Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-12 / 9. szám

2 Kelet-Magyarorsxíg 1988. január 12. Műemlékek nélkül ítélet Nyíregyháza foltozott épületei Nyíregyházáinak nincsenek műemlék épületei, miindösz- sze nyolc műemlék jellegű és huszárukét, a városkép szempontjából védett épüle­tet tartanak nyilván. Nemrégiben felmérték, melyek azok az épületek, amelyék megőrzése a város hangulatának és építészeti szépségének megtartása mi­att fontos lenne. így a mag- llévő épületek mellé újabb húszat javasoltak, amelyek között szerepel a színház, a sétálóutcán található házas­ságkötő terem, a Jósa András Múzeum és Levéltár, a Hely­őrségi Művelődési Központ, a görög katolikus és az izrae­lita templom. Ezeket termé­szetesen nem egy csapásra nyilvánítják védetté, hanem az Országos Műemléki Fel­ügyelőség alapos vizsgálata után folyamatosain döntenek Borsukról. például a Centrum Áruház­nak; de egyelőre nem tud lépni ebben az ügyben. Festegető tulajdonosok A szóban forgó legtöbb épület állapota rendkívül rossz, s már régen megért a felújításra. A tulajdonosok jó része azonban az olcsóbb megoldást választja, festege- ti, díszítgetd a falakat, de iga­zából nem javítja ká a hibá­kat. így néhány hónap múl­va az egészet kezdheti elöl­ről. Kertész Sándor Harminc esztendővel ezelőtt 97 vállalkozó szellemű ember alapította meg a tarpai taka­rékszövetkezetet. Jelenleg mintegy hatezren tagjai, a betétállomány meghaladja a 65 mil­lió forintot. A sokféle lakossági szolgáltatás mellett egyre több más bankügylettel is fog­lalkoznak, így váltóleszámítolással, meghitelezéssel is. (Jávor László felvétele) Panaszkodik a hentes: nem fogy a hús. Nézem a hatalmas, idomtalan hú­sokat, a zsírosakat, a le­csüngőket. Nem csodálom. Szemem előtt megjelenik a párizsi rue Clér piaca. Az ottani pulton szépen szeletelt áru, magakellető elő csomagolás, csábosán friss comb, szőrtelen fej, köröm. Az ár akkor ott annyi volt, mint itt most. De ott versengtek a vevő­ért. A kegyéért, a pén­zéért. A hentes nem pa­naszkodott. Mosolygott. A megejtően esztétikus lát­vány pedig csábított. Hú­sunk van. Az ár se sem­mi. A mosoly, a figyelem, a verseny, a díszes kíná­lat még hiányzik. Gondo­lom, elöbb-utóbb csakösz- szejőn a kettő. Ehhez más húsipar, más kereskede­lem kell. És olyan vevő, aki igényét ki is mondja. Ha másként nem, hát az­zal, hogy nem vesz. Ezt hívják úgy: a piac ítélete. (bürget) Á telepen drágább az építőanyag Csak tíz százalékot fizet Érték helyett értéket Mindezek mellett közlel 400 épület védelem alá helyezé­sét javasoíitáík még, amelyek­nek a tele olyan helyen van, ahová már más épületeket terveztek, de azok beruházá­sát még nem kezditek meg: például a Kossuth utca és a Szarvas utca környékén. Az elv az, hogy értéket csak ak­kor bontsanak le, ha helyé­be nagyobb érték kerül. Sajnálatos viszont — maradja Veres István városi főépítész —, hogy a látvá­nyosnak tűnő és egyébként is értékes épületek «agyon rossz állapotban vannak. így min­den jó szándék ellenére a le­bontásuk elkerülhetetlen. Ugyanakikor jelentős lépték­zavar is kialakult Nyíregyhá­zán az utóbbi években, s a régi hangulatos épületek ma már nem Illenek össze a je­lenlegi városképpel. Jól ér­zékelhető ez például a Vay Adám körúton, ahol a „pi­rosház” megépítésével egy­általán nincs összhangban az út túloldala. Átépül a „Bagolyvár" — Változtatni kell azon az elven, hogy a védett épülete­ket nem szabad átalakítani. Szerintem — folytatja Veres István —, a konkrét céloknak megfelelően változtatni kell rajtuk, bővíteni vagy elvenni belőlük úgy, hogy az épület jeEege megmaradjon, de ma­ga a létrejövő új konstrukció szerkezetileg stabil és időál­ló legyen. Erre talán a leg­jobb példát a „Bagolyvár” átépítése fogja szolgáltatni. — Javasolták a Benczúr és a Bessenyei bér, a Szarvas utca, a Széchenyi út és a Vörösihadsereg út egy-egy részének védelem alá helye­zését. Ezek kötődnek legin­kább a városhoz, de ugyan­akkor azt is látni 'kell, hogy itt mindössze 20—30 négyzet- méteres, komfort nélküli la­kásokat találunk. így a leg­fontosabb feladat, hogy meg­találják ezeknek az épületek­nek a megfelelő profilját. Számtalan, intézmény keres magának épületet, épületré­szeket, de az ott élők vagy dolgozók nem mozdulnak az omladozó vakolatú falaik kö­zül, ugyanakkor nem is for­dítanak gondot az épületekre. Ilyeneket tapasztalunk pél­dául a sétálóutcán is. Na­gyobb helyre lenne szüksége Miért annyi,amennyi? Az Árhivatal megváltoztatta, az MTI kiadta, a Kelet- Magyarország közölte, az olvasó elhitte, és amikor kiment a TÜZÉP-telepre, meglepődve látta, hogy valami nem igaz. Egy mondatban körülbelül ennyi annak az információnak a lényege, amit most szeretnénk közreadni, mert sokan reklamáltak szerkesztőségünkben, hogy a múlt év decem­ber 30-án megjelent tájékoztató a január 1-i árváltozások­ról nem jó, vagy pedig ott számoltak többet, ahol ö vá­sárolt. Egészen konkrétan építő­anyag-árakról van szó, ame­lyekhez jó lett volna, ha egy kis magyarázatot fűzünk. Az árak ugyanis, jók voltak — de azok az árak is jók, ame­lyek nem egyeznek meg az újságban közöltekkel. A legegyszerűbb egy pél­dán bemutatni, hogy mi mennyibe kerül, és miért kémek érte annyit. Ha pél­dául a hazai cementek kö­zül a 350-es portland ce­ment árát követjük decem­ber 30-tól mostanáig, akkor kiderül, hogy a régi ára ton­nánként 1365 forint volt, az új 1790 lett, ezt megnövelték az általános forgalmi adó­val, így 2270-re változott. Ez az összeg úgynevezett művi ár, vagyis a gyárban ennyi. Ám mire a TÜZÉP- telepre kerül, még megeme­lik a kereskedelem haszná­val és egy általános fuvar- költséggel, mert a gyárból el kell szállítani vasúton vagy közúton. így lesz például a cement telepi ára 2370 fo­rint, ha a fuvar árát is hoz­zátesszük, akkor pedig 2745 forint. (Természetesen ez nem az a fuvarköltség, ami­vel mi a telepről hazavisz- szük, amit vettünk!) Az érdekesség kedvéért, ha már a cementről van szó, még azt is leírjuk, hogy ez az árváltozás furcsaságokat is produkált, hiszen az im­port cement mázsánként 45 forinttal olcsóbb lett, mint a hazai, pedig sokak szerint a minősége jobb annál. A több száz fajta építő­anyag árát természetesen nem tudjuk közölni, megje­lentek ezek néhány újságban, de a fontosabbak közül azért leírunk néhányat. A tömör kisméretű első osztályú tégla ára a korábban megjelent tájékoztatónkban 4,18 forint volt, ez igaz is, de — mint már korábban írtuk — ez művi ár volt, a telepen 6,30- ba kerül. A B—30-as tégla 16,24 forint lett, az 500X300 X250-es Mátra gázbeton 77,10. S mivel az imént fel­sorolt árakat 25 százalék ál­talános forgalmi adó terheli, ezt a 25 százalékot az adóhi­vatal visszafizeti. Természetesen csak akkor, ha erről számla van, ezért érdemes alaposan átböngész­ni ezután a számlákat, mert a TÜZÉP-telepeken feltünte­tik a forgalmi adó összegét, de a TÜZÉP Vállalat boltjai­ban — például a Fészek Áru­házban — csak akkor adnak erről számlát, ha a vevő kü­lön kéri. Ezeket a számlákat célszerű összegyűjteni, és ak­kor kérni a visszatérítést, amikor az általános forgalmi adó összege meghaladja a tízezer forintot. (b. j.) Nyugdíjasok utazási kedvezményei Január 1 -tol új utazási kedvezmények illetik meg a nyugdíjas magyar állampol­gárokat a Szabolcs-Volán, il­letve az összes magyarorszá­gi Volán vállalat távolsági (helyközi) járatain. Ök évente eddig is 16 alkalommal fél­áron vehették igénybe a te­lepülések között közlekedő autóbuszokat. — Most mennyivel könnyí­tették meg a nyugdíjasak utazási lehetőségeit? — ezzel a kérdéssel fordultunk Huba Péterhez, a Szabolcs-Volán Vállalat személyforgalmi és kereskedelmi osztályának a vezetőjéhez. — Ez a kedvezmény mér­tékében új, kilencven száza­lékos. Az utazási lehetőségek December 24-e, éjjel. Nyíregyháza központja csendes, ki­halt. Az ablakokban karácsonyfák meghitt fénye. A Kos­suth téren rendőr lépked. Az ABC előtt egy férfit Iát. Felötlik benne: vajon mit keres itt ilyenkor? Igazoltatja. A férfi a zsebéből a személyi igazolványa helyett kony­hakést vesz elő, majd kijelenti: megöltem a feleségemet. A rendőrség Tóth István, Nyíregyháza, Búza utca 38. szám alatti lakos otthonába ment. Az a&szomyt a kará­csonyfa melletti fotelban hód­ban taláQta. Az anya első há­zasságából származó kislány, valamint a második házassá­ga során született kisfiú a másik szobáiban a történtek­ről mit sem sejtve aludt. A nyomozás eddigi adatai szerint Tóth István, 36 éves rokkantnyugdíjas december 24-én már délelőtt italozott. Mijutáin az otthon lévő ba­rackpálinkát magiíba, a kis­Ellentétek. (Farkas Z. felvétele) lányt elküldte szeszért. Az asszony, ünnepre készülvén, főzött. A második üveg pá­linka miegivása utón a férfi belekötött a feleségébe, hogy az hogyan főz. A házaspár veszekedett, és durván szidta egymást. Az asszony a két gyereket este hét óra körül lefektette. A kislány arra emlékszik, hogy az anyja szólt: fojtogatják. Erre ő be akart msrarai a szülők szobá­jába, de az apja kiküldte. A gyerek ezután elaludt. A to­vábbi eseményeknek nincs itanúja. Tóth István azt állít ja: a feleségével este hét óra utón két-három deci pálinkát fo­gyasztott el. Nem érezte ma­gát ittasnak, elleniben a fe­leségén meglátszott a bódult- iság. Az asszonyt nem akarta megölni. A karácsonyfa-állí­tásnál használt kés véletle­nül maradt a n/agyszobai /asztalon. Azt a felesége kap­ta fel, s csapkodott vele. Vé­gül ő a kést elvette tőle. Du­lakodtak. Ráesett az asszony­ra, miközben a penge vélet­lenül a nő mellkasába ha­tolt. A nyomozás során kide­rült: a házaspár Tóth István féltékenysége miatt már jó ideje elég rosszul élt. Az ed­digi' adatok, nyomok alapján Tóth memóriájának egyes részletei kétségbe vonhatók. Az ügyben a vizsgálat folytatódik. Tóth István val­lomásának minden részletét többek között igazságügyi orvosszaikértök bevonásával elemzik, rekonstruálják. A két gyermek jelenleg az anyai nagymamánál tartóz­kodik. ★ December 25-én Komorón viszont férfit ért késsssúrás. K. János 36 éves ikomorói lakos először a saját házá­ban, majd a szomszédjában italozott. A feleség többször hívta haza. Az ember jóval később, jócskán „kapatosán” tért otthonába, ahol a foga­dott kislánya és a fia játsza­dozott. A férfi rájuk szólt, sőt a fiút meg akarta verni. Az asszony rászólt: ne üsd, te sem voltál jobb gyermek­korodban. Szó szót követett, szidták egymást. Az apa azt mondta: az anyád... A fe­leség válasza: anyámat akikor vedd a szádra... Az asszony a konyháiban beiglit készült vágni. A perpatvar tovább folyt, s a nő a nála lévő késsel először csak fenyeget­te az embert, majd egyszer csak mellkason szúrta. Az ■asszony ezután az urát or­voshoz Vitte, mentőt hívott. A férj súlyos sérüléssel ke­rült kórházba, de már on­nan hazatérhetett. A vizsgá­lat folyik. (cselényi) csökkenése árán nő maga a kedvezmény. — Vagyis hogyan használ­hatják fel az évi tizenhat al­kalomra szóló kedvezményt? — Tetszésük szerint. Vagy nyolcszor oda, nyolcszor visz- sza utazhatnak féláron, vagy önmaguk dönthetnek, hány­szor kérnek ötvenszázalékos, illetve kilencvenszázalékos kedvezményt. Ha ezt az utób­bit választják, akikor egy út­ra két kedvezményhelyet (rubrikát) érvénytelenítenek a szelvényen. — Tulajdonképpen mit je­lent az átlagban kilencven százalékos kedvezmény? — Eddig nem ilyen övezet- határú és nem ilyen díjú volt a kedvezmény. Most a hely­ségek közt közlekedő autóbu­szokon 1-től 20 km-ig 1 fo­rintos, 21-től 50 km-ig 3 Fit­os, 50-től 100 km között 7 Ft-os, 101 és 200 km közötti úton 15 Ft-os, míg 201 km felett 30 Ft-os jegyet kell vál­tani a nyugdíjasoknak. — A helyi közlekedésben változott-e valami? — A hetvenedik életévüket betöltött magyar állampolgá­rok az ország területén köz­lekedő valamennyi helyi tö­megközlekedési eszközön díj­talanul, ingyen utazhatnak i»86. július 1-től. Az össz- vonalas nyugdíjasbérlet to­vábbra is 32 forint egy hó­napra. Ez érvényes minden helyi autóbuszjáraton, vala­mint helyközi (távolsági) autóbuszjáraton addig a pon­tig, amíg a helyi és a távol­sági autóbusz útvonala azo­nos. Mivel az új utazási utal­ványt általában április 1-ig kézhez kapják a nyugdíja­sok, 1988. március 31-ig még annak is van utazási lehető­sége, aki tavaly Szilveszter napjáig már felhasználta mind a tizenhat kedvezmé­nyét. Április 1-ig két kilenc­ven százalékos utazási ked­vezmény illeti még meg (de ötvenszázalékos már nem). A nyugdíjasutalvány kom­binált utazásra is felhasznál­ható. Abban az esetben, ha buszról vonatra és arról — az ország akármelyik megyé­jében, településén — buszra száll, ez egyetlenegy utazás­nak számít, ha az első busz­ra szállást (első érvényesí­tésit) követő nap huszonne­gyedik órájáig befejezte az utazást. Ez független az át­szállások számától, de kü­lönjáratokra és nemzetközi autóbuszjáratokra nem ér­vényes. (tmi) „Megöltem a feleségem”

Next

/
Oldalképek
Tartalom