Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-14 / 11. szám
2 1988. január 14, Az érintettek javaslatait várják Piac a város szélén A piacok a történelem folyamán mindig a települések központjában, a legforgalmasabb helyeken voltak. Ez érthető is, hiszen a kereskedők akkor tudják legjobban eladni portékájukat, ha azon a területen minél többen megfordulnak, s természetes, hogy a vásárlóknak is a központi helyek a kedvezőek. Ezért okozott és okoz még ma is nagy vihart annak a kérdésnek az eldöntése, hogy hol lesz Nyíregyháza piaca az elkövetkező években. Érvek és ellenvélemények ütköznek össze, a saját szemszögéből nézve mindenkinek igaza van, legyen a kereskedő, vásárló, vagy éppen a tanács munkatársa. Szűk a város Évtizedeken keresztül a Búza téren volt a piac: a Rákóczi utca egyik oldalán zöldség-gyümölcs, a másik oldalán pedig az iparcikkpiac. A Piaccsarnok felépítés® után a térről kiszorultak az iparcikk-kereskedők, akiknek elhelyezését hosszú távra akarták megoldani, s így kerültek a Hatzel térre. Ott együtt voltak a használtcikk árusokkal, s a tapasztalatok szerint a két piac jól kiegészítette egymást, amit a vásárlók létszáma is mutatott. (Bár jelenleg a környék csatornázása miatt a sátoros kereskedők a Garibaldi és a Korányi utca találkozásánál lévő területen árulnak.) Az utóbbi években megnőtt a magán- és a vásározó kereskedők száma, s nagymértékben emelkedett a használt cikkeket árusító alkalmi eladók létszáma is. Mindennek az lett a következménye, hogy a Hatzel teret és környékét már kinőtte a piac, s felmerült egy nagyobb s minden szempontból megfelelő terület igénye. A városi tanács illetékesei több javaslatot megvizsgáltak,- mérlegelték a lehetőségeket: például szóba került az Almatárolóval szemben vagy a salak- motorpálya közelében lévő terület, a bujtosi sportpálya, az Örökösföld térsége^ de végül az ötleteket elvetették, mert ezek a városrészek nem alkalmasak piaci célokra. Szűk a terület, s a közlekedésbiztonság sem megfelelő. Olyan nagy területben kell gondolkodni, mely végérvényesen megoldaná valameny- nyi piac elhelyezési gondjait, s itt szó van a már említett iparcikk- és használtcikk piacról, az autópiacról és a nagybani piacról, hiszen e két utóbbinak is szűk már a terület. A legelfogadhatóbb területnek végül a Tokaji út melletti Vásártér mutatkozott. Mellette szólt az, hogy a hely nagy, sőt még bővíthető is, s ott már vannak piacot kiszolgáló építmények is. Buszjárat piaci napokon A közvélemény szerint a Vásártér messze van a város központjától, ezért kevesen járnak majd oda. A piacokat legtöbbször idősek és vidékiek látogatják, ők pedig megriadnak a további utazástól, a csomagok cipelésétől. A városvédők azt hangoztatják, hogy a piac hangulatot ad a városnak. Ismerősök találkozásainak színtere, akik ott folytatnak társaséletet. A piac kihelyezésével a város és lakói lesznek szegényebbek. A város történetében sokszor változtak a piacok helyei, de mindig a központban volt valamennyi, s nem külterületen. Tartottak piacot valamikor régen a mai Kossuth téren, a Szabadság téren, a színházunk előtti rész pedig szénapiacok színtere volt. Mindezeket az érveket elfogadja a városi tanács, de a belvárosban akkor is szűkösek a lehetőségek. A Vásártéren elhelyezett piac megközelítésével nem lennének problémák, hiszen a közlekedést könnyíti a nemrég felállított fénysorompó, s a tömegközlekedés is megoldott lenne. A Volán Vállalat ígéri, hogy a piaci napokon rendszeres városi buszjáratokat indít, melyek az előbb említett sorompóig közlekednének. A tervek szerint a Vásárteret szakaszosan fejlesztik tnajd, folyamatosan kiépül a villany- és vízhálózat, a szilárd burkolat, s rendezett, szabályos piac alakul ki a város szélén. Mivel az elképzelések ellenérzést váltottak ki a lakosságból, a városi tanács termelésellátási osztálya nem tekinti egyetlen megoldási lehetőségnek a Vásárteret, ötleteket, javaslatokat várnak a piac helyére a város lakóitól, akik másként látják és értékelik a gondokat, problémákat. M. Magyar László Színes tévé, mosógép, gázkonvektor Lesz-e elég ’88-ban? Annak, aki a múlt esztendő vége felé vásárolt a Vas- vili Kereskedelmi Vállalat szabolcsi üzleteiben, nem meglepetés, ha azt mondjuk: forgalmi rekordok születtek 1987-ben a vállalat üzleteiben. Láthatta ugyanis mindenki — sokan bosszankodtak is emiatt —, hogy kiürültek a polcok, elfogytak a tartós fogyasztási cikkek, a fel- vásárlási láz alaposan megcsappan tóttá a készleteket. Nem véletlen hát, hogy tavaly az előző évhez képest több, mint 100 millióval nagyobb árbevétele volt a Vas- villnak megyénkben, s a második fél évben több, mint ötven százalékkal adtak ei több árut, mint egy évvel korábban. Feltöltik a raktárakat a Vasvillnál PCMAKÖ- LYÖK. A jászberényi Lehel Hűtőgépgyár állatkertjében pumakölyök született. A szépen fejlődő „kismacska” várhatóan a helybeli gyermekek kedvence lesz. (MTI fotó) Halliatik egy hirdetést a rádióban. Afféle reggeli rádiózás ez, az ember félig figyel, félig nem. És csak az ragad meg, ami valami miatt tetszik. Bennem most az, hogy január első napjaiban a BÁV (Bizományi Áruház Vállalat) egy akciót hirdetett. Felvásárol használt gyermekruhákat. Teszi mindezt az új árak szerint kalkulált használtcikk árakon. Nyilvánvalóan ugyanígy adja tovább. Már nincs kisgyermekem,' de volt. Nagyon pontosan tudom tehát, hogy egy-egy rékli. pólyahuzat, tipegő, kocsikabát egész egyszerűen elhasználhatatlan. Az egygyerekes családok ezt tudják, de egy mellényke, elegáns kis orkán két-há- rom gyerekbe se kopik bele. Nem nosztalgia, de menthetetlenül eszembe jut, hogy amikor a gyerekek növekedése kiszorított mindent a szekrények polcairól, akkor kivártam egy csendes estét, és gondosan összehajtogatva a kukába raktam mindazt, ami feleslegessé lett. Ott aztán valaki vagy megtalálta, vagy nem. Én akkor még olcsón,, de mindenképpen olcsóbban megvettem egy új orkánt, új kiskabátot, meg akármit. Az eldobott is majdnem új volt, de a gye;_ rekeknek hiába mondtuk volna, hogy ne nőjenek. Tetszik a hirdetés, még inkább az akció. Társadalmi méretekben ugyanis óriási haszna lenne annak, ha összeszámolnánk, hogy mi mindent dobtunk ki eddig. Hallottam már olyan véleményt, hogy a következő években kevesebb lesz a gyerek. Végiggondoltam, hogy a most kevesebb gyerek húsz év múlva kevesebb anya. Kisebb lesz a nemzet, amelynek mégis az lesz a dolga, hogy nyugdíjasként engem is eltartson valahogy. Lehet hogy az árak nem kedveznek a gyermekáldásnak, de engedje meg nekem minden olvasó, hogy ezzel kapcsolatban ne csak a hagyományos, hanem a szimpatikusán új akciókban is hinni tudjak. Bartha Gábor Olvasónk írja: Sorcsere ., Tiszte lt szer'ke sztő sé g: mint lelkes olvasó sokat bosszankodom, amikor a lapot olvasva elemi hiányosságokat fedezek fel. A január 9-én megjelent példány is furcsa érzést keltett bennem — a ,,Szerintem” címmel megjelent írásban annyi hiba van, hogy már értelmetlen az egész, összekeverték a sorokat. . . így az egész értékét veszíti. Kérem, máskor figyelmesebb legyen a szerkesztő, a szedő, a kiadó. Tisztelettel lelkes olvasójuk: dr. Szabó József ny. állatorvos Búj Sajnos, ugyanígy éreztem, amikor elolvastam írásomat az említett lapszámban — sőt, talán még mérgesebb lettem, hiszen az én munkám „veszítette el értékét”. Sajnálatos dolog ez a többszörös sorcsere a cikkben, ám se a szerkesztő, se a kiadó nem tehet róla — ez kifejezetten nyomdai baklövés. Ez persze az Olvasót nem érdekli, így hát lapunk nevében kérek elnézést. Abban a reményben, (ennyi tréfa engedtessék meg—), hogy ha máskor is lesz ilyen, hasonló leveleket kapunk. Ugyanis ez annyiban jó: tudom, hogy tüzetesen elolvasták írásomat. . . Tarnavölgyi György A tárgyalóteremből Feljelentés — ok nélkül Ha feljelentünk valakit a rendőrségen, nem ár.t előtte meggyőződnünk arról, hogy feljelentésünk megalapozott, reálás. Alaposan megjárta ugyanis a nyíregyházi M. Mihály, amikor az egyik haragosát alaptalanul megvádolta a hatóság előtt. Haragos viszonyuk abból eredt, hogy M. gyakran iurikázta haza kocsiján az illető feleségét. A férj persze félté ken ykedett az asszonyra és többször előfordult, hogy zaklatta M. Mihályt a ..fuvarok" miatt. Történt, hogy egy szeptember délután M. Mihály Sóstóra ment kocsival, s a Krúdy Szálló előtt észrevette, hogy egy ott parkoló autóban ül haragosa. A férfi is észrevette őt. sértő dolgokat kiabált felé, és egy darabig követte is a kocsival. Amikor M. Mihály visszafelé tartott a városba, megáilillt a felüljárónál a rendőrségi gyakorlóőrs előtt. Közben haragosa az egyik üdülőben nagy patáidat csapott, el- monta mindennek M. Mihályt és a feleségét, s az ottlévők előtt persze nem fékezte indulatát. Mindezt végighallgatta M. együk ismerőse, s hazafelé tartva figyelmeztette cimboráját, vigyázzon, mert haragosa kiint cirkuszol a Sóstón, az is lehet, hogy be van rúgva. M. Mihály ennek alapján bement a gyakorlóőrsre és feljelentést tett. Azt mondta: menjenek gyorsan a sóstód üdülőbe, mert ott találnak egy férfit, aki valószínűleg ittasan vezeti a személygépkocsiját. A gyakOíTlóőrsről rádión jelezték a nyíregyházi kapitányságra az esetet, majd több rendőr is kivonult az üdülőbe — fölöslegesen, mert a dühöngő férfi addigra lehiggadt, s szó sem volt róla, hogy italt fogyasztott volna. A feljelentéssel M. Mihály magát sodorta bajba. Gondatlanságból elkövetett hamis vád vétsége miatt bíróság elé került, s időközben fény dérült egy általa elkövetett deviza-bűncselekményre is. A bíróság 10 800 forint pénz- büntetésre ítélte, s az ítéletet a másodfok is helybenhagyta. B. A. A rendkívüli' forgalom után az átárazás, a leltár adott pluszmunkát a kereskedőknek, ám ma már ezeken is túl vannak, újra fogadja a vásárlókat a nyíregyházi raktáráruház a MÁV^állomás mellett, a vasszaküzlet a Széchenyi utca végén, illetve a közös üzemeltetésű depóáruház Mátészalkán. — A nagykereskedelmi forgalomban — mondja Racs- kó Sándor, a szabolcsi kirendeltség igazgatója — nem volt egy perc fennakadás sem, mivel nem zártunk be, folyamatosan leltároztunk, menet közben. Most már az árukészlet feltűnése a nagy feladatunk mindenütt. — A kiürült üzletek miatt sokan nem vehették meg azt, amit szerettek volna: hűtőgépet, színes tévét, mosógépet... Nyilván, ha szükség van rá, most fogják keresni. Mit remélhetnek? — Hadd kezdjem a mosógépeikkel. Ahogyan mondják: van egy jó és egy rossz hírem ... A Hajdúsági Ipar- műveikkel közvetlenül tárgyaltunk, s most, január közepén már megérkezik az első szállítmány automata és hagyományos mosógépekből, centrifugákból. A rossz hír: a gyár idén sajnos, mintegy húsz százalékkal kevesebb automata mosógépet ígér. Ezt importtal kívánjuk pótolni: szovjet és jugoszláv félautomata és automata gépeket kapunk. — Bár a hűtőszekrények és -ládák idénye nem a mostani, lesz-e elegendő ezekből a nyár előtt? — Egy érdekesség: a jugoszláv partner tavaly nem szállította ide az összes előre lekötött fagyasztóját, most a napokban jön szállítmány ezt pótolandó. De természetesen az idei évre is kötöttünk szerződést. Ami a hazai hűtőszekrényeket, fagyasztókat illeti: most beszéltem telefonon a Lehel gyárral, beindult a 160 literes két- és háromcsillagos hűtők gyártása, és készülnek a 125 literes fagyasztók is — hamarosan üzleteinkbe kerülnek. — A hideg- mellett a „me- legcslnálók” Is fontos termékek az SnSk üzleteiben: a gáz- konvektorok, a hőtárolós kályhák. Lesz elég ezekből Idén? — Hőtárolós kályhát któés középméretben napokon belül kapni lehet üzleteinkben. Sajnos, nem túl rózsásak a kilátások a gázkonvektorok ügyében. A FÉG pvég nem lindult be, s nem is ígér sok jót: valószínűleg jóval kevesebb ‘konvektort kapunk, mint amennyit el tudnánk adni, körülbelül az igények felét tudjuk majd kielégíteni. Elsősorban az a gond, hogy a megye több településén most kötik be a gázt, így nagy a kereslet. — Savanyú szójáték ugyan, de a meglehetősen fekete kép után nézzük a színes tévéket... — Ebben nem lesz gond! A Videoton és az Orion tó szállít januárban, folyamatosan, hetente érkezik színes tévé. A Videoton a hónap végére ígért az olcsóbb készülékekből. Nem ilyen jó a helyzet a fekete-fehér tévéknél. Ezek iránt is van kereslet, de már csak az Orion gyártja. így importra szorulunk — román tévéket fogunk kapni és árusítani. — Az importról sok szót ejtett — van-e közvetlen kapcsolatunk a külfölddel? — Kitűnő a kapcsolatunk a határ menti forgalomban a szovjet féllLed. Megállapodtunk például nemrég, hogy mosógépeket és hűtőszekrényeket szállítanák nekünk, és arra tó mód nyílik, hogy áruházi napokat rendezzünk kölcsönösen. Ez azt jelenti: így is bővül az áruválasztékunk, mivel a vendégek bőséges árukészlettel érkeznek. (X) HtRflnH X ; j SZABOLCSI TÉLI TARLAT A Népszava december 7-i számában kritika jelent meg a szabolcsi téli tárlatról. Pallóéi Ferenc írásának első részében azt vizsgálja, hogyan teljesítették vállalt kötelezettségeiket a hármas szerződésben részt vevő alkotók és intézmények. A kiállítás azt mutatja, „hogy a rendező szervek tartják a játékszabályokat: reprezentatív terem, gondos válogatás, szakszerű rendezés, s nem csekély alkotói díjak, illetve állami vásárlások jelzik ezt. Az alkotók közül sokan úgy gondolták, hogy nem tartoznak elszámolással a befogadó közönségnek, így nem küldték el műveiket. A megyében élő tizenhét hivatásos képzőművész közül csak tizenegyen állítottak ki. Elküldte viszont műveit három, egykor itt élt, azóta elszármazott alkotó. Igaz, közülük egy, amikor megtudta, hogy nem kapott díjat, sértetten visszavette alkotásait. Nem teljesült a rendezőknek az az óhaja sem, hogy ebben az évben a téli tárlat a százötven éves városi rangra emlékezzen. Egyetlen festő jelent meg a várost ábrázoló akvairellékkel.” A kritikus véleménye szerint ,a tárlat jellemző színe a »szürke«: sem kiugróan jó, sem kiugróan színvonal tálán művet nem találunk. Feltűnő, hogy a képzőművészet elmúlt évtizedei mintha nem is éreztetnék hatásukat ezen a tájon . ..” A VILÁG ELSŐ CIGÁNYTEMPLOMA Hodászi cigányok életét mutatja he a Cigány Újság december 15-i száma. Sóján Miklós főtisztelendő, aki fél évszázadon át élt a cigányok között mondja: „1941-ben kerültem Hodászra, mint gö- rögkatolikus lelkész. Sok cigány élt ott. Nagy érdeklődéssel mentem közéjük. Majd mindennap találkoztam az árokpartkatedrám mögé kuporodó, választott népemmel. Néhány év múlva megvettünk a telep mezsgyéjén egy házas telket. A vályogiépüle- tet kópoLnává alakítottuk. Így jött létre a világ első cigánytemploma. Ahogyan a kápolna kiemelkedett a hodászi putrik tömegéből, úgy emelkedett ki a cigányok vasárnapja az örök hétköznapok sorából... A kápolna egyben kuLtúrház tó volt. Belső failait szentképek helyett elfoglalták az ábécés iskolatáblák ... Néhány év leforgása alatt megszületett a könyvtár is . .. Nagy lépés és világelsőség volt, amikor bevontuk a cigány nyelvet az istentiszteletbe. Bibliai részleteket, liturgikus és népénekeket fordítottunk le ... Sokszor és szívesen jött az új püspökatya a hodászi cigányok kápolnájába. Vendégeket tó hozott Rómából, Ox- fordból, Párizsból, Berlinből. A pápák áldásaikat küldték ránk, a BBC filmet készített. Az állami szervek, az Egyházügyi Hivatal tó elismerte munkáinkat.”
