakolja. Röviden: a műszaki osztály vezetőjétől kapott információ szerint tavasszal elvégzik az esedékes kátyúzást. Minden bizonnyal másokat is érdekel S. I.-né nyíregyházi levélírónk kérdése, amelynek lényege az, hogy a településfejlesztési hozzájárulás megállapításánál — az ismeretes változásokat követően — a bruttó vagy a nettó keresetet veszik-e figyelembe? A városi tanács pénzügyi osztályának vezetője elmondta, tervezik az alsó határok emelését, a tanács napirendre tűzi a kérdést. Azt javasolja olvasónknak (és másoknak is), hogy március közepéig fizessék be az első félévi részletet, s ha a tanácsrendelet módosítása után már nem lennének kötelesek fizetni a tehót, akkor kérjék mentesítésüket, s ez esetben a befizetett összeget is visszakapják. R. K.-né Dombrádról arra kíváncsi, férje hogyan vállalhatna munkát külföldön? Konkrétan a ten- gizi lehetőségek iránt érdeklődik. Nehéz ügy — tudniillik jelenleg is több százan „állnak sorban” (jelenleg a megyéből a KEMÉV és a Közúti Építő Vállalat munkásai vannak kint nagyobb létszámban Tengizben). Leghamarabb azok juthatnak ki, akik ács-állványozó szakmával rendelkeznek. Mivel levelében nem közölt részleteket, azt javasoljuk, bővebb felvilágosításért forduljon az említett két vállalathoz. Juhász József né nyírbog- dányi lakos egyedül élő özvegyasszony, nyugdíja nincs. Ilyen körülmények között kötelezhetik-e a vízműfejlesztési hozzájárulás fizetésére? — kérdi levelében. A községi tanács elnöke tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy készséggel utánanéznek olvasónk ügyének — már meg is tették volna, ha egyenesen hozzájuk fordul. Ha valóban indokolt, méltányosságot fognak gyakorolni, de az is lehetséges, hogy az örökösökre hárítják a fizetési kötelezettséget, hiszen a néninek négy gyermeke van. Ezért azt ajánlja — magunk sem tudunk okosabbat —, mivel feltehetően nem tagja a vízműtársulatnak, keresse meg a tanács szakigazgatási szervét, ahol számba veszik a lehetőségeket, s részletesen tájékoztatják. Üzemorvos a KEMÉV-nél D. J.-né Borbányáról te- fonált, és elmondta, hogy annak idején úgy tudták, építendő házuk előtt ötméteres eiőkertre számíthatnak, ezért ők ennek megfelelően építették meg az emésztőgödröt. Most viszont, hogy kijelölték az utca vonalát, kiderült, hibádzik az öt méter, így náluk az emésztőgödör beleesik az út területébe. 'Szintén a műszaki osztálytól tudjuk (a legtöbb kérA KEMÉV központi telepén főállású üzemorvos kezdte meg rendelését. A telepen naponta délelőtt 8 órától 10 óráig; a Vörösmarty téri irodaházban meg 10 órától 13 óráig fogadja a betegeket. A Tünde utcán naponta átlagosan tizenöten- húszan keresik fel az orvosi rendelőt -a különböző betegségekkel, sérülésekkel, balesetekkel. A helyiség jól felszerelt, ott többek között EKG-, valamint hallásvizsgáló készülék, Solux-lámpa is rendelkezésre áll. Gyors metszés Vásárosnaményban Lég-ollós fafodrászok Ködös, párás levegő vesz körül bennünket, lábunk ragadós vörös agyagban cuppog. A vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet gyümölcsösében Zentai Gyula elnökkel és Kozák Károly főkertésszel keressük a metszők brigádját. Nincs nehéz dolgunk: egyre közelebb kerülünk valami furcsa zajhoz. Mintha egy csapat légpuskás gyakorolna a fák között. Apró kis süvítés, aztán azonnal egy csattanás. Mint amikor eltalálják a céltáblát. Lövészet ködben? Nem. A metszőgép kompresz- szora nyomja a levegőt az ollók dugattyúiba. Egy érintés a ravaszon ... És az ágak aláhullanak. Kilenc embert szolgál ki ez a szerkezet, egyszerre két sort metszenek. Magas állványról vágják a tetejét, — ugyanez az állvány szolgál a cső átvezetésére a másik oldalra. Gémberedés nélkül — Gyerekjáték ezzel a metszés — áll meg egy kis beszélgetésre Sárai András- né. — Aki próbálta már. az tudja, hogy beleáll az ember kezébe a gémberedés estére, ha az izmára hagyatkozik. — Bizonyítékul vastagabb galy- lyakat is megcéloz. Süvítés- csattanás, és vége az ágnak. — Ilyen ködben nagyon hangos a kompresszor, sistereg benne a pára — ismerteti a gép tulajdonságai közül a leghangosabbat. — De ez nem zavar bennünket. Hajtunk, mert teljesítményre fizetnek bennünket. Öt-ötvenet kapunk egy fáért, és ha így álldigálunk, sose lesz mega harminc. Annyit szoktunk egy nap. Süvítés, csattanás — és hull a gally. — Tavaly, amikor tényleg nagy hidegek voltak, akkor is ment gond nélkül — emlékezik vissza a főkertész. — A probléma csak az volt, hogy egész januárban mindössze hat napot dolgoztunk, az idén ellenben csak hat napot álltunk. Ha így haladunk, lassan a végére járunk a metszőnek. Több fény kell Sétálgatunk a sorok között. Könnyű a dolgunk, mert nemrég ritkították a fákat.. Több fény kell, hogy szebben színeződjék és a koronát jobban lehessen alakítani. Adódik a kérdés: miként lehet gondot fordítani a korona szépségére, ha a traktor halad, a bér pedig darabra jár? — Nem gond ez — válaszol a főkertész. — Minden szezon előtt felfrissítjük a tudásunkat, összegyűlünk a kert szélén, és én megmetszek egy fát mintának. Aki valamit nem ért, akkor megkérdi. Ha a metszés során úgy látom, nem értette meg, akkor megállítom a csapatot, és még egyszer „átvesz- szük" a leckét. Takaros fafrizurák Felfelé haladunk a dombhajlaton, a vékony ködfüggönyön áttörnek a februári nap sugarai. Ottlétünk alatt haladtak vagy húsz—harminc métert a metszők. Utánuk takaros formát ölt a fák frizurája. Egyszer egy grúz filmet láttam a teaszüretről. Ott is: ahogy elhaladt a gép. legömbölyödtek utána a formák, és egyforma lett minden cserje. — Csak a sövényben használjuk a metszőgépet, magas műveléshez alkalmatlan — mondják beszélgetőtársa-" im a látványt kommentálva. Aztán ismét elhaladunk a csattogó lég-ollók gazdái mellett. Ilyesztő az erő. ami a gallyakat elválasztja az ágtól. Megnyugtatnak: tudják ezt az itteniek, baleset még sohase volt. Esik Sándor Fekete, csinos fiatal hölgy állt a munkások között, és az ő kezébe adogatták a férfiak a méteres tölgyfadongákat, ö mindegyiket megnézte-megfor - gáttá, s adta tovább — illetve, amelyiknél valami hibát fedezett fel, azt félredobta. Kint a műhely előtt világos színű, elegáns Mercedes állt. A hölgy délben kijött a farakások közül, beült a Mer cedes be és elment ebédelni. A kocsi nem magyar rendszámú volt, hanem Osztrák — Bécsben bérelhette az egyébként Franciaországból érkezett nő, aki egy francia cég megbízottja volt, s azért érkezett a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság guthi igazgatóságára, hogy átvegye az itt gyártott hordódongákat. Egy kamionnyi dongára szólt a szerződés, s ez — gyors számvetést csináltunk a FEFAG szakemberével — legalább nyolcezer darabot tartalmaz. A francia hölgy mindegyiket megnézte, mielőtt berakták. Az előzmény: jött a vevő cég megbízottja, mosolygott, társalgóit, s közölte, hogy átveszi a szállítmányt látatlanban, ha ennyi meg ennyi árengedményt adnak. Szavaira az erdészet vezetője csak mosolygott, és hasonló nyájassággal közölte: ő bizony nem enged egy per- centet se, ha hibás dongákat talál az átvevő, ám legyen, szedje ki, kicserélik. Nem volt sok vita, alkudozás — a hölgy fölkapta a kiskabáját, odagördült a Mercedessel a műhely elé, és beállt a rakodók láncába, hogy egyenként megnézze, mit is visz haza a vállalatának. (Azt egyébként hozzá kell tennem: a válogatás kellős közepén pillantottunk be a rakodáshoz, és a fekete szemek vidáman villantak felénk, a mosoly azt jelezte: elégedett a minőséggel ...) Ehhez sok kommentár nem kívánkozik. Pusztán a kisördög szól belőlem, amikor halkan megkérdem: vajon hány külkeres szakemberünk csinálja ezt így? ... (tgy) Sárai Andrásné Megcsikordul az MTZ sebességváltója, és elindulnak. Zentai Gyula meséli, miként jutottak hozzá a szabolcs- szatmári kertekben nem mindennapos masinához. — A Nyírkert Gyümölcstermesztési Rendszer tagjaként műveljük almásainkat — kezdi az elnök. — Igen sok jó ötletet kapunk tőlük a szakmai tanácsokon kívül Ilyen volt 1980-ban ennek a metszőgépnek a megvétele is. Ä kedvező tapasztalatok alapján négyet szereztünk be, azóta is dolgozik mindegyik. Nagyon hálás berendezések, igaz, a rendszer példásan gondoskodik az alkatrész-utánpótlásról, és segített minket az itteni körülményekhez való adaptálásban is. Kellett egy párafogó tartályt konstruálni, mert mínusz öt fok alatt elfagyott benne a lecsapódó nedvesség. Addig okoskodtunk, míg kiküszöböltük ezt a hibáját. Amikor Nyikolaj Nyikolajevics reggel belépett a hivatalba, kibomblott a cipőfűzője. Vigyázva, nehogy rálépjen a végére, nem vette észre a vele ,szembejövő Iván Ivano- vicsot, és nem köszönt neki. — „Mit jelentsen ez? — gondolkozott Ivan Ivanovics. — Csak nem váltották le Vaszilij Vaszilje- vicset, a pártfogómat? Akkor nekem végem van. De ha Nyikolaj Nyikolajevics már arra sem tart érdemesnek, hogy köszönjön ... Valamit gyorsan lenni kell...” Ivan Ivanovicsot annyira lekötötték ezek a gondolatok, hogy nem vette észre Sztyepan Sztye- panovicsot, és így nem is köszönt neki. De Sztyepan Sztyepanovics észrevette Ivan Ivanovics figyelmetlenségét, és ezt gondolta: „Szóval igaz: Igaz, hogy Ivan Ivanovi„Szóval igy állunk! — gondolta Valentyina Valen- tyinova. Tehát igaz, hogy átpártolt Alek- szandra Alekszand- rovnához, ahhoz a verébhez! Na megÚ.énn&ggtíj Mtnyev&i&y Acipőfűző csőt előléptetik. És nyilván nem felejtette el, hogy megbíráltam az értekezleten ... . Most mit csináljak?" Sztyepan Sztyepanovics annyira elgondolkodott, hogy köszönés nélkül elment Valentyina Valentyinova mellett, aki pedig az ő kedvéért állt meg a folyosón. állj, majd megmutatom neked!” Valentyina Valentyinova ekkor felhívta Sztyepan Sztyepanovics feleségét és elmondta neki, hogy Sztyepan Sztyepanovics- nak viszonya van Alekszandra Alek- ■ szandrovnával. Sztyepan Sztyepanovics felesége, akinek már régen elege volt mindenből, hivatalosan panaszt tett Nyikolaj Nyiko- lajevicsnél. Nyikolaj Nyikolajevics leváltotta Sztyepan Sztyepamovi- csot, de rövidesen őt is leváltották, mert ezen a tragikus napon a felindult Valentyina Valen- tyinovna a valóságos adatokat írta be a kimutatásba, és nem azokat, amelyeket neki Nyikolaj Nyikolajevics diktált. Ivan Ivanovics előtt megnyílt az út a vezetői beosztás felé. Fantasztikus perspektíva! De amikor egyszer reggel belépett a hivatalba, kibomlott a cipőfűzője ... (Ford.: Lipcseyné Bánfalvi Júlia) SZERKESZTŐI OOOOOOOO
