Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-06 / 4. szám

1988. január 6. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Hiszékenyen A bűnüldözés tudomá­nya régóta ismeri a „po­tenciális áldozat” fogal­mát. A szélhámosok, csa­lók valószínűleg nem for­gatják a jelentéseket, sta­tisztikákat, pszichológiai elemzéseket, mégis ösztö­nösen megérzik, egy pil­lantás alatt felismerik, kire vethetik ki hálóju­kat. Sikerüket az emberi hiszékenységre, vágyakra, ábrándokra alapozzák. N. Gyuláné is kételke­dés nélkül elhitte annak a fiatalembernek a szavait, aki azt ígérte, kívül-belül gyorsan és szépen beva­kolja házacskáját, lépcsőt is készít hozzá. A szegény asszonynak más sem le­begett a szeme előtt, csak hogy legyen egy hajléka, ahol három gyermekével együtt álomra hajthatja a fejét. A törvény akkor vá­lasztotta el őt brutális, hamarkezű urától. A kö­zös házból elmenekültek, a bíróság által megítélt pénzből vettek egy telket, azon építkeztek. Még alig raktak pár téglát az alap­ra, amikor behívták kato­nának a legidősebb fiút, tavaly augusztusban be­vonult az öccse is, csak a legkisebb, a hatesztendős fiúcska maradt otthon. Az asszonyt közben megműtötték, így lassan épült a ház. A törleszté­sek fizetésére halasztást kapott az OTP-től. Száz­ezer forint bankkölcsönt vett fel később, és ebből közel hatvanezer forintot adott a fiatalembernek, csakhogy végre beköltöz­hessenek a házukba. Nem kért személyiigazolványt tőle, pedig akkor hamar kiderült volna, hogy a férfi nem kisiparos, sőt nem is kőműves. Vakon bizakodott és fizetett. A fiatalember alig dolgo­zott, erőszakosan kikére- gette a zömét a nyolcvan ezer forintos munkadíj­nak azzal az ürüggyel, hogy megjött a katonai behívója. Aztán szó nél­kül elpakolta a holmiját, ami közé — mily vélet­len! — az asszony tárgyai is belekerültek. A hányatott sorsú asz- szonynak aligha vigasz, hogy most bíróság ítélke­zik a csaló ifjú felett. Húsz négyzetméteres, om­ló plafonú szükséglakás­ban élnek a nagymamá­val együtt. Házukért — amely még lakhatatlan — már fizetik a havi három­ezerötszáz forintos tör­lesztést. Hogy a kicsalt pénzt miként kapják majd vissza? Kis részle­tekben ... sokára. Az asszony belátta, most hiszékenységéért bűnhődik. Azt kérte la­punktól, írjuk meg törté­netét, legalább mások okuljanak belőle. Sajnos sokan mégsem tanulnak a példákból, holott a szél­hámosok, kontárok jófor­mán ugyanazzal a mód­szerrel csalják lépre ki­szemelt áldozataikat: be­csületet színlelve ígérget­nek fűt-fát, csakhogy a pénzhez jussanak. N. Gyuláné keserűen szer­zett tapasztalata nem bi­zalmatlanságra, hanem okos óvatosságra int min­denkit. Tóth M. Ildikó ELMARADT VIZSGA Sajnálatos de igaz: mindössze huszonötőnknek adatott meg az a megtiszteltetés, hogy csekély ötezer- ötszáz!!) forintért három órán át fagyoskodhattunk de­cember 21-én a tiszavasvári MHSZ kirendeltség folyo­sóján. Másfél hónapig lelkiismeretesen készültünk erre az elméleti vizsgára gépjárművezetésből. Türelmesen vártuk, mikor kerül ránk a sor. Az első csoport már a tesztlapokat töltötte, amikor kiderült, a vizsgabizottság nem tud arról, hogy két csoport van, ezért nem hoztak magukkal megfelelő mennyiségű vizsgalapot. A vizsga elmaradt. Reménykedünk: az MHSZ illetékesei elfo­gadható és ésszerű magyarázatot találnak a történtekre. Farkas Béla Tiszadob (Az MHSZ megyei vezetőségénél megtudtuk, hogy egy pótlólag szervezett második csoport hibás admi­nisztrációja okozta a bajt. Az MHSZ tanfolyamát kö­vetően a szervezőktől független vizsgabizottság előtt kell számot adni a tudásról, s ők nem tudtak a má­sodik csoportról, a helyszínen intézkedni pedig »éppen a vizsgák tisztasága miatt« nem lehet. Viszont már akkor közölték: január 11-én lesz a vizsga, erről idő­közben írásos értesítést is kaptak az érintettek. Az MHSZ megyei gépjárműiskola vezetősége pedig intéz­kedett, hogy a vizsga előtt díjmentes ismeretfelújító foglalkozást tartsanak. A kellemetlenségekért elnézést kérnek.) nezni szabad, FEKÜDNI NEM Az ötödik javításit végezték esi immár az új Füles Lux garnitúránkon. Nemrég Vá­sároltuk közel harminckét ezer forintért. A bajok már a vásárlás napján megkez­dődtek. Az ágyban fabetétek vannak, azok pedig sorozato­san eltörnek. A korábbi javí­tás alkalmával kértük a gyá­rat, találjanak valami más (mechanikai megoldást, mert egy tartós használati cikknél borzasztó, hogy kéthavonta cserélni kell a fabetéteket. A gyár ama hivatkozott, hogy nem rendéLtetésse>erűen(?) használjuk a bútort, és el­utasította a kérésiünket. Én 52 kg vagyok, a férjem 73. Ha egy I. osztályú MEO bé­lyegzővel ellátott bútort for­galomba hoznak miért nem írják rá, hogy mindiennaipi használatra alkalmaitlajn, mert akkor nem veszem meg. -Mi munkásembeirek va­gyunk, évekig gyűjtöttünk ilyen szép bútorra, de félünk, hogy csak nézni fogjuk, al­vásra továbbra is a padlót vesszük igénybe. Felelősséget senki sem vállal, a bolt nem cserél (pedig 3 napon belül történt a hiba), a gyár azért nem, mert miért vette át a bolt terméküket. Hihetetlen mennyi megpróbálta tásun k volt, mióta, megvettük a bú­tort. S. T.-né Kjisvárda, Felszabadulás lkt. (A garnitúrát gyártó Ka­nizsa Bútorgyár debreceni szervizének ágazatvezetőjé­től, Leposa Attilától arról ér­tesültünk, hogy a gyártó a legutóbbi jegyzőkönyvben felvetett észrevételekkel kap­csolatban levélben megke­reste olvasónkat. Az eltört léceket közben rhár kicserél­ték.) „BUKÓC” Utcánk hivatalosan Rákóczi út, de ősrégi elnevezéséhez „Bukóc”, máig hű maradt. Mi is szeretnénk a korral együtt halacjni. Az utcában közel százhúsz lakás van. Eb­ből a központ felőli alvégen évekkel ezelőtt mintegy har­minc lakás előtt megcsinál­ták az utat, és az esővíz-elve­zetőt. De ezeket a lakásokat elhagyva mindenki dagaszt­ja a sarat még 1988-ban is. Esőzéskor és hóolvadáskor az utcában közlekedni nem lehet, száraz időben pedig a járművel arra járó egy-egy mély döccenőnél majd’ el­harapja a nyelvét. Az utcá­ban sok egyedülálló, idős em­ber él. Többször előfordult már, hogy tüzelő vagy más szállítását az utca siralmas állapotára hivatkozva nem vállalták el nekik. A közsé­gi tanácsnál kérelmeinkre a „nincs rá keret, későbbre van ütemezve” válaszokat kap­tuk. Megértjük a tanács helyzetét, de azt nem, hogy lehet egy ilyen régi utcát ennyi éven át elhanyagolni. Huszonöt aláírás Mándok, Rákóczi utca lakói JEGYVÁLTÁS — BOSSZÚSÁGGAL Férjemmel és kislányom­mal nemrégiben Nyíregyhá­záról Debrecenbe utaztam a Hajdú-Expresszel. Amikor jegyet váltottam a pénztáros­nő közölte, hogy elfogyott a helyjegy. Én ezzel nem fog­lalkoztam, gondoltam Deb­recenig kibírjuk állva is. A vonaton azonban a kalauznő megbüntetett 120 forintra, mert azt mondta, nekünk sem helyjegyünk, sem felszálló jegyünk nincsen. Furcsáll­tám, mert a pénztárnál csak egy jegyet adtak, de kifizet­tem a büntetést. Ritkán uta­zom, ezért nem vagyok tisz­tában azzal, hogy melyik vo­natra milyen jegyet kell vál­tani. Szerintem a pénztáros (a jegykiadó) dolga, hogy megfelelően felvilágosítsa er­ről az utazókat. Nekem a debreceni út 228 forintba ke­rült, holott, ha rendesen ka­pom a jegyet, csak 150 forin­tot kellett volna fizetnem. Zs. I.-né Nagyhalász, Petőfi u. 101. (Jászai Sándor a MÁV nyíregyházi körzeti üzemfö- nökségének vezetője a követ­kezőkről informálta lapun­kat: ; hétfő hajnalban a Hajdú-Expressz indulása előtt mindig nagy az utas- forgalom. Tény, hogy a vo­nat indulása előtt már Bu­dapestre nem volt helyjegy, ezért felszállási engedélyt adtak az odautazóknak. Ám Debrecen állomásig felszál­lót nem adhatnak ki, mert odáig mindig van helyjegy. A hangosbemondó is közli, hogy az expresszvonatra helyjegy váltása kötelező. Hogy hason­ló kellemetlenség ne fordul­jon elő, kérik az utasokat, jegyváltásnál egyértelműen közöljék, melyik vonattal kí­vánnak utazni.) Szerkesztői Szűcs László, Fehérgyar­mat: Csak az 1984. január 1. után kiadott útleveleik érvényessége hosszabbítha­tó meg. Miivel az útlevelak öt évig érvényesek és az öné már lejárt (feltehetően 1982-ben, vagy azt megelő­zően adták ki), így annak laz érvényessége — a leve­lében említett törvényerejű rendelet alapján — nem hosszabbítható meg. Az új törvényerejű rendelet, mely a külföldre utazásról és az útlevélről rendelkezik, en­nek az évnek első napján lépett életbe. özvegy B. A.-né, Nyír­egyháza: Beteg, gondozásra tszoruló gyermekének árva­ellátásával kapcsolatos ké­relmét írásban ■■— a nyug­díjfolyósítási törzsszámra hivatkozva — kell benyúj­tania a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. Címük: Budapest XIII. Váci u. 69—79. Kovács János, Mátészal­ka: A MERKUR 1987. de­cember 14-i tájékoztatása szerint a Lada 1200 S típus kiadása a debreceni kör­zetben (akkor) a 34141-es sorszámnál tartott. A szov­jet partnertől azt az érte­sítést kapták, hogy ezt a tí­pust már nem gyártják to­vább. Tárgyalásokat foly­tatnak a helyettesítő típus beszerzéséről. A Lada Sa­mara módosítások miatt nem kap új sorszámot a többá Lada típusra szóló megrendelés. Az adott tí­pusból Samarára módosí­tottak „kiesnek” a sorszám­ból, így a sorszámok — a tényleges kiadásnál na­gyobb számban — a ki­esőknek a számával nőnek meg. N. N., Vásárosnamény: Az 1986. évi új családjogi törvény eltörölte azt a sza­bályt, amelynek alapján azt a férfit is lehetett gyer­mektartásra köteLezni, aki­nek az apaságát nem álla­pították meg ugyan, de a fogamzásii időben az anyá­val folytatott nemi kapcso­latot és nem kizárt, hogy a gyermek tőle származzon. Most csak az a férfi köteles a gyermek eltartására, aki vagy önként vállalja a nem házasságból született gyer­mek apaságát, vagy jogerős bírói ítélet állapítja meg, hogy ő a gyermek apja. Az illetékes válaszol ÉPÍTÉSI TILALMAK Mátészalkán K. Béláné mátészalkai la­kos építési engedélyekkel kapcsolatban kért lapunktól felvilágosítást. Kérdésére — miszerint a helyi zárrtkertek- ben milyen alapterületű és magasságú — épület építhető — a Mátészalkai Városi Ta­nács hatósági osztályának csoportvezetője. Fodor Mik­lós válaszolt: A levélírónk által említett 4140, 4141 és 4142-es új hely­rajzi számú, régi cserepes- hegyi területen lévő zártker­ti ingatlanok az Általános Városrendezési Terv jóváha­gyása után 1984-től építési ti­lalom alá kerültek. (1980— 85. év között a 12/1980. (III. 14.) ÉVM számú rendelet megengedte az ingatlan tu­lajdonosának, hogy ha ingat­lana — nem üdülőterületen van — és eléri az 1500 négy­zetmétert, vagyis 417 négy­szögölt, a tulajdonos'társakra való tekintet nélkül felépít­sen egy 30 négyzetméter „nettó” alapterületű gazdasá­gi épületet.) Most a 2 '1986 (II. 27.) ÉVM. sz. rendelet van ér­vényben. Ennek 44. paragra­fusa a zártkerti ingatlanok minimális nagyságát 800 négyzetméterben határozza meg. Ezekre az ingatlanok­ra is 30 négyzetméter „nettó” alapterületű felépítmény (gazdasági kamra) építhető, de nincs lehetőség — mint régebben — tetőtér beépíté­sére. Korlátlanul építhető ál­lattartási épület, fóliasátor. ÜJRA A LASSÚ JÁRMÜVEK VIZSGÁJÁRÓL T. Zoltán magyi lakos a lassú járművek műszaki vizs­gájával kapcsolatos tudniva­lókról érdeklődött. Szaszala László, a megyei közlekedési felügyelet igazgatója érdem­ben tájékoztatta olvasónkat a feltételekről. _ A lassú jármű — sokak ál­tal félreértett fogalmát — a KRESZ 1. sz. függelékének Il/m. pontja határozza meg: a lassú jármű olyan jármű, melyet beépített erőgép hajt és sík úton önerejéből 25 ki­lométer óránkénti sebesség­nél nem tud gyorsabban ha­ladni. A 11 kW (vagyis 15 LE) teljesítményen a lassú járműbe beépített erőgép mo­torteljesítményét kell érteni. A Pannónia motorból és át­tételes kormányszerkezettel szerelt négykerekű lassú jár­műveket, melyek közúton áru- vagy személyszállításra, illetve pótkocsi vontatására készültek, le kell vizsgáztat­ni és rendszámmal kell ellát­ni. A jármű összeépítéséhez a megyei tanács közlekedési osztályának az előzetes enge­délye szükséges, melyhez 2 példányos műszaki dokumen­tációt és 800 Ft összeépítés! engedélyezési díj befizetését igazoló szelvényt kell bemu­tatni. fl közműfejlesztési és vfzmfitársHlatl hozzájárulásiéi B. András pusztadobosi olvasónk a közműfejlesz­tési hozzájárulás, illetve a vízműtársulati díj fizetési kö­telezettsége iránt érdeklődik. Beépítetlen telekkel rendel­kezik és úgy tudja, hogy a vízműtársulati hozzájárulást, valamint a közműfejlesztési hozzájárulást csak a beépí­tett ingatlanok után kell fizetni. Sajnos olvasónk részére nem adhatunk kedvező vá­laszt, mert mind a közműfejlesztési hozzájárulást, mind a vízműtársulati díjat — amennyiben a beépítetlen telek ön­álló építési teleknek minősül — meg kell fizetni a tulaj­donosnak. A közműfejlesztési hozzájárulás — mint ahogy a ne­ve is jelzi —, csak egy része annak az összegnek, amibe a tanácsnak a tényleges költség kerül, mert ebben az esetben a közműveket (út, víz, villany, szennyvíz, gáz) a tanács létesíti a saját pénzéből. A fizetendő díj mértekét jogszabályi előírások alapján állapítják meg. A vízműtársulási hozzájárulás fizetéséről is jogszabály dönt, amely szerint, ha a vízműtársulat létrehozását kez­deményező területen lakók több mint a fele a társulás megalakítására szavaz, ez a döntés azokra is kötelező, (vagyis azoknak is fizetniük kell,) akik ezt nem szavaz­ták meg, de a vízvezeték elhalad a beépített, vagy beépí­tetlen ingatlanuk előtt. Nem kell viszont hozzájárulást fizetni a gáz- és szennyvízvezeték magánerőből történő megépítésekor an­nak az ingatlantulajdonosnak, aki abban nem kíván részt venni. Természetesen ez azt jelenti, hogy csak abban az esetben csatlakozhat (köthet) rá a megépült vezetékre, ha az építési költségeknek az egy fogyasztóra átlagosan jutó részét megfizeti. „Egy nyugdíjas bácsi” jeligére írt lapunkhoz az a nyíregyházi olvasónk, aki két plusz kétszobás tanácsi bér­lakásban él a családjával együtt. Bár olvasónk nem vált el hivatalosan a feleségétől, mégis külön élnek, azaz megosz­tották egymás között a lakáshasználatot. Olvasónk sérel­mezi, hogy ennek ellenére mégis ő fizeti a lakás fenntar­tásának összes költségét, a többiek nem vállalnak részt belőle, sőt magatartásukkal, cselekedeteikkel lehetetlenné teszik az életét, ezzel akarják a lakás elhagyására kény­szeríteni. Levélírónk problémájának a megoldása igen nehéz, de legelső teendője a válóper megindítása. A bírósági vég­zésben kell dönteni a volt házastársak (bérlőtársak) la­káshasználatáról. Amennyiben a lakást megosztják, ak­kor lesz lehetősége olvasónknak arra, hogy a lakást — partneri cserével — két kisebb lakásra cserélje el. Amíg a bírósági ítélet nincs meg, tehát a törvény előtt még házastársak, így a jogszabály rendelkezése foly­tán egyúttal bérlőtársak is — nincs mód a segítségre. H. J. tiszavasvári olvasónk örökölt egy házasingatlant — amit írásbeli szerződés nélkül, csak szóbeli megegye­zés alapján — albérletbe adott egy házaspárnak. Ügy egyeztek meg, hogy a házaspár később megvásárolja tőle az ingatlant. A házaspár most viszont sem albérleti díjat nem fizet, a házat sem hajlandó megvenni, de kiköltözni sem akar onnan. Levélírónk az után érdeklődik, hogy ilyenkor mi a teendő? Olvasónknak legelőször is írásban — azaz ügyvédi fel­szólítással, illetve ajánlott levélben — kell felmondani az albérlőnek (a következő hónap 30-ig terjedő időponttal), természetesen ebben kérve az elmaradt díj megfizetését is. A levélben fel kell hívni a figyelmét az albérlőnek arra, hogy a felmondó levélre 8 napon belül válaszolnia kell. Amennyiben a bérlő a megadott időpontig nem vá­laszol, úgy — az attól a naptól számított — nyolc napon belül a bíróságtól kell kérni az albérleti jogviszony meg­szüntetését, a lakás kiürítését, a tartozás és annak járu­lékainak a megfizetését. Olvasónk levele alapján nem le­het kétséges, hogy megnyeri a pert. Dr. Kovács Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom