Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-11 / 8. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. január 11 A kárszakértő naplóiéból Gábriel földi küldötte Trükkös károsultak Miivel kárezákértő-szaikkö- 7épáSkoláit még nem találtak ki, teljesen természetes, hogy Kovács László, az Állami Biztosító megyeii -igazgatóságának munkatársa is tulajdonképpen véletlenül, hirdetésre jelentkezve került erre e pályára. Azóta viszont (már több mint huszonhét esztendő eltelt, s az eredeti szakmáját tekintve építésztechnikus kárszakértő .képzelet- belli naplójában alaposan megszaporodtak az események, történetek.. . — Sok mindent megértem már ezen a pályán. Az egyik legemlékezetesebb történetem egy tanyáihoz fűződik. A pajta leégett. Amikor elmentem a helyszínre, senki nem volt otthon — még a kutya sem —, így nyugodtan szemlélődhettem. Feltűnt, hogy túlságosan nagy lehetett ez a pajta; a leégett oszlopok lábánál pedig frissnek látszó földhányás oktat fedeztem fel. Azzal az egyszerű kis csalafintasággal próbált a gazda több pénzt kapni, hogy kiásta az oszlopokat és agy 'kicsit kijjebb helyezte mindegyiket. Gyanús tűzesetek A kezdet kezdetén Kovács Lászlónak is nehezebb dolga volt: főként motorral járta a megyét, akármilyen idő volt, mennie kellett, ha történt valami rendkívüli (vagyis az ő praxisában inkább mindennapos) esemény. — Nem mondom a község nevét, mert régen történt, de akkoriban évente négyszer-ötször is jelentettek tűzesetet onnan. A tóeszszar- vezés után voltunk, s feleslegessé vált pajták kaptak lángra a (leggyakrabban. És mindegyik tele volt száradó fehérneművel, dunyhával, párnával (Szokták ott szárítani, csak mégis gyanús lett, hogy amikor tűz ütött ki, mindenütt pontosan akkor tették ki. Akadt, amikor még a stafírung is éppen a paj- ■tában volt... Egyszer a megégett drótot is mutatták, hogy azon száradt a holmi. Az ilyen trükköket nehéz bizonyítani, ezúttal viszont .elkértem a dróttekercset, s a tűzoltók megvizsgálták. A laboreredmény aztán kimutatta, hogy nem fa, hanem .szén füstje érte a tekercset; utólag, a kályhában gyárthatták a „bizonyítékot". Nem csupán a tűz okozhat meleg helyzeteket egy kárszakértőnek. 1978-ban például a Békés megyei földrengés 'helyszínére vezényelték Kovács Lászlót, hogy az ország más részeiből is érkezett kollégáival együtt meggyorsítsák a 'tömeges kárbejelentések intézését. Földrengés után — Aki még nem élt át földrengést, nem tudja elképzelni, milyen érzés. Már katanakoromban átéltem egyet Dunakeszin — akkor azt hittük, atombomba robbant —, s Békés megyében is részem volt egy utórengésben. Nagyon furcsa élmény. A rengés után olyan jelek martadnak, hogy például elcsavarodik a kémény, a te- tőciserepeket meg mintha szitával rázták volna össze. Megbízható munkát végezhetett Kovács László, mert amikor 85-ben Veszprém és Somogy megyében okozott nagy pusztításokiat a földrengés, ismét hívták. Ott jóval nagyobb károkat regisztráltak. Érdekes tapasztalata volt, hogy Berhiidán inkább •az újonnan épült házak károsodtak — holott, elvileg, jobhan kellett volna bírniuk a megpróbáltatásokat... Pe- 'remartonban szinte elfordult a templomtorony, s a környékén vasbeton épületet is kettérepesztett a földmozgás. Rengeteg ember vált hajléktalanná, elképzelhető, milyen idegállapotban fogadták a •káinsziakértőt is. A negyedik betörés — Az első pillanatban riadtak, megszeppentek az emberek, később azonban — s ezért nem is ítélem él őket — igyekeznek minél több pénzt kihozni a kárból. Ügy kell rendezni a dolgot, hogy .az ügyfél is meg legyen elégedve, de csak a Valós kórokat fogadjuk el. Nagy emberismerettel keli rendelkeznünk, s nyugodtan, udvariasan végezni a munkánkat — akkor is, amikor az ügyfél „felpumpálja magát”. Az Állami Biztosító gyorsan népszerűvé vált figurájának, Gábrielnek a .földi küldötte, a kárszakértő nap minit nap találkozik pórul járt (időmként „trükkös”) embertársainkkal, hogyne lenne fontos a higgadtság, a rutin. Szinte állandóan úton van, hogy gyorsan érkezzen a segítség. (Egy ideje az is könnyíti a dolgát, hogy ötezer forintos értékhatárig a helyszínen fizetheti ki a hart, vagy annak egy részét.) — Utoljára egy olyan nyíregyházi lakásban jártam, ahová rövid'idő alatt háromszor törtek be, s elvittek ruhát, cipőit 'is. A negyediket pedig az hiúsította meg, hogy a ház .asszonya betegen otthon maradt. A következő ügyem is betörésből származó kár felmérése lesz egy szerződéses üzletben. Hogy a kárszakértőt éni-e kár? Kovács Lászlónak lakásbiztosítása, CASCO-ja és CSÉB-jé van, de a biztosítóra magánemberként csak agyszer volt szüksége, amikor hátulról belerohantak a 'kocsijába. Megnyugtatásul közöljük: az okozott kór nagyságát nem ő állapította meg. Papp Dénes Vadászok és nyulak randevúja Avatás husánggal Három nadrág, négy zokni, öt pulóver ... Mintha csak a „Hideg partok országába”, a Spitzbergákra indulnánk prémvadászatra. Pedig csak innen, a megye déli szegletéből, Nyírbéltekről érkezett a meghívás. Téli körvadászatra szólt, s figyelmeztettek: az alkalomhoz illően öltözzünk. Sikerült. Egy kicsit túlontúl is, de erről csak később győződhettünk meg, amikor két nyúllal a hátunkon caplattunk a süppedős barázdák között... Ám most még csak a vadászat elején tartunk. És fázunk kegyetlenül. Sűrű havas eső szaporaz, megmegújuló északi szél kíséretében. Penészlek határában fagyoskodunk, s mi kívülállók értetlenül figyeljük a sosem látott ceremóniát. Mester Miklós, a társaság vadőre leveszi sapkáját, s egy marék fémkorongot szór bele. Minden vadásznak húznia kell egyet... közben feltámad a szél, a- Nyúl a hátizsákban. A fehérgyarmati városközpontban, a Kossuth tér északi oldalán két-három szobás, hőtárolós kályhával fűtött, telefon bekötésére alkalmas OTP-s lakásokat adtak át — hatvanhatot. Lehetőségük volt az új lakóknak arra is, hogy a lakások belső képét, tapétáját a tulajdonos kívánságának megfelelően alakítsák. csizma szorít, a kesztyűt otthon felejtettük ... De ennek így kell lennie. A kihúzott számok alapján döntik el, melyik vadász hol megy majd a hajtásban. Magukat szidják, ha nem megy rájuk majd a vad. Itt vad ___! ? Jó félórája zörgetjük már a földeken maradt tengeriszárakat, ugrálunk át a zsombékokon, de még egeret sem látunk, nem pedig komolyabb jószágot. Aztán valahol balról megszólalnak a puskák. S hirtelen előttünk is feltűnik egy nyúl. Hárman is elhibázzák, de nem hiába G. Nagy Zoltán a vadászmester, egyszerre lefekteti a fülest. — No végre! — loholok boldogan. — Ne fáradjon — mondja csendesen. — Nehéz lesz. Ugyan már, derülök. Itt vagy jó helyen, pajtás! A kezemben. Majd később a karomon, aztán a hátamon, majd ismét a kezemben... De a vadászmester megmondta! Most aztán cipelhetem egész nap. Hirtelen, velünk szemben emberek tűnnek fel „Vadorzók?” — intek a vadászmesternek, de ő csak legyint. Ugyan! Bezárult a kör ... azok is vadászok. Aki nem szakember, ne fecsegjen. Váltsunk hát témát. Mennyi a vakondtúrás ezen a legelőn. Jobb oldali szomszédom, Csik Mihály elnézően mosolyog. „Nem vak, hanem vad... s nem ond, hanem disznó”. A második kör végén aztán megvilágosodik: vaddisznók túrták fel az éjjel a legelőt: gilisztát, csigát kerestek. A penészleki templomban elhúzták a delet, néhányan sóhajtunk. No végre, ennyi elég is volt mára. Lőttünk vagy tíz fácánt, húsz nyulat, s mentünk vagy tizenöt kilométert. Jól esik majd az estebéd. A társaság azonban másképp dönt: lesz még egy hajtás, mert ez a teríték ...! S mit tehet a vendég? Derűs képet vág, s bizonygatja, 5 még végighajtaná a bélteki, ömbölyi határt. Azt már halkan teszi hozzá: csak nehogy több nyulat lőjenek. De ki hallgat őrá. Mintha a fülesek is csak itt beszéltek volna meg randevút, tucatszámra száguldoznak a szántáson. S a vadászokat sem kell biztatni, hogy „lőjj már! Vagy építkezel, hogy sajnálod a töltényt?” De minden jónak vége szakad egyszer. Lehajtják a puskák csövét, fáradtan ballagnak a vadászok is most már. S közben készül a teríték. Demen- di András, a bélteki társaság egyik legidősebb tagja pedig adatokat sorol, ötven tagot számolnak, s több mint 12 ezer hektáron gazdálkodnak. Ez utóbbi szót külön hangsúlyozza, mert óriási tévedés azt hinni, hogy a vadászok csak úgy minden kötelezettség nélkül puffogtatnak. Rengeteg munka fekszik e viszonylag szép vadállományban ... Csak most vesszük észre, hogy a földön, karjai között egy fácánnal fiatal férfi hasal. A vadászok kezében pedig egy termetes husáng. Azzal püfölik ... akarom mondani avatják fel a társaság legújabb tagját, Molnár Lászlót. Akinek a felmenői is vadőrök, erdőt-mezőt járók voltak... Balogh Géza Filmfesztivál Indiában Nagyszabású nemzetközi filmfesztivál nyílt meg „Fil- motszav ’88” elnevezéssel vasárnap este az indiai Tri- vanáruimban. A két hétig tartó művészeti seregszemlén kétszázötven nagy- és száz rövidfilmet mutatnak be. A nyolcvanöt külföldi alkotás között vetítik le Mészáros Márta „Napló szerelmeimnek”, Makk Károly „Utolsó kézirat” és Bacsó Péter „Banánhéjkeringő" című filmjét. KARKÖTŐT KAPOTT Lebukott az adóellenőr Hű, de szép! A csillogó aranykarkötő szinte lenyomja a tenyerem. Értéke: 50 ezer forint. A gyönyörű ékszert a Szabolcs-Szatmár megyei Rendőr-főkapitányság Gazdasági Rendészetén csodálom. Egy bűncselekmény nyomán került oda. December 30-án a Szabolcs- Szatmár megyei Adófelügyelőség vezetője a gazdasági rendészetnek bejelentette, hogy az említett napon délelőtt Pásztor Sándor, az adó- felügyelőség főelőadója egy szobafestő kisiparostól — annak közel egymillió forint adóhiányának jelentős csökkentése fejében — egy arany karkötőt vett át. Á nyomozók azonnal munkához láttak. Pásztor Sándort előállították, aki beismerte, hogy a karkötőt a kötelességének elmulasztásáért a festőtől elfogadta. A nyomozók elmondták: a rendelkezések szerint az adóellenőrök a munkájuk során az ellenőrzött személlyel négyszemközt nem tárgyalhatnak. Többeknek feltűnt: Pásztor Sándor a festővel mások jelenléte nélkül is találkozott, paktált. Kiderült, a főelőadó a kisiparostól 100 ezer forintot kért, de az csak az 50 ezer forint értékű karkötőt tudta átadni. A legtöbb adóellenőr, csakúgy márít az emberek többsége, becsületesen él és dolgozik. De sajnos — mint az említett eset bizonyítja — van, aki a csábításnak nem tud ellenállni. Az ügyben a vizsgálat folytatódik, Pásztor Sándor előzetes letartóztatásban van. A gazdasági rendészet kéri, hogy aki a környezetében hasonló vagy más jellegű visz- szaélést tapasztal, vagy arról hall, értesítse az illetékes szerveket. Jelenleg is több bejelentés tüzetes mérlegelése, ellenőrzése tart, (cselényi) Másfél százáéi zenében Hangverseny-előzetes a könyvtárban Nyíregyháza város zeneszerető közönsége különös várakozással tekinthet az Országos Filharmónia januári koncertje elé, mert azon a Miskolci Szimfonikus Zenekar előadásában olyan művek hangzanak majd el, amelyek közkedveltek, de amelyeket itthoni koncerten régen hallhatott. Az ismerős, jól felkészült zenekart most is Kovács László, városunk szülötte vezényli, akiinek a miskolci „régi malomban” végzett munkáját a szaksajtó, így a Muzsika című folyóirat egyre elismetöbben méltatja. A műsor nem követi az általában szokásos összeállítást. A szerzők — Rimsz- kij-KorSzakov, Leonard Bernstein és Lendvay Ka- milló — korban közel másfél évszázadot iveinek át. Rimszkij-Korszakovot, az orosz romantikának ezt a mesterét ma is sokan kedvelik, bár műveiből heveset játszanak. A Nagy orosz húsvét című nyitánya egyik legnépszerűbb darabjainak. Korban és stílusban látszólag távol áll tőle Bernstein West Side Story-ja, amelyet- musicalként ismerünk, ám a művet napjainkig Gershwin operája, a „Porgy és Bess” mellett emlegetik, nem is méltatlanül. Lendvay Kaimilló — zeneszerző és zongoraművész — Rimszkij-Korszakov halála után 20 évvel született s csak 10 évvel fiatalabb Bemsteinnél. 1984-ben egy interjúban így nyilatkozott: „Csodálom és tisztelem Sztravinszkij ... hihetetlenül sokszínű, változatos életművét. Sztravinszkij Rimszkij-Korszakov tanítványa volt”. így adódhat, hogy egy látszólag eklektikusán ösz- szeválogaitott műsor a zene- történet folyamatosságának kicsiny iskolapéldájává lesz. Minderről — a zeneszerzőkről, a művekről, a közelről, amelyben a művek éltek és élnek, a ki nem hányó szenvedélyekről — sokkal többet hallhatnak az érdeklődők Gébri József főiskolai adjunktustól, aki a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban a tőle megszokott alapos tudással, élvezetes előadásban készíti fel azokat, akik pénteken rászánnak egy órácskát arra, hogy értőbb füllel hallgathassák végig a szépnek és érdekesnek ígérkező jövő heti koncertet. Bába Tamásné
