Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-11 / 8. szám
4 Kelet-Magyarország 1988. január 11 nei IDA CRUDÚ CSUPA Széntüzelésű mozdtiy a láthatáron Találkozni" tudni kell Inkább borulás, ■int frontális ütközés Intelligens fen y képezőgép A Minolta már megszólal „ön megnyomja a gombot, a többi a gép dolga!” így reklámozzák a mai modern fényképezőgépeket a fotóipar reklámfőnökei. Hasonlóan kezdődött — csaknem száz éve — a Kodak gyár alapítójának a jelmondata is, de egészen másként fejeződött be: „ön megnyomja a gombot, a többi a mi dolgunk!” Valóban, annak idején, aki az első gépekkel fényképezett, a kép kidolgozását a gyárra kellett bíznia. Magát a gombnyomást is körülményes beállítások egész sora előzte meg. A fényképezés A Minolta-cég beszélő fényképezőgépe lz Irluiatás nMlliktiraíkekiiit Az olaj árrobbanása (és ■természetesen a készletek véges volta) a mozdonygyártók figyelmét újra a szénre irányította. Természetesen nem arról van szó, hogy feltámasztják a füstokádó io- liomotívokat, hanem, hogy tiszta üzemű, jó hatásfokú, a dízelmozdonyokhoz hasonló gépeket állítanak munkába. Többféle elképzelés született, egyelőre csak papíron vagy kísérleti modellek alakjában. J3gy amerikai vállalat kevés Irént tartalmazó szénport lövell be gőzzel egy reakciótérbe, az elégő szén hőtartalmával gyarapodó gőz négy hengerbe jut be, s ezek a dízelmotorhoz hasonlóan hajtják meg a mozdony kerekéit. Az égés nem okoz füstöt,' mert a szálló port leválasztják a füstgázból, a kipufogó gőzt pedig szénpor hozzáadásával a raalkdótér- be kerengtetik vissza. Bgy másik típus olcsóbb, sok ként tartalmazó szenet éget el egy rövid fluid! zált („lebegtetett”) oszlopban. A gázok zúzott mészkőágyon haladnak át, s ez a kéndioxid 90 százalékát megköti. Az ezzel a hővel létrehozott gáz egy 12 hengeres dugatyElefántok társalgása A Cornell Egyetem zoológusai az infrahangakat felfogó készülékükkel megállapították, hogy az elefántok a 14—24 hertz közötti frekvenciái ú hangokkal éirinítikezneik egymással. A legerősebb hangokat az elefántok homlokdudoránaik közelében mérték, s ebből a kutatók arra következtetnek, hogy az elefántok az erős hangokat fejüknek ama részén keltik, ahol az ormányon keresztül vezető orrjáratok a koponyából kilépnek. Az izgalmi állapotukban kibocsátott magas, éles, trombitáló hangokat Sem a gége főjükkel, hanem az orrmányukkal hozzák létre. Az elefántok infrahangos érintkezése megmagyarázza azt, hogy ögy-'Sgy elefántcsordának egymástól messze levő tagjai milyen jelnek a hatására lódulnak neki hirtelen és egyszerre egy bizonyos irányba. A nőstény elefántok a hónapnak csak két napján termékenyek, s ekkor valószínűleg szintén infrahangokkal hívják a bikát. tyús motort működtetve hajtaná a mozdonyt. A harmadik eljárásban egyáltalán nem termelődik igáz. A szenet négy reaktorban, víz be permetezése közben égetik el. A keletkező vízgáz — szénmonoxid és hidrogén elegye — a szén eredeti fűtőértékének a 80 ■százalékát foglalja magában. Ezt a gázt azután, amint lehűtötték, a mozdonyt hajtó Qttó-mofornak a hengereibe adagolják. Több ország autósiskoláiban ma már oktatják a helyes — vagy inkább legkevésbé veszélyes — összeütközés véghez vitelét. Igyekeznek megtanítani a leendő autóvezetőket ar-a, mit kell tenniük, ha olyan helyzetbe kerülnek, hogy biztosan bekövetkezik az összeütközés egy másik járművel. Az oktatás leglényegesebb gondolata, hogy semmilyen helyzetben nem szabad a vezetőnek elveszítenie a fejét, ugyanis még a lehető legkilátástalanabb helyzetekben is van mód arra, hogy legalább a baleset következményeit csökkenthessük. Mindenekelőtt tudatosítják a tanulókkal, hogy a járművek között történt baleseteik közül a legsúlyosabb kimenetelű az olyan összeütközés, amelyben az egymásnak futó járművek szemközt, vagy bizonyos szögben ugyan, de nagyjából frontálisan találkoznak. Az erőhatások Ilyenkor ösz- szegeződnek, s olyan romboló erő ébred, amelynek a következménye gyakorlatilag elháríthatatlan. Ilyen ütközéseknél a kocsi karosszériája nem bírja elnyelni az energiákat, a deformáció megállíthatatlan. Először is tehát a frontális ütközést kell mindenképpen elkerülni. vagyis arra törekedni, hogy a 90 fokos nekicsapódásnál kisebb legyen az ütközési szög. Minél hegyesebb szögben történik az ütközés, annál kisebb erőket kell a karosszéria egyes részeinek felfogniuk. Másodszor fontos, hogy a kocsinak melyik része vágódik a másik járműnek (vagy tárgynak), lehetőleg a bennülöktől legtávolabbi pontját kell ütköztetni az autónak. Ha mégis fennáll a frontális üt7 közés veszélye, akár a felborulást is kockáztatva meg kell próbálnunk kikormányozni a kocsit a veszélyes zónából, mert a rosz- szabbat csak így kerülhetjük el. Ha nem frontális találkozásról van szó, akkor is mindent meg kell tenni az ütközés elkerülésére. Ehhez a legjobb lehetőségként a Jobb vagy bal oldali árokba való lefutás kínálkozik, Egy felboruló autóban és az utasaiban ugyanis soha nem keletkezik annyi kár és sérülés, mint egy ütköző járműben. A padkára, árokba futásnak is megvan a maga módja: a legfontosabb, hogy a kocsi az útról letérve minél kisebb szögben haladjon tovább. Az ütközési veszélyek kivédésének vezetéstechnikai vonatkozásain túl lelki tényezők is vannak. A pánik és az idegek teljes rövidzárlatának oka legtöbb esetben a félelem és az ijedtség. A váratlanul adódó, kritikus közlekedési helyzetekben a félelem és a rémület a tanácstalanságból és tehetetlenségből adódik, jóllehet a tényleges helyzet rendszerint csak látszólag tűnik kiúttalannak. Az ilyen esetek többségében ugyanis van még egy végső lehetőség. Arra kell magunkat rászoktatnunk, hogy a váratlan helyzetben ne rémüljünk meg. Az értelem taktikai parancsait kell követnünk, ahelyett, hogy értelmetlen, önműködő izomreflexekne.k engedelmeskednénk. Igyekezzünk hozzászokni a hirtelen felbukkanó akadály megpillantásának a gondolatához, mert ezzel fokozzuk magunkban a belső átállási készültséget. S ezt lankadatlanul gyakoroljuk. Hasonlóképpen fontos a „vészkijárat" gyors megtalálásának állandó ismétlése. fejlődése során az 1950-es években valósult meg a fotósok régi álma, az azonnal kész képet előállító fényképezőgép. Ezt követően azonban csaknem két évtized telt el, amíg a távolságbeállítást automatizálták, ami azt jelenti, hogy a fotokémia fejlődése évtizedekkel megelőzte a fotoelektroniká- ét. Ügy látszik azonban, hogy a fotoelektronika ma már nemcsak behozta a lemaradást, hanem túl is szárnyalta a fotokémiát. Ezt az magyarázza, hogy az űrkutatás melléktermékeként kifejlesztett integrált áramkörök parányi elemeit a fényképezőgépekbe is beépítették, és új fotóelektronikai megoldások születtek. Egyebek között erre alapozva fejlesztették ki a megvilágítási idő önműködő szabályozásának új elvét. A legkorszerűbb készülékekben — a kvarcórákhoz hasonlóan — kvarcoszcillátorral vezérelt leosztórendszer működik, aminek a magvilágítási automatika hihetetlen pontossága és stabilitása az eredménye. Megvalósult a dinamikus mérésvezérlés, a rendszer figyelembe veszi az exponálás közben létrejövő megvilágítási változásokat. Az autofókuszos gépek kétségtelen előnye, hogy mindig exponálásra kész állapotban vannak, ezért használójuk ritkán szalasztja el a témát. A számtalan fototrükkre képes, bonyolult, aránylag terjedelmes gépek inkább elriasztják, mintsem vásárlásra ösztönzik az átlag amatőrt. Erre a felismerésre jutva a gyárak a kis méretű gépek egész sorozatát hozzák forgalomba. S igen jellemző korunk másik reklám- szövege: „Működése egyszerűbb, mint a magyarázata!” A gép használójának nem kell többé latolgatnia, hogy kedvezőtlen fényviszonyok esetén mikor kapcsolja be a beépített villanókészüléket — erre való a gép automatiká- ja: A legújabb fotós hír: a japán Minolta-cég elkészítette a világ első beszélő fényképezőgépét, amely helytelen használat esetén nemcsak fényjellel figyelmeztet, ( hanem „beszél” is gazdájához: „Kérem, használjon villanófényt!” Amennyiben .a i lencsebeállítás életlen: „Kérem, ellenőrizze a távolságot!” Londoniban megnyílt a huszonnegyedik nemzetközi esó- nakkiállítás. A képen látható csinos hölgy egy ott bemutatott oktatófilm szereplője. A film egyébként a széllovaglás alapjaira tanít... Kozmikus katasztrófa Izland helyén? Az a feltevés, hogy 65 millió évvel ezelőtt óriási meteor csapódott a Földbe, olyan környezeti változásokat okozva, amelyek véget vetettek a dinoszauruszok korának, újabb bizonyítékhoz jutott. Az amerikai Smithsonion asztrofizikai obszervatórium egyik kutatója azt állítja, hogy a becsapódás sebhelye most is látható — Izland formájában. Egyes szakértők az óriási meteorit becsapódása melletti bizonyítéknak tekintik az iridium elem feldúsulását is a 65 millió évvel ezelőtt keletkezett üledékes kőzetekben. A dániai lelőhelyeken a normális értéknél 160-szor, Olaszországban 30-szor, Üj- Zélandon pedig 20-szor nagyobb iridiumkoncentrációt mértek az ilyen korú üledékes kőzetekben. Ez amellett szól, hogy a becsapódás az északi félgömbön ment végbe, de mindmáig sehol sem találták meg a megfelelő korú és méretű óriási „csillagsebet” a szárazföldeken. Ezért a kutatók arra a feltevésre jutottak, hogy a meteornak az Atlanti-óceánba kellett becsapódnia. Izland szigete abban a térségben fekszik, ahol a ten- germélyi árokból előtörő anyagból szüntelenül új óceáni kéreg keletkezik. Csaknem teljes egészében vulkáni kőzetekből épül fel — egyikük sem idősebb, mint a feltételezett kozmikus katasztrófa óta eltelt 65 millió év. Ezért a kutatók arra gondoltak: egy tíz km átmérőjű meteor száz km-es lyukat ütött a vékony óceáni földkérgen, s ezen a lyukon feltörő lávatömeg formálta ki Izland növekvő szigetét. Annak a valószínűsége, hogy egy óriás meteor éppen egy tengermélyi árok közelében csapódjék be, nem több négy százaléknál. 1988. január 11„ héttő KOSSUTH RÁDIÓ 4,30—7,59: Reggeli zenés műsor. — 8,20: Nyugdíjasok műsora. — 9,00: A hét zenemüve. — 9,30: Csukás István versei. — 9,44: Ki kopog? — 10,05: Nyit- nikék. — 10,35: Schubert: I. szimfónia. — 11,20: Pálfalvi József dalaiból. — 11,30: Aiexandr Dumas: Húsz év múlva. XXI/4. rész. — 12,30: Ki nyer mai? — 12,45: Érmes szakácsok. — 13,00: Klasszikusok délidőben. — 14,33: Nóták. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) — 15,00: Irodalmi évfordulónaptár. — 15,30: Kóruspódium. — 16,05: Ide nekem a rádiót. — 16,30: Arab- perzsa mesevilág. — 17,00: Gazdasági magazin. — 17,30: Csillagok a Metropolitan operában XVI/6. rész. — ,18,15: Mese. — 18,25: Könyvújdonságok. — 18,30: Esti Magazin. — 19,15: Kormánytisztviselők — hangjáték. — 20,45: Szimfonikus miniatűrök. — 21,00: Legyen a vendégünk! — 22,20: Külpolitika. — 22,30: Lemezek és levelek. — 23,28: Két szvit. — 0,15—4,20: Zenés műsor. PETŐFI RÁDIÓ 4,30: Reggeli zenés műsor. — 8,05: Népdalcsokor. — 9,05— 12,00: Napközben. — 12,10: lm dűlök, polkák. — 12,25: Régi mészárosmesterek. — 12,30: Nótamuzsika. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig . . . — 17,05: Külföldi slágerek. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Tip-topp parádé. — 19,05: Nóták. — 19,30: Sportvilág. — 20,03: Rockújság. V. 1. szám. — 21,05: Afro-latin zenés turmix. — 22,07: Molnár Ferenc. 1. rész. — 23,20: Operettrészletek. — 0,15—4,20: Zenés műsor. BARTÓK RÁDIÓ 6,05—7,59: Muzsikáló reggel. — 8,10: Korabeli zene. — 9,20: Orgonamuzsika. — 10,13: Operafelvételek. — 10,35: Zengjen a muzsika! — 11,05: Három szonáta. — 11,57: Zenetörténeti értéktár. — 13,05: Esküvő — rádiójáték. — 14,00: Kamarazene. — 14,33: Szimfonikus táncok. — 14,57: Operatörténeti érdekességek VIII/1. rész. — 17,80— Diákfélóra. — 17,30: Zenekari muzsika. — 18,30: A hét zeneműve. (Ism.) — 19,05: MIKRO- fon. — 19,35: Muzsikus vendégség. — 22,00: Brahms: dmoll zongoraverseny. — 22,50: Dzsesszfesztivál. VIII 5. rész. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli adás szerkesztője: Várkonyl Zsuzsa.) — 17,30: Hírek — Programajánlat (Matya- sovszki Edit) — Sportösszefoglaló — Fészekrakás ’88 (Váradi József). — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. (Az esti adás szerkesztője: Samu András.) nyíregyházi VÁROSI TELEVÍZIÓ 19,30: Mese — Mit vár az új évtől? — Esküvő után . . — Részlet az Ifjúsági fúvószenekar újévi koncertjéből — Látogatóban a Képregény Stúdióban — Elvis Junior — Kulturális programajánlat — Művészalbum (bemutatjuk: Gál Ludmillát) — Üzbég táncegyüttes a Koronában — Telekvlzió — Csak ma! (Friderikusz Sándor beszélget Kovács Erzsivel) — Sport. SZOVJET TV 13,30: Hírek. — 13,45: Az agráripari egyesülések gondjai (dokumentumfilm). — 14,30: örmény népi együttesek. — 15.05: Hírek. — 15.10: „Én. te és . . . mi” (ifjúsági műsor). — 15,40: Távoli és közeli dal. — 16,20: Az iskola és az átalakítás. — 16,35: Rajzfilmek. — 17,10: Pulzus. — 17,40: Vllághlr- adó. — 18,00:- Az utolsó látogató (színházi közvetítés). Közben : 19,00: Híradó. — 19,40: Az átalakítás reflektorfényében. — 21,00: Világhíradó. — 21.10: Sz. Alekszaskin énekel. — 22,00: Színházi közvetítés a Leningrá- di Gorkij Színházból,'' felvételről. Közben: 23,13: Hírek. — 0,24: Népszerű dallamok. SZLOVÁK TV 1. műsor: 16,25: Művelődési sorozat. — 16,55: Katonák műsora. — 17,50: Pozsonyi magazin. — 18,20: Esti mese. — 18,30—19,10: Vltamüsor. — 19.30: Híradó. — 20,00: Ellenfelek (tévékomédia). — 21,40: Sportvisszhangok. — 22,40: Ludovits Stur (portréfilm). 2. műsor: 16,20: Angol termé- szetfilm-sorozat. — 16,45: Winnetou elődei és utódai. — 17,05: Gyerekek magazinja.' — 17,55: Férfi a házban (tévésorozat). — 18,30: A hét eseményei magyar nyelven, — 19,00: Torna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: Az életünk legjobb útja (feliratos szovjet tévéfilm 2. rész). — 21,30: Híradó. — 22,00: Világhíradó. — 22,15: Versek. I I I L JHALLGASSUNK ^ NÉZZÜNK MEG
