Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-23 / 45. szám

1988. február 23. Kelet-Magyarország 3 r ........... — N* elfecsérelt idő legyen A jé értekezlet anatómiája „az a jö Értekez­let, AMELYIK ELMA­RAD”, mondta egyik üzem­vezető ismerősöm. A malí- ciózus megjegyzésben nem kevés igazság van. mert a hazai felmérések szerint az értekezletek, tárgyalások az igazgatók munkaidejének 28, (átlag napi három órát), a főmérnökök munkaidejé­nek 33 százalékát (napi 3.5 órát) töltötték ki. A napi munkaidő első felére esett az értekezletek 63 százalé­ka. Mindezek persze nem­csak a politikai és munka­helyi felső vezetők munka­idejét érintik, hanem szin­te az egész vezetői állo­mányt, bár nyilván eltérő mértékben. A hétköznapi tapasztalások szerint sok az időt rabló, a rosszul előké­szített, a homályos célú, így döntést nem eredménye­ző értekezlet, melyben egyetlen pozitívum: a meg­hívottaknak a szünetekben alkalmat ad, hogy egymás közt megbeszéljenek néhány közös feladatot, melyet az ügy kényes volta miatt te­lefonon nem akartak. A jó megbeszélések kul­csa a pontos célmegjelö- lésben. a körültekintő, gon­dos előkészítésben rejlik. Ezt egészíti ki a célratörő, operatív értekezletvezetés. Már az előkészítés szaka­szában érdemes a meghí­vottakkal ismertetni, hogy mit várnak el személy sze­rint tőlük, milyen a tár­gyalás jellege, mi a kívána­tos ..végtermék". E kérdé­sek tisztázása az értekezle­tet tervező fejében azért is fontos, mivel így nemegy­szer kiderülhet, hogy a kí­vánt célt más munkafor­mákkal, kevesebb szófe- csérléssel, illetve kollektív időveszteséggel is el lehet érni. Mivel az értekezleteken rendszerint a vezető tekint télyének megszilárdítása és újrateremtése is folyik. így óhatatlanul jelen vannak .a hatalmi erővonalak is. Nyil- , ván a vezető a saját el­képzelését igyekszik elfo­gadtatni, és ehhez mindig nagyobb a helyzeti ener­giája. mint másoknak. Már csak azért is, mert az elő-' zetes információk egyenlőt­lenül, az ő javára vannak megosztva. Ezért gyakorta érzékelhető, hogy a csoport teljesen rábízza magát a vezetőre, feltétlenül megbí­zik benne. A baj ilyenkor csak hosszabb távon jelent­kezik. a hibák egyre gya­koribbak, s végérr e folya­matnak maga a vezető is áldozatul esik. hiszen pont a nehéz helyzetekben nem talál kritikus, kezdeménye­ző és felelősségvállalóbb munkatársakra. A MEGOLDÁSOKRA IRÁNYULÓ, KEZDEMÉ- NYEZÖSZELLEM KIBON­TAKOZÁSÁT nemegyszer maguk az értekezleten részt vevő;k gátolják azzal, hogy a szokatlan, újszerű javas­latokat kapásból elvetik, nemegyszer légből kapott „tényekkel" igyekeznek azokat leszerelni. Ebben a szakmai féltékenységek mögött gyakran ott húzód­nak a lényegbevágó érdek- különbségek, hiszen minden új megszaggatja az anyagi és presztízsviszonyokat, bi­zonytalanná válik annak új­raelosztása. Az értekezlet operatív vezetése közben is szükség van a kutatószellemre, az önfegyelemre, amelynek egyik célja, hogy szigorú el­lenőrzés alá vonják a fel­merülő elképzeléseket. E szándéknak azonban sok­szor ellentmond a vezető viselkedése, amely azzal kezdődik, hogy nem egész egy órában, tételesen, két­séget nem hagyva, katego­rikusan kifejti a megoldan­dó kérdésről a véleményét. Ez nyilvánvalóan a vita szükségességét megkérdő­jelező konf or íratást ered­ményez. hiszen itt már szinte minden kritika, meg­jegyzés, új javaslat a „fő­nök" gondolatait csorbítja. Ám az sem segíti a sza­bad véleménynyilvánítást, ha a vezető a vita során célzatosan emel ki kijelen­téseket, és nagyobb érdek­lődést tanúsít a koncepció­ba illő tényeknek. Zavaró, ha véleményét folyamato­san elárulja arcjátékával, figyelmével, vagy éppen szemmel látható érdekte­lenségével. Elkerülésének módja a figyelmes és tár­gyilagos meghallgatás, a pozitívumok keresése. Cél­ravezető az elhangzottak lényegének rövid összefog­lalása, és annak megvitatá­sa, jóváhagyatása a résztve­vőkkel. Célszerű őrizkedni a könnyű kompromisszu­moktól, mert azok rendsze­rint fajsúlytalan döntést, a probléma elodázását hoz­zák. Időnként érdemes kü­lön vitát nyitni arról, hogy miként mérsékelhetők az előre látható hátrányok, ne­hézségek. Nem tekintély­romboló az sem, ha a veze­tő nem akar minden áron dönteni, vagy döntetni, in­kább javasolja, hogy alud­janak rá, s közben a részt­vevők egy csoportját meg­bízza az új javaslatok ki­dolgozásával. ÖSSZEGEZVE: semmi­képpen nem mindegy, hogy bármely szintű munkaérte­kezletek hasznot hoznak vagy éppen céltalan, tartal­matlan locsogások. Kerül­jük hát az öncélú, rosszul előkészített- értekezleteket. Gondosan mérlegeljük, mi­kor melyekre van szükség, és csak akkor kezdemé­nyezzük összehívásukat, ha a feladatok jó megoldásá­hoz, a demokratikus dönté­sekhez. a helyzet reális megítéléséhez nélkülözhe­tetlenek. B. P. • • Önmagában nem varázsszer Megyénkben fáziskéséssel érkezett a „kedvező szél”, a szabolcsi szövetkezeteik egy része január elsejétől kezd­te meg a szervező mun­kát. Hogy miért kedvezőbb ez a forma, arról Nagy Ger­gelyt, az Adó- ás Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatóságának osztályve­zetőjét kérdeztük. Kedvezőbb vállalkozói adó — Míg a szövetkezet ered­ménye után 50 százalék nye­reségadót fizet, addig a kis­szövetkezetre a vállalkozá­si adó érvényes. A nyere­ség és a tagok bérének együttes összege után 25 szá­zalékot utal át a költség­vetésbe. Az alkalmazottak bére nem számít be az adó­alapba. A kisszövetkeze­ti forma kitétele, hogy ma­ximum száz tagja lehet, ugyanakkor szinte bármeny­nyi alkalmazottja. Nem vo­natkozik rá a központi bér- szabályozás, mentes a maxi­mális, 2,5 százalékos bér­fejlesztés alól, a kisszövet­kezet vezetői döntenék a béremelésről. Beruházásaik után pedig a 25 százalékos általános forgalmi adót visz- .szaiigényelhietik. A megyében 1987 végén 35 szövetkezet és 31 kisszö­vetkezet működött. Ez az arány lényegesen módosul ebben az évben az utóbbi javára, hiszen a tervek sze­rint körülbelül 15 szövetke­zet kisszövetkezetté alakul át. A kedvező adózás mel­lett egyszerűbb lesz a papír­munka, a belső információ jobban áramolhat, ami a döntés-előkészítést segíti. Bármennyire kedvező ez a forma, csaik azoknak éri meg, akik *közepes vagy an­nál jobb eredményt értek el. Nagyobb érdekeltség Néhány megyei szövetke­zetnél érdeklődtünk, terve­zik-e az átalakulást. A Ra- kamazi Fa- és Fémipari Szövetkezet egyelőre első negyedévi megrendeléseit akarja teljesíteni. A Ra- fafém az első három hó­napban 55 millió forintos forgalommal számol, a ta­valyi első negyedévi 45 mil­lióval szemben. A maximá­lis leterheltségen felül vál­lalt munka teljesítése most fontosabb, »mint az átalaku­lás. Az »előzetes kalkuláció alapján számukra megérné ez, hiszen összesen 20 mil­lió forint adót fizettek, ami­nek egy részét megtarthat­nák. Az Üjfehértói Fa- és Épí­tőipari Szövetkezei- három egysége 115 millió forintos árbevételt ért el tavaly. Eredményük 4,2 millió. A nagy bérigény (17 .millió) és a lassú pénzforgás »miatt számukra nem biztos, hogy megérné a váltás. Egyelőre számolgatják a kedvezőbb lehetőségeket, március végén döntenek. A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetnél február 29-én a közgyűlés mondja ki ‘a végső szót. Szaporodó kisszövetkezetek Az anyagi érdekeltség olyan rejtelí tartalékokat szabadít fel a kisszövet­kezeteknél. amellyel akkora többlet- termelést érnek és érhetnek el, amely­ről vezetőik még csak nem is álmod­tak. A kedvező szabályozók miatt ta­valy hazánkban több mint 800 szövet­kezet alakult át kisszövetkezetté és növelte termelését az előző évhez ké- I pest majdnem a duplájára. vetkezetért, ha veszteség ke­letkezik, nekik kell a zsebük­be nyúlni. Az átalakulást próbaként is felfoghatjuk. Ha beválik, várhatóan kiszélesítik, más gazdálkodó szerveknek is le­hetőségük lesz hasonlóra. Az országos szintű növekedés egyébként ezt jelzi. Vajon azzal, hogy a tagok száma jelentősen csökken, az előre­jelzések szerint idén a felé­re, mi lesz a szövetkezeti mozgalommal? Erre Homon­Késziil a Durisol falazóanyag Űjfehértón. Mindenesetre.; az, átalakulás szervezését már elvégezték, amelyről Szabó József elnök tájékoztatott: — A munkahelyi tanács­kozásokon dőlt »el, hogy az 540 -dolgozóból ki marad tag és ki lesz alkalmazott. Törekedtünk arra, hogy olya­nok legyenek tagök, akik­nek fokozottabb a vagyoni érdekeltségük, ezek üzem- és osztályvezetők. A négy üzem összlétezámának -15 százaléka tag, akik képvi­selni fogják érdekeiket a vezetőségben. Az alkalma­zottak számára a juttatások és munkajogi garanciák, az erkölcsi és »anyagi elisme­réseik szinte ugyanolyan jo­gokat nyújtanák, mint a tagoknak. . — A megtakarításból egye­di beruházást n»em, viszont gépvásárlásokat tervezünk — folytatta. — Az egyenes anyagi ösztönzés hatására 80 ezerre emelhetjük a bér- színvonalat amellett, hogy 30—60 fős létszámemelést is szeretnénk. A többletter­melés mellett az érdekeltség a hulliadékmegtakarításban és a -felhasználásban is sok­kal nagyobb hasznot hoz. — önmagában nem va­rázsszer a kisszövetkezet — magyarázza Becsei István, a Nyíregyházi Elekterfém fő­könyvelője. A szövetkezet a közelpiúltban alakult át kis­szövetkezetté. — Akinek nincs piaca, annak öngyilkos­ság átalakulni. Mi azért vál­tottunk. mert a bérszabályo­zás megkötötte a kezünket. Bár tavaly a tőkés'export miatt 12 százalékos volt a béremelés, idén csak 2,5-et tudnánk emelni. Közben ter­melésünk az 1986-os 103 mil­lió forintról tavaly 158-ra, idén a tervek szerint 200-ra emelkedhet. Csak ebben a ir A lányok könnyebben meg­jegyzik azt. amit a jobb fülükkel hal­lanak, a fiúk pe­dig azt, amit a bal fülükkel. Lehet el­lenőrizni! ir Nyáron a bar­namedve 20 órán át eszik, és egész télen csak a man­csát szopogatja. Badar bölcsességek gazdának, kettő a szamárnak.-fr Amikor a szurkolók a hatal­mas stadionban gólt kiáltanak, annyi energia kell hozzá, mintha egy-egy csésze kő­nek, aligha fogják őket szaloncukor­ral gyógykezelni. ★ Van egy or­szág, ahol kresz- vizsgát tesznek a szamártulajdono­sok. Fénykép is kell hozzá: kettő a vét főznének a győztes csapat tag­jainak. ir Egy repülő egér álmában megpillantott egy repülő macskát, és felébredt a borza­lomtól. ic A neander­völgyi ősember barlangjában egy formában tudjuk differenci­áltan és a jobbakat kiemel­ten fizetni. Ráadásul tavaly az összes adót beleszámolva 18 milliót fizettünk, míg nye­reségként 15,5 milliót köny­velhettünk el. A különböze- tet az érdekeltségi alapból egyenlítettük ki. Számítása­ink szerint az adómegtakarí­tás és az ÁFA-visszatérítés kb. 5 millió forint lesz az át­alakulás után. — Milyen fejlesztésre for­dítják? — A csőbútorgyártás for­galmát 40 millió forintra emeljük, nyáron új színező berendezést állítunk üzembe. Márciusban elkészül az új galvanizáló. A lakatosüzem tőkés termelését 4 millió fo­rintról 12 millióra emeljük. Bár ez ellentétes a kisszö­vetkezet érdekeivel, hiszen 100 forinton sokkal kevesebb a nyereség, mintha belföldi piacra szállítanánk, de . ezt egyrészt a presztízsünk meg­követeli, másrészt fejlesztési forráshoz csak“ tőkés export­tal juthatunk. Ezenkívül a megtakarítást hiteltörlesztés­re fordítjuk. Tervezzük KFT-k. PJT-k ' létrehozását, valamint szeretnénk terméke­inket magunk értékesíteni. Alkalmazotti érdekvédelem * , -—Azzal, hogy valaki szö­vetkezeti tagból alkalmazott lett, érdekvédelme csorbát szenvedett. Hogyan próbál­nak ezen segíteni? — Az alkalmazottak szá­mára meg akarjuk tartani a szövetkezeti sajátosságokat. Két formában bővítjük az érdekvédelmet. Erősítjük a szakszervezeti munkát. Mi­vel az alkalmazottak még egy évig bent hagyhatják részjegyüket, pártoló tagok lesznek, választhatnak kép­viselőket a vezetőségbe. Eh­hez még hozzátartozik az is, hogy tagnak maradni sem minden esetben előny, ugyanis a tagok anyagi fele­lősséget vállalnak a kisszö­nai Géza, a KISZÖV szövet­kezetpolitikai osztályának vezetője válaszolt. Csábító a fizetés — Országos szinten a fog­lalkoztatottak száma nem csökken. Érdekük a kisszö­vetkezeteknek, hogy meg­tartsák alkalmazottaikat, munkát adjanak nekik, be- -vonják az anyagi érdekelt­ségbe, hiszen a kifizetett bé­rük nem adózik. Nem félek attól sem, hogy ugyanannyi munkáért ezentúl több bért fizetnének, mert akkor a kis­szövetkezet saját érdeke el­len cselekszik. A megmaradt pénz nagyobbik részét mű­szaki, a kisebbiket bérfej­lesztésre fordíthatják. Az át­alakulás miatt o munkaerő áramlása szabadabb. Mivel magasabb a bérszínvonal, mint az átlag, a jobb szak­embereket alkalmazhatják, mert meg tudják őket fizet­ni. A szövetkezeti tulajdon- forma nem változik, az ál­lam sem károsul, más csa­tornán, személyi jövedelem- adó formájában megkapja ugyanazt a pénzt. Viszont hangsúlyozom, hogy ' csak azoknak éri meg, akik jól gazdálkodnak és termékeik iránt van kereslet. Ahogy az Ipari Szövetke­zetek Országos Tanácsának elnöke, Köveskúti Lajos a napokban fogalmazta, nem az a cél, hogy a nagyobb szö­vetkezetek sorra kisszövet­kezetté alakuljanak, hanem az, hogy megtartva az utób­bi forma kedvező és ösztön­ző gazdasági szabályozását, amit erősítenének a hagyo­mányos szövetkezetek moz­galmi jegyeivel. Ezt pedig a fokozott vagyonérde kéltség bevezetésével kívánják meg­oldani, ami elősegítené a többlettermelést és a szövet­kezet vagyonának növeke­dését. Még jobban érvénye­sülne így a szövetkezeti ön- kormányzat, demokrácia és ezzel együtt a dolgozók is többet kereshetnének. M. Cs. zongorát találtak, rajta réz gyertya- tartók voltak. Ez alaposan befolyá­solta elképzelése­inket őseinkről. Ők ugyanis a sö­tétség beálltakor már gyertyát hasz­náltak. (A Lityeratur- naja Gazetából fordította: Mizser Lajos (Nejpróbáljuk meg ellenőrizni!-jr Az orvosok azt tapasztalták, hogy a cukor se­gíti a kisebb-na- gyobb sebek gyó­gyulását. Ám a ga­rázdák ne örülje-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom